Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Nem fogadta el képviselő asszony az államtitkári választ, arról a holnapi ülésnapunkon fogunk határozni.

Most a Fidesz képviselőcsoportjából Sztojka Attila képviselő úrnak az interpellációja következik, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez nyújtott be interpellációt: „Milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy a magyarországi nemzetiségekhez tartozók megőrizhessék identitásukat?” címmel. Sztojka Attila képviselő urat illeti a szó, és Soltész Miklós államtitkár úr fog önnek válaszolni. Parancsoljon!

SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar nemzet egy sokszínű nemzet 13 nemzetiséggel, akikre úgy tekintünk, mint államalkotó szereplőkre. Évszázadok óta élünk egymás mellett, ezáltal a történelmünk alakulása is egyformán hat ránk. Jobb időkben mindnyájunknak jobb, nehezebb időkben pedig karöltve nézünk szembe a kihívásokkal.

Így volt ez 1956 őszén is. A magyar nemzet hősei között számtalan példát találunk, akik büszkén vállalták roma származásukat, és ezzel együtt, tettük alapján pedig magyar identitásukat is. Tisztelet jár azoknak, akik a legnehezebb pillanatokban mutattak példát hazaszeretetből, emberségből, bátorságból és önfeláldozásból is.

Az ’56-os roma hősökről való megemlékezés nem magyarázkodás vagy bizonygatás. Az emlékezés lényege, hogy mi, romák a történelem során számos alkalommal életünket adtuk a magyar hazáért. Nem kényszerből, hanem hazaszeretetből. Az 1956-os forradalom a nemzet összetartozásáról is szólt, melynek üzenete ma is igazodási pontot jelent számunkra. A szabadságot meg kell becsülnünk, és ezt különösen fontos szem előtt tartanunk ezekben a háborús időszakokban is. Ezúton szeretném együttérzésemet kifejezni minden fegyveres konfliktusban álló nép felé, különös tekintettel a világot a napokban megrendítő, Izrael ellen intézett támadások áldozataira.

Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a szomszédunkban is háború zajlik; Ukrajna szabadságáért az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok is életüket adják, miközben számos olyan döntés születik, amely sérti az anyanyelv használatához kapcsolódó jogukat.

Az erőszak nem megoldás, hiszen az csak mélyíti a szakadékot ember és ember között. Sajnálatos az is, hogy a tragikus izraeli eseményeket a terroristák mellett tartott szimpátiatüntetések és az azokat kísérő antiszemita fellángolások kísérik Európa-szerte. Elfogadhatatlan, hogy emberek származásuk vagy vallásuk miatt veszélyben érezzék magukat. Ezért is lényeges az a kérdés, amit miniszter úr irányába, illetve államtitkár úr irányába tennék fel: milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy a magyarországi nemzetiségekhez tartozók erősíthessék és megőrizhessék identitásukat ebben a háborúkkal terhelt világban? Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(15.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációs kérdésére a választ Soltész Miklós államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megdöbbentő és már-már megható volt az az igyekezet itt a parlamentben a napirend előtti felszólalások során, amikor főleg a Gyurcsány-párt képviselői az 1956-os forradalomról beszéltek. Ők, akik tevőleges örökösei is az azt követő terrornak, az azt megelőző szörnyű éveknek, illetve abban a tekintetben is, hogy amikor az 50. évfordulót ünnepelte volna az ország, akkor Gyurcsány Ferenc olyan terrort vezetett be, amikor szemeket lövettek ki, embereket vertek agyon és fiatalokat rabosítottak.

Ugyanebben az évben azonban, ugyanebben az időben, tehát az 50. évfordulókor nyilatkozott Dilinkó Gábor, aki Szabó Ilonának volt  mondjuk így  a barátja, élettársa. Mind a ketten a Corvin közben harcoltak, mind a ketten cigány embernek vallották magukat. A következőt mondta Dilinkó Gábor: „Hogy így belekeveredtem, a mai napig sem bántam meg, és nagyon büszke vagyok, hogy cigány létemre a magyar hazáért és szabadságért fogtam fegyvert.” Majd később a börtönbüntetéséről, melyet megszenvedett, így írt: „Én nem panaszkodom, ezt egy hazáért el kell viselni. Ha azt mondom, hogy magyar vagyok, akkor ilyenkor is magyarnak kell vallanom magam, azt azonban soha sem tagadtam meg, hogy cigány vagyok, ezt nem szabad.”

Azért is köszönöm képviselő úr interpellációját, mert valóban választ ad vagy ennek kapcsán választ adhatunk közösen arra, hogy milyen nemzetiségi politikája van Orbánnak, hogy áll hozzá azokhoz a kérdésekhez, amelyek alapvetően meghatározzák egész nemzetünket. Ha belegondolunk, a Gyurcsány-kormány alatt töredéke volt a nemzetiségek támogatása a mostaninak, ha belegondolunk, a Gyurcsány-kormány alatt voltak a cigány-, romagyilkosságok, amivel nem kezdtek semmit, és hagyták rettegésben azt a közösséget, amelynek a nagy többsége mit sem tehetett arról, hogy vannak bűnözők, hiszen ez nem általánosítható. Szeretném hozzátenni, hogy ez a felfogásuk most sem változott.

Gondoljunk bele abba, hogy a VII. kerület polgármestere DK-s, Gyurcsány-párti, kitiltotta, elvette azt a helyiséget, ahol Magyarország egyik legikonikusabb zenekara, a 100 Tagú Cigányzenekar próbált! Mekkora gyalázat ez! De ugyanezt csinálta Pikó András is, ő valami más pártnak a küldötte, de ugyanaz a brancs, mondhatjuk így, sajnos. Ő pedig a VIII. kerület polgármestereként közel félszáz józsefvárosi cigányzenekari muzsikus támogatását tagadta meg. Sorolhatnám azokat a lépéseket, amelyeket hallottunk itt a parlamentben is. Együtt voltunk egy nemzetiségi vitán, amikor azt mondták a baloldali képviselők, élükön, mondjuk, a DK-s Lőcsei Lajossal  vagy momentumos, én már nem is tudom, végül is ilyen szempontból majdnem mindegy , hogy be kell szántani a cigány nemzetiségi önkormányzatot, közel ezret. Közel ezret! Ez a gyalázat végigkíséri a politikájukat szemben azzal, amit mi csinálunk.

Hatszorosára emelkedett a támogatás az elmúlt tíz év alatt. A nemzetiségek óvoda- és iskolafenntartása 12-ről felment száz fölé, 107-et tartanak fenn most már. Sorolhatnám tovább azt a sok-sok mindent, ami oly mértékben támogatja a magyarországi nemzetiségeket, köztük a cigányságot is, amire óriási nagy szükség van. Ezért is köszönöm, hogy ön is mindent megtesz értük. Isten áldja őket! (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem Sztojka Attila képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Egyértelműen el kell fogadni, hiszen éles váltás következett be a 2010-es kormányváltás keretében a nemzetiségek életében, és ez önmagában a név használatából is ered, hiszen az addig kisebbségként megjelölt nemzetiségek ma már a nemzet részét képező, államalkotó szereplőként jelennek meg, ha úgy tetszik, a szakpolitikában is.

Mégis azt gondolom, hogy az ’56-os esemény rávilágított arra, hogy azok a hősök, akik akkor kiálltak identitásuk mellett és egyértelművé tették a magyarsággal való szoros kapcsolatukat, minden szempontból, a mai világban is erőt és igazából irányt kell hogy jelentsenek számunkra. Ezért is örömmel mondhatom azt, hogy ez a válasz és ez a kiállás sokunknak erőt adhat, és minden szempontból irányt is mutathat számunkra. Köszönöm a válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   75-80   81-86   87-92      Ülésnap adatai