Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Ezzel a kérdéseket befejeztük. Most vitákra kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/166. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Most megadom a szót Héjj Dávidnak, a bizottság előadójának 8 perces időkeretben, mert a 15 perc úgy oszlik meg, hogy 8 perc a bizottsági előadónak és 7 perc a kisebbségi vélemény ismertetőjének. Héjj Dávid képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

HÉJJ DÁVID, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2022. június 10-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló T/166. számú törvényjavaslatot.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 10 nem ellenében elfogadta.

(18.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény új, alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket, továbbá a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjét övező jogi szabályozást. Az új jogi környezet a XXI. századi kihívásokhoz alkalmazkodóan szabályozza a válságkezelési és különleges jogrendi intézkedéseket, bevezetve az összehangolt védelmi tevékenység új jogintézményét.

Az új szabályozás miatt szükségessé vált az ágazati törvényi szintű joganyag megfelelő korrekciója, ezért a törvényjavaslat elsődleges célja a 2022. november 1jén hatályba lépő, válságkezeléssel és különleges jogrenddel, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabályváltozások nyomán szükséges jogrendszeri koherencia megteremtése. A törvényjavaslat emellett a gazdaságfejlesztéssel összefüggésben szükséges technikai módosítások átvezetését és a kormányzati igazgatást érintő törvények módosítását is biztosítja a 2022. április 3-ai választást követően kialakult új kormányzati struktúrához igazodóan.

A rendszerváltás óta először kerül teljes mélységben újragondolásra és korszerűsítésre a védelmi és biztonsági szabályrendszer, amelynek törvényi szintű szabályai ezzel a javaslattal teljessé válnak. A védelmi és biztonsági szabályozási reform során beépítésre kerülnek mindazon eljárások és szabályozási elemek, amelyek a gyakorlatban már bizonyítottak, és a jövőben lényegesen hatékonyabb és gyorsabb lesz a védekezéshez szükséges döntéshozatal, miközben nem sérülnek az alkotmányos garanciák sem.

A szabályozás teljessé válásával erősödik a válságkezelés összkormányzati megközelítése, összhangban a szakterületi nemzetközi trendekkel. Amennyiben az egyes ágazatok válságkezelési intézkedései nem lesznek elégségesek, szervezett és koordinált, előre begyakorolható, összkormányzati fellépésre nyílik lehetőség, amelynek szervezeti keretei is kialakíthatóak a hatálybalépésig. A szabályozással egyértelműen erősödik országunk biztonsága és az állampolgárok vé-delme. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Héjj Dávid képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Most újra megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak. (Jelzésre:) Nem, nem adom meg. Barkóczi Balázsnak adom meg a szót, aki a kisebbségi véleményt fogja ismertetni, hétperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

BARKÓCZI BALÁZS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mielőtt a bizottságban is elhangzott kisebbségi vélemények ismertetésébe kezdenék, azért felhívnám mindenkinek a figyelmét arra, aki ezt a vitát esetleg figyelemmel követi, hogy ezeket a módosító indítványokat, amelyek most itt vannak a Ház előtt, ahhoz a salátatörvényhez adták be, amely többek között azt tartalmazza, hogy a miniszterelnök fizetését meg kell emelni, ugyanis a kormány most, ebben az időpontban érezte elérkezettnek a percet, hogy a miniszterelnök fizetését megemelje; akkor, amikor már 25 százalékos az élelmiszer-drágulás, amikor 400 forint az euró, sőt azóta már 401 forint az euró, és amikor az önök által benyújtott brutális megszorító csomag, nevezzük csak Orbán-csomagnak, tartalmazza azt, hogy drágábbak lesznek a gyógyszerek, drágábbak lesznek a biztosítások, drágább lesz a bankolás, drágább lesz a repülés. Vagyis ugyanazt látjuk, amit 12 éve most már folyamatosan látunk: önök az elhibázott gazdaságpolitikájukat az emberekkel akarják megfizettetni.

A mai napon tehát ehhez a salátatörvényhez nyújtott be a kormányzat 38 módosító indítványt; ahogy ezt elmondtuk többek között Hajnal Miklós képviselőtársammal is a bizottsági ülésen, nem tudjuk támogatni. Nem tudjuk támogatni, hiszen azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a 38 módosító indítvány között vannak legalább ugyanannyira felháborító és elfogadhatatlan pontok, mint a miniszterelnök fizetésének a megemelése. Az egyik ilyen az, hogy az állami vezetők, közigazgatási államtitkárok, kormánytisztviselők és kormánybiztosok is megkapják a végkielégítésüket még akkor is, ha felmondásuk vagy menesztésük után rögtön egy állami cégnél helyezkednek el. Egészen elképesztő, hogy az erre vonatkozó tiltást, amely a módosítások, illetve az egész törvényjavaslat egyetlen progresszív eleme volt, önök most ki akarják venni ebből a törvényjavaslatból.

Ugyanakkor kérdezhetnénk azt is, hogy mit is várunk az ötödik Orbán-kormánytól, amikor a negyedik Orbán-kormány szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, tavaly talán májusban brutális összeggel, mintegy 450 ezer forinttal emelte meg saját államtitkárainak a fizetését úgy, hogy a koronavírus-járványban munka nélkül maradt emberek, a csődbe ment kis- és közepes vállalkozások akkor egy fillér segítséget sem kaptak.

Most megint arra készülnek, hogy saját embereiknek osztogassanak a közösből, ezt tartalmazza a módosító indítvány 9., 19., 20. és 21. módosítópontja is, vagyis arra készülnek, hogy a felfelé bukó vagy a miniszterelnök kénye-kedve szerint ide-oda helyezett politikai vezetőket busásan megfizessék akkor, amikor 10,7 százalékos az infláció. Egyébként ez az infláció már a maradékát is felzabálta annak a kevés emelésnek és juttatásnak, amit önök a választási kampányban a pedagógusoknak, illetve a nyugdíjasoknak adtak.

Persze, nyilván, azzal fognak védekezni, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt meghozott kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé. Ismerjük már ezt a védekezést, többször is elhangzott, ugyanakkor az az igazság, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy önök olyanok, mint gyermekkorom kedvenc képregényhőse, Bobo, aki az uborkás szendvicsnél csak egy dolgot szeretett jobban: a kettő uborkás szendvicset; önök a hatalomnál csak egy dolgot szeretnek jobban: a még több hatalmat. Mert az a még több hatalom mit jelent? Azt jelenti, hogy a saját maguk által hozott törvényeket sem kell betartaniuk, azok magukra nézve sem érvényesek, ráadásul, ugye, önök bármikor dönthetnek úgy, hogy ezeket a végkielégítéseket mégiscsak kifizetik, illetve amint a veszélyhelyzet megszűnik, ennek a rendeletnek a hatálya is megszűnik. Ezért mondta azt a Demokratikus Koalíció többek között, hogy törvényben kellene rögzíteni azt, hogy ne kaphasson végkielégítést az a politikai vezető, aki egyből egy állami cégnél helyezkedik el. Egyébként ezt az álláspontot képviseltük a már említett Hajnal képviselőtársammal is a bizottsági vitában.

Sajnálatos, hogy akkor ebben a vitában Fürjes Balázs államtitkár úr egy mondattal, egy szóval nem válaszolt nekünk, nem válaszolt az ott elhangzott felvetésekre. De nemcsak erre nem mondott semmit az államtitkár úr, hanem a 26. módosítópontban tárgyaltakra sem, amely ugyanis azt rögzíti, hogy most már jogkövetkezmények és jogorvoslat nélkül önök rengeteg adatot, többek között a honvédelmi beszerzések, közbeszerzések adatait titkosíthatják úgy, hogy azt az emberek és az ellenzéki képviselők ne ismerhessék meg. Mindez megint csak az önök demokráciafelfogását tükrözi, ugyanis önök úgy tekintenek erre a Házra és az itt folyó munkára, hogy a rendeleti kormányzás örve alatt bármit megtehetnek, semmibe vehetik a legalapvetőbb állampolgári jogokat is, semmibe vehetik az ellenzéki képviselőket is, akik ezen az oldalon ülnek, és akiket az emberek  többek között engem is, aki egyéni választókerületben nyertem el a mandátumot  azért küldtek ebbe a Házba, hogy önöket, a kormány munkáját ellenőrizzék, és az ilyen anomáliákkal szemben felszólaljanak.

Nyilvánvaló, hogy ez önöknek kényelmetlen, nemhiába bukdácsolunk most már évek óta veszélyhelyzetről veszélyhelyzetre, rendeleti kormányzásról rendeleti kormányzásra. Mondom, önöknek mindez azt jelenti, hogy a saját törvényeiket sem kell betartaniuk, és nem kell válaszolniuk az ellenzéki felvetésekre.

Ugyanakkor ez sem igaz, hiszen Fürjes Balázs államtitkár úr egy mondatban válaszolt a Magyar Szocialista Párt által benyújtott módosító indítványra, amelyet az ellenzék támogat, és amely a pedagógusbéreket a miniszterelnök béréhez kötné. Kapaszkodjanak meg, mert úgysem fogják elhinni, hogy mit mondott államtitkár úr! Azt mondta, hogy az Unió 27 tagországa közül a magyar miniszterelnök fizetése a 23. legalacsonyabb. Hát, tisztelt államtitkár úr, a magyar pedagógusok fizetése az Unió 27 tagállamából a 26. legalacsonyabb, azoknak a pedagógusoknak a fizetése, akiket önök folyamatosan megaláznak alacsony bérekkel, megalázzák őket túlterheléssel, megalázzák a hol 700, hol 1000 forintos pedagógusnapi díjakkal, de valahol csak egy darab cserepes virág jutott egy egész tantestületnek.

Tehát én tényleg azt gondolom, hogy az már a politikai cinizmus csúcsa, ha valaki ma Magyarországon egy ilyen mondatot ki tud ejteni a száján. És csak emlékeztetném, államtitkár úr, hogy volt olyan miniszterelnöke ennek a hazának, aki mindezért a szolgálatért egy fillért nem vett fel, mégsem korlátozták a pedagógusok jogait, nem korlátozták a nyilvánosságot, nem szálltak meg és nem zártak be újságokat, és nem a miniszterelnök barátai és üzlettársai lopták el az uniós pénzeket. Tehát lehet tanulni tőle, egészen nyugodtan.

Tehát összefoglalva: a Fidesz által benyújtott módosító csomagot az ellenzék nem tudja támogatni (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), a Magyar Szocialista Párt által benyújtott módosítást pedig támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmet és a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Barkóczi Balázs képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, Fürjes Balázs államtitkár urat, hogy most vagy a vita végén kíván felszólalni.

(18.10)

DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánom a Ház idejét húzni, hogy kétszer szólaljak; a vita végén mindenképpen szeretnék, úgyhogy akkor. Szorgalmasan figyelek, jegyzetelek, és fogok mindenre válaszolni. Köszönöm szépen. (Közbeszólás az ellenzéki sorokból: Úgy legyen!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megadom a szót az előre bejelentett felszólalónak, Hajnal Miklós képviselő úrnak, Momentum.

HAJNAL MIKLÓS (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Ma Magyarországon két számjegyű az infláció. Már 400 forint az euró, pont a mai napon sikerült ismét elérni ezt a lélektani határt; 12 évvel ezelőtt a Fidesz kormányra kerülésekor ez még 265 forint volt. Az élelmiszerek egyre drágábbak, a megélhetésre a magyaroknak a jövedelmük egyre nagyobb részét kell költeniük. Összességében elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb a létbizonytalanság.

Mindeközben önök most egy olyan salátatörvényt terjesztettek be, amivel bevallják, hogy előbb gondolnak a saját fizetésükre, mint a magyarok bérére. Mert miről is szól ez a javaslat? Hosszú anyag, én most csak a legsúlyosabb részét emelném ki: a miniszterelnök fizetését több mint duplájára emelnék, és egyébként a miniszterek és államtitkárok fizetését pedig gyakorlatilag bármifajta korlát nélkül szabadon emelhetik a jövőben, hogyha ezt megszavazzák. Mindezt egy gazdasági válság kellős közepén próbálják keresztülvinni.

Értem én, hogy a miniszterelnök irigykedik, mondjuk, a házelnök úr tiszteletdíja iránt, de ha már infláció és megszorítás van, akkor javaslom, hogy a bajtársiasság jegyében csökkentsük, mondjuk, a házelnök úr fizetését annyival, amennyivel önök most a miniszterelnök fizetését igyekeznek megemelni. Ebből az összességében közösen megspórolt 48 millió forintból az idén pályakezdő pedagógusok éves bérét nagyjából 25 ezer forinttal tudnánk megemelni fejenként kapásból.

De nemcsak a miniszterelnök fizetése nő, hanem a minisztereké és államtitkároké is nőhet; sőt, az ő fizetésük korlátlanul emelkedhet. Eddig a politikai felső vezetők fizetésénél a hazai bruttó átlagkereset tízszerese volt a korlát, és ezt a korlátot önök most végleg el akarják törölni. Kérdezem én: nem elég önöknek az átlagkereset tízszerese? Kinek nem elég? Tegye már fel a kezét, legyen szíves! Tudom, nincsenek itt sokan a teremben, de hát… Senki? (Nincs jelzés.) Senki. Akkor viszont miért terjesztik ezt elő? Miért akarják ezt megszavazni?

Az eredeti javaslat része volt egyébként a múlt héten még néhány olyan bekezdés is, azt hiszem, a 37. és 100. § részeként, és itt most megdicsértük volna önöket, hogy milyen takarékos szemléletet tükröztek, ugyanis ezekben a paragrafusokban rögzítették volna, hogy a politikai felső vezetők és a kormánymegbízottak ne kapjanak végkielégítést, ha csak sapkát váltanak, de ugyanúgy az állam kötelékében dolgoznak tovább. Sajnos, a kormánypárti képviselőknek a Törvényalkotási bizottság múlt heti ülésén, pont amiről beszámoltak az imént, sikerült ezt a részét a javaslatnak is megtorpedózniuk és kivenniük azzal a módosítóval, amiről ma is vitázunk.

És ez csak pár sor abból a több mint 60 oldalas előterjesztésből, amelynek szinte minden pontjával lehetne egyébként vitatkozni, hiszen meglehetősen nyugtalanító lehet, mondjuk, egészségügyi dolgozóként arról hallani, hogy most már egy egyszerű kormányrendelettel felhatalmazott szerv is kirendelheti őket máshova. Vagy ami még durvább: az előterjesztés nagy része honvédelmi kérdésekkel foglalkozik, de ebbe belecsempésztek múlt héten egy módosítót megint csak a Törvényalkotási bizottság ülésének a keretében, amely alapján akár tíz évig is megtagadhatják nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekekre hivatkozva teljesen szubjektíven a miniszterek véleménye alapján, hogy milyen adatot adnak ki, és mit nem.

Szóval, sem folyamatában, sem tartalmában nem lesz ez a rohamtempóban elfogadott vagy átvert salátatörvény a magyar parlamentarizmus ékköve, ez egészen nyilvánvaló. Az viszont, hogy önök egy gazdasági válság kellős közepén is a saját fizetésüket előbb emelik, mint azokét, akiket ez a válság sokkal súlyosabban érint, az a népérdek egyértelmű semmibevétele, ezt teszik önök ezzel a javaslattal. Ezt pedig tisztességes, hazaszerető képviselő egyszerűen nem támogathatja, és éppen ezért nem is fogjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: A következő hozzászóló Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azt gondolom, hogy azt leszögezhetjük, hogy az az állítás a kormány részéről, amit a kormány tett meg, hogy önmagukon kezdik a spórolást, egy ordas hazugságnak bizonyult. Szó esett arról már, hogy ennek a törvényjavaslatnak a legnagyobb botrányt kiváltó eleme a miniszterelnök fizetésének a drasztikus megemelése volt, de ezen túl a törvényjavaslat lehetőséget biztosít, hogy mindenféle felső korlát nélkül megemeljék a miniszterek és az államtitkárok fizetését is. Tehát látható, hogy ilyen válságok sújtotta időszakban, amikor valóban a 400 forintos határt átlépte az euróárfolyam, önök többet akarnak költeni a kormány fenntartására, többet akarnak költeni a politikára, mint a korábbi években. Sikerült már egyébként a választásokat követően 67 államtitkárt megválasztani, sikerült 17 kormánybiztost megbízni kiemelt díjazással, és 108 helyettes államtitkár is megkapta már a megbízatását.

Összehasonlításképpen: 2010-ben az akkori Orbán-kormány működését 64 helyettes államtitkár segítette; a legutóbbi ciklusban már rekordszámú, 104 helyettes államtitkár úr volt hivatalban. Most ezt a számot is sikerült, a rendkívül mély válság alatt is meghaladni: immár 108 helyettes államtitkár van. De ha Novák Katalin köztársasági elnök asszony hivatalát nézzük, a jövő évben az idei évhez képest 3,5 milliárd forint helyett 5,8 milliárd forintból fog gazdálkodni. Tehát látható, hogy önök sokkal-sokkal többet akarnak költeni a kormányzatra, sokkal többet akarnak költeni a politikusokra, sokkal többet akarnak költeni saját magukra, mint korábban.

Államtitkár úr tett egy olyan vállalást az imént, hogy minden kérdésre igyekszik majd válaszolni. Próbálom szaván fogni államtitkár urat, és egy lazán idekapcsolódó kérdést teszek föl. Ez a salátatörvény érinti az egészségügyi rendszert, a honvédelmi törvényeket is. Én ezzel kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni.

Néhány nappal ezelőtt vagy talán egy héttel ezelőtt egy egész furcsa hír borzolta a magyar közvélemény kedélyét. Ez arról szólt, hogy egy világhírű, nemzetközileg elismert érsebészt a Honvédkórházból egy levélben küldött felmondással elbocsátottak, tehát a felmondás azt jelentette, hogy megszüntették a szerződését. Egy olyan érsebészről beszélünk, akit a világ minden tájára meghívnak, hogy az őáltala kidolgozott műtéti eljárásokat, egészen különleges műtéti eljárásokat megpróbálják megtanulni. Tehát tőle nem medikusok, nem egyetemi hallgatók tanulnak, hanem a világ legjobb érsebészei. Tehát mondhatjuk, hogy egy olyan szaktekintélyről van szó, akit a világon mindenhol elismernek. Ehhez képest a Honvédkórház az okokat meg sem jelölve egy papíron, papír formában, levélben küldött üzenettel szüntette meg a szerződését. Egy olyan érsebészről beszélünk, aki két évvel ezelőtt egy igen magas állami kitüntetést kapott, és egyébként Rétvári miniszterhelyettes úr ott is volt akkor, amikor ez a világhírű sebész megkapta ezt a kitüntetést.

Az a kérdésem, államtitkár úr, hogy hogyan történhet ez meg Magyarországon, hogy így bánik egy világhírű szaktekintéllyel a Honvédkórház. Én azt gondolom, hogy egyetérthetünk abban, hogy nincs olyan gazdag ország, és nincs olyan jól működő egészségügy, ahol egy ilyen dilettáns döntést meg lehet hozni. Nem tudjuk, hogy emögött tényleg nettó dilettantizmus volt, szakmai féltékenység vagy bármi más, vagy egyszerűen tényleg kellett a helye, ahogy ezt feltételezte egyébként a sajtónak nyilatkozó világhírű szakorvos, de én azt gondolom, hogy egy ilyen ügyben is válasszal tartozik államtitkár úr, és én remélem, hogy ebben az ügyben is tartja azt, amit vállalt az imént, és a közvélemény számára  ha nem is számomra, a közvélemény számára  adnak egy magyarázatot erre a kirívó esetre. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megadom a szót Fürjes Balázs államtitkár úrnak, akinek 15 perces időkeret áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.

DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, képviselő úrnak hadd mondjam azt, hogy igyekszem a törvényjavaslattal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, sosem tartottam magam mindenhez is értő illetékes elvtársnak. Szívesen utánajárok, de azt gondolom, hogy interpelláció, kérdés formájában leginkább az egészségügyért felelős miniszter és minisztérium lehet címzettje ennek a kérdésnek. A belügyminiszter úr, illetve Rétvári államtitkár úr egészen biztos kitűnő választ fog adni, de megígérem önnek, hogy én is utánanézek ennek a kérdésnek. Természetesen az esetről értesültem, de nem szeretek úgy beszélni valamiről, hogy a részleteket nem ismerem.

A törvényjavaslat általános vitája során is elmondtuk, elmondtam, hogy tényleg a veszélyek korát éljük, legalább öt plusz egy jelentős veszéllyel kell Magyarországnak úgy szembenéznie, hogy ezek egyikéről sem tehet, és nem mi idézzük elő ezeket a veszélyeket. Fegyveres konfliktus, háború zajlik a szomszédban. Részben ezzel összefüggésben meg ettől függetlenül is elindult  amin nyilván a háború csak ront  egy gazdasági válság Európában, a világban.

(18.20)

Akadozik az energia-, sok helyen már az élelmiszer-ellátás biztonsága, egyrészt mennyiért lehet élelmiszert, energiaforrásokat, energiahordozókat beszerezni, illetve lehete, és mi az, amiből kapacitásproblémák, hiányok lesznek. Aztán ezekkel is összefüggésben egy erősödő népvándorlásnyomás, erősödő migráció. S mindezek tetejébe ötödiknek a járvány, a járványok  ugye, a járványok korát éljük, ezt mindannyian tapasztaljuk , és ha mindez még nem lenne elég, akkor ott van Brüsszel kiváló szankciós politikája, amivel nagyon sok esetben sikerült több hátrányt okozni azoknak  saját magunknak, az Európai Unió tagállamainak , akik a szankciót kiszabják, mint annak, akit céloznak, az orosz agresszornak ezek a szankciók. Tehát a veszélyek korát éljük, világjárványok, népvándorlás, szomszédban zajló háború az, ami sajnos egészen bizonyosan meghatározza az elkövetkezendő hónapokat, éveket. Az újfajta veszélyek új kihívásokat jelentenek, gyors és hatékony, rugalmas kormányzati cselekvésre van szükség. Ebben a szellemben születtek meg a törvénymódosító javaslatok vagy törvénymódosítások az elmúlt évben, években, és ez a törvénymódosító javaslat is.

Az Alaptörvény kilencedik módosítása nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre  hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet  csökkent a különleges jogrendi helyzetek száma. Az a legfontosabb célunk, hogy megvédjük a magyar családok békéjét és biztonságát. A békeidőben való veszélymegelőzés és -kezelés új pillére az összehangolt védelmi tevékenység intézménye. Mindezeknek megfelelően az előttünk fekvő törvényjavaslat, amit az Országgyűlés megtárgyalt, a jogrendszer belső koherenciájának megteremtésére törekszik. Az Alaptörvény kilencedik módosításának előrehozott hatálybalépéséhez igazítja valamennyi kapcsolódó törvényi rendelkezés hatálybalépését.

Az általános vitát követően az Igazságügyi bizottság lefolytatta a részletes vitát, lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtására nem került sor.

A Törvényalkotási bizottság ülésén elfogadott módosító javaslat összesen 38 pontban részben érdemi, részben technikai módosításokat tartalmaz. Az érdemi módosítások közül kiemelendő  amire az ellenzéki képviselők is céloztak  a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény kiegészítése. Hazánk védelme érdekében elengedhetetlen, hogy bizonyos, a törvényben részletesen és tételesen felsorolt adatok köre ne kerülhessen nyilvánosságra, ne legyen bárki által korlátlanul megismerhető. Csakis így lehet hazánk biztonságát garantálni.

Nem nehéz belátni, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt bizonyos beszerzésekre, szerződésekre, gazdálkodási adatokra, személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett Nemzeti Eseménykezelő Központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszereléseire vonatkozó adatok megismerése nem tekinthető közérdeknek konfliktusos helyzetek során. A módosítást egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a NAIH mint a személyes adatok védelmét és az információszabadság érvényesülését ellenőrző autonóm szerv is támogatta írásos véleményével. Nemzetközi példát rengeteget találunk hasonló törvényi, jogszabályi rendelkezésekre az Európai Unióban is.

A Törvényalkotási bizottság nem támogatta a szocialisták módosító javaslatát. Azt fontosnak tartottuk elmondani a vitában, hogy szükség van a pedagógusbérek folyamatos emelésére. Nem gondolja a kormány, hogy helyén lennének a pedagógusbérek. Az ország teherbíró képességével arányosan lépéseket kell tenni. Ezért is kezdte meg a pedagógus-érdekvédő szervezetekkel az egyeztetést épp a mai napon Pintér Sándor miniszter úr, és az érdekvédelmi szervezet vezetője is arról számolt be a sajtónak, hogy nyitottságot és konstruktivitást tapasztalt. Biztos, hogy tudunk további lépéseket tenni a következő évben, években a pedagógusbérek emelésében.

Van, aki azt mondja, elég sokatmondó  bár az ellenzéki hozzászólóktól most is több kifogást hallottunk , hogy csupán egyetlenegy tárgyban nyújtott be az ellenzék módosító javaslatot: kizárólag a miniszterelnök pénztárcájához kapcsolódóan. Én nem látok ebben semmi kivetnivalót. Azt gondolom, hogy félig teli a pohár, nézzük a dolog jó oldalát: ezek szerint minden mással egyetértenek, és egyéb rendelkezését nem gondolták módosító indítvánnyal korrigálni, megváltoztatni. Ez szerintem jó hír, köszönjük szépen a ráutaló magatartással kifejtett támogatást.

Ami pedig a miniszterelnök illetményét illeti, az általános vitában is elmondtam, erről lehet vitatkozni  és én megértem, ha különböző álláspontok vannak, egy demokráciában ez a természetes dolog -: helyese az, hogy 11 év után rendezi az Országgyűlés a miniszterelnök bérét, helyes dologe, hogy Magyarország miniszterelnöke, ahogy a DK képviselője is elmondta, 23. az európai uniós miniszterelnökök fizetési rangsorában? A szomszédos Ausztria kancellárja nyolcszorosát keresi a mindenkori magyar miniszterelnök javadalmazásának; Szlovákia miniszterelnöke is többet keres; Csehország miniszterelnöke úgy keres többet, hogy ha a törvényjavaslatot a Ház elfogadja, akkor is magasabb lesz a cseh miniszterelnök javadalmazása; s körülbelül nyolcszorosát keresi az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, akikkel szemben Magyarország miniszterelnöke rendszeresen érvényesíti  ez a mindenkori magyar miniszterelnök feladata lenne  a magyar érdekeket. A középmezőny alján lesz a magyar miniszterelnök, ha az Országgyűlés ezt a javaslatot elfogadja. Egy méltányos és vállalható, a nemzetközi összehasonlítás próbáját kiálló javaslatnak gondoljuk ezt.

Ami pedig a most elhangzottakat illeti: számunkra a parlament nem kényelmetlen, képviselő úr. Mi mindig is azért küzdöttünk a politikában, hogy szabad választásokon képviselhessük a magyar embereket a politikában, tehát nem kényelmetlen nekünk a parlamentben, hanem öröm és megtiszteltetés itt lenni.

Csak halkan és szerényen vetem fel, hogy a pedagógusokat talán ne használják föl politikai célokra. Megkezdődtek az egyeztetések, fogunk ebben haladni.

Engedelmével, képviselő úr, persze nem tudom, hogy nekünk címeztee vagy ellenzéki képviselőtársainak, de mi nem tanulnánk Gyurcsány Ferenctől, legfeljebb a rossz példából tanulunk. Mégiscsak ő volt az, aki azt mondta, talán ennek a Háznak a falai között is, de lehet, hogy az elhíresült őszödi beszédében, hogy hazudtunk reggel, éjjel meg este, becsaptuk a magyarokat. Egészen elképesztő beismerő vallomásokat tett egy titkos pártértekezleten, és tönkretette a hazánkat. Tehát mi semmiképpen sem szeretnénk tanulni tőle.

S arról biztosíthatom, hogy mi ebben a kérdésben nem fogunk pálfordulni, és nem fogunk véleményt változtatni. Ön mellett ül olyan párt képviselője, itt vannak ezek az újgenerációs baloldali pártok, akik mind-mind azzal jöttek be a politikába, hogy majd ők eltakarítják Gyurcsány Ferencet, az önök pártelnökét a baloldalról. Azzal jöttek be, hogy a régi baloldalból nem kérnek, ők lesznek az új baloldal. Délelőtt vagy kora délután is tudtam idézni, hogy a Momentum mit mondott. Azt mondta  elnézést kérek, próbálom szó szerint idézni, magamtól nem mondanék ilyet, még Gyurcsány Ferencről sem , hogy mi az istent keres Gyurcsány Ferenc még mindig a politikában, akkor tenné a legjobban, ha eltakarodna. Ezt beszéljék meg egymás közt, hiszen ez volt a Momentum egyik emblematikus mondata Gyurcsány Ferencről. De ilyen mondatokat tudnánk idézni az LMP-től és az összes új baloldali párttól. Mind nekifutott, azt mondták, hogy majd ők meghaladják Gyurcsányt, eltakarítják. S aztán az kétségtelen  ha ez bók, akkor vegye annak , hogy az önök pártelnöke mindegyiket megette reggelire, és még csak meg sem feküdte a gyomrát, most pedig az önök hátán kéredzkedtek be a parlamentbe. Önállóan még sosem tudtak  például a Momentum  bejutni. (Barkóczi Balázs Hajnal Miklósra mutatva: Őt önállóan választották meg!) Mint párt. Ön is pontosan tudja, képviselő úr, hogy miről beszélek. Talán én voltam az első a kormánypárti sorokból, aki a képviselő úrnak gratulálhatott  ezt tudja tanúsítani  este 10 órakor, hiszen engem győzött le nemes küzdelemben. Tehát természetesen tudom, hogy Hajnal Miklós képviselő úr egyéniben győzött Budapesten, de a Momentum még soha nem volt képes önállóan bejutni a parlamentbe. S vannak más pártok is a baloldali padsorokban, amelyek erre nem voltak képesek.

(18.30)

De önök kisegítették őket, és Gyurcsány kétségtelenül behozta ezeket a pártokat, amelyek valaha a vesztét akarták a parlamentben. Mi ilyen pálfordulást nem fogunk végrehajtani, és sosem leszünk hajlandóak tanulni Gyurcsány Ferenctől, erről biztosíthatom. Hosszan el tudnék még merülni a kérdésben, de ezen a ponton talán inkább vissza az önök hozzászólásaira vagy egyéb fölvetéseire.

A létbizonytalanságról nehéz hallgatni azt, amit az ellenzéki padsorokból hallani. Akkor hívjuk segítségül a tényeket, és talán hívjunk segítségül egy olyan szervezetet, amely az önök számára is elfogadható, és nem fogják megkérdőjelezni, ez az Eurostat. Mit mond az Eurostat a magyar jóléti helyzetről?

2010 óta a szegénység kockázatának kitettek száma az Eurostat adatai szerint 1 millió 250 ezer fővel csökkent, ennyivel kevesebben vannak kitéve a szegénység kockázatának Magyarországon, amióta átvettük egy szakadék szélén lévő ország kormányzását a gyurcsányi örökségnek köszönhetően. 32 százalékról 18 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya  Eurostat.

Szintén az Eurostat mondja azt, hogy a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya a harmadára csökkent 2010-hez képest. A 2010 és 2020 közötti tíz évben 4 millióval csökkent azok száma, akiknek egy váratlan kiadás jelentős nehézséget okoz. Ráadásul  ez nagyon jó hír, sokat dolgoztunk érte, van még teendő, de örülünk neki  a romák körében 2013 és 2020 között, tehát hét év során a felére csökkent a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mindezek az Eurostat adatai.

A végkielégítésre vonatkozó 180 napos szabály tekintetében két dolgot próbálok gyorsan elmondani. Egyrészt van egy kormányrendelet, ami ezt a szabályt tartalmazza, és minden állami vezetőre hatályos és érvényes. A 185/2022. számú kormányrendelet ezt a szabályt most is tartalmazza, és mindenkinek, akinek például 2022. május 1-je után szűnt meg a megbízatása, illetve a jogviszonya, vonatkozik rá ez a szabály. Tehát ez a tilalom ma is része a jogrendnek, a kormányrendelet hatályban van. Ha később esetleg törvényi szabályban újból megjelenik, mert kétségtelen, hogy a törvény egy magasabb rendű jogszabály, akkor remélem, ugyanolyan hangosan fognak helyeselni, ahogy most  egy technikai jellegű intézkedésről van szó  az ebből a törvényből való kivételét kritizálták. Kérem, hogy majd amikor ez megjelenik egy másik törvényben törvénymódosító javaslatként, akkor ugyanilyen határozottsággal fejezzék ki egyetértésüket. Természetesen ez csak egy lehetőség, egy kormányképviselő sosem írhatja elő  és nem is akarja  az ellenzéknek, hogy hogyan viselkedjen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérem szépen a Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   226-229   230-241   242-243      Ülésnap adatai