Készült: 2024.05.09.12:42:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2023.10.09.),  41-44. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:36


Felszólalások:   35-40   41-44   45-48      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a KDNP képviselőcsoportjának a vezetője, Simicskó István képviselő úr következik. Megadom a szót.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a KDNP-frakció nevében magam is kifejezzem őszinte részvétünket Sólyom László családjának, hozzátartozóinak, osztozunk a gyászukban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány értékről és ezen értékekre leselkedő veszélyekről szeretnék szólni ma a napirend előtti felszólalásomban, többek között a függetlenségről, szuverenitásról, békéről, szabadságról, és hasonló kérdésköröket szeretnék itt felvetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szuverenitás nem jelent mást, mint függetlenséget, önállóságot bizonyos főhatalmi kérdésekben. Én azt hiszem, hogy amikor az Európai Unióval való vitáinkat végigtekintjük, akkor ez alapvető kérdés, hogy őrizzük meg Magyarország függetlenségét, önállóságát. Ugye, a függetlenség az nem jelent mást, mint hogy az államnak van egyfajta területi egysége, épsége, egyfajta politikai függetlensége és sérthetetlensége, sőt azt is tudjuk, hogy az államok jogilag egyenlőek a nemzetközi kapcsolatokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió alapító okiratában úgy szerepel, hogy az Unió nem más, mint szuverén államok közössége. Alapvető feladata az Európai Uniónak a béke megőrzése, és hangsúlyoznám, hogy döntéseiben eddig legalábbis azt a törekvést mutatta, hogy konszenzussal hozza meg a döntéseket, a tagállamok egységes egyetértése történjen meg minden fontos kérdésben.

Ezzel szemben napjainkban mit látunk, tisztelt képviselőtársaim? Az egykori Nobel-békedíjas Európai Unió  hiszen szervezetek is részesülhetnek Nobel-békedíjban, 2012-ben megkapta az Európai Unió is mindezt  jelenleg az ukrajnai háború egyik legnagyobb finanszírozójává vált. A migráció kérdéskörében a legnagyobb támogatója lett az Európai Unió ennek a veszélyforrásnak. És, ami még szomorúbb, hogy az Európai Unió teljesen figyelmen kívül hagyta egy fontos tagállamának, Magyarországnak a döntéseit, miközben Magyarország elutasította a kötelező betelepítési kvótát, és tette ezt úgy, hogy ezt megelőzte egy nemzeti konzultáció, sőt egy népszavazás is: 3,4 millió állampolgárunk fejezte ki a nemtetszését Brüsszel ez irányú politikájával szemben, és én azt hiszem, hogy a magyar kormánynak ezt messzemenőkig figyelemben kell tartania a jövőben is. Magyarország Alaptörvénye is kiszámítható, és egyértelműen fogalmaz, hiszen benne szerepel, hogy idegen népesség betelepítése nem lehetséges, tisztelt képviselőtársaim! Tehát mi nyílt és őszinte kártyákkal játszunk az Európai Unióban is.

Mi nem támogatjuk az illegális migránsok általános, évenkénti, automatikus, kvóta szerinti elosztásának rendszerét, mert az illegális tömeges migráció igenis veszélyes: terrorcselekményekkel, bűnözésekkel, no-go zónákkal, kulturális összeütközésekkel jár. Számos példa igazolta az elmúlt években is mindezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlenül szerepel Magyarország nemzeti biztonsági stratégiájában az a kitétel, hogy a migráció az államokban az instabilitás táptalaját szüli; a terrorizmus, a fegyver-, a kábítószer-kereskedelem, valamint az embercsempészet a velejárói. A kiemelt biztonsági kockázatok között a nemzeti biztonsági stratégiában a következőképpen láthatjuk a kitételt. Első helyen szerepel mint kiemelt biztonsági kockázat a migráció, az illegális tömeges migráció, hiszen a tömeges illegális migráció valóban nagyon komoly kihívásokat jelent minden ország számára, így Magyarország számára is. Én azt hiszem, hogy mindezt tudják természetesen Brüsszelben is, tudják a brüsszeli döntéshozók is, tisztelt képviselőtársaim, sőt meg is tapasztalhatták ők maguk is, hogy milyen veszélyekkel jár mindez; az elmúlt évek bizonyítják mindezt. Brüsszel ismét visszaél sajnos a hatalmával, jól látható, hogy Brüsszel el fogja tüntetni saját európai nemzeteit, ha így folytatja ezt az önfeladó, önpusztító politikát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi arra kérjük a kormányt, hogy védje meg Magyarország déli határait az egyre erőszakosabb fegyveres támadásokkal szemben is, továbbra se támogassa a kötelező migránskvóta elosztását, semmilyen kötelező elosztást ne támogasson. Arra kérjük a magyar kormányt, védje meg Magyarország politikai, gazdasági, kulturális szuverenitását.

(14.30)

Mi nem akarunk Magyarországon migránsgettókat létrehozni, mert Magyarországnak ez nem érdeke, és arra kérjük a kormányt, hogy továbbra is következetesen álljon ki helyes migránspolitikájával. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ismét Dömötör Csaba államtitkár úr fog válaszolni. Megadom a szót.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Még mielőtt reagálnék, szeretnék a korábbi felszólalásokra is reagálni. Gurmai Zita úgy fogalmazott, hogy van egy Nobel-díjasunk, Claudia Goldin, akinek szeretettel gratulál. Nekünk is van új Nobel-díjasunk, igazából kettő: Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Szívből gratulálunk! (Taps a kormánypártok soraiban.) Nekik világraszóló elismerés, nekünk, magyaroknak hatalmas büszkeség.

Engedje meg, képviselő úr, hogy egy kicsit tágabban közelítsem meg azt a kérdést, amelyet felhozott, milyen kihívásokkal is állunk szemben. Egy rendkívüli és rendkívüli nehézségekkel terhelt időszakban vagyunk, és még nem látni, hogy hol a vége. A járvány után orosz-ukrán háború, az elmúlt napokban pedig Izraelben lobbant fel az erőszak. Sok minden hiányzik ezekben a hónapokban, de az biztosan nem, hogy még a Közel-Kelet is lángba boruljon, még egy helye a világnak, ahol mielőbbi békére kell törekedni.

Ami a hozzánk közelebbi háborút illeti, ennek a gazdasági terheit a hadviselőkön túl leginkább Európa viseli, és senki, de senki nem tudja kivonni magát a következmények alól. Ilyen körülmények között kell Magyarországot gyarapodó, növekedő pályán tartani, és a gyarapodás minden egyes darabjáért keservesen meg kell küzdenünk, semmilyen eredményt nem fognak ingyen adni. Érdemes számba vennünk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek nehezítik ezt a munkát.

Először is, az energiaárak tartósan magasan maradnak. Csökkentek a csúcsárakhoz képest, de a háború előtti időszakhoz képest magasabb szinten álltak be. Ez pedig tartós versenyképességi hátrányt okoz az európai gazdaságnak, és főleg azoknak az országoknak, amelyek a leginkább kiszolgáltatottak az importnak, és azon belül nincs is sok alternatív beszerzései lehetőségük. Mindeközben az uniós kassza szép lassan kiürült. Euró-tízmilliárdokat költöttek Ukrajnára, azon belül is fegyverküldésre, és most további tízmilliárdokat kérnek. A helyzet abszurditását mutatja, hogy úgy kérnek többletforrásokat, hogy mi még az eddigi pénzeinket sem kaptuk meg. Klasszikust idézve kérdezhetjük: „És ezt így hogy?”

Egy másfajta nehezítő körülmény a nyugati sajtóban is nagy figyelmet kapott. Arról van szó, hogy meghatározó erejű cégek jóval nagyobb mértékben emelik az áraikat, mint az indokolt lenne. A cikkekben ezt gyakran greedflationnek nevezik, mi nevezzük inkább nyerészkedésnek. Bárhogy is legyen, különadókkal és hatósági ellenőrzésekkel kell fellépni a jelenség ellen. Csak halkan jegyzem meg, hogy folyamatos és nagy a nyomás rajtunk, hogy a különadókat vezessük ki.

A mezőgazdaságban is szép számban vannak kihívások. Az európai, illetve a kelet-európai gazdák komoly nehézségekkel néztek szembe és néznek szembe. Az elvileg Afrikába szánt ukrán gabona Kelet-Európában ragadt, ennek jelentős része itt ragadt, és kiszolgáltatott helyzetbe hozta a kelet-európai gazdákat. Ráadásul közben elindult a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó uniós szabály fellazítása is. Ez is olyan jelenség, amelyre kellő erővel kell reagálnunk, ha kell, megerősített kelet-európai együttműködéssel.

És ha mindez nem lenne elég, akkor Európa déli kapui tárva-nyitva vannak. Volt olyan nap, hogy Lampedusában egyetlen nap alatt 5 ezer bevándorló érkezett, olyan nagyságrendben érkeznek, ami már most megterheli az ellátórendszereket, a közbiztonsági következményekről nem is beszélve. Na, őket akarják elosztani azzal a kvótarendszerrel, amelyet elfogadtak pár hete, ráadásul egy múlt heti döntés alapján az Európai Bizottság felül is írhatná a kvótákat, azaz létszámkorlát nélkül mehetnének a jövőben a betelepítések. Szó sem lehet róla!

Ebből a pár példából is látszik, hogy sokfrontos küzdelemben kell helytállnunk, távol kell tartani a háborút, küzdeni kell az infláció ellen, ki kell iktatni az inflációt fűtő tényezőket, kezünkben kell tartani a legfontosabb döntések jogát, és mindeközben minden erővel védenünk kell a határainkat. Ez lesz a dolgunk, ez nem is kevés, de készen állunk rá, akkor is, ha az ellenzéki pártoktól ehhez semmilyen, de semmilyen segítséget nem kapunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   35-40   41-44   45-48      Ülésnap adatai