Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BEDŐ DÁVID, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Bárcsak arról lenne szó, hogy itt tényleg egy átláthatóságot növelő, hatékonyságot elősegítő törvényjavaslatról van szó, de sajnos én meg mi ezt nem így látjuk, sokkal inkább más dolgok bújnak meg ebben a törvényben. Nyilván itt több dolog is van, vannak nagyon egyértelműek, mint a fizetésemelés is.

De hadd kezdjem azzal, ami elhangzott itt a vitában a felszólalások között, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapokmánya szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezek alapján bátran kijelenthetjük, kimondhatjuk, hogy az MNB képtelen volt ellátni az elsődleges feladatát. Ennek az eredménye pedig a több mint 21 százalékos infláció, a 40 százalékos élelmiszerár-drágulás és a zuhanó forint, és mi sem mutatja jobban a jegybank siralmas teljesítményét, hogy hazánkban van Európa egyik legmagasabb inflációs rátája.

Abba most nem szeretnék részleteiben belemenni, hogy hogy jutottunk el ide. Pont egy héttel ezelőtt napirend előtt relatíve részletesen kifejtettem, hogy hol rontotta el a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikáját, Matolcsy György hogyan vitte félre az ország, illetve a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Ebbe most nem mennék bele részleteiben, főleg azért sem, mert a kollégáim is már itt elmondták.

Azt gondolom, hogy Matolcsy György kudarcot vallott az úgynevezett unortodox monetáris politikájával, képtelen volt az irányítása alatt álló MNB a válságkezelésre, de még most is, ennek ellenére is bőséges fizetésemelést adna neki a kormány. A törvényjavaslat szerint 20 százalékkal növekedne a havi alapbére, tehát a jelenlegi 5 millió forintról 5,9 millió forintra. Kérdezem én, hogy tényleg olyan jól teljesített ez a jegybank az elmúlt években, hogy fizetésemelést érdemelne az MNB elnöke, Matolcsy György? Mert én azt gondolom, hogy nem, és szerintem ebben talán egyetérthetünk. Itt a kormánypárti képviselők is elmondták, hogy mi a feladata a Magyar Nemzeti Banknak, elég egyértelműen benne van az alapokmányában, és szerintem az is egyértelműen kijelenthető, hogy ez a feladat nem sikerült.

De nem csak a fizetésemelésre szeretnék koncentrálni, mert van ezzel a törvényjavaslattal más probléma is, ami előttünk van. Azt látjuk ugyanis, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslattal ki akarja terjeszteni a saját dominanciáját a hazai bankszektorra, hiszen az MNB a hitelintézet és a posta készpénzforgalom-lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózatát hatóságként eljárva fogja minősíteni, valamint a minősítés alapján kötelezni fogja őket a minősítésnek megfelelő infrastrukturális hálózat kialakítására.

Na most, ez a sokak számára elég bonyolultan hangzó és veszélytelennek tűnő változás ennek tűnhet, de sajnos ismerjük, hogy hogyan működik ez a rendszer az elmúlt 12 évben: megnő annak a lehetősége, hogy a jegybank  hatóságként eljárva  infrastrukturális hálózatot szelektíven minősítsen, és bizonyos bankokat előnyben, míg másokat hátrányban részesítsen. Azt gondolom, nem nehéz megtippelni, megint csak az elmúlt 12 évet megnézve, hogy mely bankokat fogja majd előnyben részesíteni, nyilvánvalóan azokat, amelyek baráti kezekben vannak, olyan kezekben, amelyeket kormányközeli üzletemberek tulajdonolnak.

És persze még mindig nem csak ez a probléma ezzel a törvényjavaslattal. Ez a törvényjavaslat ugyanis lehetőséget ad egy készpénzszállítási monopólium kialakítására is, akár közvetlenül az MNB részvételével, akár egy általa szerződtetett harmadik fél részvételével. Megint nem mondom el, hogy az elmúlt 12 év alapján ez mire fog felhatalmazást adni, tudjuk pontosan, hogy kiknek a kezében fognak landolni ezek a szerződések is.

Végezetül pedig nyilván egy olyan változtatásra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a törvényjavaslat kötelezővé tenné az MNB számára a tárgyév nyeresége 50 százalékának osztalékként való kifizetését, amivel nem is lenne gond. Igazából ezzel az a legfőbb gond, hogy ez kicsit megkésett intézkedés. Ezt talán 2014-15 környékén kellett volna bevezetni, amikor százmilliárdos nyereséget termelt a Magyar Nemzeti Bank, amikor forintosították a devizahiteleket, és halálra kereste magát ezen a Magyar Nemzeti Bank.

(18.20)

Utána persze tudjuk, hogy mi lett azzal a pénzzel, alapítványokba szervezték ki, abból épültek a villák, abból vásárolták meg a különböző ingatlanokat, festményeket, abból újították fel a Várkert Bazárban lévő volt kaszinó épületét, abból újítják meg a Postapalota épületét. És hát persze, természetesen, az összes ilyen nagyberuházásból Matolcsy György és családja nagyon-nagyon szépen meggazdagodott. Ebből lett például a fiának Porsche-gyűjteménye, amiről már elég sokat hallottunk.

Szóval, 2015 magasságában sokkal inkább időszerű lett volna ez a módosítás. Most, amikor a következő években valószínűleg nem százmilliárdokat fog termelni, hanem inkább az a kérdés, hogy hány száz milliárd veszteséggel fog zárni a Magyar Nemzeti Bank, így valószínűleg nem sok osztalékot fog kapni a magyar állam, és nem sok pénz fog a Magyar Nemzeti Bankból az államháztartásba vándorolni. Sokkal inkább az a kérdés, hogy mennyivel kell majd a Magyar Nemzeti Bankot kisegíteni a következő években. Ezt majd az idő meg fogja mondani.

Ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint a kormánynak egy újabb területfoglalásáról. Szégyenteljesnek és felháborítónak találjuk, hogy a megélhetési válság kellős közepén továbbra is csak erre tud gondolni a két kormánypárt.

S persze nyilván a másik része ennek a törvényjavaslatnak meg az, hogy Matolcsy György fizetését hogyan tudjuk emelni, megint csak a válság kellős közepén. Én azt gondolom, és mi azt gondoljuk, hogy Matolcsy György minden tekintetben megbukott, nem volt képes sehogy sem sem az inflációt kezelni, sem az árfolyam-politikát oly módon kezelni, hogy ne döntögessen folyamatosan negatív csúcsokat az euró-forint árfolyam meg a dollár-forint árfolyam. Egy hete is elmondtam és most is elmondom: Matolcsy György nem fizetésemelést érdemel, hanem elbocsátást. Köszönöm szépen. (Taps a DK és a Jobbik soraiban.)