Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház, Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Simicskó István frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 26 nap telt el a második világháború óta békében. Sajnos, ez a… (Kósa Lajos közbeszól.) 26 nap telt el békében, megerősítem, járjanak utána ennek. (Kósa Lajos: Az egész világon?) Ez szomorú tény, hiszen a világban folyamatosan háborúk dúlnak, és most itt a szomszédságunkban ismét. (Kósa Lajos felé:) Az egész világon, igen, de lehet még nyugodtan kérdezni tőlem. (Derültség.) No, tehát!

ELNÖK: Kósa képviselő úr, majd kérjen szót, és fogok adni!

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Ennyire, ennyire megdöbbentő, de ezek tények. És a szomszédságunkban is jelenleg háború van. A biztonságot fenyegető és veszélyeztető tényezőket ilyenkor érdemes számba venni és végigsorolni pont azért, hogy a megfelelő válaszokat is meg tudjuk ennek érdekében adni. Ugye, a szakirodalom úgy fogalmaz, hogy a biztonságot fenyegető és veszélyeztető tényezőket megkülönböztetjük eredet szerint, tehát hogy természetes vagy mesterséges, megkülönböztetjük méret, hatókör és intenzitás szerint, alacsony vagy erős intenzitású, magas intenzitású. Itt két dologra térnék ki az eredet értelmezésekor, mégpedig a természetes eredetű kihívások, fenyegetések, mint például az árvizek, földrengés, vulkánkitörések jelentik a legnagyobb veszélyt.

A mesterséges eredetű veszélyekre kell most utalnom, és szűkítenem a beszédemet, ez pedig a háborúk, a terrorizmus és a migráció. Az ténykérdés, hogy ma már a technika, technológia olyan fejlettségi szintet ért el, hogy akár elő is tudnak idézni bizonyos hatalmak természetes eredetűnek látszó jelenségeket, mesterséges beavatkozással. De ami a legfontosabb, az az, hogy a háború, a terrorizmus és a migráció kérdéskörében igenis Európának, az Európai Uniónak megfelelő válaszokat kell találnia és védelmi mechanizmusokat kell kiépítenie.

Az biztos, hogy az öreg kontinens egykor szebb időket élt meg, ezt tudjuk mindannyian, látjuk, hogy komoly bajok jelentkeztek az elmúlt években, különösen 2015-ben a tömeges illegális migráció hatására az Európai Unió bemutatta, hogy képtelen megvédeni a külső határait. Magyarország ebben példát mutatott Európa számára és a világ számára is. Hiányzik a sokat emlegetett európai védelmi képességi rendszer kialakítása, hiányzik az európai védelmi rendszer felépítése. Sokat beszélnek róla, de konkrét lépések nem nagyon történnek, és nem tudta megállítani nemcsak a migrációt, hanem nem tudta megakadályozni azt, hogy Európában újabb és újabb háborúk törjenek ki a hidegháború lezárását követően. Utalnék a jugoszláviai háborúra, testvérháború borzalmaira, pusztításaira, és lám, lám, a mostani, február 24e óta zajló orosz-ukrán háborúra, amelynek rengeteg áldozata és menekültje van.

Az európai civilizáció tehát jól látható gondokkal küzd. Nyilván tudjuk, hogy a civilizációk fejlődési stádiuma mutat hanyatló időszakot, egy fejlődést követően a csúcson elindul egy hanyatlás; ennek számos oka van. Kereszténydemokrata politikusként hadd jegyezzem meg, hogy alapvetően én a nagy bajok egyik fő okozóját a spiritualitásban látom, annak a hiányában, abban, hogy az Európai Unió jelentős része és politikai vezetői elveszítették a hitüket, elveszítették és megtagadják a keresztény hitüket, és az önfeladás útját járják.

(10.20)

Ha egy ilyen közösségnek mi aktív tagjai vagyunk, akik folyamatosan példát mutattunk nemcsak kereszténységben, nemcsak a figyelemfelhívásban, hanem a védelemben, sőt a schengeni határok, a külső határok védelmében is Európa biztonságát szolgáljuk, ez egy nagyon fontos felelőssége Magyarországnak és a magyar kormánynak, hiszen az elmúlt hét évben mindent megtett azért, hogy biztonságban élhessenek a magyar állampolgárok és ezen keresztül Európa is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A migráció azonban ismét erősödő tendenciát mutat, jól látható, és jól mutatják a számok is. Az orosz-ukrán háborúnak a gazdasági következményei is már érzékelhetők. Többek között bekövetkezhet egy olyan éhínség Afrikában az élelmiszer-szállítások hiánya miatt, amely ismét lökést adhat a tömeges migrációnak, illegális migrációnak. Tehát fel kell készülni erre, fel kell készülni az Európai Uniónak is a védelemre, ha egyáltalán védeni kívánja önmagát. Az biztos, hogy Magyarországnak a határrendészetet, határőrizetet, határvédelmet továbbra is fönn kell tartani, sőt meg kell erősíteni. Mi ezt maximálisan támogatni fogjuk a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Frakcióvezető úrnak az elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Nézzük a számokat, hogy miért kell valóban ilyen irányba gondolkozni és lépéseket tenni, amelyeket frakcióvezető úr is mondott. 2020-ban 46 ezer illegális migráns próbált átlépni a magyar déli határon, tavaly viszont már a 46 ezerrel szemben 122 ezer. Tavalyelőtt, 2020-ban 455 embercsempészt fogtak el a magyar rendőrök, tavaly viszont már nem 455-öt, hanem 1277-et. Ez egy egyértelmű növekedés a tavalyelőtti évről a tavalyi évre.

Nézzük a tavalyi évről az idei évre az időarányos változást: tavaly január 1. és június 27. között 45 ezren próbálták átlépni illegálisan a déli magyar határt, ezzel szemben most már 106 ezren. Tavaly az év első közel hat hónapjában 408 embercsempészt fogtak el a magyar rendőrök; most már nem 408-at, hanem 790-et.

Tehát minden számban azt látjuk, hogy tavalyelőttről tavalyra egy bő két és félszeres az emelkedés, és idén is legalább egy kétszeres emelkedés várható, úgy, hogy az éven belül is növekedési tendenciát láthatunk, mert az év első hónapjaiban még körülbelül 3 ezer fő körüli volt a heti illegális határátlépési kísérletek száma, és ez a 3 ezer most már a nyárra 6500-ra emelkedett. Tehát az éven belül is emelkedés tapasztalható, úgy, hogy az évben is egy duplázás már, úgy látszik, hogy mindenképpen megvalósul.

És nemcsak a számok emelkednek, hanem az embercsempészek módszerei is egyre agresszívabbak, és nyilván az illegális határátlépések növekvő számából a különböző erőszakos bűncselekmények száma, erőszakos cselekmények száma is nő. Ha azt nézzük, hogy hány esetben rongálták meg például a kerítést az illegális határátlépők, az ideiglenes határzár technikai eszközeit, azt látjuk, hogy 21 ilyen jelentősebb rongálás történt. Ezekről részben videók is láthatók a kormány oldalán. 164 esetben támadtak rá a rendőrökre az illegális migránsok és az embercsempészek, 69 esetben pedig járműveiket is megtámadták, tehát letörtek belőlük részeket, betörték a szélvédőt. Látható, hogy egyre agresszívebben, nemcsak kicselezni próbálják a rendőröket, vagy amikor nincsenek ott, akkor átjönni a határon, hanem megpróbálnak akár a rendőrökre is rátámadni, kisbusszal egészen addig elmenni a határon megállás nélkül, amíg egy rendőr eléjük nem áll, és csak akkor fékezni. Tehát egyre agresszívebbek a rendőrökkel szemben az illegális határátlépők.

A kormány segítséget kért korábban a polgárőröktől is, nekik 371 millió forintos támogatást adtunk, hogy segítsék az ottani rendőrök munkáját. A mezőőrszolgálatoknak is 170 millió forintos támogatást adtunk. A jogi környezet is alkalmas arra, hogy akár az ügyészség nyolc napon belül a terheltet bíróság elé állíthatja, hogyha tetten érik jogszabálysértés következtében.

Ugyanakkor ezekből a számokból is az látszódik, hogy itt egy egyre növekvő létszámmal kell számolnunk. Nem csökken a munka, nem csökken a teher, nem csökken a feladat, hanem növekszik a feladat az előző évekhez képest is. És azt is láthatjuk, hogy rendőrök túl azon, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátják az ország teljes területén, amellett a déli határnál is ott vannak, egyre nagyobb létszámban, hiszen egyre több ember ellen kell intézkedni, és ott vannak a keleti határnál is, az ukrán-magyar határnál is, ahol meg a háború miatt kell ott lenni.

Ezért döntött úgy a kormány, amiről miniszterelnök úr is beszélt a tegnapi napon az azonnali kérdések órájában, hogy itt arra lesz szükség, hogy egy önálló, a határ megvédésével foglalkozó erő jöjjön létre, amely nem a rendőröket vonja el a többi szolgálattól, hanem csak és kizárólag a déli határ megvédésével foglalkoznak. Ez nem a rendőrség keretein kívül kell hogy legyen, mert akkor az csak megtöbbszörözné az irányítást, a gazdasági és egyéb háttérszervezeteket, hanem a rendőrség keretén belül, de egy önálló szervezeti egységként, külön követelményekkel, külön feltételekkel, direkt a déli határ védelmére állna föl. Ez segít abban, hogy a rendőrök akkor innen vissza tudnak menni a magyar településekre, és ott tudnak a közbiztonság fenntartásához hozzájárulni, amit az elmúlt években eredményesen végeztek, hiszen harmadára csökkent az elkövetett bűncselekmények száma.

Sürget minket az idő, hiszen azt láthatjuk ezekből a számokból és abból, hogy milyen élelmiszerár-robbanás van a legszegényebb országokban, akár Afrikában, akár a Közel-Keleten, hogy itt őszre még a nyárinál is nagyobb hullámra kell felkészülnünk. Éppen ezért őszre már fel kell hogy álljon az az önálló határvédelmi egység, akár határvadász néven, akár más néven, akik segítséget fognak tudni nyújtani abban, hogy megvédjük a magyar külső határt. Magyarország körülbelül 600 milliárd forintot költött a külső határ védelmére; európai uniós forrásból ennek még a 1,5 százalékát sem kaptuk meg.

Tehát Magyarország nemcsak magát védi, de az Európai Uniót is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ehhez képest az Unió mindenkit támogat, ha kell, a migrációt elősegíti, minket, magyarokat a külső határ védelmében pedig jelképesen is alig hogy támogat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   25-28   29-34   35-38      Ülésnap adatai