Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Fazekas Sándor képviselő úr, a Fidesz frakciójából. Megadom a szót öt percben. Parancsoljon!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Türk Államok Szervezete Türk Tanács néven 2009-ben jött létre. Titkársága Törökországban, Isztambulban van.

(21.40)

Magyarország hosszas egyeztetések után 2018-ban megfigyelőként csatlakozott a szervezethez. A 2021. november 12-ei állam- és kormányfői csúcstalálkozón a Türk Tanács felvette a Türk Államok Szervezete nevet, ezzel jelezve a nemzetközi közösségnek, hogy az együttműködés immár szorosabbá vált, egységesebb és erősebb szerepben tud fellépni a nemzetközi porondon. A tanácshoz  Magyarországhoz hasonlóan  ugyancsak megfigyelőként csatlakozott Türkmenisztán is. A Türk Tanács megalapításakor a nemzetközi politikai rendszerben egy névleges szervezetnek tűnhetett.

A négy alapító ország  Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország  közül három a Szovjetunió tagállama volt, amelyek 1991-ben nyerték el függetlenségüket. Üzbegisztán  szintén volt szovjet tagköztársaság  2019-ben csatlakozott teljes jogú tagként, felismerve a türk identitásban rejlő együttműködési lehetőségeket.

Törökország 1952 óta a NATO tagállamaként teljesen más történelmi utat járt be, mint a másik négy tagország. Ankara az ötvenes évektől fontos erőközpont lett, amely elsősorban az ország demográfiai, gazdaság- és biztonságpolitikai súlyából, valamint geopolitikai, stratégiai elhelyezkedéséből következett.

A másik négy ország ehhez képest politikai, gazdasági és társadalmi problémák sokaságával küzdött. A kétezres évek elején azonban a feltételek mindegyik ország esetében megértek arra, hogy nyissanak, és új alapokra helyezzék külpolitikai stratégiájukat. Szükségük volt új transznacionális, politikai és gazdasági kapcsolatok gyors kialakítására.

Ennek jegyében kísérletet tettek a regionális együttműködésre. Az integráció szükségességét erősítette annak felismerése, hogy a régiók közös társadalmi, gazdasági problémák sokaságával néznek szembe, amelyek az erőforrások egyesítésével és az erőfeszítések összehangolásával tűntek megoldhatónak.

A Törökország kezdeményezésére létrejövő türk szervezet az elmúlt szűk másfél évtizedben helyet szorított magának a nemzetközi politikában, amelynek legfőbb oka, hogy a Türk Tanács nem valami ellen, hanem valamiért, jelesül a türk népek együttműködéséért jött létre. A szervezet nem akart katonai és biztonságpolitikai kérdésekbe bonyolódni. Megelégedett azzal, hogy elsősorban kulturális, oktatási, nyelvi, diplomáciai és gazdasági kérdésekben keresi az öt tagállam közötti legkisebb közös többszöröst, és szívós és szisztematikus munkával lépésről lépésre erősíti a tagországok közötti együttműködést.

Magyarország szerepe és helye speciális. Hazánk megfigyelő tagállam 2018 óta, 2019-től pedig Budapesten képviseleti irodát működtet a Türk Államok Szervezete, ami konkrétan azt jelenti, hogy jelen van az Európai Unióban is. Magyarország tehát hídszerepet tölt be a két térség, Kelet és Nyugat között. Hazánk csatlakozását a szervezethez idehaza az ellenzék részéről értetlenség fogadta, pedig Budapesttől Isztambul nincs messzebb, mint Brüsszel, a Kaszpi-tenger térsége pedig olyan távolságra van tőlünk, mint Marokkó vagy Egyiptom.

Magyarországot erős gazdasági szálak kötik Törökországhoz, és az elmúlt években a Türk Államok Szervezetének minden tagállamával dinamikusan nőtt kereskedelmi kapcsolatunk. Ebbe a térségbe nagyobb a kivitelünk, mint a behozatalunk. A 2022. évben kereskedelmi többletünk meghaladta a félmilliárd dollárt. De ennél is fontosabb az, hogy magyar szakembereknek és vállalkozásoknak Közép-Ázsiában lehetőségük nyílik az ottani társadalom és gazdaság innovációs képességének megújítására. Ennek képezik sajátos hátországát azoknak az egyetemi hallgatóknak a százai, akik Magyarországon tanulnak.

A Türk Államok Szervezete az elmúlt bő 13 év alatt tekintélyt szerzett magának a nemzetközi térben. Odafigyelnek rá, tényezőnek tekintik, és ami a legfontosabb, egységes szervezetként lép fel a különböző, nemzetközi politikát érintő kérdésekben. Magyarország pedig ugyan megfigyelőként, de aktív szereplője ennek a szervezetnek, és haszonélvezője az együttműködésnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   352-353   354-355   356      Ülésnap adatai