Készült: 2024.05.08.05:27:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

10. ülésnap (2022.06.13.),  29-32. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:58


Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony, DK-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

(14.10)

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az aktuális ügy, amiről a tisztelt Ház előtt szeretnék beszélni, az európai minimálbér szabályozásának emberi és politikai tanulsága.

Ma, 2022. június 13-án egyre biztosabban állíthatjuk, mint valaha: lesz európai minimálbér-szabályozás. A múlt héten az Európai Parlamentben ugyanis létrejött az előzetes megállapodás, már csak a 27 tagállam miniszterelnökén van a sor, hogy most csütörtökön az utolsó zöld jelzést is megadja. Így, tisztelt képviselőtársaim, az elfogadás sikerét megelőlegezve, eljött az ideje annak, hogy beszéljünk az európai minimálbér-szabályozás megszületésének két legfontosabb tanulságáról, az emberi és a politikai tanulságokról.

Kezdjük mindjárt a legfontosabbal, azzal, hogy az európai minimálbér-szabályozás több százezer magyar embernek teremtheti meg a tisztességes bérezés, a tisztességes megélhetés alapfeltételeit. Csak összehasonlításképpen, a mai nettó 133 ezer forint helyett a magyar minimálbér összege a negyedével emelkedhetne, ez havonta közel 35 ezer forintot fog jelenteni azoknak a magyar dolgozóknak a pénztárcájában, akik ma minimálbérért dolgoznak.

Kormánypárti képviselők persze legyinthetnek erre, hiszen szabad szemmel, az ő szabad szemükkel szinte láthatatlan ez az összeg, de azoknak az embereknek, akiknek ezekben a hetekben nagyon fontos dolgokról kell dönteniük, ez az összeg is jelentős segítséget fog nyújtani. Tudják, képviselőtársaim, azokról a magyar emberekről beszélünk, akik a nyár közeledtével választani kényszerülnek egy egyhetes buszos utazás vagy pedig a szülőknek megvásárolt méregdrága gyógyszerek kifizetése között. Azokról az emberekről beszélünk, akik az Orbán-kormány 12 éves kormányzása után odajutottak, hogy nem tudják megoldani a napi, mindennapi betevő előteremtését. Azokról a százezrekről beszélünk, akikről az önök kormánya megfeledkezett. Mi több, nem pusztán megfeledkezett, hanem szándékosan tartotta alacsonyan a bérüket, hogy így tudja őket kiszolgáltatni a nagy magyar cégeknek és külföldi cégeknek, amelyek elhitették ezekkel az emberekkel, hogy a magyar ember munkája nem ér annyit, mint egy osztrák vagy egy holland dolgozóé.

Az európai minimálbér-szabályozás ebben is jelentős változást fog hozni. Amellett, hogy versenyképesebb lesz a fizetés, erősebb érdekvédelmet és jobb munkakörülményeket is fog biztosítani a magyar embereknek. Pontosan azt fogja erősíteni, amit a Fidesz-kormány módszeresen tett tönkre és épített le az elmúlt évtizedben.

És akkor szép lassan rá is kanyarodhatunk a politikai tanulságok kérdésére. A magyar Országgyűlésben ugyanis nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mit tett a kormánypárt, és mit tett a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció azért, hogy az európai minimálbér-szabályozás bevezetése a célegyenesbe érjen. Kellő szerénységgel állíthatom, hogy az európai minimálbér megvalósulása a Demokratikus Koalíció politikai közösségének a sikere, amiben oroszlánrészt vállalt európai parlamenti képviselőnk, Dobrev Klára. Mi 2019-ben megígértük, hogy lesz európai minimálbér-szabályozás, az ígéretünket pedig betartottuk.

Mit tett ezzel szemben a Fidesz? Ott gáncsolta az európai minimálbér-szabályozást, ahol csak tudta. A DK-t felelőtlennek, a szabályozást pedig szükségtelennek nevezte, megfeledkezve arról, hogy valójában a magyar emberek sorsa, egy biztosabb jövő a kérdés. Az egyik oldalon tehát láthatunk egy politikai pártot és egy politikust, aki az elmúlt három évben éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy a legfontosabb ígéretét teljesítse, hogy a legkiszolgáltatottabb magyar embereken segítsen. A másik oldalon pedig látunk egy kormányt és annak képviselőit, önöket, akik szégyenteljesen viselkedtek, a magyar emberek érdekeit háttérbe szorították.

Tisztelt Országgyűlés! Beismerni azt, hogy az ember tévedett, hogy a történelem rossz oldalára állt, még mindig lehetséges. A magyar miniszterelnök kapott a sorstól még egy lehetőséget, hogy így tegyen, bebizonyítsa, hogy ő sem hisz a végletekig kiszolgáltatott magyar munkaerőben, és már ő is azt vallja, hogy a magyar emberek munkája nem érhet kevesebbet, mint bármely más európai polgáré.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a miniszterelnökök tanácsában nem lesz vétójoga, de a szavazata szimbolikus lesz. Három nap múlva megtudjuk, hogy a magyar emberek oldalára állte a miniszterelnök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), vagy újra a magyar emberek ellenében döntött. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. (Közbeszólások a DK padsoraiból, köztük: Soros…  Gyurcsány…)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Én meghallgattam önöket. Kérem, adják meg a tiszteletet a választóinknak, hogy ugyanezt megteszik.

Annak örülök mindenesetre, hogy elsőként a mai napon nem vonja kétségbe azt, hogy a Gyurcsány-párt a legerősebb a baloldalon (Közbeszólás a DK padsoraiból: Mondtuk, hogy nem?), tehát a hatása is a legnagyobb, ezt szeretném önnek megköszönni. Csak azért mondom, mert mindenki tagadja azok közül, akik ugyanezen a listán szerepeltek.

Az ön által felvetett javaslat egy politikai-filozófiai különbséget érzékeltet köztünk. Önök számos területen jogköröket adnának át a brüsszeli intézményeknek. Ezt teszik az adópolitikában, ezt teszik a bérpolitikában  erről beszélt az imént is , és ezt teszik egyébként a migrációban is. És nekünk az a tapasztalatunk, hogy ha jogköröket adunk át a brüsszeli intézményeknek, akkor a multiknak sokkal nagyobb ráhatása lesz arra, hogy hogyan is alakulnak a döntések, mint az egyes állampolgároknak. Tehát itt van egy elvi különbség köztünk.

Van például tapasztalatunk arról, hogy az energiapiacon hogyan alakultak az árak akkor, amikor a szabadpiacra bízták őket, egyébként a brüsszeli liberalizációs törekvésekkel összhangban. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy már a háború előtt is jelentősen növekedtek az energiaárak, az Eurostat szerint több mint 26 százalékkal  ez az infláció fő okozója , tehát van arról tapasztalatunk, hogy milyen az, amikor kiadjuk a jogköröket a kezünkből, és ez kiszolgáltat minket Brüsszel akaratának, illetve a multik lobbitevékenységének.

Ami a minimálbér kérdését illeti: azért azt, hogy mennyire hitelesek az önök javaslatai, jól mutatja, hogy mi volt az április 3-ai választás eredménye. És ha a számok felől indulunk ki, van tapasztalatunk meg tudásunk arról, hogy mekkora volt a minimálbér akkor, amikor önök voltak: 73 ezer forint; most 200 ezer forint, tehát több mint háromszor annyi. A szakmunkás-minimálbér 260 ezer forint, ez is háromszor annyi. Mindeközben a nettó átlagbérek Magyarországon 70 százalékkal nőttek, az önök nem rövid kormányzása alatt tizen-egynéhány százalékkal. Tehát hogy mit jelent a gyakorlatban a baloldal érzékenysége, arról van nekünk tapasztalatunk.

És hogy még egyet mondjak, pár héttel ezelőtt volt itt egy választás; ott volt önöknek egy miniszterelnök-jelöltje. A miniszterelnök-jelölt mit mondott a minimálbérről? Azt, hogy ő nem támogatja. Tehát az önök hivatalos álláspontja pár nappal ezelőtt még az volt, hogy nem támogatják a minimálbért. Erről ennyit. (Arató Gergely: Ugyan már!)

Hogyha a megélhetési kérdésekről beszélünk, akkor a jelenlegi helyzetben egyébként megkerülhetetlen a háború ügye, a háborús infláció ügye. A háború ténye önmagában is növelte az árakat, és erre csak rátett egy lapáttal a szankciós politika. Hogyha a brüsszeli ügyekről beszélünk, akkor nem tehetjük meg, hogy erre nem térünk ki.

A háború következtében évtizedek óta nem látott mértékben nőnek az árak Európában, és hogyha megnézzük az uniós színteret, akkor jó pár ország tovább élezné a konfliktust fegyverszállításokkal vagy még szigorúbb szankciós politikával. Mi ezzel szemben azon az állásponton vagyunk, hogy mindent meg kell tennünk nem a konfliktus szításáért, hanem a békéért, mert ha sikerül elérni a békét, akkor lehet letörni majd a háborús inflációt is. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

De tudjuk azt, hogy a baloldal más politikát folytat, mert azt várják el az európaiaktól, hogy ők állják a háború árát. Brüsszelben ezt a törekvést egyre inkább programmá is formálják. Ennek az egyik neve az, hogy energiahatékonysági sprint, eléggé technokrata név, de ez a neve. A lényege egyszerű: fűts kevesebbet, főzz kevesebbet, autózz kevesebbet. Ha azt kérdezi ön, hogy miért vetem ezt itt föl: azért, mert a budapesti Városháza, ahol baloldali vezetés van, ehhez csatlakozni akar  Tüttő Katalin főpolgármester asszony lelkesen beszél róla , és egyébként ezen program keretében csökkentenék a sebességhatárokat, korlátoznák a közvilágítást, és az is benne van, hogy a középületeket 18 fokig lehet csak felfűteni a téli időszakban. Tüttő Katalin azzal érvel, hogy ez a program elhozhatja a békét. Hasonló vonalon volt az Európai Bizottság alelnöke, aki szerint mosás helyett érdemes inkább szellőztetni a ruhákat. Lehet, hogy önök mosolyognak, de ez nem vicc, ezek benne vannak ebben a programban. (Dr. Vadai Ágnes: Nem ezen! Önön mosolygunk!)

És szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a szankciós politika eddig többet ártott Európának, mint a háborút kirobbantó agresszornak. Oroszország áprilisig megkereste azt az összeget, amelyet tavaly egész évben.

(14.20)

Ha van kérdés, amely meghatározza most a magyarok és egész Európa megélhetését, akkor az a szankciós politika kérdése. Szóval, azt szeretném öntől kérni, hogy ha érdekli önöket a magyarok megélhetése, akkor lehetőleg először kérdezzék meg a magyarokat, hogy akarjáke a saját életüket korlátozni mások háborújáért. Abba nem akarunk beleszólni, hogy a szabadidejükben lovagolnake ki a tengerből (Arató Gergely: Akarnake minimálbér-emelést, azt kell tőlük megkérdezni!), de azt szeretnénk kérni, hogy abba se szóljanak bele, hogy a magyarok hogyan élik a saját életüket, főleg nem úgy, hogy a javaslataik az élet korlátozásával járnának. Most ebből is látszik egyébként, hogy milyen az, amikor a baloldal külföldi elvárásokból és nem a magyarok érdekeiből vezeti le a politikáját. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai