Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Bakos Bernadett képviselő asszony, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az építési és közlekedési miniszterhez: „A Kormány miért nem fordít költségvetési forrást vasútfejlesztésre?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! Önnek is Nagy Bálint államtitkár úr fog válaszolni. Bakos Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyarországi vasúti közlekedés válságba került: rossz állapotú, lassújelekkel tűzdelt pályahálózat, 40-50 éves szerelvények, mindennapos késések, és általános rossz utastájékoztatás jellemzi. Augusztusban pedig önök bezártak tíz mellékvonalat, pedig az ellenzékben még a Fidesz a mellékvonalak bezárása ellen tiltakozott, most pedig pontosan az ellenkezőjét csinálják, mint amit akkor képviseltek.

(15.40)

Az 1-es vonal felújítását rosszul előkészítve végzik, nincs vágányzári menetrend, így az osztrákok  megelégelve a rendszeres késéseket  Bécsben kettévágták a Railjet-vonatokat, így már nem lehet átszállás nélkül Münchenbe utazni. A vonal felújítása miatt a tehervonatokat a Komárom-Székesfehérvár vonalra terelték, és erre hivatkozva ideiglenesen megszüntették a vasúti személyszállítást a vonalon. Miközben a forgalmasabb Kisbér-Székesfehérvár szakaszon a kisebb állomástávolságok miatt lenne pályakapacitás a személyvonatoknak. A Pápa-Csorna vasútvonalon indokolatlan lassújeleket vezettek be, és a sort még hosszan lehetne folytatni, elég csak megkérdezni egyébként az utasokat, hogy mennyire elégedettek.

Mindenkinek tisztán kell látnia, hogy az elmúlt 40 évben nagyon komoly forráskivonás történt a Magyar Államvasutaknál, ennek a forráskivonásnak a következménye, hogy hiányosságok vannak; ezekkel a szavakkal írta le miniszter úr a magyar vasút helyzetét egy interjúban nemrég. Miközben az állítás egyébként igaz, az elmúlt 40 évből 17-ben a Fidesz volt kormányon, tehát önök döntöttek úgy, hogy a közlekedésre szánt források nagyobb részét autópályákra költik.

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja rendkívül fontosnak tartja a vasút fejlesztését, nincs klímavédelem vasút nélkül. A közlekedési eredetű szén-dioxid-kibocsátás meredeken emelkedik, és ezt a trendet csak a tömegközlekedéssel lehetne megfordítani: egy kilométer megtétele hetedannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint autóval. Miniszter úr augusztusban bejelentette, hogy egy tízéves, 6000 milliárd forintos vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé. A programban vasúti pályákat újítanának fel és új járműveket szereznének be, azonban miniszter úr szerint nincs rá költségvetési forrás, alternatív finanszírozásban gondolkoznak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Elfogadtae a kormány a vasútfejlesztési programot, milyen konkrét fejlesztések szerepelnek benne, mikor indul ez a program? Ha a Vodafone és a Ferihegyi repülőtér megvásárlására vagy az akkumulátorgyárak támogatására százmilliárdokat fordít a kormány, akkor vasútfejlesztésre miért nincs költségvetési forrás? Válaszát előre is köszönöm. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérem Nagy Bálint államtitkár urat, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésre. Parancsoljon!

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A közlekedés az egyik legfontosabb szakmapolitika, amelyre a mindenkori kormánynak a rendelkezésre álló erőforrások egy jelentős hányadát kell fordítani, ugyanis a társadalmi és gazdasági szempontok is ezt indokolják. A vasúti közlekedést ezen a rendszeren belül kell értelmezni.

Abban talán egyetérthetünk, hogy a vasútnak van jövője, ráadásul ígéretes jövője az európai közlekedési rendszerben. Ezt indokolják zöldszempontok, indokolja a vasúti közlekedés biztonsága, illetve az, hogy a közúton óriási terheléssel kell már most is számolni szerte Európában. Éppen ezért a kormány arra kérte fel az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy készítsen előterjesztést a magyar vasút jövőjéről, megvizsgálva a pályát, a járműállományt, a lehetőségeket, a veszélyeket és minden kitörési pontot. Arról tudom tájékoztatni, hogy az előterjesztést ezen a héten fogja tárgyalni a kormány, és őszintén remélem, hogy az ebből következő döntésről mihamarabb beszámolhatunk.

Azt azért fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2010 óta a polgári kormány 2000 milliárd forintot költött a vasút fejlesztésére. Azt gondolom, hogy ez óriási összeg, és bármelyik másik szakmapolitika örülne, ha évente 180-200 milliárd forint menne fejlesztésre, ugyanis a vasútra a kormány 2010 óta évente nagyságrendileg ennyit költött. 6760 kilométer hosszú vágányhálózaton folyik jelenleg a közszolgáltatás, ebből az elmúlt húsz évben 1500 kilométer fel lett újítva. Ebbe a 2000 milliárd forintba pályafelújítás mellett újjármű-beszerzés és felújítás is beletartozik, illetve 217 darab peron, 141 darab állomás és 84 102 méternyi zajvédő fal, valamint 6842 darab P+R parkoló megújítására és megépítésére került sor.

A legnagyobb megvalósult projektek között tartható számon a Püspökladány-Ebes, a Rákos-Gödöllő, illetve a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy szakasz rekonstrukciója is. Jelenleg is több vasúti beruházás van folyamatban, ahogy azt az előző válaszomban is már említettem, több száz milliárd forint értékben; ennek egyik fontos eleme a Békéscsaba-Lőkösháza vasúti szakasz építése, amely beruházás nagyjából 80 vágánykilométernyi fejlesztést tud megvalósítani. A kormány pedig nemrégiben döntött a Debrecen-Balmazújváros közötti 35 kilométeres szakaszpálya villamosításáról is.

Ami a gördülőállományt illeti: 352 új mozdony, motorvonat és IC-kocsi került beszerzésre, több mint 571 milliárd forint értékben az elmúlt 12 évben. Ennek részeként valósult meg 92 darab IC+ személykocsi hazai legyártása, összesen 53,8 milliárd forint értékben.

Tehát az a felvetés, hogy a kormány nem fordít költségvetési forrást a vasútra, az egész egyszerűen nem igaz. Az, hogy ön ezt alig látja vagy legalábbis nehezen észrevehetőnek tartja, arra vezethető vissza, hogy a vasút az elmúlt 50-60 évben mostohagyereknek számított. Éppen ezen a szemléleten változtatva készíttette elő a kormány azt a tízéves vasútfejlesztési koncepciót, ami most a héten fog  ahogy már említettem  a kormány elé kerülni, valamint éppen ezért vezettük be idén május elejétől az ország- és vármegyebérletet, amiből mostanáig már több mint 2,7 milliót vásároltak.

Feladat tehát van bőven, de a terveink is megvannak hozzá. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem Bakos Bernadett képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm szépen a részletes és kimerítő felsorolást. Tehát valóban költ a kormány költségvetési forrásokat, csak éppen azt láthatjuk, hogy az ön által említett 2000 milliárd forintnak  amit, ugye, 2010 óta költöttek erre a területre  megfelelő összeget, mondjuk, két év alatt megkapják az akkumulátorgyárak, vagy éppen fél év alatt elköltik Paks II.-re. Tehát hogy az arányokat érezzük, hogy nagyságrendileg itt tartunk jelenleg.

Nagyon várjuk egyébként a kormány javaslatát, eszerint akkor a jövő héten. És azért arra is felhívnám a figyelmet, hogy az elmúlt ötven évnek több mint a negyedében önök voltak kormányon; tehát abban, hogy miért volt mostohagyerek a vasút, akkor bőven van itt keresnivalónk.

Mindezek miatt egyelőre nem tudom elfogadni a válaszát, de tényleg, őszintén mondom, hogy kíváncsian várjuk az előterjesztésüket.

Felszólalások:   69-74   75-80   81-86      Ülésnap adatai