Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?” címmel. Szabadi István képviselő urat illeti a szó.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az Európai Unió idén májusban indította útjára az Európai Egészségügyi Adattér programját, amelyben a tervek szerint öt éven belül az egészségünkkel kapcsolatos bármilyen információ megjelenik, ha egészségügyi ellátást veszünk igénybe.

Az egészségügyi adatok határokon átnyúló megosztásának csak az egyik célja, hogy ha szükségünk van az egészségügyi adatainkra, akkor az EU-n belül azonnal hozzáférhetünk. Azonban másodlagos cél, és meggyőződésem, hogy a legfontosabb cél, hogy az összesített egészségügyi információk felhasználása úgynevezett közérdekű projektek számára hogyan valósul meg vagy esetleg megvalósule, így például tudományos kutatás, gyógyszergyártás vagy a politikai döntéshozatal számára.

Az Európai Egészségügyi Adattért a nemzeti egészségügyi adatbázisok összekapcsolásával tervezik létrehozni, melynek alapját Magyarországon a 2017. november 1-jétől működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér, rövidítve az EESZT jelenti, amely az egészségi állapotunkkal kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza, sőt 2020 júniusától a magánellátásra kiterjedően is tartalmazhat ilyen információkat.

Az egészségügyi adatok érzékeny személyes adatnak, úgynevezett különleges adatnak minősülnek, amivel mi magunk rendelkezünk, ennek ellenére az EESZT-ben a digitális önrendelkezés keretében csak hozzáférési korlátozásokat tudunk beállítani. Tehát például törölni nem tudunk adatokat, nincs is lehetőségünk rá, ami egyébként a GDPR 17. cikkével ütközik.

Az EESZT-t működtető Országos Kórházi Főigazgatóság az érintett hozzájárulása alapján vagy törvényben meghatározott esetben személyazonosításra alkalmas módon, egyéb esetben személyazonosításra alkalmatlan módon is adatot szolgáltat az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatainkról. Ilyen, törvényben meghatározott esetet jelent a különleges jogrend, ami az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet okán november 1-jéig fennáll, és ez alatt az idő alatt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell automatikusan alkalmazni.

Kérdésem tehát azzal kapcsolatos, hogy az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatokat határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó információcsere keretében mely tagállamoknak adtak át; az elektronikus betegségregiszterbe és a pandémiaértékelő regiszterbe feltöltött egészségügyi adatainkhoz kik férnek hozzá; 2020. január 31-ig visszamenőleg az operatív törzs és munkaszervezete egészségügyi adatainkat milyen célra használta fel, feldolgozásukkal kiket és mennyiért bízott meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.); az egészségügyi adatainkat eladtáke, és mennyiért külföldi gyógyszer-, illetve vakcinagyártó cégeknek (Az elnök ismét csenget.), a befolyt bevétel hova került. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, miniszterhelyettes úrnak.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az EESZT nevét valóban elsősorban a járvány alatt tanultuk meg mindannyian, szerintem a legtöbbünk mobiltelefonján ott van az az alkalmazás, amely a védettségi igazolványunkat is tartalmazza, amelyet így sokan megismertünk, de korábban is, ahogy ön is mondta, amikor az e-receptek először kibocsátásra kerültek, akkor is talán sokan megismerték. Naponta 800 ezer e-recept kerül be a rendszerbe. Ez nagy segítség, hiszen így az orvos adott esetben a digitális térbe tölti fel a receptet, és nem papírral kell elmennünk a patikába, hanem a személyinkkel is ki tudjuk váltani a receptet. Régóta vártuk, nem lehet elveszíteni a vényt, szerintem ez fontos. Aki kéri, az pedig felírási igazolást kaphat. Tehát ez egy nagyon jó és nagyon korszerű rendszer, más, nálunk fejlettebb országokban sincs ennyire korszerű digitális nyilvántartása mindennek, ami velünk történik, hiszen ahogy mondta, itt adatokat szeretne esetleg ön törölni az EESZT-ből, de ott a betegségeire, a kezeléseire vonatkozó adatok szerepelnek, azért, hogy ha később bármi előfordul, lássák, hogy milyen gyógyszereket szed, milyen érzékenysége van, milyen beavatkozásai voltak. Ez segít abban, hogy mindenkit minél hamarabb meggyógyítsunk. Azt hiszem, ez egy óriási előrelépés Magyarországon. Én magam is részt vettem itt Budapesten olyan nemzetközi tanácskozáson, ahol nagyon sok országból jöttek, hogy hogyan működik a mi digitális egészségügyi rendszerünk, mert nekik ez jó példa, és szívesen átültetnék a saját országukba is. Erre tehát szerintem igenis büszkék lehetünk.

Amire ön utalt, az egy élesítés előtt álló rendszer, ami az esetleges külföldi adatfelhasználást illeti. Miről szól ez? Ha valakinek külföldön valami balesete van vagy rosszul lesz, akkor a magyarországi adatai hogyan tudnak az ottani kezelőhöz eljutni; ha külföldön akar gyógyszert kiváltani, hogyan tudja a gyógyszerét kiváltani. Tehát azokat a lehetőségeket biztosítja, hogy ha valaki szabadon mozog az Unión belül, akkor, ha bármilyen baj történik vele, ezek az információk, amelyek egy magyar kórházban elérhetők róla, nyilván egy kicsit bonyolultabb informatikai folyamattal, de egy külföldi orvos számára is rendelkezésre álljanak. Ezzel időt nyerhetünk, jobban megismeri a kórelőzményeket, pláne külföldön az ember még nehezebben tudja elmondani, hogy pontosan milyen korábbi kezelései voltak, de így digitális módon a leletek hátha jobban láthatók mindenki számára, és ezzel elő tudjuk segíteni akár a gyógyszerkiváltást, akár pedig az orvosi kezelést. Úgyhogy ezek, azt hiszem, nagyon jó és előnyös dolgok.

(18.00)

Mindenki természetesen amúgy a hozzáférése kapcsán önmaga engedélyezi azt, hogy ilyen többlethozzáférés az ő adataihoz legyen, ha nem engedélyezi, akkor ez nem kerül ki.

Ön is felvetett itt adatvédelmi aggályokat. Mindenki tökéletesen láthatja, hogy az EESZT-nek van egy külön felülete, ahol mindenki maga állíthatja be, melyik adatát ki kezelje, ki láthassa, tehát a lehető legmaximálisabban igyekeztünk hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki érezze, az adatai biztonságban vannak. Tehát ha a későbbiekben nem akarja, hogy hozzáférjenek, akkor nem fognak hozzáférni. Persze lehet, hogy ez magát a kezelést fogja kicsit utána megbonyolítani.

Tehát mindenkinek az adatai biztonságban vannak, a legszigorúbb európai uniós és hazai jogszabályoknak egyaránt megfelel az EESZT adatkezelése, senki adatai illetéktelen kezekbe nem kerülhetnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen. A választ nem tudom elfogadni, államtitkár úr, tekintettel arra, hogy amennyiben jelenleg nem kapunk információt arról, hogy az EESZT-ben tárolt egészségügyi, illetve személyes adatainkhoz az Országos Kórházi Főigazgatóságon keresztül pontosan kik férnek hozzá, az Európai Egészségügyi Adattér kialakítása után sem várható átlátható jogosultságkezelés, ami a nemzetbiztonsági kockázatot jelentheti.

Magyarország Kormánya az egészségügy digitalizációja keretében az egészségügyi adatvagyon fejlesztését és kiaknázását, valamint egészségügyi kutatási célú adatelemző központ létrehozását tervezi megvalósítani. Egyértelmű tehát, hogy az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatokra az EU-hoz hasonlóan egy önálló üzletágat tervez felépíteni.

Az oké, hogy a digitális önrendelkezés során korlátozni tudjuk az adatainkhoz való hozzáférést, viszont továbbra is aggályosnak tartom, hogy nincs lehetőségünk arra, hogy ebben a rendszerben töröltessük bizonyos adatainkat, ezt továbbra sem tartom helyesnek. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   112-117   118-123   124-129      Ülésnap adatai