Készült: 2024.05.09.06:26:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

70. ülésnap (2023.06.12.),  41-46. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:43


Felszólalások:   37-40   41-46   47-52      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló napirend előtti felszólalására kerül sor ötperces időtartamban. Megadom a szót szószóló úrnak. Parancsoljon!

VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя като застъпник на българското малцинство в унгарския парламент.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy mint a bolgár nemzetiségi szószóló, tisztelettel köszöntsem önöket, és röviden megemlékezzek arról, hogy május 24-én immár 172 éve ünnepli Bulgária és a magyarországi bolgár közösség hivatalosan is Szent Cirill és Szent Metód, a szláv írásbeliség, a hit és kultúra napját. 1985 óta, immár 38 esztendeje a Zalaváron felállított emlékműnél tisztelgünk és emlékezünk, ahol történelmi források alapján bizonyíthatóan e két szent hirdette a kereszténységet.

Szent Cirill és Szent Metód, a két bizánci keresztény hittérítő, a IX. század elején a szláv nyelvű liturgia elfogadtatásával, és a glagolita ábécé megalkotásával járultak hozzá a szláv nyelv, kultúra és irodalom fejlődéséhez. Minden év május 24e a szláv országok többségében e két nagy apostol, Szent Cirill és Szent Metód emléknapja, és egyben a szláv írásbeliség, hit és kultúra ünnepe is. Ezért sem véletlen, hogy a Magyarországi bolgárok temploma e két szent nevét viseli.

A kereszténység, a keresztény értékek a mai napig fontos összekötő kapocsként működnek Európa népei közt, még akkor is, amikor komoly ellenerők munkálkodnak háttérbe szorításán. Ha keresztény hitünkre, vallási szertartásainkra úgy tekintünk, mint az ég felé nyúló faágainkra, akkor a nyelvünk, hagyományaink, történelmünk a földbe nyúló gyökereink. A nyelvünk és hagyományaink megőrzésének egyik legjobb eszköze a nemzetiségi oktatási intézményekben megvalósuló aktív és korszerű nyelvoktatás és kulturális nevelés.

Az elmúlt évtizedben örvendetes módon nőtt a nemzetiségi oktatási intézményekben nevelt, oktatott gyermekek száma, köszönhetően a folyamatosan növekvő költségvetési támogatásoknak, az oktatási intézmények beruházásainak és fejlesztéseinek, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított és lehetővé tett oktatási intézmények átvételének.

(14.50)

Kijelenthetjük, hogy Európában egyedülálló a hazai nemzetiségek állami támogatása mind szellemi, mind pedig anyagiakban megnyilvánuló formában. Az idén 30 éves a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény. Az eltelt időszak bebizonyította, hogy jó döntés született akkor, amikor a magyar Országgyűlés elfogadta ezt a törvényt. 2014-től, amióta a nemzetiségek képviselettel rendelkeznek a magyar Országgyűlésben, Magyarország Kormányának köszönhetően a nemzetiségi költségvetési támogatások hatszorosára emelkedtek. Az Alaptörvényben is rögzítetten Magyarország fontos államalkotó tényezőként tekint a hazai nemzetiségekre, mintegy kodifikálva Szent István örökségét, aki fiához, Szent Imre herceghez szóló intelmeiben így találta  idézem -: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2023. évi költségvetési vita során korábban tett felszólalásomhoz hasonlóan engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságának és munkatársainak, az Országgyűlésnek a magyarországi nemzetiségek nemzeti önazonosságának megőrzéséhez nyújtott példaértékű támogatásáért, ami az elmúlt években mind a költségvetési támogatások folytonos növelésében, mind pedig a nemzetiségi oktatás és kultúra több szintű segítése révén nyilvánult meg. A nemzetiségi önkormányzatok és az intézményeik kiegyensúlyozott, stabil működéséhez a szükséges források biztosítása hozzájárul a nemzetiségek megmaradásához Magyarországon. Köszönöm a figyelmüket. Благодаря за вашето внимание! Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úr kíván reagálni. Parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Úr! Bulgária és a magyarországi bolgárok közössége 172 éve ünnepli a szláv írásbeliség, a hit és kultúra napját. A szláv írásbeliséget, a Szentírás szláv nyelvre fordítását, a szertartások szláv nyelvű lehetőségét két görög testvérnek, Cirillnek és Metódnak köszönhetjük.

1140 évvel ezelőtt, Krisztus után 873-ban Nagy-Morvaországban kezdték meg működésüket. A Szentírást, a liturgiát görög és latin betűkészletekkel ószláv nyelven nem tudták lejegyezni, ezért alakult meg és alapították meg a glagolita ábécét, mely sokak szerint a cirill írás alapjait is megteremtette. A szláv nyelvű liturgia megelőzte évszázadokkal, illetve évezreddel akár a reformáció törekvését, akár pedig a katolikus egyház második vatikáni zsinatának döntését. Görög és latin nyelv mellett így megjelent a szláv nyelv is a liturgiában. XVI. Benedek pápa így nyilatkozott a két görög fivér, Cirill és Metód munkásságáról: „Meg voltak győződve arról, hogy az egyes népek nem mondhatják magukénak maradéktalanul a kinyilatkoztatásról szóló tanítást mindaddig, amíg azt nem hallották saját nyelvükön és nem olvasták saját ábécéjük betűivel”. Cirill és Metód klasszikus példája annak, amit ma inkulturációnak nevezünk, azaz minden népnek ötvöznie kell saját kultúrájával a kinyilatkoztatott üzenetet és saját nyelvével kell kifejeznie annak üdvözítő igazságát.

Tisztelt Országgyűlés! Ma is érvényes törekvés mindez. Minden egyes népnek a nyelvét, hagyományait és kulturális sajátosságait meg kell őrizni, meg kell őriznünk. Minden ez ellen irányuló cselekedetet, törekvést, akár a direkt beolvasztást például a multikulturalizmuson keresztül, akár kényelemből, nemtörődömségből, hanyagságból fakadó mulasztást el kell utasítani. Ezért is fontos nekünk itt, a Kárpát-medencében a szomszédos országokkal való jó viszony, jó kapcsolat, az országaikban élő magyarok támogatása, és ezért is kell kiemelt szerepet és lehetőséget adnunk a magyarországi 13 őshonos nemzetiségnek.

Tisztelt Szószóló Úr! Köszönöm, hogy ebben a munkában, ebben a törekvésben, összefogva akár parlamenti képviselőkkel és szószólókkal, akár országos és helyi vezetőikkel, valóban, ahogy ön is mondta, az Európai Unióban egyedülálló lehetőséget tudunk biztosítani a nemzetiségek számára. Biztosítjuk a lehetőséget a nemzetiségi nyelv megőrzésére, a nemzetiségek hitének továbbadására, nemzetiségeink kultúrájának gyakorlására és a nemzetiségeinknek az oktatás-nevelés megszervezésére.

Köszönöm azt is, tisztelt szószóló úr, a szószólóknak, képviselő úrnak is, hogy a nehezebb időkben is, mint a mostani is, szót tudunk érteni és további támogatásokkal fejleszteni tudunk akár iskolákat, akár intézményeket, akár kulturális helyiségeiket. Nemcsak hogy ebben tudunk fejlődni, hanem fenntartani tudjuk azt, amit az elmúlt években megteremtettünk, azokat az eredményeket továbbvinni, amelyeket az elmúlt egy évtizednek köszönhetünk. Idén is és jövőre is mindezeket megőrizni, továbbvinni csak békében és békességben lehet. A legnagyobb remény éppen ezért az is, és mindannyiunk jövője szempontjából kiemelten fontos, hogy a két legnagyobb szláv nép közötti békesség megteremtődjék, térjenek vissza Szent Cirill és Szent Metód törekvéseihez, a kereszténységben, kultúrában és részben a nyelvben és írásban az egységhez. Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Arató Gergely, DK; Hegedűs Andrea, DK; Varga Zoltán, DK; Ráczné Földi Judit, DK; Keresztes László Lóránt, LMP; Bencze János, Jobbik.

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csárdi Antal, LMP; Mellár Tamás, Párbeszéd; Novák Előd, Mi Hazánk; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Kunhalmi Ágnes, MSZP; Tóth Endre, Momentum; Komáromi Zoltán, DK; Aradszki András, KDNP; Csöbör Katalin, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dudás Róbert, Jobbik; Dócs Dávid, Mi Hazánk.

A szerdai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, LMP; Dudás Róbert, Jobbik; Z. Kárpát Dániel, Jobbik.

A csütörtöki napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, Jobbik.




Felszólalások:   37-40   41-46   47-52      Ülésnap adatai