Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Interpellációkkal folytatjuk munkánkat. Kérem megértésüket, és hogy szíveskedjenek a helyüket elfoglalni.

Tisztelt Országgyűlés! Varju László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Miért nem tesznek az élelmiszerinfláció ellen?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Fónagy János államtitkár úr válaszol. Képviselő úr, öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök kormányzás címén 2021 ősze óta, nagyjából másfél éve semmit sem tesznek, semmi mást nem csinálnak, mint feltett lábbal nézik, ahogy a minden európai rekordot megdöntő orbáni infláció megnyomorítja a magyar embereket és a vállalkozásokat. Néhány termék árát ideiglenesen ugyan befagyasztották, de az üzemanyagokét már feloldották, és néhány alapvető élelmiszer árstopjával is hamarosan ezt fogják tenni. Ráadásul ezek az intézkedések nem csökkentették, hanem tovább növelik az orbáni inflációt, szóval, úgy tűnik, hogy elfogyott az Orbán-kormány tudománya.

Az infláció továbbgerjesztésében azonban önök még további lépéseket tettek; rendkívül tehetségesek. Hiába indultak ugyanis egész Európában viszonylagos csökkenésnek az általános inflációval egyetemben az élelmiszerárak, Magyarországon továbbra is csak élelmiszerár-drágulásra lehet számítani. A magyar élelmiszeripar több érdekvédelmi szervezete szerint a történelmi mértékű magyar élelmiszerár-drágulás legfőbb oka az Orbán-kormány hétszeres rezsiemelése. Tehát hiába csökken és lett olcsóbb a gáz világpiaci ára, az áramár, mint az orosz-ukrán háború kitörése előtti időpontban, a falánk Orbán-kormány, az általános fogyasztási adó bevételének növelése érdekében az állami energiaszolgáltatók nem hajlandók csökkenteni a vállalkozások rezsiköltségeit. Sőt, olyan energiaszerződések alapján küldik a számlákat, amelyeket már akkor kötöttek a magyar cégekkel, amikor rekordnagyságú volt a világpiaci áramár.

Ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat: miért hagyja cserben a magyar családokat az Orbán-kormány azzal, hogy a rezsiemeléssel fokozza az élelmiszerár-drágulást? Miért nem nyújtanak azonnali rezsitámogatást minden magyar termelő vállalkozásnak, köztük az élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozásoknak, hogy csökkentsék a költségeiket, és a száguldó orbáni inflációval szemben tegyenek valamit? Mert láthatjuk, hogy a hétszeres rezsiemelés miatt nem csoda, hogy csődhullám fenyegeti a hazai vállalkozásokat, a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar talpon maradó szereplőit, ők pedig képtelenek csökkenteni az alapanyagok, illetve élelmiszerek árát.

(18.30)

Tessék megérteni: emiatt nem lehet visszaszorítani az Európa-rekorder orbáni inflációt, emiatt nem csökken a boltokban a tej, a vaj, a kenyér, a hús ára és még számos élelmiszer ára, emiatt érzi úgy sok millió ember, hogy egy hétvégi nagybevásárlás megoldhatatlan feladatot jelent számukra. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány álláspontja az, hogy az infláció mögötti tényezők sokrétűek, azonban azt döntő mértékben a háború és a szankciók okozzák. Így a leggyorsabb inflációcsökkentő eszköz az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciók eltörlése lenne, illetve az azonnali tűzszünet. Magyarország nem tudja megszüntetni a szankciós politikát, de megvétózta azokat a döntéseket, amelyek a legközvetlenebb károkat okoznák a magyar gazdaságnak.

A szankciós infláció letörésére és a negatív gazdasági hatások ellensúlyozására eddig mintegy 20 intézkedést hozott a kormány, melyek egyaránt védik a munkahelyeket, segítik a családokat és a gazdaságot. Ezek az intézkedések beváltak, mert ahogy a kormány ezt előzetesen jelezte, 2023 januárjában tetőzött az infláció, ezt követően pedig februárban elkezdődött egy mérséklődés. Az élelmiszer-infláció már ’22 decemberében tetőzött, azóta pedig folyamatosan mérséklődik. Kormányzati prioritás, hogy megőrizzük a munkahelyeket, illetve munkalehetőséget biztosítsunk a regisztrált álláskeresőknek.

Az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgál, hanem szociális intézkedés azért, hogy a jelenlegi inflációs helyzetben az alapvető élelmiszerek mérsékelt, az inflációs időszakot megelőző áron legyenek elérhetők. Számos európai versenyhatóság aktívan foglalkozik az élelmiszer-drágulás jelenségével, több uniós tagállam kormánya és hatósága alkalmaz, illetve használ különböző árfigyelő, árnyilvántartó alkalmazásokat. A Gazdasági Versenyhivatal is kezdeményezte online árfigyelő adatbázis létrehozását, a kezdeményezést a gazdaságfejlesztési miniszter támogatja.

A kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a szankciós inflációt letörje, a csökkenő infláció megnyitja a lehetőséget a jegybanki és piaci kamatok csökkentésének is. Az árstopok pedig addig maradnak, amíg az inflációt nem tudjuk csökkenő pályára állítani. Hangsúlyozom, hogy a kormány minden egyes családnak 181 ezer forint támogatást ad havonta az átlagfogyasztás erejéig, ennyivel többet kellene fizetni a gázért és áramért, ha nem lenne rezsicsökkentés.

Tekintettel arra, hogy képviselő úr kérdésében neveket is említett, engedje meg, hogy én is ezt tegyem. A kampányban Márki-Zay többször elmondta, hogy a rezsicsökkentést nem szeretné fenntartani, Gyurcsány elnök úr, a baloldal vezetője pedig röviden hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést, a baloldal az árstopot látszatintézkedésnek tartja. Mi továbbra is elkötelezettek vagyunk a szankciós infláció letörésében, és bízunk abban, hogy az év végéig egy számjegyűre szorítjuk vissza úgy, hogy közben megvédjük a magyar gazdaságot a recessziótól. Köszönöm a türelmét, elnök úr. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Jelezni szeretném előre, hogy nem fogadom el a választ. Egyetlen példán keresztül szeretném mutatni önnek, államtitkár úr, mégpedig élelmiszeripari, illetve egész pontosan állattartással foglalkozó mezőgazdasági vállalkozás kapcsán. Tisztelt Államtitkár Úr! Itt van a kezemben egy papír, amely bizonyítja, hogy gyakorlatilag október óta nem fizették ki a földalapú támogatást, nem fizették ki az állatok után járó támogatást, sőt csökkentették, megszüntették a magyar költségvetésből származó támogatást, eközben pedig megtiltják nekik a legeltetést. Ez azért súlyos, mert egyébként a piacon még gyakorlatilag takarmányt sem lehet vásárolni. Ezzel így halálra ítélték ezeket az állatokat.

Ezért, tisztelt államtitkár úr, nem fogadható el, mert önök így foglalkoznak a vállalkozások megtartásával. Azt gondolom, hogy rezsitámogatást és termelői támogatást kellene adni a magyar vállalkozásoknak, a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az Orbán-kormány azonban semmit nem tesz a megélhetési válság idején. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a DK padsoraiban.)

Felszólalások:   83-85   86-91   92-97      Ülésnap adatai