Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Lőcsei Lajos képviselő úr, a Momentum képviselője, kérdést kíván feltenni az alapvető jogok biztosának: „Mit kíván tenni az ombudsman annak érdekében, hogy visszakerüljön „A” státuszba?” címmel. Lőcsei Lajos képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

LŐCSEI LAJOS (Momentum): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! Az ombudsman, illetve a magyarországi jogrendszerben az alapvető jogok biztosának intézménye kincs, amire nagyon kellene vigyáznunk. A 2010 előtti ombudsmani intézmény valóban jól működő, egyre nagyobb társadalmi elismerést élvező testület volt, aminek az első tőrdöfést az ombudsman intézményét átalakító Alaptörvény módosításával adták meg, kedves kormánypárti képviselőtársaim.

2011-ben a még hivatalban lévő kisebbségi jogok biztosa, Kállai Ernő felhívta a figyelmet az intézményváltozás visszásságára, miszerint a külön biztosok önálló hatáskörének megvonása a jogvédelem hatékonyságának csökkentésével járna. Sajnos, Kállai Ernő félelmei beigazolódtak. Nemzetközi viszonylatban is bebizonyosodott, hogy dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa nem végzi jól a munkáját, így a jelenlegi magyar alkotmányos rendszer egyetlen ombudsmanját a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége „A” kategóriáról „B”-re fokozta le.

Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! Ön nem vizsgáltatta felül az úgynevezett lex Gyöngyöspata törvénynek az Alaptörvénnyel való összhangját az Alkotmánybírósággal. Nem emelte fel a hangját, amikor a Clark Ádám téri dudálós tüntetőket a rendőrökkel vegzálták. Nem gondolta, hogy a homofóbbá eltérített pedofilellenes törvény szövegén az egyértelműséget számon kellene kérni. Nem szólalt fel, amikor egy, a magát a parlamentben is képviseltető párt elnöke Magyarország legnagyobb kisebbségét biológiai fegyverhez hasonlította. Ugyanakkor rendben találta, amikor a tanárokat megfosztották a sztrájkhoz való alapjoguktól.

Kérdezem tehát az alapvető jogok biztosát: mit kíván tenni annak érdekében, hogy visszakerüljön a magyarországi alapvető jogok biztosa az „A” státuszú ombudsmanok közé? Mit kíván tenni annak érdekében, hogy az általa vezetett intézmény ne csupán díszlet legyen a jogállamiság látszatának fenntartásához, hanem az Alaptörvényben leírtaknak és a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működjön? Köszönöm szépen előre is a válaszát. (Taps a Momentum soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Kozma Ákos úrnak, az alapvető jogok biztosának. Parancsoljon, biztos úr, öné a szó.

DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa: Tisztelt Elnök Úr! (Nem működik a mikrofonja.)

ELNÖK: Egy pillanat, valószínűleg kérnem kell kézi mikrofont. Parancsoljon, öné a szó.

DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa: (Hordozható mikrofonba:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Pontosítva a kérdésében elhangzottakat, engedje meg, hogy tájékoztassam, hogy 2011-ben az akkor még külön biztosi rendszerben működő állampolgári jogok országgyűlési biztosa is benyújtotta a nemzeti emberi jogi intézményként való akkreditációra vonatkozó kérelmét, azonban akkor az albizottság úgy ítélte meg, hogy az alapjogokat nem egységesen, hanem részterületenként védő intézmény nem rendelkezett megfelelő, széles körű jogosultságokkal, ezért akkor a „B” státuszt ajánlotta meg Magyarországnak.

Az intézmények akkreditációját ötévente kötelező felülvizsgálni. Hivatalunk esetében ez 2019-ben kezdődött a 2015-19-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az eljárás a kifogásokra való válasz megadásához egy év időtartamra, majd a koronavírus-járványra tekintettel újabb egy évvel elhalasztásra került. A végleges döntés ez év májusában született meg.

Az intézménnyel szemben megfogalmazott kritikák jelentős részben 2019 szeptemberére, tehát a hivatalba lépésemet megelőző időszakra vonatkoznak. A 2019. szeptemberi hivatalba lépésem óta azon dolgozom, hogy személyesen és munkatársaimmal együtt közvetlenül ismerjem meg az emberek problémáit. Mindehhez jelentős tapasztalatszerzési lehetőséget jelentett az országos látogatássorozatom, melyet a jövőben is folytatni kívánok. Hivatalom működése során mérföldkövet jelentett 2022-ben a hat területi irodánk megnyitása hazánk hat vidéki nagyvárosában.

Kiemelt figyelmet fordítunk az ukrán menekülthullám kezelésére. Hivatalunk munkatársai az immár 4. hónapja tartó háború kirobbanása óta folyamatosan dolgoznak a magyar-ukrán határszakaszon, az e körben végzett munkák kapcsán is egyre több nemzetközi szintű pozitív visszajelzés érkezett az utóbbi időben. 2021-ben a GANHRI 128 nemzeti emberi jogi intézmény akkreditációját végezte el, ezek közül „A”, „B” és „C” besorolást adva. Példaként „B” státusszal rendelkezik a szlovák, a svéd és a belga nemzeti emberi jogi intézmény, míg „A” kategóriás Afganisztán, Oroszország és Irak.

Végezetül engedje meg, elnök úr, hogy még egy mondatot elmondjak! Miközben a nemzeti emberi jogi intézményekkel szembeni legfőbb elvárás a függetlenség, a reakkreditációs döntés hétterében éppen az állt, hogy az alapvető jogok biztosa nem az akkreditációs bizottság útmutatása alapján, hanem kizárólagosan saját maga és munkatársai szakmai ismereteit alapul véve kívánja eldönteni, hogy megítélése szerint felmerüle olyan alapjogi sérelem, melynek feltárására vizsgálatot kell indítania. A párizsi elvek által kinyilvánított függetlenség áll tehát szemben azzal, hogy a reakkreditációt végző albizottság megkérdőjelezi az alapvető jogok biztosa szakmai kompetenciáját azáltal (Novák Előd: Három percnél tartunk!  Lőcsei Lajos: Hadd fejezze már be!), hogy kijelöli az általa elvárt alapjogi felfogást, ebbe az irányba próbálja befolyásolni a tevékenységét (Novák Előd: Mindennek van határa! Fejezze be!), és az emberi jogok védelmének más megközelítését nem ismeri el. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Felszólalások:   196-199   200-205   206-209      Ülésnap adatai