Készült: 2024.05.08.11:48:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2022.07.12.),  25-28. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:01


Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Komáromi Zoltán képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Tisztelt Ház! „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet helyett ellátási érdekből 2022. július 1-jétől visszavonásig a kórház ellátási területéről érkezett csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiás ellátásra, valamint az előreláthatólag gyermekintenzív osztályos hátteret igénylő sebészeti, csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti ellátásra szoruló betegek ellátására az alábbi egészségügyi szolgáltatókat kijelölöm, és egyben kötelezem.” A Nemzeti Népegészségügyi Központ ebben a határozatában négy budapesti, egy kecskeméti, egy miskolci és egy debreceni kórházat nevesít. Indoklásában pedig közli, hogy a kórház főigazgatója hivatalosan jelezte, július 1-jétől szakdolgozóhiány miatt a biztonságos betegellátást nem tudja biztosítani a gyermekosztály intenzív részlegén, ezért „a kórház rendelkezésére álló feltételek mellett olyan műtét nem végezhető, mely előreláthatólag gyermekintenzíves ellátást igényel”.

Az egészségügyi igazgatás bikkfanyelvét kevésbé ismerők számára lefordítva ez azt jelenti, hogy egy súlyos balesetben megsérült vagy súlyos, életmentő műtétre szoruló Szolnok megyei kisgyermeket ellátás előtt másfél-két órát kell utaztatni mentővel 60-100-140 kilométerre. Leszámítva az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket, gondoljunk arra, hogy ezeknek a súlyos állapotban lévő gyermekeknek ez a késedelem akár az életébe kerülhet. Értik, ugye? A kormány félti az óvodásokat a nemátalakító műtétektől, milliárdokat költ emiatt tavasszal az adófizetők pénzéből hazug óriásplakátokra és hirdetésekre, de az életük, az egészségük megóvása érdekében sajnálja a pénzt az egészségügyi szakemberektől.

Ha valakinek ismerős a Hetényi Géza Kórház neve, az sem véletlen. Június eleje óta szülészeti, koraszülött-, neurológiai és stroke-ellátással van baj ebben az intézetben, és ez a helyzet várhatólag egészen biztosan nyár végéig fennáll. Aki pedig azt hinné, hogy ez a helyzet csak ebben a kórházban fordul elő, az is téved. Ellátási problémákat az egészségügyben dolgozók egyre szorítóbb hiánya miatt az ország szinte minden közfinanszírozású intézményében tapasztalhatunk, ha más nem, hát a mind végeláthatatlanabb várólisták tanúskodnak erről. A szolnoki eset csak annyiban különleges, hogy itt egy megye egészségügyi csúcsintézményében szakadt be a mestergerenda, viszont a főigazgató legalább szembenéz a problémával, és nem próbálja mondvacsinált ügyekkel elfedni azt.

Az orvosok béremelése óta az orvoshiány kevésbé feszítő, a szakdolgozók hiánya viszont katasztrofális. A rendszerből hosszabb ideje hiányzik 25-30 ezer szakember. Rengetegen közelednek vészesen a nyugdíjkorhatárhoz, az utánpótlásra pedig remény sincs. Az egészségügyi közkiadások 2012 óta 5 százalék alatt vannak. Normális országokban ez mindenhol 7 százalék fölött van. Ráadásul idehaza az egészségügyi kiadások harmadrészét a magyar polgárok zsebből kénytelenek fizetni. Nem meglepő tehát a szakemberek folyamatos elszivárgása az állami egészségügyből.

Az Európai Unióhoz a 2022-2026 közötti időszakra benyújtott konvergenciaprogram e finanszírozás kínosan lassú növekedését ígéri, ami még több felé fog aprózódni, ha a kormány megvalósítja a következő rémálmát, az önkormányzati szakrendelők és háziorvosi praxisok államosítását. Mindez még inkább a magánegészségügy felé fogja terelni azt, aki egyáltalán megengedheti magának, a többieket pedig egyre silányabb ellátásra kárhoztatja.

Bő 30 milliárd forintért ismét vizes-vb-t rendeztünk. Hurrá! A kormány szerint ez a költség bőségesen megtérül, mert szétviszi jó hírünket a világban, fellendítve a vendégforgalmat. Nos, egy norvég úszóbajnok is részt vett volna a versenyen, de előtte még pénteken itt, Budapesten rosszul lett. Órákig várt a mentőre, végül a kórházban haladéktalanul egy életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Az ápolás során aztán súlyos tüdőgyulladást kapott, majd Covid-vírussal is megfertőződött, de panaszait a vele foglalkozó egészségügyi dolgozók nem vették komolyan, az ő véleménye szerint azért, mert nem értették, hogy mit akar, hiszen egyikük sem beszélt angolul. Akik beszéltek volna, azok nyilván már külföldön dolgoznak. A sportoló leírta, aligha hagyja el élve a kórházat, ha édesanyja, aki korábban ápolónőként dolgozott, nem érkezik Budapestre.

Tisztelt Ház! Mi, orvosok, esküt teszünk hivatásunk megkezdése előtt. Bár ennek az eskünek a szövege az idő alatt többször is változott, az alapelv két és fél éve, ezer éve változatlan: salus aegroti suprema lex esto, a beteg üdve a legfőbb törvény.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Öt perc a felszólalási időkeret, meglehetősen túlmentünk. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mi azt tűztük ki magunk elé célként, hogy minél jobb szintű egészségügyi ellátást biztosítsunk, de mintha a baloldaltól az elmúlt hónapokban mást hallottunk volna, hiszen László Imre arról beszélt, hogy hány kórházat kellene bezárni Magyarországon. Ön is ismeri ezt a nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy közel a felét a magyarországi kórházaknak felesleges fenntartani, magyarul: a kórházak felét be lehetne zárni. Osztályokról beszélt és ideiglenes lépésekről, de önök véglegesen bezárnák a magyar kórházak majdnem felét.

Ez nem előkép nélküli, hiszen emlékszünk, itt, Budapesten akár a gyermekkórház esetében, az OPNI esetében, akár más kórházak esetében, hogy hogyan zártak be önök intézményeket itt, Budapest környékén is. Tehát elindultak ezen az úton, majd elmondta László Imre, hogy igazából a kórházak felét be kellene zárni, hogyha a baloldal hatalomra kerül. Ön erre nem azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan, hanem azt mondta, hogy lehet, hogy még többet is érdemes lenne megfontolni, hogy fenn kelle tartani, vagy sem. A baloldal tehát nem a kórházi ellátást bővíti, hanem egész egyszerűen a kórházak számát csökkentené.

Ugye, a saját idejükben ami még volt, annak egy részét is privatizálták, hogy utána az állam az utána anyagi nehézségekbe került HospInvest által üzemeltetett kórházakat és másokat meg kellett hogy mentsen 2010 után, mert egész egyszerűen a magánszolgáltatók a profitot termelték, csak az intézményt nem üzemeltették. Ez az a modell, ami a baloldal modellje volt. Persze, az önök idejében a kórház bezárása önök szerint jó volt. Az, hogy a privatizált kórházak nem tudtak működni, hanem az államnak még több pénzt kellett utólagosan az ő helyrehozatalukba betenni, az helyes út volt.

Így állnak önök fel minden egyes esetben, amikor az egészségügyről beszélnek, és azt elfelejtik elmondani, hogy mennyi aktív ágy is szűnt meg a baloldal egészségügyi kormányzása idején Magyarországon. Mennyi? Nem tudom, most hány ágyról beszélt  vagy amelyikből ideiglenesen más kórházba irányítanak betegeket , de 16 ezer. Tizenhatezer! Ön arról beszélt, hogy több ápoló kéne. Mennyi egészségügyi dolgozónak mondtak föl? Tehát nem arról van szó, hogy elmentek, hanem azt mondták, hogy holnaptól te nem jöhetsz be dolgozni a kórházba. Hány embernek? 6 ezer embernek mondták azt, hogy nem jöhet be dolgozni a kórházba. És mindemellett aki ott maradt, attól elvettek egyhavi bért.

(10.10)

Önök azt mondják, hogy sürgős béremelésre van szükség az ápolóknál. Az elmúlt ciklusban 72 százalékos béremelés volt az ápolóknál. De önök mit is tettek? Elvettek egyhavi bért a magyar ápolóktól. Tehát amit itt ön mond ebben a felszólalásában, annak az ellenkezőjét mondták a kampányban, és még inkább az ellentétét tették akkor, amikor kormányon voltak, mert csak a leépítés, a bezárás, a forráskivonás és a privatizáció, ez volt jellemző akkorra. Ön pedig még ezt tetézte azzal, amikor járvány alatt azt mondta, hogy „talán a betegség nem is rosszabb, mint a kínai vakcina”. (Dr. Komáromi Zoltán: Nem ezt mondtam.  Az elnök csenget.) Szó szerint ez volt: talán a betegség nem is rosszabb, mint a kínai vakcina  itt van idézet szerint. (Dr. Komáromi Zoltán közbeszól.) Kínos önnek, megértem, tisztelt képviselő úr, de attól, hogy letagadja, az internet korában ezt már nem tudja megtenni.

De akkor folytatom, ha ennyire tetszenek a saját idézetei, van több is. Tehát: „Emberkísérlet az orosz vakcina magyarországi tesztelése.” „Vitatkozom azzal, hogy bármelyik oltás jobb, mint a betegség.” „Az biztos, hogy ilyen felületes dokumentációval rendelkező orosz oltásra senkit sem fogok rábeszélni.” Ilyen mondatokat mondott ön a járvány alatt, amivel ön igazából nem enyhítette, csak tetézte a bajt, ha már itt latinul is felolvasta nekünk az orvosi eskü szövegét. Emberek százmilliói köszönhetik az egészségüket ezeknek az oltásoknak, amik ellen ön a magyar embereket a legnagyobb félelmükben hangolta.

Ami az egészségügyi forrásokat illeti, az utolsó baloldali költségvetésben 1198 milliárd forint szerepelt egészségügyi célokra, most 2670 milliárd forint szerepel. Ez azt jelenti, hogy 123 százalékos a többlet, ez nem 23 százalékos növekedést, hanem 123 százalékos növekedést, több mint kétszeres növekedést jelent.

Ami a kórházakat illeti, mi nem bezártuk a vidéki kórházakat, hanem felújítottuk, részben vagy egészben 91 kórházat, emellett 54 rendelőintézetet. Korszerűsítettünk 107 mentőállomást, építettünk 23 új rendelőintézetet, és építettünk 34 új mentőállomást azért, hogy mindenkihez időben kiérkezzen a mentő. Ha azt nézi ön, tisztelt képviselő úr, hogy az orvosok száma hogyan alakult az elmúlt években, azt láthatjuk, hogy 2010-ben dolgozott közel 34 ezer orvos Magyarországon, míg most több mint 38 ezer orvos dolgozik Magyarországon. Tehát ebben is érezhető a növekedés az elmúlt években. Több orvos több forrásból tud ugyanannyi kórházban gyógyítani, az önök idején a kórházak száma is csökkent, az orvosok bére is csökkent (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és az ellátás színvonala is csökkent. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai