Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Most soron következik a magyar építészetről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5662. számon a Ház informatikai hálózatán elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén megtárgyalta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodással elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja nem más, mint a jelenleg széttagolt szabályozási rendszer helyett átlátható és egységes szabályozás létrehozása. A törvényjavaslat az értékvédelem és a polgárhoz méltó életminőség, haza és haladás eszményére épít, egyaránt képviseli a polgár és a közösség, a település és az építésztársadalom érdekeit, mert óvja természetes és épített környezetünket, segíti gazdaságunk energiatudatos átalakítását, ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet.

A magyar építészetről szóló törvényjavaslaton belül a tervező és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráival külön fejezet foglalkozik. A fejezet megszövegezésénél alapvető törekvés volt, hogy a jelenlegi szabályozási koncepció ne változzon jelentősen. Az új törvényjavaslat így a korábbiakhoz hasonlóan szabályozza a kötelező kamarai tagság intézményét, a kamarai szervezetrendszert.

A javaslat további fontos eleme a főmérnöki és tájépítészeti szervezetrendszer felállítása. A főmérnöki szervezetrendszer kétszintű lesz, ezáltal beszélhetünk országos főmérnökről országos illetőséggel, valamint térségi főmérnökről a vármegyei önkormányzatoknál. Feladatkörük lesz az önkormányzati közlekedési és közműfejlesztések koordinálása, az elkészült műtárgyak fenntartásának felügyelete.

Az alább felsoroltakon kívül a törvény a hatósági rendszer átalakítására, az építőipari kivitelezési ösztönzőrendszer bevezetésére, a településfejlesztési és településrendezési változásokra, a reklámeszközök elhelyezhetőségének újraszabályozására, műemlékvédelmi újításokra, illetve a vármegyei területrendezési tervek kivezetésére tesz javaslatot.

Mindezek tekintetében a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most megkérdezem Csepreghy Nándor miniszterhelyettes urat, hogy kíváne most felszólalni, vagy csak a zárszóban próbálja a gondolatait összefogni. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Tájékoztatom önt, hogy majd 15 perces időkeret áll a zárszóban a rendelkezésére.

Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a kijelölt Gazdasági Bizottság előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek, melyek között kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviseletében. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Túlvagyunk az építészetről szóló törvény általános vitáján, bizottsági szintű vitákon, a Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén is volt lehetőség megvitatni ezt a javaslatot, és rengetegszer hallottuk azt, tisztelt államtitkár úr, miniszter úrtól is, öntől is, illetve szóban is, írott formában is, hogy milyen hosszú egyeztetés és milyen kiterjedt egyeztetés előzte meg ennek a törvénytervezetnek az elkészülését.

Már korábban, valóban hónapokkal ezelőtt, amikor különböző írásbeli kérdésekkel kerestem meg a minisztériumot, akkor is utaltak rá, hogy éppen folyamatban van egy ilyen egyeztetési folyamat. Na most, ehhez képest, tisztelt államtitkár úr, a Törvényalkotási Bizottság ülésén egy, hogy úgy mondjam, a koncepcióba bele nem illő módosítás érkezett ehhez a törvényjavaslathoz, hiszen a kiemelt beruházásokról szóló törvényt gyakorlatilag ide mentették át.

Azt szeretném kérdezni, tisztelt államtitkár úr, hogy az önök által nagyon erőteljesen hangsúlyozott, sok-sok és kiterjedt szakmai, szakpolitikai és társadalmi egyeztetés elveinek a rendszerébe hogyan illeszkedik az, hogy ezt a lépést megtették. Hogy olyan módon tették meg ezt a lépést, hogy itt a plenáris ülésen esély sem volt, hogy erről beszéljünk. Nyilván bizottsági üléseken sem, a Törvényalkotási Bizottságot leszámítva, nem volt mód. Így gyakorlatilag teljesen megváltozott a helyzet az építészeti törvénnyel kapcsolatban.

És mindezt ráadásul egy nagyon nyomós politikai okkal tették, tisztelt államtitkár úr. Önök most éppen nemzeti konzultációt indítottak, a nemzeti konzultáció által arra hivatkoznak, hogy önöknek fontos, hogy megkérdezzék a magyar emberek véleményét. Ugye, az elmúlt sok-sok évben nagyon sokszor szembesítettük önöket azzal, hogy vannak alapvető, a nemzet jövőjét meghatározó kérdések, amikor önök éppen kizárják azt, hogy a magyar emberek véleményt nyilváníthassanak, és sok ilyen beruházás is volt az elmúlt időszakban, az elmúlt években.

Lázár János miniszter úr is önkritikusan úgy fogalmazott, hogy mostantól majd indokolt esetben lesz lehetőség a kiemelt állami beruházások státuszának a megállapítására, tehát csak indokolt esetben fognak ezzel élni, és azt is elismerte önkritikusan Lázár miniszter úr, hogy ez a múltban nem mindig volt így. Én most nem terhelném az Országgyűlés ülését azzal, hogy hosszan soroljam azokat a beruházásokat, amelyek ilyen státuszt kaptak, és amelyek láthatóan azért kaptak ilyen státuszt, mert az érintett városok, az érintett térségek lakói, az ott élő magyar emberek nem értettek egyet ezekkel a beruházásokkal. Egészen elképesztően széles a választék az ilyen beruházások tekintetében. Nagyon nehéz némelyik esetben egyáltalán találni bármiféle indokot arra, hogy miért kapott ilyen kiemelt, különleges státuszt egy-egy beruházás, és miért kellett kizárni az adott közösségeket, adott esetben egyébként az önkormányzatot is, az adott érintett városokban, térségekben élők által megválasztott polgármestert is, vagy az általuk megszavazott rendelkezéseknek az érvényességét is miért kellett semmibe venni az ilyen kiemelésekkel.

Tehát gyakorlatilag önök olyan eszközként használták ezt a kiemelt beruházási törvényt, ennek a jogintézményét  (Dömötör Csaba tüsszent.) egészségére, államtitkár úr , amelyek kifejezetten szembementek azokkal az elvekkel, amiket önök hangoztatnak a politikai nyilatkozataikban, tehát hogy önöknek fontos a magyar emberek véleménye. És nyilván ezért indította el az LMP a népszavazási kezdeményezését, azzal a céllal, hogy erről, a 2006-ban egyébként már általunk akkor is, néhány évvel később, amikor már megalakult az LMP, de még nem volt parlamenti párt, sok esetben kritizált rendelkezésről a magyar emberek véleményt tudjanak nyilvánítani, és a magyar embereknek legyen lehetőségük egy országos népszavazás keretében elmondani, hogy akarnake ők egy ilyen jogintézményt, vagy adott esetben úgy döntenek, hogy az Országgyűlést kötelezik arra, hogy vonja vissza ezt a törvényt. Vonja vissza azt a törvényt, ami lehetőséget ad ezekre az úgynevezett kiemelt beruházásokra.

ELNÖK: Képviselő úr, tájékoztatom, hogy nem nyitottam meg az általános vitát. (Dr. Keresztes László Lóránt: Értem, tisztelt elnök úr…) A részletes vitánál vagyunk.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Bocsánat, tisztelt elnök úr, a törvényhez az általános vitát követően, részletes vitát megelőzően egy törvényalkotási bizottsági módosító javaslat érkezett, és ennek a vitája van most, ha jól tudom.

ELNÖK: Igen.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Na, és erről vitatkozunk, erről beszélünk, tisztelt elnök úr.

ELNÖK: Jó, csak azért mondom, mert olyan részeket említ, amelyek az általános vitára tartoznak.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Konkrétan az történt, ami, azt gondolom, hogy egészen kivételes eset a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben, hogy egy törvényt úgy von vissza a kormány, hogy átemeli egy törvényalkotási bizottsági módosítóval ennek a törvénytervezetnek a szövegébe.

Tisztelt Elnök Úr! Erről szól a vita, erről beszélünk most. Erről most tudok beszélni, ugyanis erre a lépésre nem hívta fel az általános vita során a figyelmet az előterjesztő. És ez a lépés teljes mértékben, tisztelt elnök úr, szembemegy mindazokkal az elvekkel, amelyeket az általános vitában hangoztatott az előterjesztő.

Tehát a helyzet az, tisztelt államtitkár úr, hogy először a Választási Bizottság visszautasította a lehetőségét, hogy erről országos népszavazást lehessen csinálni, de a Kúria hitelesítette ezt a kérdést. Tehát a Kúria is elismerte azt, én azt gondolom, hogy nem is tehettek másként, hogy lehetséges a magyar emberek véleménynyilvánítása erről a jogintézményről, amiről önök egyébként Lázár miniszter úr által is elismert módon, vagy amivel sokszor úgy éltek, ami nem volt indokolt. És most önök azért, hogy lehetetlenné tegyék ezt a népszavazást, egy ilyen politikai lépést tesznek.

Én megelőlegezem, tisztelt államtitkár úr, hogy nem az önök tárcája hozta meg ezt a döntést.

(19.00)

És önök valóban felelősen, egy ilyen hosszú egyeztetési folyamat által, az önök meggyőződése szerint hoztak ide a parlament elé egy építészetről szóló törvényt. Ez egyszerű politikai döntés volt a kormányoldal részéről, hogy ezt a politikai lépést megteszik.

De én azt gondolom, tisztelt államtitkár úr, hogy ezzel semmibe veszik a demokratikus alapelveket, ezzel elvették a magyar emberektől azt az alapvető lehetőséget, hogy erről a jogintézményről egy országos népszavazás keretein belül döntést hozzanak, és ezzel önök pontosan szembemennek mindazzal a kommunikációval, amit itt a nemzeti konzultáció kapcsán is hangoztatnak, és mindez méltatlan egyébként ahhoz a szellemiséghez is, aminek a keretei között az építészeti törvényről szóló vita eddig zajlott. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki élni a vitában való részvétel lehetőségével. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Most megkérdezem Csepreghy Nándor miniszterhelyettes urat, hogy kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, öné a szó.

CSEPREGHY NÁNDOR építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is, engedjék meg, hogy Lázár János miniszter úr nevében megköszönjem úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselőknek a vita különböző szakaszaiban való aktív részvételét.

Engedjék meg, hogy bizonyos értelemben készre jelentsek két olyan vállalást, amit Lázár János miniszter úr 2022 őszén tett az Országgyűlésnek, két hozzá tartozó terület, az állami beruházások és az építésügy általános szabályozásának újraírására, a korábban nem létező, vagy a korábban létező, de több törvényben is megjelenő területek újraszabályozására.

Mindkét törvényt  az egyik, amit az Országgyűlés már elfogadott és kihirdetésre került, a másik, amelynek az elfogadásáról holnap tud az Országgyűlést szavazni  a szakma írta. Mindkét törvény patriótatörvény, és mindkét törvény abból a meggyőződésből fakad, hogy a magyar törvényhozás, a magyar jogalkotás legalább olyan támogatást kell hogy nyújtson a magyar gazdasági szereplőknek, amilyen támogatás és amilyen pluszelőnyök megilletik az Európai Unió bármely tagállamában meglévő, ott honos gazdasági szereplőket.

A 2010 óta megvalósult fejlesztések szinte mindegyikével  beszéljünk a vonalas infrastruktúráról, beszéljünk a magasépítésről, beszéljünk az energetikai beruházásokról  az ország szintet lépett, azonban akkor, amikor különböző politikai vitákból fakadóan Magyarország nem jut hozzá az őt megillető, részben fejlesztési forrásokhoz sem, van tér és van lehetőség arra, hogy a szabályozási eszközrendszerrel egy olyan új keretrendszert hozzunk létre, amely a későbbi beruházásokat sokkal hatékonyabban, sokkal jobban, a köz és a gazdasági szféra megelégedésére hatékonyabban tudja művelni.

Ennek keretében ebben a törvényben tehát négy törvény összevonására tett a minisztérium javaslatot: a településképi törvény, az építésügyi törvény, az örökségvédelmi törvény, illetve a Magyar Mérnöki és Magyar Építész Kamaráról szóló törvények tekintetében.

Ahogy az szóba került, a javaslat, illetve a törvény, ami önök előtt fekszik, nem kizárólagosan az ÉKM tollából származik, hanem annak a 6500 javaslatnak az egységesített változata, amit a magyar építőügyi szakma írt meg, gondozott, és közben konzultált mintegy egy éven keresztül. Én nem emlékszem olyan törvényjavaslatra, ami ilyen összhangban íródott volna azokkal, akikről ez a törvény szól, ezért bármilyen fórumon állunk ennek a törvénynek a vitája, a megvédése elé.

Érdekérvényesítő, érdekvédő törvényről is beszélünk, hiszen a zöldfelületi szabályozás, a barnamezős preferáció, illetve a települések megerősítő szerepének a lehetőségéről is szól ez a törvény, ami valóban tartalmaz régi politikai vitákra is okot adó ügyek esetében alkalmat a lezárásra. Ilyen a kiemelésekről szóló 2006-os törvény hatályon kívül helyezése, és két eltérő, két új jogintézmény létrehozása. Az egyik, azt gondolom, nem képezi vita tárgyát, hiszen amikor közcélú beruházások valósulnak meg akár a vonalas infrastruktúra tekintetében, az energetikai beruházások tekintetében, a hadiipari beruházások tekintetében, senkiben nem merül fel kétség vagy kérdés ahhoz, hogy ezek miért élveznek kiemelt státuszt.

A képviselő úr által is említett kiemelt beruházások kapcsán, amikor magáncélú beruházásokról beszélünk, egy meghatározott vállalása volt itt Lázár miniszter úrnak az expozé tekintetében is, amit fenn is tartott a minisztérium, hogy jelentősen beszűkíti, megszünteti azt a gyakorlatot, ami 2006 óta Magyarországon volt, és a magáncélú beruházások esetében két kategória együttes érvényesülése mellett ad arra egyáltalán lehetőséget, hogy sokkal szigorúbb feltételek mellett a kiemelt kategóriába kerülhessenek. Ezek pedig azért vannak így, mert olyan volumenű beruházásokról beszélünk, amik egy külföldi működő tőke bevonulása kapcsán, azt gondolom, egy versenyben lévő ország számára igenis elengedhetetlenül fontos lehetőséget adnak arra, hogy azt a versenyelőnyt meg tudja adni a Magyarországon befektetni akaró külföldieknek, amit a környező országok is megadnak.

Ez a két belépési pont pedig nem kevesebb annál, mint hogy egyszerre egy legalább száz munkahelyet teremtő beruházásról kell beszélni, tehát a nem ipari célú beruházások kiestek ebből a körből. Az összes, parlamenti vitára is okot adó ilyen típusú beruházások mindegyike vagy nagy része nem az ipari beruházás kategóriájába tartozott. A másik pedig: legalább 100 milliárd forint beruházási összeget el kell érnie annak a beruházásnak, amely ezt a kiemelt kategóriát egyáltalán alkalmazni szándékozik magára nézve. Tehát azt gondolom, hogy mind a kettő olyan erős belépési peremfeltétel, ami megteremti azt a lehetőséget, hogy Magyarország ne szenvedjen versenyhátrányt akkor, amikor a környező országokkal versenyez a különböző ipari beruházásoknál, de minden olyan problémát, minden olyan vitára okot adó pontot elkerüljön, ami 2006 óta ilyen vitákat eredményezett.

Az építészeti törvény, azt gondoljuk, hogy minta és zsinórmérték is lesz, annak köszönhetően, hogy három építészre hivatkozik a preambulumában is, akiket itt is szeretnék név szerint idézni, úgymint Koós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre, annál nem kisebb ambícióval megírva ezt a törvényt, ami a kultúraváltás irányába hat.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondoljuk, hogy ennek a törvénynek a hatására nemcsak a lehetőség, hanem a kötelezettség és a nyomás is megteremtődik arra, hogy a minőség jegyében és ne a mennyiség jegyében építsenek Magyarországon, beszéljünk akár köz-, akár pedig piaci beruházásokról. Akkor, amikor a források szűkössége okán, amint az imént említettem, szabályozási eszközökkel tud a törvényhozás, illetve a végrehajtás ehhez a szándékhoz hozzájárulni, ezt a felelősséget mindenképpen fel kell vállalni és meg kell tenni.

Végezetül engedjék meg, hogy ismételten megköszönjem a szakmai érdekképviseletek hozzászólását ehhez a törvényalkotási folyamathoz az elmúlt egy évben; megköszönjem az Országgyűlés minden pártjának a részvételét ebben a vitában. Az is igazolja azt, hogy tisztán szakmai célok vezették ennek a törvénynek a megírását és az Építési és Közlekedési Minisztérium kezét, hogy módosító javaslatokat, amennyiben azok indokoltak voltak, pártállástól függetlenül fogadtunk be.

Bízom benne, hogy ez a nyitottság az önök részéről a törvény kapcsán bizalmat és lehetőséget fog szülni a szavazás során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   244-249   250-261   262-269      Ülésnap adatai