Felszólalás adatai

Felszólalások:   115-142   143-166   167-181      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés a T/4030. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Raisz Anikó asszonynak, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy hazánk minél gyorsabban átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, a saját hulladékát is újra feldolgozni és hasznosítani képes úgynevezett körforgásos gazdaságra. Az átállás kiemelt célja, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások értéke a lehető legtovább maradjon meg a gazdaságban, miközben ezzel párhuzamosan a hulladékok képződését a minimálisra lehessen csökkenteni. Mindez lehetőséget kínál a gazdaság átalakítására és arra is, hogy hazánk új és fenntartható versenyelőnyhöz jusson nemcsak a régióban, de az Európai Unión belül is.

Az előttünk lévő törvényjavaslat is a fenti cél megvalósításához járul hozzá azzal, hogy olyan pontosító jellegű módosításokat tartalmaz, amelyek szükségesek a hulladékgazdálkodás új modelljére történő átálláshoz. A fogalommeghatározásokra, a jogintézményekre, a végrehajtási rendeletek kiadására vonatkozó határidőkre irányuló módosítások az átmenetet, a jogértelmezést és egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását segítik elő, mind az országos és területi hulladékgazdálkodási hatóságok, mind a hulladékgazdálkodási ágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők számára.

A javaslat legjelentősebb része a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításait tartalmazza. Köztudott, hogy 2023. június 1-jétől új időszak veszi kezdetét a hulladékgazdálkodásban. A hazai rendszer úgy alakul át, hogy abban az állam helyett egy magáncég lesz a főszereplő. Az új koncessziós modell  a rezsitámogatás fenntartása mellett  egységesen magas színvonalon továbbra is biztosítja a szolgáltatást valamennyi magyarországi településen, és újabb fejlesztések megvalósításával a szolgáltatás színvonalát emeli. Emellett ellátja a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatékony működtetését is, amelynek jogszabályi alapjai és részletszabályai már lefektetésre kerültek, beleértve a környezetvédelmi termékdíjas rendszer szükséges átalakítását is.

A rendszer megfelelő és kiegyensúlyozott működéséhez azonban feltétlenül szükséges az eljáró országos és területi hulladékgazdálkodási hatóságok egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosítása. Ennek érdekében pedig szükségessé vált a hatósági jogalkalmazói tapasztalatok alapján jelzett jogszabályi pontosítások és módosítások elvégzése. Az érintettek köre szempontjából a javaslat fontosabb hatásai a következők:

Az ingatlanhasználók széles körét érinti a téves átutalással kapcsolatos módosítás. A számlaszámokkal kapcsolatos változásra igyekszünk felkészülni azzal a fogyasztóbarát megoldással, hogy a téves számlaszámra küldött befizetés nem vissza-, hanem továbbutalásra kerül a jogosult részére.

Az ingatlanhasználókat és az önkormányzatokat is érinti az a módosítás, hogy az önkormányzat rendeletével az eddig általa fizetett díjkedvezményeket továbbra is biztosíthatja.

Az önkormányzatokat érinti a köztisztasági feladatellátás részbeni finanszírozásának biztosítása. Bár biztosan nem erre gondolunk egy utcán eldobott PET-palackot látva, de a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékekből származó hulladékkal összefüggésben az önkormányzatoknak költségeik merülnek fel, ezért a törvény meghatározza a költségmegtérítés főbb szabályait az önkormányzatok és a koncessziós társaság vonatkozásában. Ez többletfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára.

Az önkormányzatokat érinti közvetve az a vagyontörvényt érintő módosítás is, amely alapján a versenyeztetés alóli mentesítés a koncessziós társaságon túl kiterjed a koncesszori alvállalkozóval kötendő hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződésre, mivel jellemzően ez a kör áll szerződéses kapcsolatban a vagyonelem tulajdonosával, ezért a törvény jelenlegi mentesítési szabálya érdemben így tud érvényesülni.

A gazdálkodó szervezeteket érintő legjelentősebb változás, hogy a hulladékgazdálkodóknak egy ütemezett megállapodás is elegendő lesz a törvényi előírások teljesítéséhez a hulladék tényleges átadása helyett. Ezenfelül a fémkereskedelmiengedély-köteles anyagokra a javaslat további eltérést engedélyez a zökkenőmentes átmenet érdekében.

A további illegális hulladéklerakás megelőzése érdekében egy részletesen meghatározott körben kis mennyiségű hulladék elszállítását racionális módon egyszerűsíti a javaslat.

Mindamellett azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról az egyes ágazati törvényekről sem, amelyekben az új fogalomhasználat miatt vezetünk be szükséges pontosításokat.

Jól látható tehát, hogy a törvényjavaslat legfontosabb célja a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása annak érdekében, hogy a megújuló rendszer a lehető leggördülékenyebben működhessen.

Tisztelt Országgyűlés! Mint azt az expozém elején is említettem, mind hazai, mind nemzetközi szinten kiemelt feladat a fenntartható fejlődés előmozdítása társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt. Ehhez elengedhetetlen a fenntartható rendszerek és infrastruktúrák kiépítése, azok folyamatos fejlesztése, valamint a jó gyakorlatok összegyűjtése, megosztása és megvalósítása. Ezek mind hozzájárulnak a körforgásos gazdaságra történő átmenethez.

Kérem, hogy az elmondottak szellemében támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Varga Gábornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

VARGA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindösszesen 11 év alatt 7 milliárdról 8 milliárdra szökött az emberiség lélekszáma. Az emelkedő populációnak folyamatosan szélesedik a szolgáltatás- és termékigénye, amelyet csak a jelenleg rendelkezésünkre álló erőforrások teljes kimerítésével tudunk biztosítani.

Földünk állapotfenntartásának egyetlen esélye a körforgásos gazdálkodás. Az Európai Unió körforgásos gazdasági javaslatcsomagjában szerepel, hogy a hulladékfelhasználásban 2035-re el kell érni oda, hogy a képződött hulladék mennyiségének csak 10 százaléka kerüljön a lerakókba. Ez a leírás a teljes anyagellátási rendszert gondolkodásra készteti. A következő évtizedek egyik legfontosabb feladata a körforgásos gazdasági modell létrehozása. Ez arra ösztönzi a termékek előállítóit, hogy összpontosítsanak a nyersanyag rendszerbe való visszaforgatására.

Magyarország Kormánya elhivatott a fenntarthatóság irányában. Mindezt alátámasztja az is, hogy egyedülálló módon hazánkban jöttek létre a körforgásos gazdaságot erősítő mérnökök, menedzserek, közgazdászok, szervezők és vezetők képzésére irányuló szakok a Pannon Egyetem és a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform összefogásának köszönhetően. A tudás érték, és az ilyen ismeretekkel rendelkező szakemberek révén Magyarország helyzeti előnybe kerül a fenntartható gazdaság kialakításában.

Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat egyik célja, hogy más részletszabályokkal, illetve az európai parlamenti és tanácsi irányelvekkel biztosítsa az összhangot. Ezekre példa a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályaival való harmónia megteremtésére irányuló indítvány.

A törvénymódosítás a hulladékgazdálkodás új modelljére történő átálláshoz szükséges pontosító módosítás mellett fogalommeghatározásokkal kíván az egységesítésre törekedni. A javaslatban meghatározott feltöltés fogalma támogatja a felszín alatti vizek védelmét, hiszen a magyarázat segítségével kizárhatók azok a lehetőségek, amelyekben a vizek és a felszín alatti vizek érintettsége megjelenhet. Idekapcsolódóan szeretném megjegyezni, hogy e kiemelt természeti értékeink védelmére a 219/2004-es kormányrendelet is ráirányítja a figyelmet, amely szerint tilos a veszélyes anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetése.

A T/4030. számú törvényjavaslat több ponton is kitér a tájékoztatási kötelezettségre, többek között az önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok információátadási feladataira, ami elengedhetetlen eleme az eredményes feladatellátásnak.

(18.10)

A körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat számos ponton érinti a hulladék illegális elhagyása, lerakása elleni küzdelmet. Megelőzésük érdekében amellett, hogy racionális módon egyszerűsíti le a meghatározott körben és kis mennyiségben képződő illegális hulladék elszállítását, ösztönzők meghatározására tesz javaslatot az átadásra kerülő hulladék mennyiségének növelése érdekében. Az eddig tett erőfeszítések ellenére napjaink legfőbb gondjai közé tartozik az illegális hulladéklerakatok kialakulása szerte az országban. Ez indokolttá teszi, hogy amennyiben a hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül egy éven túl is végzi, akkor e jogsértés esetén biztosítva legyen a hulladékgazdálkodási hatóság részére a végrehajtási eljárás során a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kérelem benyújtásának lehetősége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént elhangzottakon túl a javaslat megannyi rendelkezést tartalmaz, amelyek szükségesek a hulladékgazdálkodás új rendszerének fogalomhasználata miatt, és amelyek támogatják, hogy hazánk a körforgásos gazdaság kialakítása által a jövő nyertese legyen. Kérem képviselőtársaimtól a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! A körforgásos gazdaság egy rendkívül fontos elképzelés, amely az Európai Unióban és általában a világ fejlett részén egyre nagyobb szerepet kap.

Miről is van szó lényegét tekintve? Arról, hogy a jelenlegi gazdasági modellről, amely most már tulajdonképpen évszázadok óta arra épül fel, hogy nyersanyagokat állítunk elő, bányászunk, ezeket feldolgozzuk, majd végeredményben hulladék keletkezik, amelyet jó esetben megsemmisítünk, rosszabb esetben tárolunk, erről áttérjünk egy újfajta gazdasági modellre, egy olyan gazdasági modellre, amely egyébként korábban az emberiség történetében sok szempontból természetesnek volt tekinthető, ahol az a cél, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat minél több alkalommal használjuk fel újra és minél több alkalommal forgassuk vissza a gazdaságba. A körforgásos gazdaság tehát egy teljesen újfajta szemléletet jelent, őszintén szólva egy olyan szemléletet, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájától és beruházáspolitikájától rendkívül távol áll, hiszen a magyar kormány gazdaságpolitikája továbbra is a természeti erőforrások kizsákmányolására, kimerítésére, korlátlan felhasználására épít, elég csak az energiát, vizet és egyéb természeti erőforrásokat zabáló akkumulátorgyárak Magyarországra telepítéséről beszélni.

A körforgásos gazdaság számos elemet tartalmaz: a termékek élettartamának meghosszabbítását, a felelősség kiterjesztését vagy éppenséggel a javítási lehetőségek biztosítását és garantálását. Ehhez képest a jelenlegi törvényjavaslat jóval szűkebb körű, hiszen a lényegét, az érdemi intézkedéseket tekintve hulladékgazdálkodási kérdésként kezeli ezt az ügyet. Ez minimum leszűkítése, rosszabb esetben félreértése a körforgásos gazdaság fogalmának. Azonban a helyzet ennél még rosszabb, hiszen ezzel a törvényjavaslattal is az a helyzet, mint oly sok más előttünk lévő törvényjavaslattal: egy új jogszabályt nem lehet a kontextus, a környezet, a jelenlegi magyar valóság figyelembevétele nélkül vizsgálni.

Mi is a helyzet? Az a helyzet, hogy önök létrehoztak egy gigantikus méretű pénzmosodát, amit úgy hívnak, hogy hulladékgazdálkodási koncesszió. A hulladékgazdálkodási koncessziórendszer lényege az, hogy mivel ennek a hulladékgazdálkodásnak vannak olyan részei, amelyek nyereséget termelnek, innentől kezdve a nyereséget termelő részek, a hulladékdíjak és a kiterjesztett felelősségből származó többletdíj mind-mind a koncesszorhoz kerüljön, ahol aztán egy átláthatatlan és nem világos folyamatban keletkezik majd ebből valami, majd meglátjuk, hogy mi. Mondjuk, a MOL nyeresége, az ebből feltőkésített fideszes magánalapítványok többletbevétele és még folytathatnám ezt a gondolatkísérletet, hogy hova tud még kicsorogni a pénz a koncesszortól érdekelt körökhöz. Tudom, megint azt fogják mondani, hogy mi mindig ilyen rosszra gondolunk, de ha randa a valóság, képviselőtársaim, ha randa a valóság, akkor ne a tükörre haragudjanak, hanem saját magukra.

Az a helyzet tehát képviselőtársaim, hogy az itt előterjesztett hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály-módosítások, abban a környezetben, amelyeket önök a hulladékgazdálkodási törvénnyel teremtettek, nem járulnak hozzá érdemben a gazdaság fenntarthatóságához, nem járulnak hozzá érdemben a körforgásos gazdaság irányába való elmozduláshoz. Valójában arra teremtenek újabb lehetőségeket néhány, egyébként hasznos technikai szabályon túl, hogy ezt a hatalmas, gigászi pénzmosodát tovább tömjék pénzzel.

De azért van még egy folyamat: jelenleg van egy jelentős hulladékhasznosítással foglalkozó piaci szegmens. Ugye, önök ebben is meglátták a pénzt, így aztán most majd a koncesszor szabott áraival és a kormány által megszabott árakkal ügyesen le tudják tolni ezt a fajta piaci részt is, ide is a saját embereiket rakhatnák be. Nem mintha nem lenne szükség egyébként ebben a piaci szegmensben rendrakásra, mert éppenséggel lenne, elég, ha csak azt említem meg, hogy az elmúlt talán egy év folyamán Kőbányán, Gyálon és Soroksáron került sor rendkívül súlyos környezeti hatásokkal járó tüzekre ilyen típusú hulladékkezelő telepeken. Tehát szükség lenne itt rendrakásra, csak ehhez a rendrakáshoz nem a gyeplőnek a lovak közé dobására, éppen ellenkezőleg, az állami szabályozás egyértelmű megteremtésére és erősebb állami szerepvállalásra lenne szükség. De önök nem ezt teszik. Önök azt tették, amivel éppen a mi kormányainkat szokták vádolni: privatizáltak egy fontos közszolgáltatást, most pedig ehhez teremtik meg a további törvényi feltételeket. Ezért aztán nem áll módunkban támogatni ezt a törvényjavaslatot, időnkénti jó szándéka ellenére sem.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Arató képviselőtársam vélelmei helyett érdemes a konkrét törvénymódosításról beszélnünk.

Egyrészt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormány elkötelezett a körforgásos gazdaságra történő átállás mellett, melynek az egyik legfőbb célja, hogy egyre kevesebb felhasznált termék váljon hulladékká  ez az egyik fő üzenet , valamint a keletkező hulladék egyre nagyobb arányban hasznosuljon újra valamilyen módon. Erre az elköteleződésre jó példa többek között az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltása, vagy éppen az a tény, hogy 2010. óta az újra feldolgozott hulladék aránya a duplájára nőtt.

Hazánk 2023. július 1-jével két újabb fontos lépést tesz a körforgásos gazdaság elérése érdekében. Egyrészt létrejön az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelynek értelmében az uniós joggal összhangban a termék teljes életciklusa során a gyártónak kell viselnie a pénzügyi felelősséget, vagy adott esetben a pénzügyi és szervezési felelősséget a hulladék kezeléséért. Ez érinti többek között például a csomagolásokat, az egyszer használatos műanyagtermékeket, vagy például az elektromos és elektronikus termékeket is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy teljesítsük az uniós hulladékgazdálkodási célokat, valamint tovább növeljük Magyarországon az elkülönítetten gyűjtött hulladékok és így az újrafeldolgozásuk arányát is. Másrészt szintén július 1-jei dátummal életbe lép az új koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer is, mely alkalmas arra, hogy hosszú távon és országosan is egységes módon garantálja a szolgáltatás fenntartó és magas színvonalú működtetését, ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy a rezsicsökkentés a hulladékgazdálkodás terén is fennmaradhasson.

Külön figyelmet fordítva az uniós célkitűzésekre és ezek megvalósítását célzó, az uniós irányelvekben szereplő célértékek maradéktalan teljesítésére az új hulladékgazdálkodási rendszerben a koncessziós társaság végzi a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési hulladékának és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának az átvételét, a gyűjtését, az elszállítását és az előkezelését, a kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, illetve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását, üzemeltetését, valamint fejlesztését.

(18.20)

Ezeknek a rendszereknek a bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy növeljük hazánkban a különböző hulladékok gyűjtési és hasznosítási arányát, az így keletkező másodlagos nyersanyagok kínálatát, ezáltal is csökkentve az elsődleges nyersanyagok felhasználását, segítve a környezeti károk csökkentésének célját is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításról szóló törvényjavaslat számos más, nevezetesen 16 törvény módosítására tesz javaslatot. Ezek közül sok esetben a változtatások olyan pontosításokat tartalmaznak, melyek a hulladékgazdálkodás előbb ismertetett új rendszerének fogalomhasználata miatt váltak szükségessé.

A módosítás célja az átmenet elősegítése az új hulladékgazdálkodási modellre történő átállásban, és az ehhez szükséges fogalommeghatározások vagy éppen jogintézménnyel és jogalkotási határidőkkel kapcsolatos előírások tisztázása. Államtitkár asszony az előbbiekben részletesen ismertette a törvényjavaslatot, pontos intézkedéseit és azok szükségességének az okát. Én egy-két példát szeretnék csak kiemelni, megerősítve e törvényjavaslat elfogadásának fontosságát az új rendszerre történő zökkenőmentes átállás érdekében.

A törvényjavaslat lehetővé tenné többek között, hogy meghatározott feltételek mellett a maximum 1 köbméter mennyiségű, a tulajdonán illegálisan elhelyezett hulladékot a felszámolásra kötelezett személy elszállíttathassa hulladékgazdálkodási engedély vagy külön nyilvántartásba vétel nélkül is, ezáltal egyszerűsítve ezen kisebb mennyiségű hulladékok elszállítását, a költségek csökkentését és a feladat teljesítését egy hatékonyabb, gyorsabb és kevésbé költségesebb megoldás kidolgozásával.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a magyar kormány számos alkalommal kiállt már az illegális hulladéklerakók felszámolása mellett, többek között ez képezi a klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik sarokkövét is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ez viszonylag hosszú küzdelem, melyben kiemelt szerepet kap a lakosság, annak a részvétele is rendkívül fontos. Erre különböző programokat hirdetett meg a kormány a „TeSzedd!” vagy a „Tisztítsuk meg az országot” felhívásokkal, melyek során több százezer tonna hulladékot számoltunk fel. De létrehozták például a „HulladékRadar” alkalmazást, amit szeretnék hangsúlyozni, az illegálisan kihelyezett hulladékok bejelentésének a megkönnyítése érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan államtitkár asszony is kitért erre, szintén széles réteget érinthetnek azok az átmeneti rendelkezések, melyeket a téves átutalások kezelése érdekében tartalmaz a törvényjavaslat. Ennek értelmében az NHKV Zrt. a koncessziós társaságnak tovább fogja utalni a részére tévesen befizetett összeget, valamint ez fordítva is igaz lesz, a fogyasztóbarát ügyintézés megkönnyítése érdekében.

A törvényjavaslat bővítené az elkülönítetten gyűjtött hulladékok átadásának lehetőségeit is, ugyanis a módosítás következtében a lakosok akár a koncesszori alvállalkozónak is átadhatnák például a javíthatatlan háztartási gépeket.

A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat az eddig is általa fizetett díjkedvezményeket továbbra is átvállalja, ugyanis biztosítja azt, hogy az önkormányzat rendeletet alkothasson a rezsicsökkentett díjon felüli kedvezmények fenntartásáról az önkormányzati hulladékgazdálkodási feladat megszűnése után is. Ebben az esetben az ingatlanhasználó a díjkedvezményes árat fizeti, míg az önkormányzat a díjkedvezményes mértéket a koncessziós társaság felé.

A tárgyalt törvényjavaslat többek között kiküszöböli a kettős díjfizetés problémáját, könnyítést tartalmaz az átmeneti időszak termékdíjelőleg-fizetésére, és biztosítja a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer részletszabályaival való összhangját is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon komoly törvénymódosításokat tartalmazó csomag, ezért a KDNP természetesen támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Szabó Rebekának, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony!

SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Nagyon jól hangzik, hogy a körforgásos gazdaságról terjesztenek be törvényjavaslatot, és nyilván vannak ebben előremutató részek is, azonban én szeretném jelezni, hogy 13 év kétharmados kormányzás után azért ennél már előrébb is tarthatna a tisztelt Orbán-kormány.

Nagyon érdekes, bár ezt pont nyilván nem tartalmazza a törvényjavaslat, de ha már itt Juhász Hajnalka képviselő asszony megemlítette a „TeSzedd!” programot, én valamiért ma reggel pont Koncz Zsófia államtitkár asszonytól is hallottam, hogy ez milyen jó. Persze, tök jó a közösségi szemétszedés, de azért ugye, nem gondoljuk, hogy egy Országgyűlésben egy kétharmados kormánynak azzal kell villognia, hogy milyen jó, hogy az emberek szemetet szednek?

Kapásból eszembe jut például az a nagyjából 34 vagy 35 olyan súlyosan szennyezett terület Magyarországon, aminek a kármentesítését el kéne végezni. Természetesen ezek nem mind ez alatt a 13 év alatt keletkeztek, nyilvánvaló, van, ami igen, van, ami régebben, de nyilván mindig egy aktuális hatalomnak a feladata, hogy a súlyos környezeti károkat valahogyan megoldja, és ezeket az illegális veszélyeshulladék-lerakókat, amiket különböző cégek ott hagytak…  Budapesten is nagyon híres az Illatos úti telephely, ahol valamiféle mentesítés történt, de még mindig nincs megoldva, vagy akár a Cséry-telep, vagy a volt Óbudai Gázgyár területén, de sorolhatnám.

Országszerte körülbelül 35 ilyen van. Ezek mentesítésével például mi van? Ez most csak így a „TeSzedd!” kapcsán jutott eszembe, hogy ez egy picit komolyabb feladat lenne, de ez egy kicsivel nagyobb hozzáértést és nyilván anyagi ráfordítást is igényel, mint az, hogy akkor mindenki nagyon lelkesen szedi a PET-palackot a nejlonzsákokba.

A másik dolog pedig, ami ebben a jogszabályban még szerepel, az, hogy a MOL koncessziós…  ami hamarosan életbe lép, és hogy ennek ad további kedvezményeket. Itt már elhangzott, de azért én is szeretném megemlíteni, hogy azt gondolom, meglehetősen súlyos kérdéseket vet fel, hogy önök úgy döntenek, hogy 35 évre odaadják koncesszióba a hulladékgazdálkodást a MOL-nak, ezáltal a MOL monopolhelyzetbe kerül, és nagyon sok olyan kis cég, ami eddig az iparihulladék-kezeléssel és -újrahasznosítással foglalkozott, most könnyen lehet, hogy elveszíti a megélhetését. Ráadásul információim szerint május végén tervezik majd megjelentetni a fix árát a különböző szelektíven gyűjtött vagy egyéb hulladékoknak, és különböző statisztikák azt mutatják, hogy például a hulladékpapír ára olyan mértékben hullámzott az elmúlt időben, hogy erősen kérdés, hogy hogyan fogják ezt valamiféle előre meghatározott árral kezelni.

Tehát azt gondolom, hogy itt nagyon sok kérdés van még a hulladékkezelés területén, és mi a Párbeszéd-Zöldekben nem támogatjuk ezt az egész koncessziós szerződést, és egyáltalán nem tartjuk jónak ezt az irányt, amerre mennek, mert nem látjuk eléggé biztosítottnak. Egyrészt azt gondolom, hogy nem helyes több kisvállalkozást akár a csőd szélére sodorni, illetve egyáltalán nem látom biztosítottnak, hogy ez valóban hatékonyabb lesz, és valóban nagyobb újrahasznosítási arányokat lehetne majd elérni. És azért az is beszédes, hogy ugyan, ha jól tudom, 2024-től már vissza kell majd váltani bizonyos üvegeket meg alumíniumdobozokat, de például az eldobható műanyagok tekintetében a műanyag poharakra hosszabbítást adtak ki, a műanyag evőeszközök már tilosak, de valamiért a műanyag poharak határidejét kitolták, tehát hogy azokat ne lehessen használni. Tehát én azt látom, hogy nem mondanám elég intenzívnek azokat a lépéseket, amiket valóban egyrészt a környezetszennyezés csökkentése és a körforgásos gazdaság irányában tennének.

Van itt még egy problémám ezzel a jogszabállyal, hogy a 13. §-ban módosítják a hulladékról szóló törvényt, és itt a feltöltés kapcsán határoznak meg egy új definíciót, és kiegészítik tulajdonképpen a korábbi definíciót azzal, hogy a célok eléréséhez szükséges mennyiségben, és van egy kiegészítés, hogy olyan összetételben, amely nem okoz a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben B szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot. A B szennyezettségi határérték már azért önmagában egy szennyezett állapotot jelent. Azt gondolom, hogy ez számomra egy kérdés, hogy akkor vajon ez azt jelentie, hogy akár olyan hulladékokat is használhatnak majd feltöltésre, ami akár potenciális szennyezést okoz.

(18.30)

Itt kérdés tehát az, hogy mondjuk, szennyvíziszapra, vörösiszapra, kohósalakra gondolhatunke, hogy lehete majd ilyenekkel feltölteni tájsebeket, és ha esetleg ilyenekre gondolunk, akkor rögtön eszembe jut, hogy vajon Orbán Viktor édesapja, akinek, ugye, bányavállalatai vannak, vajon a hozzá hasonló cégeknek ez nem jelente valamiféle kedvezményt, hogy mostantól az őáltaluk megtermelt kohósalakot, pernyét, szennyvíziszapot vagy bányameddőt is felhasználhatnak majd a bányagödrök eltüntetésére, és hogy akár pénzt is kérhetnek a hulladéktermelőktől azért, hogy befogadják és a talajba temessék ezeket a veszélyes anyagokat. Tehát én itt szeretném, hogyha az államtitkár asszony ezt tisztázná, hogy vane esetleg ilyesmiről szó, vagy egy másfajta értelmezést kell jelentenie, mert én ezt egy nagyon nagy kockázatnak látom.

És ráadásul érdekes az, ugye, hogy azt mondják, hogy csak az lehet…  tehát a törvény alkalmazásában feltöltés az, amelynek során nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Itt ugyan azt mondják az indoklásban, hogy, ugye, kavicsbányák esetében eleve le kell folytatni ilyen vízjogi engedélyezési eljárást, ha jól értem, de kérdés, hogy más olyan területeken, amelyeket nem mond ki expressis verbis a másik, a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály, ott vajon miért zárjuk ki akkor ezeket a vízjogi vagy vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokat, és hogy vajon biztose, hogy a többi területen nem lehetnek olyan sérülékeny vagy érzékeny vízbázisok, ahol például a B szennyezettségi határértékű feltöltési hulladék már gondot okozhat.

Én tehát megnyugtatóbbnak látnám azért, hogyha nem lenne definíciószerűen kizárva a vízjogi engedélyezési kötelezettség ennél a feltöltésnél. Én itt egy kockázatot látok, és én azt gondolom, hogy ez így inkább csak veszélyesebb a környezetre, úgyhogy nagyon kérem, hogy akkor ezt tisztázzák, hogy mi a helyzet konkrétan ezzel a feltöltéssel. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon rövid lennék. Én a „TeSzedd!” akció kapcsán szeretném azt mondani Szabó Rebekának, hogy mind a ketten hiszünk abban, hogy mennyire fontos a társadalom környezettudatossága, és szerintem ebben nagyon sikeres ez a mozgalom. Hogyha azt nézzük, hogy a múlt héthez képest megkétszereződött az ebben részt vevő önkéntesek száma, 90 ezren vesznek részt, és nagyon sok benne a fiatal, akkor azt gondolom, hogy a környezetvédelemnek az egyik legfontosabb esszenciáját alakítjuk ki, mégpedig azt, hogy a fiatal generáció környezettudatos lesz. És a „TeSzedd!” akciónak az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ha a társadalmat, a környezetet érdekeltté tesszük abban, hogy ne dobjuk el a szemetet, és egy fiatal generációt fel tudunk nevelni ebben a környezettudatosságban, akkor szerintem ez egy nagyon fontos cél.

És még egyszer annyit ismételnék meg, hogy egy év alatt megkétszereződött ezeknek az önkénteseknek a száma, akik regisztráltak erre az akcióra, és szerintem ez az egyik legfontosabb üzenet, mert bármilyen nemzetközi egyezményt aláírhatunk, bármilyen elkötelezett környezetvédők lehetünk, a felnövekvő generáció környezettudatossága, hogy ne dobja el a szemetet, szerintem az egyik legfontosabb üzenet, és ezért én nagyon fontosnak tartom a „TeSzedd!”-et. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Szabó Rebeka képviselő asszonynak, a Párbeszéd képviselőjének.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy ebben egyetértünk, a „TeSzedd!”-et én is fontosnak tartom, és természetesen támogatom, sőt részt is vettem már többször „TeSzedd!” akcióban. Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ezt egy picit kevésnek érzem. Nagyon jó, hogy ezt ma már másodszorra hallom, de én azt gondolom, hogy egy olyan kormányzatnak, amely gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezik, és ráadásul látjuk azt, hogy azért amire szeretnének, arra sok milliárdot el is tudnak költeni, ennél egy picit érdemes előrébb menni, és például annak a nagyságrendileg 35 veszélyeshulladék-telepnek, amely az országban van, a felszámolását… Ugye, oda nyilván nem lehet kiküldeni a gyerekeket kesztyűben meg nejlonzsákkal, tehát ez egy jóval nagyobb nagyságrendű hulladék az országban, ami szivárog a talajba, a talajvízbe, szennyezi ott a környezetet. Én tehát annak örülnék, hogyha egy picit ebben is előre lépne a kormány amellett, hogy persze ettől még a „TeSzedd!” akció helyes, csak véleményem szerint így 13 év után már egy picit kevés folyton ezzel jönni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. A Fidesz képviselőcsoportjából Kovács Zoltánnak adom meg a szót kétpercesre.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! A „TeSzedd!” akcióban szerintem jó néhányan részt vettünk, és az valóban fontos dolog, különösen úgy, hogy ebben diákok, gyermekek vesznek részt, ez a környezettudatos nevelés szempontjából is fontos. Tehát nemcsak beszélni kell róla, vagy az oktatási intézményekben erről tanulni, hanem ténylegesen maga a példa az a szörnyűség, amit egyébként ilyenkor, az akció közben találnak, PET-palackot, és még sorolhatnám.

De a kormány nemcsak a „TeSzedd!” akció hirdetésével tesz a környezetvédelemért, hanem szeretném elmondani a képviselő asszonynak, hogy nagyobb környezeti mentesítés is megtörtént az országban. Az imént említette az Illatos utat. Az Illatos úti Budapesti Vegyiművek egy 120 éves cég volt, és minden vegyi anyag kapcsán, ami ott a környéken a talajban volt, több mint egymilliárdos mentesítés történt 2017-ben. Tehát ne emlegessük az Illatos utat, mert ott ez a mentesítés megtörtént. (Szabó Rebeka: Részben!)

Azt gondolom, hogy az, ami ott volt, annak volt köszönhető, hogy a korábbi szocialista kormány idején kiadták magánvállalkozóknak, akik ott különböző vegyi anyagokat tároltak hordókban, amely hordók aztán szétrohadtak, és azokból a vegyi anyagok kifolytak. Na, ezt az Orbán-kormány mentesítette abban az esztendőben, amiről én már említést tettem. Ezt is hozzá kell tenni.

És volt még egy szörnyű dolog, a vörösiszap-katasztrófa, amiről szintén jó néhányszor szó esett már itt a Házban, vizsgálóbizottság is volt. Ott is a szocialista kormány idején adták ki azokat az engedélyeket vagy nem végezték el azokat az ellenőrzéseket, amelyek alapján aztán a szörnyű katasztrófa sajnálatos módon bekövetkezett. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportjából.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm a szót. Én nem evvel akartam kezdeni, de ha már szóba hozta képviselőtársam, akkor felhívom a figyelmét, hogy olyan jól sikerült az az egymilliárdos mentesítés, hogy idén nyáron is találtak száz tonna veszélyes anyagot az Illatos úton (Közbeszólások.), és folyamatosan éppen most vizsgálják felül a monitorkutakat meg azoknak az eredményeit, mert továbbra is folyamatos a talajszennyezés. És akkor lehetne beszélni arról, hogy melyik kormány volt az, amelyik úgy fizetett ki összegeket mentesítésre, hogy csak mentesítés nem történt, és miért történt ez. (Zsigó Róbert: Vigyázz, mit mondasz!) Ami a…  ne fenyegessen engem, képviselő úr! Én kiállok a véleményemért önnel meg mással szemben is, akkor is, ha nem tetszik. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)

Tisztelt Ház! Azt kell mondanom, hogy nagyon szép az, amikor itt a „TeSzedd!” akcióról beszélünk, és valószínűleg mindannyian egyetértünk, de tudják, mi a realitás? Az, hogy az önök koncessziója miatt, a miatt a félelem miatt, hogy le fogják nyomni a felvásárlási árakat, hogy a koncesszor haszna biztosított legyen, a korábban a lakosságtól a hulladékot, például a papírhulladékot felvásárló vállalkozások jó része leállította ezt a felvásárlást, elküldik az embereket  lehet tippelni, hogy hova fog kerülni ez a szemét. Erről beszélek akkor, amikor arról beszélek, hogy nem lehet egy-egy elemet kiragadni, nem lehet ezt a problémát úgy kezelni, még nagyon jó szándékú és jó irányú intézkedésekkel sem, hogy közben az egész rendszert nem a közcél, hanem a magáncél határozza meg.

Végül, ami pedig a szemléletformálást illeti, tisztelt képviselőtársaim, mit üzen a magyar társadalomnak meg a fiatal generációnak az, hogy most is az Energiaügyi Minisztérium képviselőjével beszélgetünk itt, mert az önök kormányában 13 év óta nincs helye a környezetvédelemnek, tárcáról tárcára dobálják alárendelt helyzetben? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Normál hozzászólást nem látok, ezért újabb kétperces kört kezdenénk el. Megadom a szót Szabó Rebekának, a Párbeszéd képviselőjének.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen. Én is csak arra akartam reagálni, hogy én az Illatos út kapcsán pont elmondtam, hogy ott valami történt, ugye, részben azért, mert Baranyi Krisztina polgármester asszony  hogy mondjam? -addig kiabált és addig próbálta felhívni rá a figyelmet (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: ’17-ben?), hogy végül is valóban történt valami, de azóta sajnos nem, nem volt teljes körű a mentesítés. Gyakorlatilag elindult egy talajkiszivattyúzás, ami elakadt, a talajt ki kéne cserélni, ami nem történt meg. De persze, lehet azt mondani, hogy ott valami történt, csak ezen kívül van még 34 helyszín az országban, sajnos rengeteg veszélyes hulladék, és persze, azt jeleztem, hogy azt nem önök rakták le, de hát, könyörgöm, 13 éve vannak kormányon, sajnos foglalkozni kell ezekkel a dolgokkal.

Egyébként mi a Párbeszéd-Zöldekben már többször beadtunk olyan javaslatot, amely sokkal inkább lehetővé tenné, hogy maguk a cégek, a szennyezők fizessenek, és hogy hogyan lehet egy olyan alapot, egy olyan kockázati alapot létrehozni, amely biztosítaná például az anyagi fedezetét is ezeknek a kármentesítéseknek.

(18.40)

Ezek a javaslataink sajnos általában visszautasításra kerülnek, tehát én azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne ezeknek is nekilátni, és akkor persze az egyéb témák, amiket még a hosszabb felszólalásomban elmondtam, azok ettől még aktuálisak. Most csak konkrétan a kármentesítésre reagáltam. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Következő kétpercesre megadom a szót Kovács Zoltánnak a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden. Az imént említettem a vörösiszap szörnyű katasztrófáját. Akkor volt környezetvédelmi hatóság, amelyik éppen nem ellenőrizte, amit ott ellenőrizni kellett volna. Tehát nem a szervezetrendszertől függ az, hogy milyen a szintje a környezetvédelemnek, mert attól, hogy van tárca és van regionális környezetvédelmi hatóság, és mégis kiömlik a vörösiszap, akkor nem a szervezetrendszeren, hanem annak a nem megfelelő működésén múlik. Nem ezt kell idehozni. De folytathatnám Magyar Bálint oktatási tárcájával is, volt, aztán olyan volt, amilyen.

Úgyhogy, tisztelt hölgyeim, uraim, nem mindig a szervezetrendszer adja meg a környezetvédelem szintjét a környezetvédelem terén, hanem az a környezeti tudatosság, ahogy az emberek élnek. Ebben nagyon sok feladatunk van egyébként, ennek a kiteljesítésében, és ezt már gyakorlatilag óvodás kortól el kell kezdeni, és ebben a legalapvetőbb feladata a családnak van, hogy miként szoktatjuk rá a gyerekeinket a műanyaghasználatra vagy nem használatra, a szemétkérdésre. Hogyan magyarázzuk el nekik, aztán ebben az oktatási intézményeknek is jelentős szerepük van, majd ilyen akcióknak is, mint a TeSzedd!, amire azért nem olyan nagyon pozitívan reagáltak, legalábbis még a vezérszónoklatban Szabó Rebeka, legalábbis úgy gondolom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát ezennel lezárom. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne reagálni. (Jelzésre:) Igen, parancsoljon, államtitkár asszony!

DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönjük szépen a hozzászólásokat, köszönjük szépen azokat a hozzászólásokat, amelyek előremutatóan pontosan abba az irányba terelték a vitát, amely a tudás, a versenyelőny, a környezeti nevelés fontosságát igyekezett hangsúlyozni. Annak is örülök, hogy a körforgásos gazdaságban egyetértünk, ha jól értem, minden képviselő hölggyel és úrral. Ennek örülök, hogy ebben egyetértünk, hogy ebbe az irányba, jó irányba haladunk, egyébként tényleg az egész kontinens igyekszik ebbe az irányba menni.

Annyiban módosítom azt, amit képviselő úr mondott, hogy én azért a jó esetnél  említette a megsemmisítést  egy kicsit jobbat is tudok mondani, képviselő úr is később azért említette az újrahasználatot meg az újrahasznosítást meg egyáltalán a hulladék keletkezésének a csökkentését. Azt hiszem, hogy ebbe az irányba próbálunk lépéseket tenni, és valóban mindazokkal egyetemben, amik az előbb említésre kerültek, tehát pontosan azok a cselekedetek, amelyeket mi is mindennapi életünkben megteszünk, meg az oktatásban is megteszünk, azok arra fogják sarkallni a jelen felnövekvő és a jövő generációit is, hogy vigyázzanak a környezetükre.

Azonban hadd emlékeztessek arra, hogy ez a törvényjavaslat szigorúan nem erről szól. Tehát hadd térjünk vissza arra, amiről ez a törvényjavaslat szól. Ez pedig arról szól, hogy valóban további lépéseket teszünk meg azon rendszer irányába, amely a július 1-jétől bevezetésre kerülő koncessziós rendszer, és amelynek az átláthatóságáról és méretgazdaságosságáról nyilván meg vagyunk győződve.

E helyen hadd hívjam fel a figyelmet arra is, hogy a vitában elhangzott számos érv két évvel ezelőtti vitára vonatkozik. Tehát két évvel ezelőtt lefolytatott az Országgyűlés egy vitát, amelyben ez a kérdés eldőlt, mi most nem teszünk mást, minthogy elvégezzük az utolsó simításokat. És éppen egy holisztikus megközelítéssel igyekszünk megtenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valóban egy ilyen fenntartható gazdasági modellt tudjunk megalkotni Magyarországon is. Egyrészt az egyéb asszociációkra, ha megengedik, nem térek ki, másrészt pedig hadd hívjam fel arra is a figyelmet, hogy azért a koncesszió a Magyarországon évente termelődő hulladék mennyiségének mindösszesen az egynegyedét érinti. Tehát azért ez egy olyan szektor, amelyben a koncesszión kívül is marad még jócskán tennivaló is, illetőleg gazdasági lehetőség a koncesszión belül és azon kívül is.

Képviselő asszony említette az EU-s célokat, valóban erre az átállásra, ne legyünk szerények, azért volt szükség, mert az Unió jó szándékkal, de olyan célokat tűzött ki a tagállamok elé, amelyeknek a teljesítése nagyobb erőbefektetést igényel, úgyhogy ez indokolta két évvel ezelőtt ezt a döntést, amelyet mi most végrehajtunk.

A szigorításokat mi nem tudjuk úgy értelmezni, mint amelyek könnyítések lennének, úgyhogy semmiféle olyan veszélyes irányról nem tudok beszámolni, amire képviselő asszony utalt. Egyébként a hulladék keretirányelvnek megfelelő a szabályozás, tehát nyilván, amikor módosítás van, akkor nekünk is ahhoz kell  ahogy a múltban is  a jövőben is majd igazodni, úgyhogy semmiféle ilyen módosítási szándék nincsen a jogalkotó részéről, legalábbis részünkről mint előterjesztő részéről semmiképpen sem, hogy olyan irányba vigyük el ezt a tevékenységet, ami nem célzott.

Tehát köszönjük szépen azt a felismerést is és az elismerést is, hogy ez egy összetett kérdés, és köszönjük szépen mindazt a támogatást, amelyet ezen a téren kapunk.

Egy eredményt  ha már a TeSzedd! akcióról én már nem mondok semmit , egy jelenetet még hadd mondjak el a közelmúltból! Szerintem érdemes megemlíteni a „Tisztítsuk meg az országot!” programot is, amelynek a keretében több ütemben és több részletben, de mégiscsak félmillió tonna illegális hulladéktól szabadította meg az elmúlt években Magyarországot a magyar kormány. Úgyhogy ennek fényében azt hiszem, látható, hogy az irány a körforgásos gazdaság és a tiszta Magyarország irányába mutat. Kérem szépen a javaslat támogatását. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   115-142   143-166   167-181      Ülésnap adatai