Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Ágh Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5249. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. október 19-én megtárgyalta az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló T/5249. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány az elmúlt 12 évben számos erőfeszítést tett a közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek helyzetének könnyítése érdekében. A közigazgatás rendszerének átfogó intézményi átalakítása mellett a polgári kormányzás az elmúlt években több intézkedést tett a bürokráciacsökkentés érdekében, és továbbra is elkötelezett, hogy folyamatosan csökkentse az állampolgárokat, a családokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, melyek jelentősen hátráltatják Magyarország versenyképességét.

Jelen törvényjavaslat a munka világát sújtó adminisztratív terhek csökkentését, a hatósági eljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja, emellett segítséget nyújt a családtámogatási ügyek intézéséhez és a fiatalok életkezdéséhez.

A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslatai érdemi és technikai módosításokat is tartalmaznak. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül kiemeljek közülük néhányat!

A kormány fontos célja a nyugati diaszpórában élő magyar állampolgárok és magyar származásúak visszatérése, ennek megkönnyítése, ezért a Hazaváró-projekt keretében egész sor deregulációs javaslat merült fel.

Sok esetben a hazatérő személynek valamely honosítási eljárást kell igénybe vennie, az állampolgári esküt vagy fogadalmat pedig már Magyarországon szeretné letenni, azonban egyetlen települési önkormányzathoz sem kötődik szorosan. Az ilyen eskütevők számára szükségessé vált egy eskütételi igazgatási szerv kijelölése.

A módosítás fontosságát kiemeli, hogy egyes időszakokban és egyes helyeken az eskütétel elhúzódása tapasztalható, azaz például a nyári igazgatási szünet idején vagy szabadságolások miatt nem kerül sor eskütételre, és a leendő magyar állampolgár aláírt és ellenjegyzett honosítási okirat dacára nem tud élni jogaival. Ezt a közjogilag is visszás helyzetet kívánja orvosolni a módosítás. A módosítások lehetővé teszik a honosított állampolgárok számára, hogy állampolgári esküjüket a választások szerinti szerv előtt tegyék le.

Főszabályként az eskütételre továbbra is a lakóhelyük szerinti polgármester vagy magyar külképviselet vezetője előtt kerül sor. Új lehetőségként az eskütevő kérelmére megnyílik a lehetőség az állampolgári eskü eskütételi igazgatási szerv előtti letételére. Ugyanakkor a tervezet megteremti annak lehetőségét, hogy amennyiben az állampolgári esküt vagy fogadalomtételt a honosított személy az eskütételi igazgatási szerv előtt teszi, és kérelmezi, hogy nem a hivatali helyiségben szeretné megtenni, akkor külső helyszínen is biztosítható. Ebben az esetben a külső helyszíni többletszolgáltatásért az eskütételi igazgatási szerv díjat számolhat fel.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben  a továbbiakban útdíjtörvény  meghatározott viszonylati jegyek fogalmának vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az útdíjfizetés e módjával az úthasználóknak csak elenyésző hányada él, így a rendszer jelenlegi formájában történő fenntartása indokolatlan adminisztratív többletterhet és többletköltséget jelent az egyetemes útdíjszolgáltatók számára.

Az előbbiek alapján megszűnik a viszonylati jegy azon formája, amelyet az úthasználó az útdíjszedési rendszerben történő regisztrációját követően az egyenlege terhére, illetve harminc nappal előre válthat.

A viszonylati jegy megváltásának speciális esete, amikor azt a meghatározott össztömeget, a tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. NFM-rendelet hatálya alá tartozó túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjárműre kell váltani. Ebben az esetben a viszonylati jegyet a díjfizetési kötelezett számára a közútkezelői hozzájárulást megadó szerv, azaz a Magyar Közút Nonfprofit Zrt. értékesíti, tekintettel arra, hogy a hozzájárulást megadó szerv állapítja meg az engedélyezett útvonalat is, a viszonylati jegynek pedig értelemszerűen azzal teljes mértékben egyezőnek kell lenni.

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

A vontatás útdíjfizetési szempontú szabályozása érdekében szükséges az útdíjköteles gépjármű fogalmának pontosítása. A gyakorlatban előfordul, hogy a szerződött díjfizető vagy az úthasználó saját hibájából az útdíjat többszörösen megfizeti, mert például viszonylati jegyet vált, és az útdíjköteles gépjárműben fedélzeti eszközt is üzemeltet.

A szerződésszerű úthasználat a használó felelőssége, ezért az ilyen módon többszörösen megfizetett útdíj szükségtelenül megfizetett része nem jár vissza. Természetesen ez abban az esetben alkalmazandó, ha többszörös útdíjfizetésért a használó felelős, egyéb esetekben  például a használó érdekkörén kívül eső műszaki hiba esetén  a szükségtelenül megfizetett útdíj visszatérítésre kerül.

Az útdíjtörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az egyetemes útdíjszolgáltató az utólagos díjfizetési szolgáltatását fizetési közreműködők igénybevételével nyújthassa a szerződött díjfizetők számára. A fizetési közreműködő elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek az utólagos díjfizetési szolgáltatással kapcsolatban az egyetemes útdíjszolgáltatót terhelik, ezért az általa beszedett útdíj összege alapján átalányköltség-térítésre jogosult.

(18.20)

A fizetési közreműködő igénybevétele az egyetemes útdíjszolgáltató számára csak lehetőség, ugyanakkor, ha fizetési közreműködő bevonása mellett dönt, az utólagos díjfizetési szolgáltatást saját maga már nem nyújtja. Fizetési közreműködőként bárki csatlakozhat, aki a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz.

Tisztelt Ház! Egy nagy jelentőségű, átfogó törvénymódosítás van előttünk. Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Salacz László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne hozzászólni, felszólalni. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Először is engedjék meg, hogy egy kis időrendi visszatekintéssel kezdjek! Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló T/5249. számú törvényjavaslat benyújtására 2023. szeptember 18-án került sor, miután a kormány 2023. augusztus 7e és 15e között lefolytatta a javaslat társadalmi egyeztetését.

Szeretném kiemelni, hogy a kormány nemcsak a társadalmi egyeztetés keretében biztosított lehetőséget a véleményezésre, eleget tettünk a jogszabályokban meghatározott további egyeztetési kötelezettségeknek is, hiszen a törvényjavaslatot megtárgyalta és véleményezte az Országos Munkavédelmi Bizottság, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma is, amely a nagy munkáltatói érdekképviseletek, valamint a szakszervezeti konföderációk részvételével folytatja érdekegyeztető tevékenységét. Majd’ egy hónapja, 2023. szeptember 26-án került sor a törvényjavaslat általános vitájára, ahol immáron országgyűlési keretek között a képviselő urak és hölgyek is elmondhatták álláspontjukat a javaslatot illetően. Mindezen tényeket csak azok kedvéért szerettem volna elöljáróban leszögezni, akik kapkodó jogalkotással, illetve a véleményezési lehetőségek kizárásával, illetve korlátozásával vádolják a kormányt.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatot és a hozzá benyújtott módosítási szándékokat a Törvényalkotási Bizottság 2023. október 19-én tárgyalta meg. Engedjék meg, hogy a továbbiakban ezen módosítások fontosabb pontjait összefoglaljam azon kívül, azon túl, amit Salacz László képviselő úr már az előbb ismertetett.

A Törvényalkotási Bizottság javaslatot fogalmazott meg a közmeghallgatás szabályainak további módosítására, figyelemmel azon társadalmi és digitalizációs változásokra, amelyek indokolttá teszik, hogy a közmeghallgatásokat a jövőben a hagyományos forma mellett elektronikus hírközlő eszköz útján, online, illetve honlapon való közzététellel is biztosítani lehessen.

Fontos kiemelni, hogy a javaslat értelmében a közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket fogalmazhassanak meg és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt  így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket is  igénybe vehet. Álláspontunk szerint a közmeghallgatás módjainak kiszélesítése a részvételiség és a tájékoztatás kiterjesztését is szolgálja.

Engedjék meg, hogy röviden kiemeljem önöknek a Törvényalkotási Bizottság módosító szándékából a Hazaváró Portállal kapcsolatos fontosabb, támogatásra javasolt pontokat is.

Az elmúlt évtized sikeres gazdaság- és családtámogatási programjainak is köszönhetően pozitív fejlemény, hogy az elmúlt években a kivándorlási trend megfordult, és az utóbbi években többen tértek haza külföldről, mint ahányan Nyugatra vándoroltak. Nemzetstratégiai cél ezért ennek a pozitív folyamatnak a támogatása és a Nyugaton élő honfitársaink Magyarországra való hazatelepülésének segítése, megkönnyítése.

A külföldön élő magyarokra és a diaszpóramagyarságra a magyar kormányzat kiemelt figyelmet fordít, és hazatelepülésük adminisztratív oldalról történő támogatása fontos feladat. A támogatásra javasolt szabályozás ezért célul tűzi ki egy elektronikus, egyablakos ügyintézési rendszer kialakítását, amely az ügyfelek számára érdemi segítséget nyújt a hazatéréssel kapcsolatos közigazgatási ügyeik intézése során. A hazatérést támogató szolgáltatás keretében elektronikus felület kerül fejlesztésre, ahol az ügyfél élethelyzetalapú tájékoztatást és személyre szabott ügyintézési támogatást kaphat a hazatérésével kapcsolatos ügyek intézéséhez.

A Hazaváró Portál segítségével minden felhasználó pontos iránymutatást kap a hazatéréshez szükséges teendőkről. A személyes ügyintézés 27 kijelölt kormányablakban, koordinált módon is elérhető lesz. Az ügyfélnek az elektronikus felületen keresztül lehetősége lesz egy űrlap kitöltésével az ügyfél által meghatározott kormányhivatal részére az ügyintézés megkönnyítése céljából adatokat továbbítani a személyes ügyintézés megkezdése előtt. Az ügyfél rendelkezése alapján a kormányhivatal mint „hazaváró iroda”, jogosult lesz a továbbított adatok kezelésére, a kezelt adatok alapján az ügyféllel közvetlen kapcsolat kialakítására és az ügyfél hazatérésével kapcsolatos ügyek intézésének megkezdésére.

Kiemelem továbbá, hogy Magyarország Kormánya 2010 óta teljesen újjászervezte a közigazgatást, amelynek fő célja, hogy az állampolgárok és vállalkozások adminisztrációs terhei csökkenjenek, ezáltal olcsóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé téve az állami ügyintézést. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővíti a kormány az elektronikus ügyintézési lehetőségeket, és célja, hogy bevezesse a digitális állampolgárságot, és lehetővé téve, hogy 2026-ra az emberek szinte minden közigazgatást érintő ügyet képesek legyenek online  elsősorban hordozható eszközökön  intézni.

Ebbe a sorba illeszkedik az „Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetése” kiemelt projekt keretében létrehozott e-bejelentő is, azonban a szolgáltatás új horizontot nyit az állam és a szolgáltatói szektor együttműködésében is, immár ez utóbbi ágazatban is csökkentve az ügyintézéssel járó terheket. Számos olyan élethelyzet van, amikor valamilyen személyes adat megváltozását az ügyfeleknek be kell jelenteniük mindazokhoz a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatókhoz, ahol előfizetéssel rendelkeznek. Ilyen a lakcímváltozás, a kapcsolattartási adatok megváltozása, a házasságkötés vagy tudományos fokozat megszerzése okán bekövetkező névváltozás is.

Ezeket a változásokat eddig egyesével kellett a gáz-, villany-, víz-csatorna-, távhő-, tévé-, internet- és telefonszolgáltatók felé bejelenteni, ami akár többórányi, esetenként személyes megjelenéssel járó ügyintézési terhet jelentett az embereknek. Ugyanígy új ingatlan vásárlása esetén is külön-külön kellett a közműszolgáltatóknál elintézni a szolgáltatások átírását. Az ingyenes e-bejelentő szolgáltatást azért hozta létre a kormány, hogy az emberek egyszerűbben és könnyebben elintézhessék ezeket az ügyeket, így rengeteg időt és utánjárást spórolhatnak meg. Az e-bejelento.gov.hu oldalon ügyfélkapus bejelentkezést követően mindez egy lépésben, az otthon kényelméből is elintézhető, de a kormányablakokban személyes ügyintézésre is lehetőség van.

Az e-bejelentő 2022 elején mintegy harminc közműszolgáltatóval indult, idén nyártól viszont már az ország valamennyi közműcége elérhető az e-bejelentőn, szeptemberre pedig a legjelentősebb telekommunikációs vállalatok is csatlakoztak a szolgáltatásokhoz. Így jelenleg 131 közműcég és több mint ötven tévé-, telefon- és internetszolgáltató esetén érhető el az e-bejelentő által kínált egyszerű ügyintézés.

Az idei évben véghez vitt legjelentősebb újítás, hogy már nemcsak a magánszemély-magánszemély közötti közműátírásokat lehet intézni az e-bejelentőn, hanem a jogi személyekről a magánszemélyekre történő felhasználóváltást is képes kezelni a rendszer, így az új építésű lakást vásárlók vagy a cégtől lakást bérlők számára is egyszerűbbé válik az ügyintézés.

Továbbá a tapasztalatok alapján a hatékony működés érdekében  például ügyféli jelzések megválaszolása, esetleges működési anomáliák kiszűrése  szükséges az adatváltozás-kezelési szolgáltató adatkezelésre vonatkozó határidejének meghosszabbítása, amely a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal előzetesen egyeztetésre került.

(18.30)

A törvényjavaslat elfogadásával az eddigi 15 munkanapról egy évre módosítja az adatkezelés időtartamát, és így a felületen keresztül az ügyfél tovább érheti el a beküldött ügyére vonatkozó adatokat.

Tisztelt Országgyűlés! Végül engedjék meg, hogy a törvényjavaslat általános vitájában reagáljak a jogosítvány ingyenes megszerzésével összefüggésben felvetett kérdésekre. A törvényjavaslat szerint a jövő ősszel induló tanévtől ingyenes lesz a jogosítvány megszerzése a középiskolákban és szakképző intézményekben tanulók számára. A kormány továbbra is elkötelezett a családok támogatása iránt, mert a társadalom alappillére a család. Erre figyelemmel a jogosítvány megszerzése részletszabályainak kidolgozása során a kormány célja, hogy ezen intézkedés valódi segítséget jelentsen a családok számára, és mentesítse a B kategóriás jogosítvány megszerzésével járó több százezer forintos anyagi megterhelés egészétől a családokat.

Álláspontom szerint a törvényjavaslat vitája során nem hangzott el olyan érv, amely kétségbe vonta volna a javaslat szükségességét, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és kétharmados többséggel járuljanak hozzá ahhoz, hogy jelentősen csökkenthessük az állampolgárok, valamint a vállalkozások adminisztratív terheit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert államtitkár úr. Jelzem, hogy amennyiben a vitazáróban fel kíván szólalni, 9 perc 20 másodperc áll majd a rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselő úrnak, a vitához kapcsolódó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előadójának, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Hatperces időkeret áll a rendelkezésére.

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/5249 über „Bestimmungen in Bezug auf die weitere Vereinfachung der Funktionsweise des Staates“ im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló, T/5249. számon benyújtott törvényjavaslattal, illetve annak nemzetiségi vonatkozásaival kapcsolatban. Ezen törvényjavaslathoz kidolgoztunk egy módosítótervezetet, amelyet a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának 2023. szeptember 25-ei ülését követően írásban megküldtem egyeztetésre az előterjesztőnek, mely végül is nem kapott támogatást az előterjesztő részéről. Ugyanakkor dr. Pilz Tamás miniszteri biztos úr arról biztosított bennünket az október 30-ai ülésünkön, hogy a javaslatot hosszabb távon támogatni tudják, viszont a jelenlegi javaslatunk a jogalkotó szemszögéből nézve még nem eléggé kidolgozott, több aggályt, feltételt kell tisztázni és egyeztetni, hogy ebből ténylegesen támogatható módosító javaslat legyen.

Tisztelt Ház! Annak ellenére, hogy a módosító szándékunk, mely az országos nemzetiségi önkormányzatok bizottságainak online ülésezésére vonatkozott, most nem kapott megfelelő támogatást, ezért nem nyújtottuk be, mégis egyértelműen volt előnye, hogy ezt a kérdést felvetettük, ugyanis az egyeztetések és levélváltások alapján most már pontosan tudjuk, hogy milyen aggályok fogalmazódtak meg, mit tartanának szükségesnek a szabályozásba beemelni a szaktárcák.

Mi továbbra is fenntartjuk, hogy rendkívül fontos lenne ennek a kérdésnek a rendezése, hiszen az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűléseinek bizottságai olyan speciális, egyedi helyzetben vannak, amilyenben az önkormányzati rendszerben senki más. Ők a nemzetiségi munkájukat szabadidejükben, ellenszolgáltatás nélkül, normál munkájuk mellett végző emberek, akik az ország legkülönbözőbb helyeiről kell hogy összejöjjenek esetenként egy fél-, negyedórás, sokszor formális megbeszélésre, hiszen sokszor előzetesen mindent le tudnak egyeztetni. Az önkormányzati rendszerben sehol máshol nincs ilyen országos feladat, egyedül az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűlésének megfelelő, az önkormányzati rendszerben ennek megfelelő parlamenti bizottságok esetében. A parlamenti bizottságoknál, ahol a parlamenti tagok főállású parlamenti képviselők, főszabályként kizárólag a parlamenti munkájukkal foglalkozhatnak, mégis a parlamenti bizottságok működése érdekében lehetővé tesszük azt, hogy helyettesítsenek, mert helyettesítés nélkül sokszor még a parlamenti bizottságok munkája is ellehetetlenülhetne. Maximálisan indokoltnak tartjuk tehát, hogy ezt a kérdést továbbvigyük, és az online bizottsági ülést vagy a bizottsági helyettesítést lehetővé tegyük.

Ennek okán a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége folytatja az egyeztetéseket az előterjesztővel, illetve az érintett szaktárcákkal, hogy minél előbb el tudjunk jutni egy olyan egyeztetett módosító javaslathoz, mellyel jelentősen meg tudjuk könnyíteni és egyben egyszerűsíteni az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűlése bizottságainak és ezáltal az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűlésének működését is.

Ennek reményében és tudatában a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló, T/5249. számon benyújtott törvényjavaslattal egyetért, annak elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Ritter Imre képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amit a kijelzőn is láthatunk. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne zárszót mondani. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Rövid ideig szeretném még igénybe venni a tisztelt Ház idejét, ugyanis a törvényjavaslat egyik részével, rendelkezésével kapcsolatban néhány civil szervezet, illetőleg országgyűlési képviselő levelet intézett az Igazságügyi Minisztériumhoz, tudomásom szerint az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságához is, és szeretnék erről a témáról beszélni, mégpedig az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról van szó.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával a törvényjavaslat szerint megteremtésre kerül annak lehetősége, hogy a házasságkötési szándékot a nagykorú magyar állampolgár házasulók az anyakönyvvezető előtt elektronikus azonosítást követően elektronikus úton is bejelenthessék. Ezzel mentesülhetnek a házasulók a kötelező közös megjelenés adminisztratív terhe alól. A hozzánk eljutott vélemény vagy észrevétel szerint az elektronikus szándékbejelentés lehetőségét a törvényjavaslat kizárólag a házasságkötésre vonatkozóan teremti meg, ezáltal a véleményezők szerint a jogalkotó különbséget tesz a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése között.

Nos, tisztelt Ház, az Igazságügyi Minisztérium mint az előterjesztő kormány képviselője megvizsgálta ezt a kérdést, és az alábbiakról szeretném tájékoztatni önöket. Az Alaptörvényből következően az állam védi a házasság intézményét. Álláspontunk szerint az állam intézményvédelmi kötelezettségéből fakadóan lehetősége van a jogalkotónak arra, hogy a házasságra vonatkozóan olyan szabályokat alakítson ki, amelyek ösztönzőleg hatnak, és egyúttal megkönnyítik a házassági szándék bejelentését. A bejegyzett élettársi viszony kapcsán jelezzük, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága következetes gyakorlata szerint a jogalkotónak lehetősége van arra, ahol ez indokolt, hogy a házasságra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan eltérő szabályokat állapítson meg.

(18.40)

Nem kizárt az sem, hogy a jogalkotó a házasság, illetve a család védettségi szintjét előnyök nyújtásával tovább emelje. Az Alaptörvény XV. cikke az azonos szabályozási körbe tartozó, összehasonlítható helyzetben lévő személyek, csoportok közötti önkényes különbségtételt tiltja. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint tehát például az eljárási szabályok különbsége és az Alaptörvény XV. cikke között nincs alkotmányossági összefüggés, a különböző jogintézményekre, jelen esetben a házasságra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó rendelkezések közötti különbség esetében nem merül fel a hátrányos megkülönböztetés kérdése.

Tisztelt Ház! Tehát ezek után továbbra is kérem önöket, hogy az Országgyűlés fogadja el az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   212-215   216-223   224-241      Ülésnap adatai