Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adom meg a szót, a Jobbik részéről. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2030-ig a kormány bejelentése szerint nagyságrendileg félmillió fővel növelné a foglalkoztatottak számát, és bár nagyon sok vita folyt közöttünk arról, hogy mennyivel nőtt valójában a munkahelyek száma  például nem látok más európai országot, ahol a közfoglalkoztatottakat a statisztika ideszámítaná , de örüljünk minden egyes létrejövő munkahelynek.

Amivel viszont nagyon erős kérdőjelek jelenhetnek meg előttünk, az egy olyan kérdés, ami ezen munkaerő összetételét illeti. Nagyon örültem annak, amikor a gazdaságfejlesztési miniszter részéről elhangzott bizottsági ülésen, hogy elsősorban belső erőforrásból szeretnének munkaerőt toborozni, hiszen a Jobbik-Konzervatívok közössége évek óta mondja azt, hogy a magyar aktivitási rátával gondok vannak. Rengeteg olyan inaktív honfitársunk van, és nemcsak zsákfalvakba beszorulva, aki megfelelő ingyenes átképzéssel, a megfelelő segítséggel igenis hasznos munkát tudna folytatni Magyarországon, és talán nem sikerült a kormánynak feltárnia annak az okait, hogy ez miért nem következik be.

Mégis azt látjuk, hogy a keleti országrészben, ahol az országos átlag a duplája a munkanélküliségi ráta, nem az inaktív honfitársakat kezdik ingyenes átképzési programokkal kapacitálni arra, hogy dolgozzanak, hanem vendégmunkások jelennek meg, először tízezrével, majd a későbbiekben százezres nagyságrendben, és ha így haladunk tovább, akkor ezen 500 ezres hiányzó munkaerőhányad egyre nagyobb részét fogják ők kitenni.

Miért bocsátkozhatok ilyen jóslatba? Azért, államtitkár úr, mert túl vagyunk egy költségvetési vitán. Mi itt megfogalmaztuk nagyon sokszor, hogy szeretnénk látni az ingyenes átképzési programokat, hogy a magyar aktivitási rátát hozzuk mozgásba, ne a vendégmunkásimportot áramvonalasítsák vagy tegyék gördülékenyebbé, de ebben a költségvetésben érdemi  hangsúlyozom: érdemi  nyomát nem látjuk annak, hogy tömegesen próbálnák ingyenes átképzési programokkal mozgásba hozni azokat, akik vélhetően a szülőföldjükön akarnak boldogulni. Én elismerem, hogy mindannyiukat nem lehet mobilizálni, de ha egy százezres nagyságrendben lehet, már akkor is óriásit léptünk előre.

Ezzel szemben azt látjuk, hogy legutóbb a hírekben az üllői Lenovo-gyár példája kapcsán merült fel, hogy bizony a hírek szerint ott is 150-200 magyart cseréltek le filippínó vendégmunkásokra, és a filippínó vendégmunkásokat elég beütni a Google-keresőbe, sorjáznak azok a hírek, ahol azok a multinacionális cégek, akiket önök a magyar adófizetők, a magyar családok adóforintjaiból támogatnak, tipikusan és jellemzően importálják a vendégmunkásokat. Lényegében mindegy, hogy melyik világrészről hogyan  bár nyilván a beilleszkedés, a nyelvhasználat és a szocializáció tekintetében azért vannak nagy különbségek , de azt látjuk, hogy nem a magyar inaktív munkaerőt próbálják mobilizálni, hanem tömegesen és most már tízezres, százezres nagyságrendben hívják külföldről ezeket a munkavállalókat.

Itt felmerül egy nagyon fontos filozófiai kérdés, és erre a Jobbik-Konzervatívok a „magyar kvóta” című javaslattal válaszolnak. Államtitkár úr számára elfogadhatóe, ha a magyar családok által befizetett adóforintokból olyan munkahelyeket támogatunk, ami nem magyar családokat gazdagít, nem magyar családok szülőföldön boldogulását szolgálja, hanem, mondjuk, filippínó családok otthon történő boldogulását?

A helyzet az, hogy mi eltökéltek vagyunk amellett, hogy magyar adófizetők magyar munkahelyeket támogassanak, és a „magyar kvóta” javaslatunknak pontosan az a lényege, hogy vissza nem térítendő állami támogatást csak olyan cég kaphasson, amely vállalja, hogy legalább 90 százalékban EGT-n belüli  ugye, az uniós szabályok által megfogalmazott módon , ebből következően tipikusan magyar munkavállalókat foglalkoztat. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a több száz milliárdos nagyságrendet, ami vissza nem térítendő támogatás formájában odamegy, csak akkor lehet egyáltalán tárgyalás- vagy vitaképessé tenni, ha garantáljuk, hogy ez magyar munkahelyeket hasznosít.

Nem tudom, hogy végiggondoltáke, hogy ezeknek a multicégeknek mennyire számít az a több száz vagy ezer milliárdnyi vissza nem térítendő támogatás, azt látjuk, hogy ez a magyar költségvetéshez mérten rengeteg pénz. Viszont ezek a cégek évente, kétévente megtermelik ezt profit formájában, és egy nagyon szerény, nagyon visszafogott adózási hajlandóság mellett, jelentsük ki, tipikusan kitalicskázzák az országból.

Mi nem hiszünk abban, hogy a magyar adófizetők adóforintjait ilyen vissza nem térítendő támogatásként ekkora fokban oda kellene adni ezeknek a multihálózatoknak, de ha már igen, akkor kikötjük azt, hogy ezek legalább 90 százalékban magyarokat foglalkoztassanak. A kérdésem lényege tehát egy mondatban összefoglalható, államtitkár úr: valljáke hozzánk hasonlóan, hogy a magyar adófizetők pénze kizárólag magyar munkahelyeket és így közvetve magyar családokat gazdagítson? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ismét Fónagy János államtitkár úré a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy ismételten lehetőséget ad számomra, hogy a kormány álláspontját ebben az ügyben ismertessem.

A kormány célja  és nagyon remélem, hogy ezt ön sem vitatja , hogy az egyre erőteljesebb és egyre jelentősebb munkaerő-keresletet magyar munkaerővel töltse fel, elsősorban a magyar embereknek adjon munkát. A kormány ezért a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az ön által is említett inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi a minél erősebb munkaerő-keresletet kiegészíteni. Magyarországon ma 4,7 millió ember dolgozik. Ez az elmúlt évtizedeknek egy rekordszáma. Minimális az álláskeresők száma, és ennek a mintegy 300-350 ezer, jelenleg nyilvántartott álláskeresőnek egy része  és ez minden társadalomban így van  sajnos mentális, egészségi vagy egyéb állapota miatt nem alanya a munkaerőpiacnak. De gondolom, képviselő úr sem ezek bevonását szorgalmazza, hanem azoknak az inaktívaknak, akik képzéssel alkalmassá tehetők arra, hogy a magyar munkaerőpiacon keressenek és találjanak munkát. Mint említettem, az álláskeresők, az inaktívak, a 21 év alattiak, a 65 év felettiek, az alulfoglalkoztatottak és a kisgyermekes anyák között még mintegy 300 ezer főre tehető a rendelkezésre álló tartalék. A feladatunk tehát az, hogy a legtöbbjüket integráljuk a munkaerőpiacra.

Milyen eszközöket alkalmazzunk erre? Engedje meg, hogy csak példaképpen és felsorolásképpen: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatásán keresztül elősegíti azoknak a foglalkoztatottaknak a képzési támogatását, akik a foglalkoztató alkalmazkodóképességét és termelőképességét javítják, támogatás nyújtható a képzésben részt vevő álláskeresőknek, és esetenként a csoportos létszámleépítésben érintetteknek. A támogatási cél a piaci igényekre való gyors reagálás.

A GINOP Plusz program segítséget nyújt a munkaadóknak a termelékenység növelését elősegítő képzések támogatására, s a képzés idejére kieső munkavállalók bértámogatására, tehát a meglévő magyar munkaerő, a magyar munkavállalók termelékenységét, növelését elősegítő képzésekre. A munkaadók a kompetenciafejlesztés céljából a munkavégzés melletti képzés keretében vehetnek igénybe támogatást szakmai képzésre, információs és kommunikációs technológiákra irányuló képzésre, illetve nyelvi képzésre. Az ön által is emlegetett inaktívak képzését ugyancsak az egyik GINOP-program, a „Kisgyermeket nevelő szülők képzésének elősegítése, ösztöndíja és elhelyezkedésük támogatása” című program segíti, de az OFA Nonprofit Kft. támogatásával ’23 júniusában, tehát a közelmúltban elindult program előjelentkezési lehetőséget is biztosít. A kisgyermeket nevelő szülők számára  mint a lehetséges bevonandó inaktívak egyik körének  elektronikus távoktatási formában lebonyolítandó nyelvi és informatikai képzések és kapcsolódó szolgáltatások valósulnak meg.

A szakképzési törvényeknek megfelelően a szakképzésben két alapszakma és egy szakképesítés elvégzése ingyenes. A képző intézmények ezt maximálisan kihasználva szerveznek alapképzéseket és megújító képzéseket, elsősorban felnőttek számára.

(13.50)

A vármegyék a munkaerőpiaci kereslet vonatkozásában megfelelően kiépített felnőttképzési és szakképzési intézményrendszert működtetnek. A munkaerőpiacon a legkeresettebb szakmák, szakképesítések oktatása, képzése a szakképzési centrumokban történik. A komplex felzárkózási képzések szervezése szintén egy nagyobb kört ölel fel.

Tisztelt Képviselő Úr! Hosszasan tudom sorolni azokat a programokat, amelyek a magyar munkaerő, a magyar munkaerő-tartalék, az egyébként ma már valóban csak mérsékelten rendelkezésre álló magyar munkaerő-tartalék bevonására, aktivitására irányul, és lehetőséget ad arra, hogy a munkában részt vevők ebben továbbképezzék magukat. Ezt kérem, vegye figyelembe. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-22      Ülésnap adatai