Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! (Dömötör Csaba felé:) Egyrészt örülök, hogy államtitkár úr visszatért, mert vélelmezem, hogy nagy valószínűséggel ő fog válaszolni az általam felvetettekre, ha megtisztel majd ezzel.

Azzal kezdeném, hogy nagyon is aktuális most egy számvetés a turizmussal kapcsolatosan, különösen a balatoni turizmussal kapcsolatosan, hiszen a múlt héten napvilágot láttak különböző számok, elemzések, mondhatnám azt is, hogy győzelmi jelentések a balatoni turizmusról. Annak örülök, hogy államtitkár úr arról beszélt az előbb, hogy Budapest a közbiztonság területén is helytállt, a turizmus területén is helytállt. Azonban nézzük inkább most a természetes tavak, különösen a Balaton melletti turizmust, mert tiszta vizet kell önteni a pohárba, hiszen ezek a győzelmi jelentések már-már arról szóltak, mint annak idején a vas és acél országa, vagy amikor a győzelmi jelentések arról szóltak, hogy arcvonal-kiegyenesítés történik. Erre utalnak ezek a győzelmi jelentések, ugyanis bár a statisztikai számok szerint rendkívül sikeres idényt zárt a Balaton, valójában azonban ez nem szól másról, mint arról, hogy a bérből és fizetésből élők kiszorultak a balatoni nyaralás lehetőségéből.

Szembejön önökkel a valóság, mi pedig arra várunk választ, hogy mire készül a kormány annak érdekében, hogy jövőre ez ne így legyen, ugyanis a magyar családok számára elfogadhatatlan, hogy a Balaton és a természetes tavak lényegében luxuscikkekké váltak. Nem mindig a nemzetközi példák a legjobbak, azonban most itt mégis érdemes Horvátországot megidézni, ahol törvényt hoztak arról, hogy az Adriába való bejutásért nem lehet pénzt kérni, nem lehet fizetni azért, hogy valaki bejusson az Adriába, a tengerbe, és nem lehet lezárni a partot.

Ezért, amikor a turizmusról beszélünk, persze örvendetes, hogy a statisztikai adatok szerint rengeteg vendégéjszakát töltenek a Balatonnál külföldiek és örülünk a külföldi turistáknak, de még fontosabb, hogy mi a helyzet a magyar családokkal. Szeretném előrebocsátani, hogy mi, patrióta szociáldemokraták a magyar családok oldalán állunk és szurkolunk a Balatonnak, azt is mondhatnám, hogy hajrá, Balaton, de ez kevés, ha önök nem tesznek semmit és tétlenül nézik, hogy magyar családok százezrei szorulnak ki az üdülés, nyaralás lehetőségéből. Ugyanis az üdülés, a nyaralás, a pihenés sokkal több, mint egy statisztikai adat. Itt nemcsak arról van szó, hogy mennyi bevétel származik adott esetben a turizmusból, hanem arról, hogy egy nemzet, egy nép, egy ország, így a magyar családok lelkiállapotát tükrözi vissza, hogy mennyi pénzt, időt tudnak fordítani arra, hogy pihenjenek. Ezen a területen óriási lemaradásban vagyunk. Azt várjuk el ezért a magyar kormánytól, hogy azonnali intézkedéseket hozzon, hiszen most még időben vagyunk, jövőre is lesz nyár. (Rétvári Bence: Biztos ez?) Egyvalamiben biztosak lehetünk a mai bizonytalan világban, abban, hogy jövőre is lesz nyár, ezért most még lehet intézkedéseket hozni.

Segítünk ebben, hiszen másban is próbálunk segíteni, mert a magyar családok olyan fontos tényezők, amelyek túllépnek akár még a pártpolitikai célokon is. Segítünk önöknek, mert az egyik alapvető cél, hogy a magyar családok eljussanak a Balatonhoz, hogy ne irreális belépőket kelljen fizetni a Balaton-parton. Erre nem jó válasz az, hogy sok szabadstrand van, meg a partszakaszok aránya kétharmad a szabadstrandok tekintetében. Erre az a jó válasz, hogy nincs helye kerítéseknek a Balaton partján, annak az országhatáron van a helye, a Balaton partján szabadstrandoknak van helye, le kell bontani a kerítéseket, érvényt kell szerezni az Alkotmánybíróság döntésének, amely szerint a part menti védősávot be kell tartani. A beruházásoknak ésszel van helye a Balatonnál (Rétvári Bence: Máshol is!) és nem úgy, hogy kirekesszék a magyar családokat a Balaton partjáról.

Aztán ott van a nemzeti üdültetési program, amely az egyébként működő, de kevésnek bizonyuló Erzsébet-táboroknál sokkal szélesebb körben tenné lehetővé azt, hogy azok a szálláshelyek, amelyek nem kevés milliárdot kaptak állami támogatásból, vendégéjszakákat biztosítsanak azon családok számára, amelyek egyébként nem jutnának el a Balatonhoz.

Ott van az üdülési támogatásra vonatkozó javaslatunk, amely a legrászorultabbaknak idényenként százezer forintos támogatást adna, ez egy nagy csepp a tengerben, a magyar tengerben, de érdemi támogatás és az állami költségvetést nem rogyasztaná meg. Javaslom, hogy keressünk forrásokat például a Nemzeti Bank elkótyavetyélt milliárdjai között és mindjárt tudnánk kompenzálni az önkormányzatokat a szabadstrandok esetében és mindjárt tudnánk állami forrásokat adni más célokra, a nemzeti üdültetési programra vagy az üdülési támogatásokra. Mert, ismétlem, az üdülés nem arról szól, hogy milyen állami vagy önkormányzati bevételek keletkeznek, hanem arról, hogy egy nemzetnek milyen lesz a jövője, milyen a mentális és fizikai állapota és nagyon bízom benne, hogy legalább ezért felelősséget fognak vállalni, hiszen egy valamiben biztosak vagyunk: jövőre is lesz nyár. Köszönöm, hogy meghallgattak.