Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője. Megadom a szót a képviselő úrnak, parancsoljon!

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan köztársaságban élünk, amit az a Szűrös Mátyás kiáltott ki, aki nemcsak az MSZMP egyik vezetője volt, hanem karrierjét 1951-ben, a Rákosi-féle MDP-ben kezdte. A rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került, csak immár Szájer József nevével fémjelezve.

A Mi Hazánk mozgalom alapító atyja viszont Pongrátz András, a Sztálin-szobor ledöntésében lángvágóval közreműködő ’56-os hős, akit most tisztelettel köszöntök az Országgyűlésben. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Az elmúlt három évtized az MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene. Nemcsak az, hogy most csak a mi sorainkból érkezett taps, vagy hogy állami támogatást még sohasem kapott Pongrátz András, hanem az is, hogy még mindig nem történt meg az állambiztonsági múlt, így többek közt az úgynevezett ügynöklisták feltárása  persze a tartótisztekre fókuszálva , a pártállami vezetők elszámoltatása és közéletből, sőt állami cégek éléről történő kitiltása, az úgynevezett lusztráció, valamint a kommunista luxusnyugdíjak, illetve különösen a kommunista kitüntetések után sok esetben még mindig járó nyugdíjpótlékok megvonása, egyúttal a politikai foglyok nyugdíjának méltó rendezése, no meg a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása a csak elvileg tiltott önkényuralmi jelképeivel együtt.

Miközben van már persze holokausztmúzeum, még mindig nincs ’56-os múzeum Budapesten, sőt a Fidesz néhány éve megszüntette az ország egyetlen ’56-os múzeumának a működési támogatását, melyet Pongrátz Gergely alapított Kiskunmajsán. Országgyűlési képviselőként 2010-től évekig nyújtottam be költségvetési módosító javaslatot a múzeum állami támogatása érdekében, de a fideszes többség mindig leszavazta azt. Végül 2015-ben a honvédség felújította, de működési támogatást nem adtak, azt csak Kiskunmajsa önkormányzatával kötött együttműködési támogatással sikerült úgy-ahogy biztosítani, de miután 2019-ben fideszes többségűvé vált az önkormányzat, felmondták ezt a megállapodást. Szégyen!

Eddig hiába szorgalmaztuk a kormánynál a szélsőbaloldali Antifa terrorszervezetté nyilvánítását is, így megértük idén, hogy október 23-ai megemlékezés ellen szerveztek Antifa-akciót az egykori Lenin-fiúk és ávósok mintájára. Az Antifa lényege pont az, hogy ők határozzák meg, hogy ki, mi a náci, és folyamatos offenzívát folytatnak; a valóban náci dolgoktól a mérsékelt konzervatív irány felé haladva nincs megállás. Nekik Trockijtól jobbra mindenki fasiszta, így szinte találomra bántalmazhatnak az utcán brutálisan ártatlan embereket.

Ami az állambiztonsági múltat illeti, a mai napig csepegtetik a titkosított információkból a nekik kedvezőket, például múlt hónapban hozta nyilvánosságra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára azt a jelentést, amelyet Vikidál Gyula írt zenésztársáról, Nagy Feróról negyven évvel ezelőtt az István, a király premierje után. De nem ismerjük a részleteit számos kormánypárti exügynök munkájának, akiket akár zsarolhatnak is a múltjukkal, így ez nemzetbiztonsági kockázat is. Sajnos még az Orbán-kormánynak is tagja lehetett a D-209-es fedőnevű Medgyessy Péter egykori kollégája, egy szintén III/II-es ügynök, Martonyi János  lehet, hogy valaki inkább a „Marosvásárhelyi” vagy „Magasdi” fedőnéven ismeri , illetve a fideszes kormányzat oszlopos tagjává válhatott az ugyanúgy III/II-es Tasnádi László rendészeti államtitkár, és még mondhatnánk példákat, részleteket azonban kevésbé ismerünk, mert a Fidesz továbbra is titkosítja.

(Rétvári Bence felé fordulva:) És, államtitkár úr, micsoda farizeus politika úgy fölvenni a Mansfeld Péter képét is ábrázoló pólót és ebben mutatkozni, hogy a rá halálos ítéletet kérő vérügyésznek néhány évvel ezelőtti haláláig folyósították a több száz ezres luxusnyugdíját, Biszku Bélához hasonlóan, ahogy több más, még élő vérbírónak, ÁVH-s vallatótisztnek a mai napig is. Ez is szégyen.

(13.20)

Persze az elszámoltatás leginkább a kilencvenes évek elején kellett volna, legkésőbb az első kormány idején 1998-tól, de még mindig itt élhetnek kommunista luxusnyugdíjakkal Szűrös Mátyások, vagy például kevesen tudják, de Schmitt Pál is Kádár János miniszterhelyettesi rangban szolgáló diplomatája volt. Titkolják azt is, hogy hányan kapnak kommunista kitüntetések után nyugdíjpótlékokat még manapság is.

Megtisztelő volt, hogy 2012-ben Wittner Máriával közösen nyújthattam be azt a nyugdíjtörvény-módosító javaslatot, melyet el is fogadott az Országgyűlés, és amely alapján meg kellett volna vonni a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat, de azóta is szabotálja, sőt már titkosítja a kormány az adatokat.

A Mi Hazánk hét antikommunista követeléséből miért nem támogatja egyiket sem a kormány? Várom magyarázkodásukat. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Répássy Róbert államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A felszólalása alkalmat ad arra, hogy egyrészt a tegnapi nemzeti ünnep hangulatában, ahhoz kapcsolódva a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánljam az Alaptörvényünket, másrészt pedig szeretném folytatni a miniszterelnök úr által idézett alaptörvényi rendelkezéseket; ez egészen pontosan az Alaptörvény U) cikke.

Az Alaptörvény U) cikke kimondja, hogy az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak többek között az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért (Novák Előd: Ezek lózungok!); a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért; az európai civilizációs hagyományok értékeinek módszeres pusztításáért; az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól való önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, a szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért; az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásért, 200 ezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért; mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.

A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.

Az Alaptörvény U) cikke kimondja, hogy a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. 

A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat lényegében tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.

A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető  jelzem, hogy ez törvényben megtörtént (Novák Előd: Nem igaz!) , az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.

Ezek a rendelkezések, tisztelt képviselő úr, egészen pontosan az Alaptörvény negyedik módosításával kerültek az Alaptörvényben beiktatásra. Az Alaptörvény negyedik módosításáról a tisztelt Ház 2013. március 11-én szavazott. Nos, képviselő úr, sajnos ön és képviselőtársai, azok, akik akkor is képviselők voltak, nem szavazták meg ezeket a rendelkezéseket. (Novák Előd: Salátatörvény!)

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy mindannyiunk tanulságául szolgál, hogy aki itt az előbb felszólalt a parlamentben, az nem szavazta meg az Alaptörvénynek a kommunizmus bűneit elítélő rendelkezéseit. (Rétvári Bence: Szégyen! Szégyen!) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai