Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Menczer Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Bencze János képviselő úr, a Jobbik képviselője, napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „Mit tesznek önök a magyar mezőgazdasággal?” címmel. Öné a szó, Bencze képviselő úr.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elég költői a megfogalmazása a felszólalásomnak, de nem tudok mást mondani. Amióta tavaly tavasz óta ránk szakadt az ukrán gabona és az ukrán helyzet, önök, a tisztelt kormány, megpróbáltak több helyen is belenyúlni a magyar gazdálkodók életébe. Jelentem, nem sikerült pozitívan, minden rosszul sült el.

Egyszer itt van az, hogy kértük, itt kértem a gazdák nevében, hogy 2026. június 30-ig harcoljanak értük, harcoljanak a magyar gazdálkodókért. Önök, az önök soraiban ülő magoszosok, NAK-osok mondták azt, hogy megvédik őket. Nem védték meg őket. Június 5-én lejár a gabonabehozatali tilalom, az Unió ígér fűt-fát, hogy majd megszünteti. Nagy távlatokban ez az első üzenetük a gazdáknak.

Jönne a második. Önök ígértek egyfajta védelmet a földspekuláció ellen. Önök azt ígérték, hogy a föld árát úgy fogják meghatározni az elmúlt két év átlagárai alapján, az eladások alapján, hogy a gazdák járjanak jól. Nem tudjuk, hogy mi történt. Teljesen értetlenül állunk a helyzet előtt. Kijöttek, nevezzük úgy, hogy a hatósági földárak, a magyar föld is hatósági áras lett, és az a gazda, aki 10 százalékkal eltér ettől az ártól, az spekulánsnak minősül, bűnözőnek minősül, tehát meg vannak rettenetesen szorítva. Azt üzenik a gazdák, hogy amit önök műveltek, erre még a kommunisták se voltak képesek. Amikor be kellett vinni a téeszbe a földjeiket  az én családomét is , névértéken vitték be, aranykorona-értéken, nem veszített az értékéből.

Nézzük, hogy mi történt! Hogy konkrét számok legyenek  és a segítségüket kérem elsősorban , hogy vagy töröljék el ezt az abnormális rendelkezést és tényleg segítsék a gazdákat, vagy bírálják felül, üljenek le velük, hogy hogy képezzenek földárat. Én mondom a saját szűkebb pátriámat, Simontornya környékét, rettenetesen sok felháborodott gazdálkodó hívott föl az 50 hektárostól a több ezer hektáron gazdálkodóig, hogy mi történik itt, mit tettek önök.

Nézzük a földárakat konkrétan! Hogy ne tévedjek, kinyitottam a laptopomat. Tamási járásról beszéljünk! Tamásiban, ahol egy önökhöz köthető potentát él, érdekes módon 2 millió 878 ezer forint fölött van egy kicsivel az 1 hektár átlagára. Ezt sem értjük, hogy milyen minőségű földre van, de ott még viszonylag jól jártak, a 10 százalékkal beleférnek abba a körülbelül 3 milliós termőföldárba, ami a reális ár felénk. Viszont a járás többi részében 1 millió 437 ezer forint lett 1 hektár földnek az ára. Nem értjük, hogy hogyan. Nem ennyire lettek kötve a szerződések, nem találtunk nyomott árú szerződést, és ami a lényeg, hogy gazdálkodók rákérdeztek magoszosra, NAK-osra, olyan válaszokat kaptak, amire azt mondták, hogy ez parasztvakítás. Informatikai rendszerhiba. Valaki tévedett, nyugodjanak meg, kijavítják. Nem javították ki a mai délelőttig, holtbiztos, mielőtt beültem ebbe a terembe, semmi nem történt.

Mivel fog járni egy magyar gazdálkodónak ez a mesterségesen nyomott földár? Egyszer kiteszi őket a spekulánsoknak, mert eladó föld nincs, spekulációval meg lehet szerezni, és le tudom szögezni, a fiatalok ettől nem jutnak földhöz, viszont az a gazdálkodó  és erre élő példa van , aki vett egy mezőgazdasági gépet, mondjuk, 60 millió forintért, neki, ha 100 százalék hitelfedezet kell, 20 hektárt adott be érte hitelfedezetnek, és ha a bank észreveszi, hogy felére levitték önök a földárat egyfajta hatósági árazással, akkor már 40 hektárja bánja a hitelt. Ha ilyen évek jönnek, nyakukba az ukrán gabona, az ukrán gabonához mért ár, akkor ők csődbe fognak menni, és 1 millió 400 ezer forintos áron fogja a bank és az önök spekulánsai vinni a földjüket. Ezt nagyon nem szeretnék.

Ki kell hogy jelentsük: a magyar nép megmaradásának, Kárpát-medencei megmaradásának a föld a létalapja. Ezt legjobban a spekuláció veszélyezteti, és a magyar gazdák tönkretétele.

Tehát arra kérem önöket, nyomatékosítva a gazdák szavát, hogy bírálják felül ezt a rendelkezést, töröljék el, ha meg nem hajlandóak eltörölni, mert valami jót látnak benne, akkor a helyi gazdakörökkel, gazdákkal üljenek le, beszéljék meg, hogy mit hogy szeretnének, és mi a magyar földnek az a reális ára, amin a termőföld értékesítődni tud. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bencze János képviselő úr. Válaszadásra a kormány nevében megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ön gyakorlatilag a napirend előtti felszólalásában két témakört említett: elsőként az ukrán gabonahelyzet okozta belföldi piaci viszonyok helyzetére utalt, másrészt pedig a különböző régiókban fellelhető földárkülönbségekre, amelyekre majd később vissza fogok térni.

(9.40)

Tehát első körben az ukrán gabonahelyzettel kapcsolatban el szeretném önnek mondani, hogy  ahogy korábban már volt ebben beszélgetésünk, ha fogalmazhatok így, itt a Parlament falai között  annyiban változott a helyzet, hogy a május 2-a előtt kötött szerződéseket gyakorlatilag a magyar kormányzat nem fogadja el, éppen ezért azokat a tranzitszállítmányokat, amelyek keresztülmennek az országon, azokat engedélyezzük, de a Magyarországra bejövő, magyarországi célponttal rendelkező szállítmányokat viszont nem. Éppen ezért az Európai Unióban különböző fórumokon nagyon sok vita alakult ki ezzel kapcsolatban, és még azt is feltételezték, hogy Magyarország a 100 millió eurós hitelkeretből vagy támogatási keretből nem fog részesedni, amennyiben mi nem vonjuk vissza a korlátozásainkat. Ma a tárgyalások folytatódnak, szó szerint a mai nap is és az elkövetkezendő napokban is, kitartunk amellett, hogy a magyar gazdákat nem érheti kár ezen a területen.

Tudjuk azt is, hogy jelen pillanatban, ha körbenézünk a világban, de nem kell nagyon messzire menni, csak a magyar Alföldön vagy a Dunántúlon, láthatjuk azt, hogy igen jó termésre van kilátás. Igen jó termés, sokszor kinn alszanak még ezek a növények, de ehhez megfelelő raktárkapacitás szükséges, ahol ezeket a gabonákat el tudjuk helyezni. Felméréseink szerint mintegy 7 millió tonna üres kapacitással rendelkeznek a gazdálkodó gazdák. Hogy ez helyileg pontosan ott vane, ahol erre szükség van, ez most még egy kérdés, éppen ezért ennek a hatására is gyakorlatilag nem engedjük, hogy Magyarországra az ukrán gabona bekerüljön az elkövetkezendő időszakban.

Az Unió július 6-át jelölte meg határidőnek, mi azt mondjuk, hogy ebben az évben nem jöhet gabona. Ez a mi álláspontunk, és ezért Brüsszelben ki is tartunk, tehát ebből a szempontból, higgyék el, a magyar gazdatársadalmat megpróbáljuk megvédeni, amennyire csak lehet, éppen azért, hogy nemcsak a nyári betakarítású, hanem az őszi betakarítású gabonák is megfelelő biztonságba kerülhessenek.

A másik kérdése, amit felvetett: valóban vannak nehézségek, és mihozzánk is eljutottak ezek a hírek. Ezeknek az áraknak a képzése egy nagyon érdekes dolog, ez a földhivataloknál bejegyzett adásvételi szerződések alapján kialakult átlagár. Na most, hogy ez mennyire tér el jelen pillanatban a valós piaci ártól, nem akarok senkit sem támadni, nem akarok senkit sem olyan helyzetbe hozni, hogy esetleg manipulált szerződés, vagy a szerződésbe nem azok az árak kerültek feltüntetésre, mint ami a valóság vagy a kialakult piaci viszony, ezt ki kell derítenünk, meg kell találni ebben a megoldást, és valóban vannak ilyen anomáliák, ahol rendkívül alacsonynak tűnő árak vannak, de ezt ki fogjuk vizsgálni, és erre önnek pontos választ fogok adni a legközelebbi alkalommal, ha ezt meg fogja kérdezni. Úgyhogy erre ennyit tudok önnek válaszolni.

De azt azért engedjék meg, hogy a magyar gazdatársadalmat nemcsak én, hanem itt valamennyien megvédjük nemcsak ebben, az ukrán válságban kialakult helyzetben, hanem az egész európai mezőgazdaságot érintő szigorítások révén. Nekünk egyik feltételünk és egyik legfontosabb kérdésünk az, hogy megfelelő minőségű, jó minőségű, biztonságos élelmiszert állítsunk elő, azokkal a környezetvédelmi kritériumokkal szemben, amelyek egyre nagyobb nehézséget okoznak, és egyre súlyosabb károkat is okoznak a magyar gazdálkodók számára. De meg fogjuk ebben is találni azokat a megoldásokat, és jelentős részben arra fogunk támaszkodni, hogy a magyar termelők, a magyar gazdálkodók által megtermelt alapanyagokból készült élelmiszerek legyenek a magyar fogyasztók asztalán és ne pedig bizonytalan eredetű, külföldről vizsgálat nélkül bejött élelmiszerek. Visszatérve a kérdésére, erre fogunk válaszolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai