Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszternek: „Mikor fogják rendezni a bírák és az ügyészek fizetését?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem vitás, hogy a bírói függetlenség a jogállamiság egyik alappillére, enélkül nem létezhet igazságos jogalkalmazás. Az Országos Bírói Tanács egy közleményben hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség egyik lényeges összetevője a törvényben garantált átlátható és tisztességes illetmény. A bírák az ítélkezési munka mellett nem végezhetnek más kereső foglalkozást, megélhetésüket a bírói illetményből biztosítják, ebből is következik tehát, hogy a bírák megélhetése kizárólagosan a bírói hivatásuk gyakorlásából származó jövedelemből oldható meg. Az elégségesnél kisebb jövedelem táptalaja lehet a korrupciónak, a befolyásolható döntéshozatalnak, ami semmiképpen nem lehet cél egyetlenegy jogállamban sem.

(13.10)

Az Európai Unió Bíróságának véleménye szerint a hivatás felelősségével arányos illetmény hiánya egyrészt sérti a bírói függetlenséget, másrészt hátráltatja a bírói kar presztízsét.

2019. novemberi felszólalásunkban már korábban rámutattunk, hogy a bírói illetményalap a nemzetgazdasági átlagkeresetet mindössze 23 százalékkal haladta meg, azóta viszont lényeges változás következett be: bár túl volt egy illetményemelésen a szakma, de láttuk azt az inflációs és azt az árnövekedési ütemet, amit az elmúlt években az országnak meg kellett tapasztalnia, ami oda vezetett, hogy az alapilletmény, amely illetményalap 566 660 forint, a nemzetgazdasági átlagkeresettől lényegesen elmarad, 90 ezer forinttal kevesebb. Világosan látszik tehát: olyan alacsony szintre süllyedt a bírák és az ügyészek fizetése reálértékben, amilyen nem volt még az elmúlt 30 évben; jelenleg nemhogy meghaladja az alapilletmény a nemzetgazdasági átlagkeresetet, mint 2019-ben, hanem jóval alatta van, ez pedig a bírói kar példátlanul alacsony anyagi megbecsülését tükrözi. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt 20 évben jelentős, 70 százalékot meghaladó reálbércsökkenés figyelhető meg. A helyzet ugyanez az ügyészek esetében is.

Kérdezem tehát a tisztelt miniszter urat, mikor fogják már végre megnyugtató módon rendezni a bírók (Az elnök csenget.), ügyészek fizetését, hogy ne legyünk ezzel is sereghajtók az Európai Unióban. Köszönöm válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Répássy Róbert államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm, hogy idehozta elénk ezt a kérdést. Mindenekelőtt egy fontos körülmény tekintetében szeretném pontosítani önt, mégpedig hogy a bírói illetményalap valóban 566 ezer forint, de nem ennyi a bírák illetménye, mert az az illetményalap egy bizonyos szorzatából és pótlékokból áll. Ezért szeretném, ha önök is hallanák és megismerhetnék, hogy mennyi is valójában a bírói illetmény: a járásbírósági szintén, a járásbíróságon a legalacsonyabb bírói illetmény 821 ezer forint, a legmagasabb 1 millió 303 ezer forint; a törvényszéken a legalacsonyabb bírói illetmény 934 ezer forint, a legmagasabb 1 millió 416 ezer forint; az ítélőtáblán 1 millió 104 ezer forint a legalacsonyabb és 1 millió 586 ezer forint a legmagasabb; a Kúrián 1 millió 388 ezer forint a legalacsonyabb és 1 millió 869 ezer forint a legmagasabb; mindez egyébként a vezetői pótlékok nélkül, tehát ez azoknak a bíráknak az illetménye, akik nem töltenek be szakmai vagy igazgatási vezetői tisztséget.

Na most, ezek után vissza is dobhatnám a labdát, hiszen a bírói illetményalapot, ahogy ön is mondta, az Országgyűlés határozza meg, az Országgyűlés törvényben határozza meg, mégpedig a költségvetési törvényben. A 2024. évi költségvetési törvényt az Országgyűlés úgy fogadta el, hogy 566 ezer forintban állapította meg az illetményalapot, amiből az előbb említett összegek lesznek aztán a tényleges bírói illetmények. Az Országgyűlés nem adott ennél magasabb költségvetési támogatást a bírósági fejezetnek. Amennyiben a bírák illetményét emelni kívánja az Országgyűlés, akkor pótlólagos költségvetési juttatást vagy költségvetés-módosítást kell adnia, csak hogy egy összeget mondjak: az Országos Bírói Tanács által javasolt 35 százalékos illetményemelés körülbelül 50 milliárd forint (Az elnök csenget.) pótlólagos költségvetési juttatást igényel. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   69-72   73-76   77-80      Ülésnap adatai