Felszólalás adatai

Felszólalások:   141-154   155-174   175-176      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a központi költségvetés címrendjének az Integritás Hatósággal összefüggő módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés H/1314. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány szeptember végén benyújtotta a központi költségvetés címrendjének az integritáshatósággal összefüggő módosításáról szóló határozati javaslatot. A javaslat célja a novemberben újonnan felálló integritáshatóság központi költségvetési kereteinek a megteremtése. Ahhoz, hogy az úgynevezett alkotmányos fejezetként létrejövő hatóság új fejezetet alkosson a költségvetésben, az idei és a jövő évi költségvetési törvény címrendjének módosítása, kiegészítése szükséges. Itt fontos megjegyeznem, hogy az integritáshatóság feladatkörét és szervezeti felépítését az Országgyűlésnek külön benyújtott T/1260. számú, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat tartalmazta. Az indítványt az Országgyűlés a mai napon 150 igen szavazattal elfogadta, tehát döntése értelmében az integritáshatóság felállítandó.

Az integritáshatóság autonóm államigazgatási szerv, feladatainak ellátásában teljesen független, csak törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő. Tekintettel arra, hogy az újonnan felálló integritáshatóságot az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően alapítja olyan központi költségvetési szervként, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a hatályos államháztartási törvény alapján az új fejezetet a kormánytól való függetlensége miatt az Országgyűlés hozhatja létre.

Összefoglalva, a költségvetés fejezetrendjének kiegészítésére kizárólag az Országgyűlés jogosult, az önök előtt lévő egyedi határozat útján. Kérem ezért, hogy a határozati javaslatot támogatni, elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Szeberényi Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A határozati javaslat összhangban áll azzal a törvénycsomaggal, amely kezdeményezi az integritáshatóság felállítását 2022 novemberétől. A felállítandó új hatóság célja, hogy minden olyan esetben fellépjen, amikor az európai uniós források felhasználásával összefüggésben, az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek a hatóság álláspontja szerint nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti vagy érintheti az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását.

Tekintettel arra, hogy az integritáshatóságnak a kormánytól függetlenül kell majd működnie, indokolt, hogy önálló fejezetet kapjon a költségvetésben. A határozati javaslat elfogadása pontosan ezt a célt szolgálja, hiszen a központi költségvetés címrendjének módosítását tartalmazza. Egyúttal az országgyűlési határozat az intézmény működése lehetőségének megteremtésével párhuzamosan felhívja a kormányt, hogy a felállításhoz és a működéshez szükséges forrásokat is biztosítsa.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány célja, hogy a hatóság felállításával tovább erősítse az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Mindezekre tekintettel arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a határozati javaslatot fogadják el. Köszönöm.

(17.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a korábbi bejelentésünknek és magatartásunknak megfelelően elöljáróban is érdemes rögzíteni, hogy a Demokratikus Koalíció frakciója ezt a javaslatot nem fogja támogatni. Nem fogjuk támogatni, mert egy olyan látszatintézkedésről van szó, ami helyett érdemi megoldásokra lenne szükség. De az eddig kifejtett álláspontunk szerint vagy azon túlmenően néhány konkrét részletet is szeretnék mondani önöknek, hiszen a hivatal felállításának módja, egyeztetések elmaradása, a törvényjavaslat belső ellentmondásai, tiszta és részrehajlás nélküli eljárási szabályok teljes mellőzése miatt a leendő intézmény csak porhintés, formai megoldásnak tekinthető.

Nézzünk néhány részletesebb kifogást erre vonatkozóan! A hivatal tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok hallatlanul megengedőek, egyszerűen idemásolták korábbi törvényből a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló egyes passzust, konkrétan a köztisztségviselőkre vonatkozó feltételeket, holott a hatóságnál a speciális tevékenységnek megfelelően sokkal szigorúbbnak kellene lenni. Nézzünk kiragadott példákat, akár csak néhányat mindabból, amiért nem fogjuk megszavazni ezt a törvényjavaslatot, hiszen elnökét a fideszes ÁSZ-elnök javaslatára a fideszes köztársasági elnök nevezheti ki, tehát mi az értelme ennek az egésznek, mi változott meg a korábbiakhoz képest? Nem fogjuk támogatni ezt a megoldást.

Miszerint azt is nyugodtan hozzáteszem, csak egy kiragadott példát mondok ehhez, hogy nem összeférhetetlen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonkezelői tisztség. Önöknél semmi semmivel nem összeférhetetlen, egymás között a koncot felosztják, szétosztják, ilyen szempontból csak erről szól a történet.

Egy másik pont szerint a hatóság megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a hatásköreinek gyakorlásában, feladatai ellátásában részt vevő személyek esetében megelőzze, feltárja és orvosolja az objektív érdekellentétnek tekinthető helyzeteket. Ez a rendelkezés is teljesen elfogadhatatlan, megfelelő intézkedések nem ellenőrizhetők, nem számonkérhetők, így államtitkár úr nem tud meggyőzni arról, hogy ez bármilyen ok miatt támogatható lenne.

További jogi nonszensznek tekinthető a közbeszerzésekkel kapcsolatosan: az ajánlatkérőnek a hatóság ajánlásával összefüggő jogsértése esetén a hatóság a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv vagy bíróság eljárását kezdeményezheti. Ez így abszolút nem korrekt, mert egy ajánlás be nem tartása nem minősülhet jogsértésnek, ha viszont jogsértés van, azt minden ajánlástól függetlenül is szankcionálni kell.

Mindezekkel együtt a hatóság igazgatóságát egy úgynevezett alkalmassági bizottság ajánlása alapján nevezi ki az államelnök az ÁSZ elnökének javaslatára, mint ahogy korábban említettem is. Az alkalmassági bizottság tagjait  ugye, előbb-utóbb kell egy alkalmasságra alkalmasságot vizsgáló bizottság ide még egy  az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője öt évre bízza meg a nemzetközi nyílt és nyilvános pályázat lefolytatása alapján. Vagyis az a Dencső Balázs, aki Matolcsy bizalmi embereként 2010 óta vezeti az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. keretében, ennek megfelelően csaknem teljesen kizárható, hogy az alkalmassági bizottság tagjainak megbízása során ne legyenek politikai szempontok. Az is aggályos ebben a bekezdésben, hogy a majdan alkalmazandó nemzetközi nyílt és nyilvános pályázat feltételei, lefolytatási rendje, elbírálásának szempontjai nincsenek meghatározva.

Sorolhatnám ezt még nagyon sokáig, de egy dolgot tudok önöknek mondani, a központi költségvetés címrendjének integritáshatósággal összefüggő módosítására vonatkozó kezdeményezésük úgy, ahogy van, elfogadhatatlan, és a legegyszerűbb az lenne, ha visszavonnák, komolyan vennék azt, amit egyébként a Demokratikus Koalíció frakciója benyújtott önöknek, hogy mi az, ami egyébként egy kicsi komolyságot jelezne abba az irányba, hogy önök érdemben akarnak a lopási mutatójukon változtatni. Ezt kezdjék azzal, hogy csatlakozunk az Európai Ügyészséghez!

Mindaddig, amíg ezt nem teszik, addig erre a törvényjavaslatra vonatkozóan a nulla eredményt és a támogathatatlan bélyeget kell ráragasztani. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy jótanáccsal élnék mindenekelőtt Varju képviselő úrnak, hogy amikor az önéletrajzát frissíti, akkor a költségvetési bizottsági elnöki tisztséget hagyja ki belőle, mert ön láthatóan nem tudja, mi a költségvetés címrendje, merthogy arról nem nagyon beszélt, a törvényjavaslat pedig arról szól. Érdemes lett volna a témáról beszélnie.

De ha már mondott egypár dolgot, akkor hadd reagáljak. Azt mondta, hogy ez egy látszatintézkedés, egy látszatintézkedés-csomag. Ahhoz képest, hogy a DK öles hirdetésekkel, sokmilliós Facebook-hirdetésben hirdeti magáról, hogy a legeurópaibb párt, párt így még nem szállt bele az Európai Unióba, mint önök most. Ez az Európai Bizottsággal leegyeztetett törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó törvények. A DK törvényjavaslata, amit önök benyújtottak, az nincs leegyeztetve az Európai Bizottsággal, a kormány törvényjavaslata pedig le van. Ez az óriási különbség a kettő törvényjavaslat között, tisztelt képviselő úr. Az egyik a hónapok óta tartó konstruktív párbeszéd eredményeképpen benyújtott törvényjavaslat-csomag, a másik pedig az önök politikai provokációja, tehát ez a két óriási különbség van a most tárgyalt és az önök által benyújtott törvényjavaslat között.

Lefolytattuk már a vitát az integritáshatóság létrehozásáról, lefolytattuk már a vitát az Európai Unióval való megállapodás érdekében benyújtott törvényjavaslatról, sőt a normakontrollkérésről pont a mai nap egyeztettünk, pont a mai nap volt az a törvényjavaslat, amellyel az Országgyűlés az Alkotmánybírósághoz fordult. A mostani törvényjavaslat azért van előttünk, mert az államháztartási törvény értelmében csak az Országgyűlés hozhat létre új fejezetet a költségvetésen belül. Ezért ez egy országgyűlési hatáskör, ezt a Pénzügyminisztérium nem tudja saját hatáskörben megoldani, ezért fordult az Országgyűléshez, hogy ha létrehozunk egy ilyen új hatóságot, amely az európai uniós források tisztább, átláthatóbb, egyszerűbb és egyenlőbb elosztását célozza, és ezt fogja felügyelni ez a hatóság, akkor kerüljön bele a költségvetésbe ez az új fejezet. Ezért fontos megjegyezni, hogy ez a mostani törvényjavaslat egy technikai törvényjavaslat, az integritáshatóság lényegéről már volt, és szerintem azért a jövőben lesz is lehetőségünk eleget vitatkozni, tisztelt képviselőtársaim.

Az integritáshatóság az európai uniós források felhasználásával összefüggésben minden olyan esetben fellép majd, ahol a hatóság álláspontja szerint az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek nem tették meg esetleg a szükséges lépéseket. Az integritáshatóság az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében fontos intézmény, így ennek költségvetési fejezetét is szükséges megteremteni, ezért a KDNP, ahogy a hatóság létrehozását, úgy a költségvetési fejezet létrehozását is támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én őszintén respektálom a kormánypártiak erőfeszítéseit, hogy hozzájussunk a Magyarországnak járó uniós pénzekhez. Szögezzük le itt az elején, hogy itt nem valamifajta könyöradományról vagy segélyről van szó. Engem baromira irritál, amikor így főleg liberális körökből azt hallom, hogy mi valami nyugati segélycsomagra szorulunk, és ha ez nem jön, akkor itt csak puszta és nomádság marad. Ez természetesen nem igaz. Viszont a kormányt hibáztatom azért, mert úgy szolgáltatta ki a magyar piacokat és a magyar nemzetgazdaságot akár az Európai Uniónak, akár általában véve a multi cégeknek, hogy nemcsak hogy nem kérte meg ennek az árát, de egyértelmű erőforráshátrányban tartotta Magyarországot.

(17.50)

A mai napig adós ez a kormány a saját ígéretével, egy EU-mérleggel, amely adott esetben rendszerezni tudja azt, hogy mi az, ami kimegy Magyarországról a bejövő források ellenében, és most még a források sem jönnek be, tehát nagyon irritáló a helyzet, hiszen Magyarország az Unió teljes jogú tagjaként hozzájárul nagyon sok mindenhez, a közös vívmányokhoz. Tegyük hozzá, hogy a munkaerőpiaci gátak lebontásával nagyon sok, jól képzett magyar munkavállaló gazdagít nyugat-európai nemzetgazdaságokat, és ennek a viszonzását nem igazán látjuk a rendszerben. És most még a Fidesz-kormány elképesztő korrupciójából kifolyólag a nekünk járó EU-források is egyelőre lebegnek a levegőben. Tehát éppen ezért mondom, hogy én respektálom az erőfeszítéseket, hogy legalább annak egy részét visszaszerezzék, ami egyébként jár ennek az országnak, semmiképp nem segély, nem könyöradomány, a magyar adófizetők és a magyar polgárok megdolgoztak ezekért a forrásokért, és nekünk ez egyértelműen jár.

Nyilván kevésbé nyugtat meg, hogy a Miniszterelnökség eddigi főosztályvezetőjét nevezik meg, hogy az uniós pénzek jogszerűségére figyelő igazgatóságot állítson össze azzal párhuzamosan, ami most előttünk fekszik a csomagban. Tehát látszik, hogy több területen próbálnak kifelé olyan látszatot kelteni, mintha itt több stáb egymással együttműködve őrködne a források fölött. De azt is érdemes megvizsgálni, hogy mekkora forrásokról van szó. Itt 3000-3500 milliárdról beszél a szaksajtó. Én azt mondom, hogy lehet ennek még rosszabb is a vége, de már akkor, amikor Magyarország devizakötvény-kibocsátás és egyebek kapcsán elkezdte újra felfuttatni a saját devizahitelezését, azt a magyar kormány csinálta jelesül, láttuk a vészjósló jeleket, hogy azért itt elképesztő forráshiány uralkodhat. Most megint csak ott tartunk, hogy ha ezek az EU-források kiesnek, akkor maradnak a jellemzően keleti hátterű vagy távol-keleti hitelek, ha pedig azok a viszonylag drágább vagy előnytelen feltételekkel ellátott hitelek sem sikerülnek, akkor, úgy gondolom, hogy a magyar kormány megint az IMF-hez fog és akar fordulni. Ennek a veszélyeit pedig irtózatosan nagynak tartom.

Ezt a kormányt nemcsak óvom attól, hogy ezt megtegye, de felszólítom, hogy semmiképp ne rohanjon az IMF ölelő karmai, karjai közé  elnézést a nyelvbotlásért , mert bizony az ottani források árát nagyon-nagyon keményen megkérik. A 2010 előtti, egyáltalán nem szépreményű gazdasági korszak ennek minden negatív lenyomatát bizonyítja. Látom, hogy beindult a szaksajtóban már egyfajta szoktatás, egyfajta kondicionálás abba az irányba, hogy ha nincs EU-forrás  nyilván majd önök azt mondják, hogy az Unió gonoszságából kifolyólag  és nincsenek távol-keleti megahitelek, akkor adott esetben felveszik a kapcsolatot az IMF-fel. Viszont felszólítom önöket arra, hogy ezt ne tegyék.

Látszik, hogy önmagában a központi költségvetés címrendjének módosításával kapcsolatban nekem nem lenne, nincs és nem is lehet kifogásom, teljesen logikus, hogy önök most demonstrálni akarnak, és ha ez a lépés egy lépéssel közelebb visz bennünket a nekünk járó források eléréséhez, akkor azt tudom támogatni. Tehát egyáltalán nem vagyok olyan elutasító, mint a már hallott ellenzéki álláspontok, viszont hiányolom a javaslat mellől a továbbiakat, tehát egy csomagot hiányolok.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyét szintén joggal kritizálták, ezzel kapcsolatban nem látok olyan beadványt, amely rendezné ezeknek az ügyét. Hozzáteszem, a kiemelt beruházások kapcsán és a különleges gazdasági övezetek kapcsán is rendezni kellene, hogy az a generált adóbevétel valóban ahhoz a közösséghez kerüljön, amelynek a területén vagy környékén az adott gyáregység, üzemegység működik. Ezt sem sikerült teljes mértékben megvalósítani  sőt. És további kritika érkezett, amely a gazdasági versenyhatóság ellenőrzési jogkörével foglalkozott, illetve azzal, hogy jobban ráláthasson a források felhasználására.

Én nyugodt ugyanakkor három feltétel teljesülése esetén lennék, és ezzel zárom a vezérszónoki felszólalásomat. Egyrészt szeretném, ha az Európai Ügyészséghez való csatlakozást úgy gondolná végig a kormány, hogy transzparens és nemcsak a nyugat-európaiak által megmondott módon, de teljes rálátást kaphassunk az uniós források felhasználására. De én nem elégednék meg ezzel, csak akkor aludnék nyugodtan, ha egy nemzeti korrupcióellenes hatóság állna fel, de olyan, amely képes egy integrált rendszert alkotni az Európai Ügyészséggel. Onnantól kezdve uniós források, közbeszerzések piaca, tehát gyakorlatilag a teljes közpénzrendszer fölött egy totális átláthatóságot lehetne biztosítani. Ez ne legyen totális kontroll, ez legyen egy kereshetőség, átláthatóság! Nyilván nem az önök által kinevezett igazgatóktól és osztályvezetőktől fogom várni a csodát, hanem azt, hogy adott esetben egy ellenzéki képviselő is ellenőrzési jogával élve ráláthasson ezekre a rendszerekre. Nyilván nem üzleti titkokat szeretne bárki is kifürkészni, hanem azt szeretné látni, amit egyébként minden jó szándékú állampolgár láthat, és amivel tudja segíteni hazája nemzetgazdaságának boldogulását. Ez a két pillér tehát egymásra épülve tud erősödni.

A harmadik feltételem a legfontosabb: ez a kormány semmiképpen ne meneküljön az IMF-hez, semmiképpen ne fogadjon el külföldről támasztott gazdasági feltételeket, semmiképp ne fogadjon el még több diktátumot, mert most csábító lehet önök számára ez az időszak, hiszen az Unió irányába most rengeteg követelést elfogadnak, implementálnak, átültetnek, idehoznak törvényjavaslat formájában; az a kérésem, hogy az IMF-hez ne. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő, jegyző úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Apáti István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyet kell értenem Z. Kárpát Dániellel abban mindenképpen (Nacsa Lőrinc: Már megint?), hogy az IMF-hez fordulás egy végzetes hiba lenne a kormányzat részéről, és súlyos arculatvesztéssel is járna. Ha jól emlékszem ugyanis, miután 2010-ben megnyerték a választásokat, utána vagy 2011-12 tájékán, amikor hazaküldték, kiseprűzték, hazazavarták a Nemzetközi Valutaalapot, a miniszterelnök úr is hosszan dicsekedett azzal, hogy ez milyen nagy siker. Most ahhoz képest tíz-tizenegy év elteltével eljutni odáig, hogy egyáltalán komolyan felmerüljön, hogy az uniós források, kínai vagy egyéb hitelek hiányában azokhoz fordulnak, akiket annak idején kiseprűztek, az minden szempontból még a mostaninál is sokkal súlyosabb erkölcsi, politikai és pénzügyi vereséggel érne fel. Nagyon remélem, hogy idáig nem jutnak el.

Mint ahogy egyébként abban is biztosak lehetnek, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem tartozik az ellendrukkerek közé. Nem úgy fogjuk fel az uniós forrásokat, hogy hadtápútvonalat kell szétbombázni, mint teszi azt a baloldal döntő többsége, hogy ezáltal majd jól kiszúr a magyar kormánnyal. Nem a kormányzati szereplőkkel fognak kiszúrni, hanem a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal, a magyar vállalkozásokkal. Ezt kellene felérni ésszel, és ehhez kellene felnőnie. Itt óriási arány- és iránytévesztésben van ismét a balliberális oldal. De azt is el kell mondani, hogy ez a javaslat nyilvánvalóan soha nem jött volna létre, ha az ország ilyen mértékben nem lenne kitéve annak, hogy elveszít uniós forrásokat, és nem szorulna arra a 3000-3500 milliárdos uniós forrásra, amely most nem lenne felfüggesztve, a folyósítása nem kerülne veszélybe.

Itt bizony nagyon erős kritikával kell illetni a magyar kormányt, hiszen a miniszterelnök úr többször elmondta néhány évvel ezelőtt, hogy a magyar gazdaság megáll a saját lábán. Emlékszünk ezekre a mondatokra, igaz, tisztelt kormánypárti képviselők? Nem szorulunk a brüsszeli vissza nem térítendő támogatásokra, kedvezményes vagy normál hitelekre (Nacsa Lőrinc: Ez így is van!), hiszen a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, elboldogul. Bárcsak igaza lett volna a miniszterelnök úrnak! (Nacsa Lőrinc: Igaza van!) Bárcsak igaza lenne!

Most azt látjuk, hogy ez még sincs így. Persze, lehet hivatkozni az elmúlt két évet jellemző Covid-válságra, lehet hivatkozni a háború következményeire. Ez részben igaz, de csak erre fogni mindent óriási ferdítés, hazugság és csúsztatás lenne. Ha csak az inflációra gondolunk, tisztelt képviselőtársaim, az infláció a háború kitörése előtt is vágtatott. Az első ársapkák jóval a háború kitörése előtt kerültek bevezetésre, úgyhogy azért ne csináljanak úgy, mint a rossz focisták, akik, ha már nem megy a játék, akkor minden külső tényező hibás, a játékvezetőtől a levegő páratartalmáig bezárólag, csak ők nem.

Tehát azt se játsszák, amit az elmúlt 12 évben nagyon gyakran elővettek, hogy önök csak a sikerekért felelősek, a kudarcokért, a vereségekért, veszteségekért, a hibás döntésekért pedig egyáltalán nem vállalnak felelősséget, holott az elmúlt 12 esztendő nagy többségét kétharmaddal kormányozták. Ha gyakorlatilag minden komolyabb politikai küzdelemből, választásból győztesen kerültek ki, akkor a felelősséget is legyenek szívesek vállalni.

Az az igazság, hogy amit itt látunk az integritáshatósággal kapcsolatban, az a hű lenyomata a brüsszeli hozzá nem értés kritika nélküli átvételének, hiszen egészen biztos vagyok abban, hogy nem attól fog jól működni egy ország, és nem attól lesz kisebb a korrupció, hogy a szabályzat szabályzatának a szabályzatát is lepapírozzuk, döntő többségében az íróasztalfiókoknak meg a szekrények polcainak gyártunk hatóságokat, bizottságokat, különböző szabályzatokat, elképesztő méretűre fújjuk a bürokráciát, és még elképesztőbb méretű költségeket veszünk ezáltal a nyakunkba. Nagyon kíváncsi lennék arra, tisztelt államtitkár úr, hogy mennyibe fog ez kerülni a magyar adófizetőknek.

(18.00)

Kíváncsi leszek, hogy mennyi lesz a működési kiadás, kíváncsi leszek, hogy mibe fognak kerülni a személyi jellegű kifizetések a közterhekkel együtt, és nagyon kíváncsi leszek arra, hogy vajon mennyi hasznot termel meg ez a hatóság  ha egyáltalán valamilyen módon haszonként tudjuk értelmezni , az esetlegesen feltárt korrupciós cselekmények révén mennyi pénzt sikerült megmenteni, milyen bűncselekményeket sikerült feltárni, illetőleg, mondjuk, egy büntetőeljárás eredményeként milyen vagyonvisszaszerzést sikerült realizálni.

Nem kellene feltalálni a meleg vizet, azt már feltalálták korábban. Rendőrség, nyomozó ügyészség, maga egyáltalán az ügyészi szervezet, bizonyos esetben a titkos nyomozati eszközökkel, hatáskörökkel felruházott hatóságok vagy éppen, mondjuk, a közbeszerzési hatóság, bőségesen elegendő lenne, a teljesség igénye nélkül, mert a már meglévő vagy a régóta meglévő ellenőrzési hatóságok és struktúrák bőven elegendőek lennének a korrupció megelőzésére vagy a bekövetkezett korrupciós cselekmények legalább egy részének a feltárására. Semmi nem fog változni, semmi nem lesz jobb attól  csak azért, mert Brüsszel most ezt kéri , hogy létrehoznak egy integritáshatóság nevű szervezetet, hiszen önmagában ettől nem fog javulni a felderítés, és nem fog csökkenni a korrupció.

A korrupció attól csökkenne, ezt korábbi vitákban már elmondtam, ha leginkább a közbeszerzési szabályrendszeren tudnánk változtatni, a közbeszerzési törvényen, illetőleg a közbeszerzési törvényhez kapcsolódó rendeleti szintű szabályokon, vagy legalább a már meglévő közbeszerzési szabályanyagot sokkal hatékonyabban használnánk. Többször elmondtam, többször beszéltem, tudom, hogy most, inflációs környezetben nehezebb alkalmazni, de normál gazdasági környezetben igen hatásos lenne akár a fajlagos költséghatárok felállítása még a beruházások tervezésekor, vagy olyan szempontrendszert előírni, főleg a kiemelt súlyú közbeszerzéseknél, főleg az építési beruházásoknál, ahol gyakorlatilag a helyi munkaerő foglalkoztatása jelenti a legerősebb bírálati szempontot, és csak azok tudnak nyerni, akik vállalják a helyi munkaerő foglalkoztatását.

Ez kulcsfontosságú lesz a következő években, hiszen növekvő, jelentősen növekvő munkanélküliséggel kell számolni, és ennek a munkanélküliség-csökkentésnek hatásos eszköze lehet, ha az építési beruházásoknál kiemelt bírálati szemponttá válik a helyben lakó, a helyben állandó lakóhellyel rendelkező munkaerő foglalkoztatása. Jóval kevesebb pénz maradna a korrupciós csatornákban arra, mintegy tartalékként, amit szét lehet igazából osztani.

A közbeszerzések esetében is igaz, hogy a tervezésnél, az előkészítésnél gyakorlatilag minden eldől. Ha kevés tartalék marad a rendszerben, amit politikai meg nem politikai, gazdasági vagy más szereplők között szét lehet dobni, akkor gyakorlatilag a kígyó méregfogát kihúztuk. De ha engedik a költségvetések túltervezését, engedik a beruházások túlárazását, eleve nem építik be a közbeszerzési eljárásokba azokat a védelmi jellegű, korrupció elleni, védelmi jellegű szabályokat, amelyeket egy közepesen képzett hivatásos vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadó is el tudna végezni, akkor felállíthatnak önök minden hónapban hatóságokat, létrehozhatnak ügyosztályokat, hozhatnak létre többmilliárdos vagy több tíz milliárdos költségvetésű bármilyen szervezetrendszert, semmit nem fog elérni, semmit nem fognak elérni. És nem azt mondom, hogy a közbeszerzési szabályrendszer mindenható, de azt állítom, hogy éves szinten több ezer milliárd forintot költenek el Magyarországon immár körülbelül 2004 óta, az uniós csatlakozásunk óta közbeszerzési csatornákon.

Ha ezt a szabályrendszert, illetve a kapcsolódó jogalkalmazást sikerülne nem bonyolítani újabb és újabb szervezetrendszerekkel, hatóságokkal meg szabályokkal, hanem sikerülne egyszerűsíteni, és a józan paraszti ész eszközéhez nyúlva a bírálati szempontrendszeren a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó költségvetések tervezésekor egy józan mértéktartás beépíthető lenne, sokkal többet érnénk el vele, mint az ilyen, tipikusan brüsszelita gondolatvilágból táplálkozó, teljesen haszontalan hatóságoknak a beépítésével, amiről el lehet mondani, hogy a magyar kormány teljesítette a rá kirótt kötelezettségeket, és akkor most hozzájutunk, vagy hozzájut az ország több ezer milliárd forintos forráshoz, de higgyék el nekem, lehet ez könnyű megnyugtatása adott esetben a szakmai vagy politikai lelkiismeretnek, de borítékolom önöknek, hogy csak a kiadásaink meg a gondjaink fognak nőni. Ettől önmagában semmi nem lesz jobb és semmi nem fog változni. Köszönöm szépen. (Szabadi István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Jelzésre:) Igen. Kétperces felszólalásra Nacsa Lőrinc képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Annyiszor elhangzott ez már ma és az elmúlt hetekben az ellenzéki képviselőktől, hogy már a háború előtt is milyenek voltak az inflációs számok, meg az energiaár-alakulás hogyan történt, hogy tegyük már ezt tisztába egyszer és mindenkorra, mert folyamatosan önök ezzel vádolnak bennünket. Tehát az történt, hogy 2021 őszén elindultak felfel az energiaárak, s ez magával húzta az inflációt. Miért történt ez? Mert Brüsszel be akarta vezetni, és napirenden volt a klímaadó, hogy akinek háza van, akinek autója van, meg akinek lakása van, és ezt használja, az fizessen pluszadót. A klímaadót beárazta a piac, ezért az akkori 25 eurós megawattóra gázárból fölment 100, meg esetenként 150 euró fölé ez a gázár. Ez szépen visszakorrigált körülbelül 100 alá a háború kezdetekor.

A háború kezdete után történt egy nagy megingás, hiszen megijedt a piac, hogy az egyik legnagyobb energiahatalom belekeveredett egy háborúba, sőt megtámadta Ukrajnát  Oroszországról van szó , ezért történt egy felemelkedés, de utána ez visszament. És tetszik tudni, képviselő úr, hogy mikor kezdődött el a magas gázár, és mikor kezdődött el az igazi emelkedés, ami majdnem 300 euróig repítette a gáz árát és négyszeresére a villamos energia árát? A hatodik szankciós csomagnál. Ezért beszélünk mi a szankciókról. És azt ne vessék a szemünkre, hogy mi már a háború előtt három hónappal is megvédtük a magyar fogyasztókat, mert benzinárstopot vezettünk be, meg élelmiszerárstopot vezettünk be, meg kamatstopot vezettünk be, mert akkor a hibás brüsszeli döntések miatt elindult felfele az infláció, és elindultak felfele az energiaárak. Ezek összefüggésben vannak egymással.

A történet nem ért véget. Pont ezért kérjük önöket is és a többi ellenzéki pártot is, hogy segítsenek bennünket a szankciók elleni küzdelemben, kifejezetten az energiaszankciók elleni küzdelemben, mert a tőzsdeiár-alakulás a villamosenergia-árnál és a gázárnál világosan megmutatja, hogy a szankciós csomagok óta kezdett el az egekbe repülni. Ez a probléma, tisztelt képviselő úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kétperces felszólalásra Apáti István képviselő úr kért szót. Parancsoljon!

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen. Tisztelt Nacsa Képviselő Úr! Az energiaárak alakulása kapcsán van igazság abban, amit elmondott, én ezt készséggel elismerem, de azért az élelmiszerárak emelkedése a Covid-őrület, a Covid-válság, a Covid-diktatúra, ha úgy tetszik, kiindulópontjához kapcsolódik, és ennek a Covid-válságnak a kapkodó, sokszor havi vagy heti szinten egymásnak ellentmondó intézkedésekkel tarkított nagyon rossz kezeléséhez is kötődik. Tehát az élelmiszerárak emelkedése a 2020. évtől kezdve folyamatos, még klímaadó a környéken nem volt, a kanyarban sem hallottunk ilyen kifejezéseket, amikor az élelmiszerárak már száguldottak, és egyre kezelhetetlenebb mértékűvé váltak; plusz önök 2022-re alkalmaztak egy választási költségvetést.

Mielőtt még övön aluli támadásokba kezdene, szeretném mondani, örülünk annak, hogy a magyar embereknél több pénz maradt, örülünk a különböző jóléti intézkedéseknek, csak lehet, hogy ezeknek az időzítése vagy a mértéke picit talán eltúlzott volt, lehet, hogy lehetett volna több évre átnyúlóan, okosabban, mértéktartóbban meghatározni, és végeredményben jobban jártak volna az adófizető állampolgárok is. De önök egy választási költségvetést léptettek hatályba, mert amit nagyon nehezen lehet, illetve soha nem lehet kideríteni, hogy egyébként akár a mozgósítással, akár bizonyos kevésbé törvényes tevékenységekre a választások kapcsán vajon mennyi pénzt költöttek el, és ezek a… (Nacsa Lőrinc: Nullát.) Hát, akkor vagy ön naiv, képviselő úr, vagy ügyesen tagad, vagy ügyesen blöfföl. Rendkívül sokba került a magyar választópolgároknak ez az országgyűlési választás.

Nyilvánvalóan önök tisztában voltak azzal, hogy komoly megszorító intézkedésekre lesz szükség, amit persze eltitkoltak a magyar választók elől, hiszen akkor valószínűleg közel ilyen jó eredményt sem értek volna el. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen helyzetben van az ország. Megint mondom, volt vagy van igazság abban, amit ön itt az előbb felsorolt (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.), de ne csináljanak úgy, hogy önök mindig csak a sikerekért felelősek. Vállalják a felelősséget a nehézségekért és azok előidézéséért is! Köszönöm. (Szabadi István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kétperces felszólalásra jelentkezett Szeberényi Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én unikális módon szeretnék a napirendi javaslathoz hozzászólni, mert itt már a választások elemzése is szóba került, és elnök úr nagyon nagy nyugalommal és türelemmel hallgatta végig ezeket a hozzászólásokat.

Azt gondolom, hogy az előttünk lévő javaslat mellett a legfontosabb érv az, hogy nemcsak mi ketten, a KDNP vezérszónoka és én szóltunk mellette, hanem az ellenzéki képviselők egyike sem szólt ellene, és semmi kifogást nem tudott tenni.

(18.10)

Nyilván felhasználták a lehetőséget, hogy kedvenc témáikat felvessék és azokat itt elmondják, de én szeretném, hogyha visszatérnénk ehhez a napirendhez, tehát továbbra is kérem a támogatásukat, ugyanis ez a központi költségvetés címrendjének módosításáról szól. Kérem, hogy szavazzunk igennel, mindegyik képviselőcsoport, a Fideszhez és a KDNP-hez hasonlóan. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak a pontosság kedvéért és a korrektség kedvéért jegyzem meg, hogy Varju László képviselő úrnak majd olvassa el a felszólalását, az nem vág össze azzal a minősítéssel, amit ön mondott most az imént. Köszönöm szépen.

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Banai Péter Benő államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy az önök előtt lévő javaslat kapcsán az egyik kulcsmondatot Nacsa Lőrinc képviselő úr mondta, amikor úgy fogalmazott, hogy ez egy technikai javaslat. Tehát az, amiről most tárgyalunk, valóban egy országgyűlésihatározat-tervezet, amely annak a lehetőségét teremti meg, hogy az integritáshatóságnak önálló költségvetése legyen. Ha az Országgyűlés dönt, döntött az integritáshatóság felállításáról, akkor ennek a hatóságnak mint kormánytól független szervnek az éves költségvetésben egy önálló fejezete kell hogy legyen.

Itt be is fejezhetném a mondandómat  ígérem, hogy nem élek vissza hosszan a tisztelt Országgyűlés türelmével , mégis engedjék meg, hogy a vitában elhangzottakra három pontban reagáljak.

Az első az, hogy az integritáshatóságra szükség van, nincsen szükség, mi ezzel a cél. A személyes véleményemet mondom, és egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a korrupció eltüntetése, visszaszorítása e nélkül a hatóság nélkül is lehetséges lenne. Hadd idézzek az Európai Bizottság kimutatásaiból! Van egy egységes piaci eredménytábla nevű dokumentum  a legutóbbi anyagát 2021. december 20-án tette közzé az Európai Bizottság , ez a közbeszerzések helyzetét értékeli, és a szabálytalanságok általában a közbeszerzésekkel kapcsolatosak. Három kategóriába sorolta a Bizottság a tagállamokat. Magyarország a közbeszerzések terén az átlagos kategóriába került, a középső kategóriába olyan országokkal együtt, mint Németország vagy a Benelux államok. Kilenc ország van, ahol nem kielégítő a helyzet, például a szomszédos Ausztria. Mindössze öt ország volt, amely a megfelelő kategóriába került. Tehát maga az Európai Bizottság is a közbeszerzések területén úgy látja, hogy  ismétlem  olyan országokkal vagyunk együtt, mint Németország vagy a Benelux országok. A közbeszerzéseken belül a hirdetmény nélküli közbeszerzések tekintetében kifejezetten alacsony a magyar adat, és amikor itt a baloldali padsorokból korrupcióról meg lopásról van szó, akkor azon túl, hogy felidézhetjük, mondjuk, a négyes metró ügyét, tényszerűen hadd mondjam el, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 2010-ben még 15 százalék volt, ez 2020-ban 6 százalékra esett vissza.

Mégis miért van akkor szükség a hatóságra? Én azt gondolom, abban teljes nemzeti konszenzus van, hogy a korrupcióval szemben is zéró tolerancia kell hogy legyen. Ha az Európai Bizottság azt tartja célszerűnek, hogy a zéró toleranciát egy új szervezet felállításával érjük el, és ez előfeltétele annak, hogy megkapjuk a Magyarországnak egyébként járó és a Tanács és a Parlament által már egyszer elfogadott uniós kereteket, akkor célszerű lehet ennek a hatóságnak a felállítása.

Varju László képviselő úr a hatóság felállítása kapcsán kritizálta az EUTAF-ot, illetve annak a vezetőjét. Hadd mondjam el tényszerűen, hogy az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az Európai Bizottság nevében, megbízásából jár el, a kormánytól független integritáshatóság felállításában működik közre. Ez a szervezet, ez az EUTAF nevű szervezet, ismétlem, az Európai Bizottság megbízásából jár el. Az Európai Bizottság tett javaslatot arra, hogy az EUTAF segítsen a szervezet létrehozásában. Az EUTAF teljesen független az MNB Zrt.-től, tehát nem céges formában, költségvetési szervi formában működik. A vezetője, az említett Dencső Balázs pedig semmilyen politikai kötődéssel nem bír, pártnak nem tagja, és ha a képviselő úr megnézi az önéletrajzát, akkor láthatja, hogy több évtizede, kormányoktól függetlenül dolgozik a közigazgatásban. Én abban bízom, hogy ez is erősíti azt, hogy egy olyan szervezet fog létrejönni integritáshatóság néven, amely mindenféle vizsgálatnak, függetlenségnek meg fog tudni felelni.

Mennyibe kerül majd ez a szervezet? Apáti képviselő úr tette fel a kérdést. Mivel költségvetési szervként fog működni, ezért a fölállítását követően minden hónapban a havi költségvetési beszámolókban szerepelni fog, hogy mennyibe kerül ez a szervezet. A terv az, hogy egy nagyjából 50 fős szervezet jöjjön létre. November második felétől, végétől kell felállni, nyilván nem azonnal 50 fővel. A dolgozók a különleges jogállású szervezetek dolgozóira vonatkozó szabályok szerint kapják meg a fizetésüket, tehát mint a kormánytól független más egyéb alkotmányos szervezetek, és az Országgyűlés előtt lévő megtárgyalt törvény pedig arról szól, hogy a hatóság elnöke a Magyar Nemzeti Bank elnöke fizetésének a 80 százalékát fogja megkapni. Tehát pontos beszámoló lesz arról, hogy mennyibe kerül ez a szervezet. Azért itt százmilliós nagyságrendekről beszélünk, én azt gondolom, ez egy szükséges befektetés ahhoz, hogy ismétlem, megkapjuk mindazokat a forrásokat, amelyekre jogosultak vagyunk.

Milyen a mérleg, az EU-mérleg? Ezt Z. Kárpát Dániel képviselő úr tette fel kérdésként. Ugye, az összes, 2021-27 közötti időszak uniós támogatása, ide nem számítva az RRF-hitel összegét, agrártámogatás, mindenféle támogatás együtt nagyságrendileg olyan 40 milliárd euró. Hogy ennek ütemezett a felhasználása: a jövő évi költségvetésben azzal számoltunk, hogy különböző jogcímenként összességében mintegy 2500-2600 milliárd forint átutalás történhet meg Magyarország irányába. Ez az összes támogatást jelenti. Ezzel szemben a magyar befizetés nagyságrendileg 600 milliárd forintot tehet ki. Tehát ha így nézzük szűken a szaldót, akkor pozitív. Egyetértek azzal, hogy ez nem egy adomány. Ez nem egy adomány, Magyarország jogosult ezeknek a támogatásoknak a felhasználására. Na most, ha kiterjesztően értelmezzük azt, hogy az uniós támogatásnak mi az ára, mi a mérleg, akkor kétségtelen tény, hogy az úgynevezett GDP/GNI mutatónak van egy érdemi különbsége, vagyis számos, egyébként nyugat-európai székhelyű cég, amely Magyarországon rendelkezik cégekkel, profitot realizál, és a profitátutalás értelemszerűen egy Magyarországon megtermelt, de külföldön hasznosuló forrás. Szerintem pont az a lényeg, hogy ezt a különbséget csökkentsük, minél nagyobb legyen a hazai hozzáadott érték, és ne csak Magyarországon legyenek befektetések, hanem legyenek erős magyar cégek, amelyek külföldön is meg tudnak jelenni.

Ugyanakkor én óva inteném magunkat attól, hogy ezt a fajta mérleget az uniós támogatásokkal összevonjuk, hiszen történelmi adottság, 1990 után a privatizációval, számos jóhiszemű kezdeményezéssel, a privatizációval együtt sajnos ez egy történelmi tény, hogy olyan a gazdasági szerkezetünk, hogy rendkívül erős a külföldi tulajdonú cégek sorsa. Én most minősítettem, lehet, hogy helytelenül. Én azt gondolom, hogy az uniós tagságtól függetlenül ezt a gazdasági szerkezetet nehéz megváltoztatni, ezért ismétlem, én nem tartom célszerűnek egyben számolni az európai uniós támogatások mérlegét a GDP/GNI mérleggel. Azzal a megállapítással egyetértek, hogy az Európai Unió magországai vállalatokon keresztül profitáltak abból, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, hiszen a négy szabadság elvének köszönhetően számos beruházást hajtottak végre, vagy a négy szabadság elvének köszönhetően Nyugat-Európában szabadon vállalhattak munkát magyar személyek.

Én azt gondolom, kulcsfontosságú kérdés az, hogy milyen irányban megyünk. A gazdaságpolitika abba az irányba megy, hogy a magyarországi gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot. Ez 2013 óta minden évben megvalósult. Az elmúlt években a magyar reálbér-emelkedés meghaladta az európai uniós átlagot, tehát van egy érdemi gazdasági és jövedelmi felzárkózás, és abban bízom, hogy egyre több erős magyar cég lesz, amely külföldön is befektet és transzferál jövedelmeket, amelyek a magyar lakosságot, a magyar jövedelemtulajdonosokat fogják erősíteni.

(18.20)

Ez a zárógondolatom. Sokan itt már a gazdaságpolitika irányát illetően tettek javaslatokat, ajánlásokat a szuverenitás kapcsán. Én ismétlem, az önök előtt lévő javaslat egy technikai lekövetése az integritáshatóság létrehozatalának. Az integritáshatóságra azért van szükség, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat ténylegesen fel tudjuk használni. Az a célunk, hogy ezeket a forrásokat tisztán, korrupciómentesen a magyar gazdaság bővítésére, a jövedelmek növelésére fogjuk felhasználni, és ez szükséges ahhoz, hogy azt a szuverén gazdaságpolitikát, amit 2010 óta folytattunk, a következő időszakban is fenn tudjuk tartani.

Igen, nehéz idők vannak. Az, hogy ki a felelős ezekért a nehéz időkért, hogy az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája a felelős, vagy a külső helyzet, ennek a megválaszolására, kérem, nézzék meg az Eurostat adatait a magyar gazdaság teljesítményéről, és kérem, nézzék meg, hogy az Egyesült Államokban az egy évvel ezelőtti szinthez képest a tízéves állampapírok hozama háromszoros, nézzék meg, hogy Németországban a legtöbben jövőre gazdasági visszaesést prognosztizálnak, nézzék meg, hogy a balti országokban az elmúlt hónapokban 20 százalék fölötti infláció volt.

Ha ezt a nemzetközi kitekintést megnézik, akkor, azt gondolom, választ kaphatnak mindnyájan arra, hogy a mostani nehéz helyzetben mi az alapvető oka annak, hogy mindnyájan azon dolgozunk, hogy a magyar gazdaság ilyen feltételek mellett is tovább tudjon lépni. Köszönöm szépen. (Nacsa Lőrinc és dr. Szeberényi Gyula Tamás tapsol.)

Felszólalások:   141-154   155-174   175-176      Ülésnap adatai