Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen megértem azt, hogy az ellenzéknek az a dolga, mindenkori kötelessége, hogy támadja a kormányt minden ügyben. Az ugyanakkor mégiscsak furcsa, amikor az alacsony munkanélküliség miatt teszi ezt. Ugyanis az a helyzet, amire ön hivatkozik, hogy ma vannak Magyarországon hiányszakmák, vannak nagy számban betöltetlen álláshelyek, arra vezethető vissza, hogy az utóbbi 12 év sikeres gazdaságpolitikája nyomán előállt egy olyan helyzet, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta nem tapasztalt, sőt soha korábban a modern gazdaságtörténete során, nevezetesen, hogy gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság valósult meg ebben az országban. A statisztikai számok nyilván mutatnak néhány százalékos munkanélküliséget, de mindenki, aki ebben az országban él, aki ebben az országban dolgozik, aki ebben az országban szolgáltatásokat vesz igénybe, pontosan tudja a saját bőrén a mindennapokból, hogy micsoda akut munkaerőhiány jelentkezik néhány területen.

Egyértelműen keresleti piac alakult ki, hála istennek, ez egy örvendetes fejlemény, hiszen korábban a magyarok csak az elmúlt generáció során is több ízben, legalább kétszer megtapasztalták azt, egyébként a baloldali kormányok téves és hibás gazdaságpolitikája következményeként, hogy milyen a tömeges munkanélküliség rémével szembenézni. Kevés pusztítóbb jelenség van erkölcsi, anyagi értelemben egy társadalomban, mint a munkanélküliség, különösen ha az olyan tömeges mértéket ölt, amekkorát öltött a kilencvenes években, amikor az országra szakadt a rendszerváltás, illetve a megelőző évek, évtizedek gazdaságpolitikájának a teljes csődje, illetve a 2008-as gazdasági válságot megelőző hibás kormányzati politika teljes következménye, és az ország legakutabb problémája, kihívása az volt, hogy százezrek vannak munka nélkül. Ezt a helyzetet sikerült mára kezelni és egy keresleti piacot kialakítani a munkaerőpiacon, ami mégiscsak jobb, mint ha kínálati piac van és nehéz az elhelyezkedés.

Tisztelt Képviselő Úr! Európai országok sora választott más megoldást, mint Magyarország. Ön is említette azt a nyugati modellt, amely azt mondja, hogy tömegesen kell behozni olyan állampolgárokat, ráadásul családostul, akik a munka és a jobb élet reményében hajlandók letelepedni Európában az adott országban. Magyarország nem lépett rá erre az útra, nagyon tudatosan elkerülte ezt az utat, ahogyan 2015-ben a tömeges migrációval szembeni fellépése és azóta folytatódó védekezése is erre rámutat.

Vannak olyan közép-európai országok, nézze meg képviselő úr például a visegrádi partnereink példáját, amelyek azt az utat választották, hogy szomszédos, tőlünk alapvetően keletre eső országokból  lásd Ukrajna  importálnak nagyon komoly mennyiségű munkaerőt. Jóval az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása előtt Lengyelországban már közel 2 millió ukrán vendégmunkás dolgozott, Csehországban több mint félmillió és Szlovákiában is közel 100 ezer, és ez egy főre vetítve sokszorosan meghaladja, pontosabban meghaladta az akkor Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások számát. Ezt az utat is elkerülte Magyarország, pontosan azért, hogy a saját munkaerő-kapacitásával töltse be a gazdaságban előállt munkaerőhiányos helyzeteket.

De ennek is van egy határa. Vannak olyan helyzetek, amikor egy ország kapacitása nem elegendő a gazdasági fejlődéssel lépést tartani. Ezért hoztuk meg azt a stratégiai döntést, hogy nagyon szigorúan szabályozott keretek között, kifejezetten csak konkrét munkaerőhiányos helyzetekre reflektálva, határozott ideig, nagyon szigorúan megszabva az itt-tartózkodás térbeli és időbeli limitjeit hozunk harmadik országbeli munkaerőt Magyarországra a magyar családok gazdasági versenyképességének a fenntartása érdekében, hiszen gazdasági növekedés csak akkor van, ha a munkahelyek maradéktalanul be vannak töltve. Ezt szolgálja ez az intézkedéssorozat a magyar emberek érdekében. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)