Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására holnap, azaz csütörtökön, 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik a pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/363. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektort szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat sokrétű szabályozási tárgykört ölel fel, a hitelintézeti, a tőkepiaci és a biztosítási szektort egyaránt érinti. A rendelkezések egyrészről a hazai törvényi szabályozás és az uniós jogi szabályozás közötti összhangot biztosítják, másrészről módosítanak néhány pénzügyi közvetítőrendszert szabályozó rendelkezést a gyakorlatban felmerült igények, jogalkalmazási tapasztalatok alapján.

A törvényjavaslat pénzügyi jogszabály-módosításai közül kiemelést érdemelnek a negatív egyenleggel rendelkező, úgynevezett alvó fogyasztói számlákról szóló rendelkezések. Ezek a számlák a gyakorlatban sokszor indokolatlan problémákhoz vezetnek, miután a számla tulajdonosa a szerződést nem mondja fel, esetleg a számla fennállásáról is megfeledkezett már, a tartozás pedig évekig folyamatosan növekszik. Ezt a helyzetet igyekszik megoldani az előterjesztett módosítás oly módon, hogy lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a fizetési számla vezetésére irányuló szerződést felmondhassa. Ez a felmondás kizárólag a számlatulajdonos eredménytelen felhívását követően történhet meg, két hónapos felmondási határidővel. Amennyiben a számlatulajdonos elhalálozott, akkor a felmondási idő meghosszabbodik.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat számos további jogszabály-módosító elemet tartalmaz. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosításról szóló szabályozás területén a biztosítási fedezet minimumösszegének irányelv által előírt, az európai fogyasztói árindexszel összhangban történő ötévente esedékes felülvizsgálatát, a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárása megindításának lehetőségét jogosulatlan közösségi finanszírozási tevékenység gyanúja esetén, az állományápolási tevékenység lehetővé tételét a hitelintézet részére azon állomány vonatkozásában, amelyet mint biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynök értékesített, amennyiben az állományápolással érintett versengő termék tekintetében új biztosítási szerződés megkötését már nem készíti elő, valamint a jogszabályi összhang biztosítása érdekében a jelzáloglevelek fedezetének kiegészítését a likvid eszközökhöz és a származtatott, úgynevezett derivatív ügyletekhez kapcsolódó követelésekkel, továbbá a hitelintézetek, befektetési vállalkozások szanálási keretrendszerének finomhangolását, amely elsődlegesen a szanálhatósági akadályok értékelése, ezen akadályok megszüntetése tárgyában tartalmaz pontosításokat.

Egy hitelintézet vagy befektetési vállalkozás akkor szanálható, ha a szanálási hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Bank megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv alapján történő szanálása során fenntartható a kritikus funkciók folytonossága és elkerülhetők a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények. A szanálási feladatkörben eljáró MNB-nek meghatározott szempont szerint folyamatosan értékelnie kell, hogy az intézmények szanálhatóságának nincseneke akadályai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat jogharmonizációs kötelezettségeket biztosító rendelkezéseket is tartalmaz, mégpedig a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény módosítása vonatkozásában. Ennek lényege, hogy a lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó információs kötelezettség ne eredményezzen duplikációt, miután egyes dokumentumok elkészítését két irányelv egymással párhuzamosan is előírja.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy a T/363. számú törvényjavaslatot megvitatni, az abban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

(10.10)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/363. számú, a pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja: a pénz-, tőke- és biztosítási piacra, a piac felügyeletére, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó törvények finomhangolása. Mindezek érdekében 11 törvény kisebb terjedelmű módosítására tesz javaslatot, melyek közül felszólalásomban szeretnék néhányat kiemelni.

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának indoka, hogy a jelzáloglevelek kibocsátásánál, a jelzáloglevél-tulajdonosok biztonságát szem előtt tartva szigorú fedezeti szabályokat kell figyelembe venni.

A tőkepiacról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a kötvényhez adott kezesség esetén a kötvénynek csak akkor kötelező tartalmi eleme a kezességvállaló jognyilatkozata és aláírása, ha a kezességvállalás egyoldalú jognyilatkozattal történik. Nincs szükség erre a jogszabályra állami kezesség esetén, amikor a kezesség keletkezése törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén történik.

A befektetési vállalkozásról szóló törvény módosítása egyértelműsíti, hogy a portfóliókezelési tevékenység keretében pénzeszközre is be lehet fektetni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényt azért szükséges módosítani, mert a mögöttes irányelv, a 2009/103. irányelv alapján a biztosítási fedezet minimumösszegeit ötévente felül kell vizsgálni az európai fogyasztói árindexszel összhangban, ahogy az előterjesztő is ezt elmondta.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása belső hivatkozásokon pontosít, valamint lehetővé teszi azt a fontos szempontot, hogy MNB jogosulatlan közösségi finanszírozási tevékenység gyanúja esetén is piacfelügyeleti eljárást indíthasson.

Tisztelt Ház! Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény módosítását követően lehetőség lesz arra, hogy pénzforgalmi intézmény pénzügyi szolgáltatási közvetítői tevékenységet is végezhessen. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítása alapján a jövőben lehetővé válik, hogy a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások az üzleti modelljük, működésük alapján, egyedi alapon felmentést kaphassanak egyes prudenciális követelmények teljesítése alól, például tőkeáttételi mutató, valamint a túlzott kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény előterjesztéssel érintett rendelkezései meghatározó részben a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálhatósági akadályának értékelésével, az akadályok megszüntetésével kapcsolatban tartalmaznak fontos pontosításokat.

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény módosítása a 2009/65/EK irányelvnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások alapkezelő társaságai általi használata tekintetében történő módosításáról szóló 2021. évi december 15-ei európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése. Az irányelv biztosítja, hogy a lakossági befektetésicsomag-termékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra előírt azonos tartalmú, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum készítése ne eredményezzen a piacon duplikációt.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó célokat szolgál, ezért az elhangzottak ismeretében kérem képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vajda Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen az informális jelzést is, hogy készüljek. Őszintén mondom, jólesik, mert még gyakorlom itt a műfajt, úgyhogy köszönöm szépen, hogy jelezte itt, hogy készüljek már.

Nagyon röviden fogok hozzászólni, ígérem, hogy nem rabolom az idejüket. Itt ma már beszéltem arról, hogy maffiaállam, meg hogy vane jogállam Magyarországon és minden. Na, ennek a törvénynek a kapcsán ilyeneket nem fogok mondani, mert, máris a végéről kezdem, semmilyen okát nem látom annak, hogy miért kellene elutasítanunk ezt a törvényt. Ezt én egy szakmai anyagnak látom, technikai módosításokat tartalmaz, sokféle finomhangolásról van szó, jogharmonizációs dolgok vannak benne, meg egyébként EU-s irányelvek okozta változásokat vezet át.

Üdvözöljük Nagy Márton miniszter urat a kormányban, szerintem ez az egyik olyan első terméke, ami szerintem üdvözlendő. Picit pikáns azért, hogy korábbi MNB-alelnökként részben módosítja is az MNB-törvényt, de én bízom benne, hogy nem csak az ő boszorkánykonyhájában született ennek a törvénynek az előkészülete, hanem az MNB berkein belül is volt ennek azért kiindulópontja.

Tehát a végéről kezdem, semmilyen okát nem látom annak, hogy ezt a mi frakciónk elutasítsa, mondom, technikai, illetve előremutató javaslatok és módosítások vannak benne. Ebből csak kettőt nagyon röviden kiemelek, ami nekem tetszik. Az egyik, amit egyébként államtitkár úr a bevezetőjében is mondott az alvó számlákkal kapcsolatosan, hogy ez akkor megszűnhessen. Talán mindnyájunknak van ilyen tapasztalata ismerősi vagy családi körben, hogy el is feledkeznek egy számláról, és aztán sok-sok-sok hónap vagy akár évek múlva  valamennyi tartozással  felszólítja a pénzintézet, hogy szüntesse meg. Ez egy teljesen piacszerű megoldás, hogy azt hiszem, két hónapot követően akkor ezt meg lehet szüntetni, azt hiszem, halott esetében ez az idő hosszabb. Például ez egy olyan módosítás, amely teljesen egyértelmű és életszerű. A másikat tényleg csak a vicc kedvéért emelem ki, hogy mennyire támogatandónak gondolom azt, hogy a kommunikációs rendszerek kötelező elemei közül a fax mint elvárt kommunikációs eszköz kikerül. Szerintem ez életszerű a 2022. évben, Európa közepén.

Összefoglalva, tehát ez alapvetően szakmai, technikai, finomhangolásos, jogharmonizációs EU-s irányelveknek az átvétele, részben az MNB-törvényt is módosítja. Én a magam részéről nem látom azt, hogy ezt miért kellene elutasítanunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Apáti István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Esküszöm, hogy nem kötözködős kedvemben vagyok, vagy nem bal lábbal keltem fel, és nem a kákán is csomót keresek, de mégiscsak meg kell tennem azt a pikírt megjegyzést, hogy rendkívül érdekes helyzet bontakozik itt ki az ülésteremben. Nagyon érdekes azt látni, hogy kivételesen mennyire egymásra talált a Fidesz és az MSZP vagy a Fidesz és a baloldal egy részének álláspontja. Bár kétségtelen, ez egy döntően szakmai jellegű javaslat, jogharmonizációs EU-s irányelveknek való megfeleltetési és technikai szemponttól vezérelve, azonban én némi politikai tartalmat próbálok ebből kinyerni, és nem is kell ábrándos elemzésekbe fognom, amikor az előbb említett módon, ilyen mértékben nehéz időket élünk.

A második világháború óta meg nem tapasztalt korlátozásokkal, intézkedésekkel, tilalmakkal találtuk magunkat szemben az elmúlt két esztendőben, akár még egyébként a parlamenti üléstermekben is és a mindennapokban is, akkor azt láttuk, hogy Magyarországon a bankszektor, a hitelintézetek nemcsak európai, hanem világszinten is kiemelkedő mértékű profitra tettek szert. Mondhatnám egy mezőgazdasági szakkifejezéssel élve, hogy kiváló termőhely Magyarország a pénzintézetek számára, itt igazán kedvező minden feltétel és minden adottság ahhoz, hogy a pénzintézetek extraporfitra tegyenek szert. Ahhoz képest egyébként még csak esetlegesen a távolabbi jövőbe vesző módon sem látjuk, hogy mondjuk, ennek a ciklusnak a végéig egy emberes mértékű extraprofitadónak legalább előkészítése benne lenne ebben a javaslatban, vagy, ahogy mi hívjuk, járványszolidaritási adónak. Ez a fajta, a közteherviselésből való nagyobb szerepvállalása a pénzügyi szektornak, a bankoknak igazán elvárható lenne, és nem lett volna akadálya annak sem, hogy mondjuk, ebbe a csomagba belerakják.

Vagy, ha már egyébként az emberek, a választópolgárok, az átlagpolgárok védelménél tartunk, akkor talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy jelen viszonyok közepette az OBA felelősségvállalása eddigi 100 ezer eurós összeghatárát vagy értékhatárát jelentősen, akár legalább 50 százalékkal megemelnék, legalább egy átmeneti időre, amíg a háború nem ér véget, és nem lesznek kedvezőbbek a forint körüli viszonyok, tehát nem erősödik a forint, és még nem csökken szabad szemmel is jól látható módon az infláció.

(10.20)

Ráadásul oly mértékben gyengül a forint az euróhoz képest, hogy amíg ez a 100 ezer euró még akár egy évvel ezelőtt is 35-36 millió forintos értékhatárt jelentett, ma már 40 millió forint, ami ilyen értelemben akár pozitívumként is elkönyvelhető. De azért annak nem örülhetünk, hogy ezt annak árán értük vagy érték el, hogy gyengül a forint. Érdemes lenne ezt az összeghatárt 150 ezer euróra  legalább átmeneti időtartamra  fölemelni.

Az pedig egészen furcsa, és e tekintetben ott folytatnám, ahol az előző vezérszónokiban abbahagytam, mondhatnám, hogy szándékosan hagytam az előző vezérszónoki végére a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, mert elhiszem, hogy a hitelintézetek, a bankok remekül érzik magukat, csak anélkül, hogy ezt jogászként, közgazdászvégzettség nélkül csak úgy belekiabálnám az ülésterembe, azért józan paraszti ésszel fölfogható, hogy a jegybanki alapkamat folyamatos emelkedése, amely összefügg a jelenlegi hazai és nemzetközi környezettel, könnyen jelentheti vagy eredményezheti majd végeredményében ugyanazt a forintalapú hiteleknél, mint amit eredményezett a devizaalapú hiteleknél az árfolyamkockázat, illetőleg a forint-svájci frank vagy forint-euró árfolyam elszállása vagy kedvezőtlenné válása az adósok számára. Hiszen a forintalapú hitelezés addig kedvezőnek tűnt, amíg a jegybanki alapkamat történelmi mélyponton volt, de ahogy az elmúlt fél-egy évben elkezdett emelkedni, az fokozott aggodalomra adhat okot, ráadásul a nem jelzálogalapú hitelek esetében a hagyományos, szabad felhasználású vagy fogyasztói hitelek esetében kirívóan magasak most is a kamatok mértékei.

Tehát ez véleményünk szerint komoly veszély az adósok számára, és itt igenis szigorú állami szabályozási eszközökkel kell beszállni vagy beavatkozni ezekbe a viszonyokba, mert nyilván vannak olyan honfitársaink, akik veszélyérzete nem megfelelő, de akkor orientálni kell őket, és akár a kereseti viszonyokhoz igazodva, akár pedig a bankok szabályozásával gátat kell szabni annak, hogy újratermelődjön a forintalapú hiteleknél is ugyanaz a helyzet, mint amit a devizaalapú hiteleknél megtapasztaltunk.

Szándékosan használom azt a kifejezést, hogy devizaalapú, hiszen sokan egyszerűen devizahitelezésnek nevezik. Devizahitelezés a szó szerinti értelemben alig-alig folyt Magyarországon, hiszen aki felvette annak idején ezeket a hiteleket, az bizony az esetek döntő többségében nem svájci frankban vagy nem euróban kapta meg, hanem forintban kapta meg ezeket a hiteleket. Ha úgy tetszik, egy virtuális trükk áldozataivá vált rengeteg magyar ember, aminek aztán  nem akarom megismételni  most olyan messzire vezető következményei vannak, hogy akár a legtöbbször az egyetlen vagyontárgyat vagy egyetlen komolyabb értékű vagyontárgyat jelentő családi házuk vagy lakásuk is veszélybe kerül.

Ugyanezt át fogjuk élni a forintalapú hiteleknél is, ha a lakossági tájékoztatást, a hitelfelvétel lehetőségeit nem szorítjuk az eddiginél szűkebb keretek közé, illetőleg nem írunk elő megfelelő szabályozásokat a mindig is profitéhes bankok és hitelintézetek számára. Ugyanis akkor, amikor soha nem látott mértékű nem is ingatlanár-emelkedés, hanem ingatlanár-robbanás, akkor bizony akár egy, az ország kevésbé frekventált részein lévő, korábban nem túl értékesnek számító ingatlan is finom falat lehet azoknak a bankoknak vagy éppen faktorcégeknek vagy végrehajtóknak a számára, akik mindig ugrásra készen állnak akkor, amikor az emberek alól pénzt és ingatlant kell kiszervezni.

Aztán a szabályozás legvégén van a biztosítási tevékenységről néhány sor, ami gyakorlatilag technikai jellegűnek tekinthető. Mondhatnám azt is, hogy semmi különös, akár át is lapozhatnánk ezen az egészen, viszont nem tudom magamban tartani azt az észrevételt, mely szerint hiányérzet van bennem, hogy mondjuk, a mezőgazdasági biztosítási tevékenységekkel, illetve mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban miért nem kezdenek  ha nem is ebben a javaslatban fektetik le  vagy kezdünk egy átfogó szabályozásmódosításba. Hiszen minden eddiginél fontosabb stratégiai ágazattá vált, nemzetbiztonsági szempontból is kiemelkedő jelentőségű az egészséges élelmiszer megtermelése, az, hogy Magyarország minél nagyobb mértékben önellátó legyen.

Termőföldjeink, adottságaink ezt lehetővé is tennék, ugyanakkor olyan időjárási kockázatokkal kell számolni, amelyekkel nemhogy nagyapáink, még apáink sem találkozhattak. Gondolok itt arra, hogy a június hónap, amit lassan magunk mögött hagyunk, az elmúlt 120 év legaszályosabb júniusa volt, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a különböző vihar-, jégkárok vagy éppen az év elején a tavaszi fagykárok milyen komoly károkat okoznak a magyar gazdák számára. És ezt nemcsak a gazdák védelme miatt mondom , persze amiatt is , hanem azért is, mert hogyha nem tudjuk a megfelelő élelmiszer-alapanyagokat előállítani minél nagyobb mértékben belföldön, akkor bizony nagyon komoly ellátási, minden korábbinál durvább ellátási zavarok állhatnak elő.

Az a mezőgazdasági biztosítási rendszer, amelynek a részletesebb módosítását itt hiányoltam, bizony nagyban segítené ilyen szélsőséges időjárású években a magyar gazdákat, mert valljuk be őszintén, jelen pillanatban még az állami támogatás vagy az állami hozzájárulás mértékét tekintve is olyan elképesztően irreálisan drága mezőgazdasági biztosítást kötni, hogy a nagygazdákat kivéve ezt gyakorlatilag senki nem tudja megtenni.

Formálisan mondhatják önök, hogy ott a lehetőség, tessék a piaci termékeket megvizsgálni, és tessék, kedves magyar gazdák, biztosítási szerződéseket kötni; de a valóság az, hogy olyan mértékben megdrágultak és eleve nem is voltak olcsók ezek a biztosítások, hogy ha nem nyúlunk a gazdák hóna alá nyilván akár az agrártárcával vagy leginkább az agrártárcával együttműködve, akkor a gyakorlatban nem sok mezőgazdasági biztosítási szerződést fognak kötni. Nem beszélve arról, hogy amit az előbb elmondtam akár a devizaalapú, akár a forintalapú hitelek kapcsán a bankokkal összefüggésben, körülbelül ugyanazt el lehet mondani a biztosítókkal összefüggésben, és tisztelet a ritka kivételnek. Hogy egy futballpárhuzamot említsek itt az ülésteremben, körülbelül ezt úgy kell elképzelni, mint amit annak idején Gary Lineker, a kiváló angol labdarúgó mondott a labdarúgással kapcsolatban, mely szerint a futball olyan játék, ahol huszonketten kergetik a labdát, és a végén mindig a németek nyernek. Ennek még a komoly részigazságai a mai napig megvannak, de ugyanezt át lehet ültetni a bank és adós, illetőleg a biztosító és biztosított viszonylatára. Olyan hatalmas az erőfölénybeli különbség, hogy úgy néz ki, ez is egy olyan játék, hogy a végén az esetek 99 százalékában mindig a bank nyer, vagy mindig a biztosítónak van igaza.

Számos példát tudnék önöknek mondani, hogy a biztosítási tevékenységek piacán, mondjuk, a mezőgazdasági biztosítások szegmenseiben milyen rendkívül rosszhiszemű, ha egy kicsit erősebb kifejezést akarok használni, akkor azt kell mondani, hogy aljas, cinikus, arcátlan módon bújtak ki a biztosítók akkor, amikor komoly mezőgazdasági vállalkozóknak, tisztességes gazdaembereknek, miután ők kifizették a biztosítási díját, meg kellett volna téríteni a kárt vagy a kárnak egy nagyobb részét. De ők mindig megtalálták azokat a kibúvókat, hogy a végén azt a meccset is ők, tehát a biztosítók nyerték meg.

E tekintetben tehát, amikor ilyen kiváló termőhelyi körülményei vannak a bankoknak és a biztosítóknak, legalább ezekben a nehéz időkben és nehéz években, akár a járvány szolidaritási adó vagy ahogy nevezik önök, extraprofitadó, teljesen mindegy…  egy adósbarát, adósvédelmi, illetőleg biztosítottvédelmi, jelen esetben gazdavédelmi javaslatcsomaggal illő lenne előállni, hiszen olyan mértékben megváltoztak a társadalmi viszonyok, olyan helyzet alakult ki akár nemzetközi szinten, akár olyan hatásai vannak ennek Magyarországon, hogy alapjaiban kell átgondolni azokat a szabályokat, amiket eddig esetleg önök jónak hittek.

Eddig sem voltak ezek olyan túl hatékonyak, de most még inkább tévedjünk vagy cselekedjünk, alkossunk törvényeket az adósok javára, a jóval gyengébb szereplő számára, illetőleg a biztosítottak számára a kulcsfontosságúvá váló mezőgazdasági biztosítások piacán is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a vitában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Fónagy János államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, miniszterhelyettes úr, öné a szó.

(10.30)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. A válaszadás lehetőségét szeretném megragadni arra, hogy köszönetet mondjak képviselőtársaimnak, akik a kifejezetten szakmai tartalmú és szakmai indíttatású jogszabálytervezetet szakmai indíttatással és szakmai tartalmának megfelelően fogadták el és értékelték.

Apáti képviselő úr hozzászólása kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy abban tökéletesen egyetértünk, hogy rendkívüli és nehéz időket élünk. Az ország határai mellett háború folyik, egy járványon vagyunk túl, egy, az egész világot érintő inflációs és recessziós folyamat részesei vagyunk óhatatlanul mi is. Ennek megfelelően a kormány gazdasági intézkedéseinek mindig nagyon-nagyon naprakésznek kell lenni, és mindig azokra a kihívásokra kell elsősorban reagálni, amelyek nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Ennek megfelelően több tekintetben egyetértek Apáti képviselő úrral abban, hogy azok a kérdések, amiket felvetett, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, már csak azért is, mert nemcsak az előbb az egész világot érintő globális gazdasági folyamatokra, hanem például az ön által említett meteorológiai következményekre, és az ország egy jelentős részét sújtó aszály következményeire is figyelemmel kell lenni. Figyelemmel kísérjük ezeket, és ha szükséges, közbeavatkozunk.

Ugyanakkor arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy a kormány az elmúlt több mint egy évtizedben is mindig ennek megfelelően intézkedett, és annak idején is meghoztuk azokat az intézkedéseket, amelyeket az ellenzék a feladatát és a hozzáállását tekintve természetesen hol vitatott, hol elégtelennek tartott, de úgy gondolom, hogy a létét és a hatását önök sem vitatták soha. Gondolok például az eszközkezelőre, gondolok a forinttal kapcsolatos eddigi intézkedésekre, gondolok az ön által is több összefüggésben felidézett devizaadósok helyzetének a kezelésére.

Biztosítani szeretném képviselőtársaimat és a jelen megszólalás lehetőségét felhasználva a munkánkat figyelő választópolgárokat is, hogy a kormány ezekkel a körülményekkel tisztában van, és ennek megfelelően hozzuk meg a gazdasági intézkedéseket is. A most előttünk fekvő törvényjavaslat azonban elsősorban  mint ahogy Vajda képviselő úr is mondta  jogharmonizációs rendelkezéseket, technikai rendelkezéseket, illetve olyan, a gyakorlatban előkerülő és  ismételten örömmel konstatálom  önök által szakmailag megfelelően fogadott intézkedéseket tartalmaz, amelyek támogatásának az akadályát nem látom. Ezért megköszönöm a hozzászólásaikat, és kérem, hogy a törvénytervezet elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   15-32   33-42   43-58      Ülésnap adatai