Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Szijjártó miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Zsigmond Barna Pál, a Fidesz képviselője: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Európai Unió a csőd szélére jutott: elfogyott a pénz Brüsszelben. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) Ez látható abból az európai költségvetési módosító javaslatból, amelyet a Bizottság terjesztett elő, és az előírt befizetéseken felül újabb súlyos tízmilliárdok befizetését követeli a tagállamoktól, alig két évvel a költségvetés elfogadása után.

Lássuk csak, mire költené az Európai Unió az európai emberek pénzét! Először is 50 milliárd eurót kérnek Ukrajna további támogatására, miközben már korábban 70 milliárdot kifizettünk, és nem tudjuk, mire ment el a pénz.

Másodszor: néhány milliárdot kérnek a brüsszeli bürokraták saját fizetésük emelésére (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.), eközben pedig azt követelik Magyarországtól, hogy töröljük el a rezsicsökkentést. Tehát a magyar emberek otthon fizessenek többet a rezsiért, küldjünk a Bizottságnak több pénzt, amiből nekik lesz pluszfizetésük. Tehát úgy, ahogy van ez az egész, oly mértékig abszurd, hogy nyilván sok választópolgárnak és nekem is mint székely embernek, mint mondani szokták, kinyílik a bicska a zsebében. (Dr. Vadai Ágnes: Wow!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadszor: pénzt kérnek a Covid-járvány leküzdésére felvett hitel kamatainak a kifizetésére, amit az Unió tagállamai közösen azért vettek fel, hogy a helyreállítási alapot létrehozzák annak érdekében, hogy a járvány hatásainak enyhítésére a forrásokat szétosszák a tagállamok között. Most a háború és az infláció miatt nőttek a kamatok, így egy olyan pluszkamatot akarnak velünk is, magyarokkal megfizettetni, amelynek az alapját képező helyreállítási támogatást mi meg sem kaptuk, mert Brüsszel mondvacsinált indokokkal, ideológiai alapon ezeket a pénzeket a két jobboldali kormány által vezetett országtól, Lengyelországtól és Magyarországtól továbbra is visszatartja.

Negyedszer, tisztelt képviselőtársaim, van egy nagyobb összeg, mintegy 10 milliárd euró, amit a migránsok Európába érkezésének elősegítése érdekében különít el a Bizottság. Teszik mindezt azért, mert olyan szabályokat fogadtak el, amelyek szerint Magyarországnak évente akár több tízezer migránst kell akarata ellenére befogadnia.

Tehát lassan mondom, hogy a migrációt álproblémának aposztrofáló baloldal is megértse: migránsok tízezreiről beszélünk, ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon. A magyar álláspont a migráció kérdésében is kezdetektől fogva világos: nem kérünk az illegális bevándorlókból, hanem a rászorulóknak helyben a kibocsátó országokban kívánunk segítséget nyújtani.

A baloldal a kezdetektől következetesen tagadta, hogy lenne olyan törekvés, hogy a migránsokat kvóta szerint osszák szét az uniós tagállamokban. Ennek ellenére most, amikor a migránsprobléma miatt soha nem látott erőszak tombol Franciaországban és több országban is, minden országot arra köteleznek, hogy meghatározott számú migránsért vállaljon felelősséget.

(10.30)

Amennyiben pedig nem kívánja befogadni, akkor váltságdíjként fejenként 20 ezer eurót fizessen meg Brüsszelnek. Mi ez, ha nem nettó migránskvóta?

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat beszéltünk már erről, de ismét el kell mondani, hogy a háború és a szankciók nehéz helyzetbe hozták Európát, és ebben a helyzetben Brüsszel ismételten Európa érdekei ellen cselekszik. Brüsszel fegyvereket szállít a háborúba, tovább fokozva a konfliktust, újabb és újabb szankciókat vezet be, ezáltal növeli az európai inflációt, és a megnövekedett energiaárak miatt folyamatosan csökken Európa versenyképessége. Miközben sorra derülnek ki a brüsszeli korrupciós botrányok, a brüsszeli bürokrácia nem az európai emberek, hanem a saját érdekeit nézi, csak a saját fizetését akarja emelni.

Mi, magyarok a háborút a kezdetektől fogva elítéljük, és a békét szorgalmazzuk. Újra és újra elmondjuk, hogy nem arra kell a pénzt adni, hogy folytassák a háborút, hanem arra kell a pénzt adni, hogy legyen tűzszünet és legyenek béketárgyalások. Ha tehát van eszközünk, akár pénzügyi, akár politikai, akkor azt úgy kellene fölhasználni, hogy a béke felé vigyen bennünket, de Brüsszel most sem ezt teszi, és a háború árát az európai emberekkel fizetteti meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A harcunkban nem vagyunk egyedül. Sokan állnak mellettünk, egyre többen látják és teszik szóvá, hogy az az irány, amerre az Unió jelenleg halad, egyenes út a csőd és Európa tönkretétele felé. Olyan ponthoz érkeztünk, amikor Európa más országai is értetlenül állnak a Brüsszelben meghozott döntések előtt, és a közvélemény is egyre kritikusabb.

Magyarországon a magyar emberek álláspontja egyértelmű. Több alkalommal is világosan kifejezték, hogy nem kérnek a migránsokból, nem kérnek az uniós kettős mércéből, visszautasítjuk a migránstelepek ötletét, kérjük a nekünk jogosan járó pénzt, és felelős gazdálkodásra szólítjuk fel az uniós bürokratákat.

És persze bízunk benne, hogy jövő júniusban valódi változás lesz Brüsszelben, és végre felelős vezetői lesznek az Európai Uniónak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Az elhangzottakra Szijjártó Péter miniszter úr fog válaszolni.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt javaslom, hogy öt tényt mindenképpen rögzítsünk.

Az első tény, hogy az Európai Unió továbbra sem fizeti ki a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat. Az európai bürokratáknak ez a döntése teljes mértékben ellentétes az európai szerződésekkel, ellentétes az európai szabályokkal, és ellentétes az európai értékekkel is. Tegyük világossá, hogy az Európai Bizottságnak semmifajta jogalapja nincsen ahhoz, hogy ezeket a Magyarországnak szerződések szerint járó kifizetéseket megtagadja. Korábban Magyarország, a magyar Országgyűlés minden Brüsszelből kért változtatási előterjesztést megszavazott, így világossá vált, hogy Brüsszelből politikai okok miatt nem fizetik ki a Magyarországnak járó forrásokat. Egészen egyszerűen nem tudják elfogadni, hogy a magyar emberek éltek a szuverén jogukkal, és olyan döntést hoztak Magyarország jövőjével kapcsolatban, amely ellentétes a brüsszeli liberális mainstream elvárásaival.

A második tény, hogy kettő és fél esztendő telt el a mostani hétéves költségvetési tervezési időszakból az Európai Unióban, de Brüsszelben máris eltapsolták az uniós hétéves költségvetést; ki tudja, hol a pénz, az elfogyott, így újabb pénzt kérnek a tagállamoktól.

A harmadik tény, hogy Brüsszel háborús pszichózistól szenved. Ráadásul azt a teljesen logikátlan és abszolút észszerűtlen döntést hozták Brüsszelben, hogy versenyre kelünk az Egyesült Államokkal abban, hogy mennyi katonai támogatást tudunk nyújtani Ukrajnának; holott teljesen világos, hogy a fegyverszállítások a háború meghosszabbításával járnak. Minél hosszabb a háború, annál több ember hal meg, annál súlyosabb lesz a pusztítás, és annál drágább lesz a helyreállítás. Súlyos eurómilliárdokat költöttek a háború finanszírozására, és súlyos eurómilliárdokat költöttek az európai uniós tagországok arra, hogy fegyvereket szállítsanak.

Negyedik tény, hogy a szankciók súlyos károkat okoznak az európai gazdaságnak, holott ez nem az európai emberek háborúja. Ezért a háborúért az európai emberek semmilyen felelősséggel nem tartoznak; ennek ellenére mégis az európai emberekkel fizettetik meg ennek a háborúnak az árát. Ez elfogadhatatlan, a szankciós politika megbukott, a szankciós politikához társított célok egyikét sem sikerült elérni, az európai gazdaság rendkívüli mértékben veszített a versenyképességéből.

És végül ötödik tény, hogy Brüsszelből most azt kérik tőlünk, hogy számoljuk fel a rezsicsökkentést, növeljük meg a magyar emberek rezsiköltségeit, miközben a saját fizetésükre az európai bürokraták újabb és újabb eurómilliókat, -milliárdokat kérnek. Azt hiszem jogos, hogyha annak a viccnek a csattanója jut eszünkbe, amely nagyjából úgy szól, hogy reméljük, hogy mindez komoly, mert viccnek azért durva lenne.

Brüsszel jól fizetett bürokratái a totális alkalmatlanságról tettek tanúbizonyságot. Képtelenek voltak az elmúlt, lassan másfél esztendőben egyetlenegy lépést tenni a béke irányába, az Európai Unió versenyképessége drámai mértékben visszaesett, az európai polgárok pénze pedig nincsen meg. Ez minimum három súlyos kérdést vet fel.

Az első kérdés, hogy mire költöttek 70 milliárd eurót Ukrajnában, miért nem volt elég ez a pénz. Azt csak őszintén reméljük, hogy az átláthatósága ennek a 70 milliárd euró elköltésének kicsit jobb, mint azoknak az sms-eknek, amelyekben az Európai Bizottság elnöke oltóanyagokat rendelt több milliárd euróért a koronavírus idején. Második kérdés, hogy hol van Magyarország és Lengyelország pénze. Megvane még ez a pénz, vagy ezt is elköltötték valamilyen  ki tudja, milyen  célokra? És a harmadik, hogy vajon miért kell pluszpénzt adnunk a Bizottságnak a Covid, a koronavírus utáni újraindítási tervek kamatterheinek finanszírozására, ha mi és a lengyelek egyetlenegy eurócentet sem kaptunk ebből a keretből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Négy ponton világossá kell tennünk az álláspontunkat, hogy Brüsszelben is jól értsék. Az első, hogy nem engedünk a rezsicsökkentésből, bárhogyan is követelik azt tőlünk Brüsszelből. Második: egyetlenegy fillért vagy eurócentet sem adunk az európai bürokraták fizetésének emelésére. Harmadik: nem mehet több pénz az európai polgárok pénzéből Ukrajnába mindaddig, amíg az eddig elköltött 70 milliárd euróval nem számoltak el. Végezetül pedig a Covid utáni újjáépítéshez szükséges kamatterhek emelésére vonatkozó kezdeményezést egész egyszerűen nevessük ki! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Az ülés vezetését átadom Latorcai János alelnök úrnak. Kettő perc technikai szünetet tartunk.

(Szünet: 10.38-10.39

Elnök: dr. Latorcai János

Jegyzők: dr. Tiba István és Z. Kárpát Dániel)

Felszólalások:   31-34   35-39   40      Ülésnap adatai