Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti hozzászólások végére értünk. A további napirenden kívüli felszólalásra jelentkezett képviselők névsora a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

Tisztelt Ház! Bejelentem, hogy a DK, a Momentum és az MSZP képviselőcsoportja javaslatot tett a napirendi javaslat azonos indítvánnyal történő kiegészítésére, amelyek a határozati házszabály 15. § (4a) bekezdése alapján elnöki jogkörben visszautasításra kerültek, tekintettel arra, hogy azokat nem a 15. § (4) bekezdésének megfelelően nyújtották be. A visszautasított javaslatok benyújtói kezdeményezték az elnöki döntések hatályon kívül helyezését. Az Országgyűlés ezekről vita nélkül, külön-külön, kézfelemeléssel határozna, ám a frakcióvezetők kezdeményezték a szavazások szavazatszámláló gép alkalmazásával történő megismétlését. Erre való tekintettel a kézfelemeléses szavazásokat eleve szavazatszámláló gép alkalmazásával tartjuk meg.

(14.40)

A DK indítványának megfelelően most kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy hatályában fenntartjae az OE-42/714-2/2023. számú elnöki döntést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház az elnöki döntést 116 igen szavazattal, 45 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fenntartotta.

Most a Momentum indítványának megfelelően kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy hatályában fenntartjae az OE-42/716-2/2023. számú elnöki döntést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az elnöki döntést a Ház 116 igen szavazattal, 45 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fenntartotta.

Az MSZP indítványának megfelelően most kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy hatályában fenntartjae az OE-42/717-2/2023. számú elnöki döntést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 116 igen szavazattal, 45 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül az elnöki döntést hatályában fenntartotta.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi ajánlást. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége az Országgyűlés napirendjét elfogadta.

Most, 14 óra 42 perckor áttérünk az interpellációk tárgyalására. Kérem a képviselőtársaimat, hogy akinek máshol van dolga, gyorsan és csendben hagyja el az üléstermet. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Dávid Ferenc, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez. Megadom a szót.

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány hete robbant a hír, amin a magyar közvélemény jobban megdöbbent, mint a gazdasági szakemberek: Romániában már nemcsak a minimálbér, illetve az átlagbérek magasabbak, mint Magyarországon, hanem az Eurostat legfrissebb adatai szerint már a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső GDP-ben is megelőzte hazánkat a román gazdaság. Ez az egyik legfontosabb gazdasági mutató, hiszen azt mutatja meg, hogy a magyarok egyénenként mennyi terméket és szolgáltatást képesek megvásárolni a magyar gazdaság teljesítményének egy főre eső szelete alapján.

Az, hogy a hosszú évtizedekig lesajnált Románia gazdasági fejlettsége már magasabb, mint Magyarországé, megalázó és szégyenletes fordulat, ugyanis Románia sokkal, de sokkal rosszabb helyzetből indult, mint Magyarország. Ceaușescu kegyetlen diktatúrája, amit békés átmenet helyett egy véres forradalom törölt el, olyan nyomorba döntötte az országot, amit mi, magyarok el sem tudtunk képzelni. Bántó közhellyé vált a román nép szegénysége. De Románia vért izzadva Magyarország után alig három évvel végül is csatlakozott az EU-hoz, és jelenleg a román gazdaság két és félszer gyorsabban zárkózik fel az uniós fejlettségi átlaghoz, mint hazánk.

Mit csinált jól Románia, és mit rontott el Magyarország? Hol siklott ki Közép-Európa egykor leggyorsabban fejlődő gazdasága, a magyar gazdaság? A válaszig 2010-ig kell visszamennünk, az Orbán-kormány hatalomra jutásáig. Az azóta eltelt 13 évben nemcsak politikailag kerültünk egyre távolabb az EU centrumától, hanem gazdaságilag is. A forint szándékos gyengítése, a fizetések alacsonyan tartása, az uniós pénzek mértéktelen elpazarlása, majd felfüggesztése vezetett ahhoz a gazdasági visszaeséshez, tartós recesszióhoz és megélhetési válsághoz, amely az Orbán-kormány miatt sújtja Magyarországot. A kormány hibás döntései vezettek az orbáni inflációhoz, Európa legmagasabb áremeléseihez, a rezsiemeléshez és a megszorításokhoz.

A román gazdasági csoda titka tehát röviden összefoglalható: ott nem Orbán Viktor kormányzott 13 évig. Ott nem hazudják az emberek arcába, hogy a háború és a szankciók tehetnek az áremelésekről és az uniós pénzek elmaradásáról. Ott börtönbe küldték a korrupt politikusokat. Ott az Európai Unióra lehetőségként és partnerként, nem pedig ellenségként tekintenek. Ott nem a milliárdosokat és a nagyvállalatokat szolgálja a kormány, hanem az embereket szolgálja. Kérdem hát államtitkár urat, miért engedték, miért hagyták, hogy Románia lehagyja Magyarországot. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Fónagy János államtitkár urat illeti a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy ma egy konkrétummal kezdjem! A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai  kivéve a Magyar Szakszervezeti Szövetséget , valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai nap, ma reggel aláírták a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlatról szóló megállapodást. Ennek a megegyezésnek köszönhetően december 1-jétől a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 ezer forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint három és félszeresére növekedtek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a bérminimum 89 500 forintot tett ki. Ennyit a tényekről.

Tisztelt Képviselő Úr! Gondolom, azt ön sem vitatja, hogy az elmúlt időszakban számos kihívással teli időszakot éltünk meg. Ezzel együtt a gazdaság alapjai nem sérültek, a munkahelyeket megőriztük, mi több, közel egymillióval növekedett a foglalkoztatottak száma. Folyamatosan áramlik a külföldi tőke hazánkba. Egyébként az Unióban az egyik legmagasabb foglalkoztatási rátát tudhatjuk magunkénak. A kormány elkötelezett annak érdekében, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon a nyugati országok fejlettségi szintjéhez. 2023 az infláció elleni harc, ’24 pedig a gazdasági növekedés éve lesz.

2010-hez képest 11,5 százalékponttal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz. Ez a visegrádi országok közül a második leggyorsabb növekedési ütem. A célunk, hogy 2030-ig elérjük az uniós átlag fejlettségi szint 90 százalékát.

Magyarország Ausztria fejlettségét az elmúlt öt évben 9 százalékponttal megközelítette úgy, hogy a fejlettségi szintet meghatározó mérőszámok számos olyan tényezőt nem vesznek figyelembe, amelyet mi fontosnak tartunk. Ilyen a családpolitika, a családok védelme, az ország politikai, pénzügyi és gazdasági szuverenitásának növelése.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank legfrissebb őszi regionális előrejelzése szerint az egész közép-európai és balti régióban jövőre a magyar gazdaság növekedhet a leggyorsabban. A kedvező növekedési kilátásokkal kapcsolatos várakozásokat alátámasztja, hogy Magyarország továbbra is kiemelt célpontja számos nyugati és keleti beruházásnak. A célunk az, hogy a magyar vállalatok feljebb kerüljenek a vertikális termelési láncokban, minél nagyobb hozzáadott értékkel tudjunk elérni sikereket a nemzetközi piacokon.

Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom azt is, hogy a véleménye kialakításánál vegye figyelembe, hogy a baloldali kormányok, köztük a Gyurcsány-kormányok idején a régiós államok, tehát a V4-államok konvergenciája mindkét időszakban közel a duplája volt a magyarénak.

(14.50)

Ezzel szemben a Fidesz-kormányok idején Magyarország felzárkózása haladta meg jelentősen a régiós államokét. Mindezekből az ön számára is bizonyára egyértelmű, hogy a baloldali Gyurcsány-kormányokkal szemben a jobboldali kormányok jelentik a garanciát a felzárkózásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a választ.

DR. DÁVID FERENC (DK): A választ nem fogadhatom el. És akkor itt egy utalás, bár nem kérdeztem rá a bérmegállapodásra. Arra kérem államtitkár urat, hogy a mai bérmegállapodást ne nevezze országos bérmegállapodásnak, hiszen nem volt konszenzus a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A legnagyobb magyar versenyszférás szakszervezet nem írta alá, innentől kezdve a kormány önhatalmúlag hirdeti ki a minimálbért, és nem a társadalmi párbeszéd alapján és ennek a tárgyalásnak az alapján.

Amit szeretnék még elmondani önnek  és ön sajnos nem beszélt Romániáról , hogy Romániát és Magyarországot egyaránt érinti a háború, mégis nálunk van a legnagyobb infláció és a legnagyobb rezsiemelés. Ráadásul a nagyvállalati adókat nem vetik ki Magyarországon, az európai nagyvállalatok itt garázdálkodhatnak minimális társaságiadó-fizetéssel.

Államtitkár úr nem beszélt arról, hogy Magyarországon 2010-ben 20 000 milliárd volt az államadósság, ma 53 000 milliárd forint. Eladósították az országot. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És még egy mondat: ön azt mondta, hogy az idei év az infláció letörésének az éve. Tavaly 14,5 százalék volt az éves átlagos infláció, idén 17,5 százalék. Ez a letörés? (Taps a DK soraiban.)

Felszólalások:   39   39-44   45-50      Ülésnap adatai