Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/4026. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Ezért megadom a szót Pogácsás Tibor képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

POGÁCSÁS TIBOR, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. június 8-án tartott ülésén tárgyalta meg a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló T/4026. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja, hogy a magyar munkaerő és a munkaerőpiac védelmi szempontjainak maximális érvényre juttatása mellett stabil és átlátható kereteket biztosítson a külföldi beruházások megvalósításához szükséges harmadik országbeli munkaerő behozatalához. A törvényjavaslat lényege a vendégmunkás jogi kategória megalkotása a különféle nagy projektekre érkező harmadik országbeliek foglalkoztatására. Fontos eleme a javaslatnak, hogy tiltólista meghatározásra kerül azokra a foglalkozásokra vonatkozóan, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható. A javaslat felhatalmazást ad azon biztonságosnak ítélt harmadik országok listájának meghatározására, ahonnan a vendégmunkás Magyarországon foglalkoztatható, továbbá meghatározza egy adott évre vonatkozóan a Magyarországon foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát országonkénti kvótával. A törvényjavaslat fogalmilag határozza meg és írja körül azt a személyi kört, akiket Magyarország vendégmunkásként azonosít. Így nem minden harmadik országbeli állampolgárságú, Magyarországon egyébként munkát vállaló személy számít vendégmunkásnak, a vendégmunkások köre ennél szűkebb.

A vendégmunkás jogi kategória megalkotása így egyfajta szigorításként is értelmezhető. Esetünkben a törvényjavaslat kizárja a családegyesítést és a nemzeti letelepedési engedély megszerzését. Ezek fontos garanciális szabályok, melyek gátat szabnak a nyugat-európai multikulturális társadalom kialakulásának.

A Törvényalkotási Bizottság eljárása során a javaslat több helyen kiegészítésre és pontosításra került. Ezáltal például lehetőség lesz a vendégmunkás-tartózkodási engedély belföldi kérelmezésére abban az esetben, ha a maximális 2 plusz 1 éven túl a vendégmunkás továbbra is olyan munkát vállal Magyarországon, amely megfelel egyébként a vendégmunkás-foglalkoztatási formának.

Tisztelt Ház! A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló jogszabály módosításának célja az is, hogy az elhúzódó háborús helyzetben tovább erősítse a magyar munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás növekedését és a munkaalapú társadalom megerősítését. Mindezek alapján kérem támogatásukat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Pogácsás Tibor képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Fónagy János államtitkár urat, az előterjesztőt, kíváne most felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Vállalkozásfejlesztési Bizottság nem állított előadót, most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ígérem, hogy nagyon rövid leszek. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a nemzeti érdekeknek nem az felel meg, ha tömegével hívnak Magyarországra különböző ipari beruházásokhoz vendégmunkásokat, hanem az, ha a kényszerűségből elvándorolt magyar fiataloknak, magyar embereknek, magyar családoknak adnak lehetőséget a visszatérésre. Úgyhogy ezt mindenképpen egy elhibázott politikának tartjuk, és amellett látjuk, hogy milyen más szempontból is megkérdőjelezhető az az iparstratégia, ami elképesztő mennyiségű idegen gyártót hoz ide. Láthatjuk, hogy vendégmunkásokat hívnak, tehát látható, hogy nem magyar embereknek teremtenek munkahelyet, a másik oldalról pedig elképesztő mértékben megnövelik Magyarországnak a villamosenergia-felhasználását, tehát ezzel is gyakorlatilag kényszerhelyzetbe hozzák a magyarokat.

Még egy szempontra szeretném felhívni a figyelmet: a mai egyik vitában egy kormánypárti hozzászóló arról beszélt, hogy a külhoni magyaroknak kívánnak így munkalehetőséget biztosítani. Én azt gondolom, hogy mindazok számára, akiknek fontos az elcsatolt területeken élő magyar nemzettársai sorsa, akinek fontos a nemzetpolitika, az nem fogalmazhat meg egy olyan célt, ami által nagy számban az elcsatolt területeken élő magyarságot anyaországi gyárakba kívánja csábítani. Alapvető szempont és alapvető nemzeti érdek, hogy a magyarság számára a szülőföldön való megmaradás lehetőségét biztosítsuk, és ebben kell támogatást adni a külhoni magyaroknak, ebben kell támogatást adni az elcsatolt területeken élő magyarságnak. Nem arra kéne politikát építeni, hogy ők elhagyják a szülőföldjüket. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, Keresztes képviselő úr. A következő hozzászóló Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselőcsoport részéről.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Miniszterelnök úr a június 9-ei Facebook-posztjában úgy reagált az EU menekültügyi javaslatára, hogy elfogadhatatlan, hogy erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból. Mint ahogy megszokhattuk, most sem azt csinálja, amit mond, mivel ezzel a törvényjavaslattal ugyanúgy harmadik országbeli vendégmunkások tömeges bevándorlását teszi lehetővé. Miközben tusványosi beszédében egy magyar Magyarországról álmodott, addig a vendégmunkások tömeges betelepítése ugyanúgy keveredést fog jelenteni, mintha illegális bevándorlókat engednénk be.

A kormány munkaalapú társadalma a lakosságcsere végrehajtásáról szól. Az elhibázott gazdaságpolitika eredményeként az ázsiai működő tőke behozatala ázsiai munkavállalók beáramlásával jár együtt. Miniszterelnök úr szerint a következő egy-két évben a felépülő gyárakban félmillió új munkavállalóra lesz szükség, vagyis százezrével jöhetnek harmadik országbeli munkavállalók, ami a bérszínvonal letörésével jár.

(19.50)

Parragh László még tavaly is arról beszélt, hogy Magyarország versenyképességének alapja az olcsó munkaerőben rejlik. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Ahelyett, hogy a magyar dolgozót fizetnék meg tisztességesen, és azzal foglalkoznának, miért vándorolnak tömegesen külföldre, a helyükre a fejlődő országokból importálnak olcsó munkaerőt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pár éve még a szerb és ukrán vendégmunkások behozatalához is nagy reményeket fűztek, akik a magyar béreket látva gyorsan tovább is mentek Ausztriába vagy Németországba. 2020-ban egyértelművé vált, hogy a migránspropaganda csak kommunikációs mutatvány, akkor már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás. A Covid alatt egy kormányrendelettel lehetővé tették, hogy az uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül további 15 ország munkavállalói munkavállalási engedély nélkül jöhessenek az országba. Jelen törvényjavaslattal ezt a könnyítést valamennyi harmadik országbéli vendégmunkásra ki akarják terjeszteni.

A Paks II. atomerőmű és a Budapest-Belgrád vasúti beruházás miatt a kormány még a törvényjavaslat november elejei hatálybalépését sem tudta kivárni. A két beruházáson dolgozó EU-n kívüli külföldiek helyzetét a törvényjavaslat benyújtása után két nappal rendeleti úton szabályozták.

Eddig 25 cég kapott minősítő engedélyt, amelyek nagy létszámban és egyszerűsített eljárás keretében hozhatnak partnereik részére ázsiai munkavállalókat. Előfordul azonban, hogy a helyi toborzók csak a schengeni határon belülre akarják juttatni a jelentkezőket, akik ezért nyilván jó pénzt fizetnek nekik, majd felszívódnak. Pártunkhoz érkezett bejelentések alapján a szerbek is a magyar munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül akarnak megszabadulni a többnyire muzulmán bevándorlóktól, akik az EU-s beutazási engedéllyel a kezükben Magyarországról azonnal mennek tovább Németországba.

A munkaerő-kölcsönző cégek az ázsiai munkaerőt kiemelt gyorsasággal és hatékonysággal reklámozzák, a munkáltatókat külön konferenciákkal készítik fel a foglalkoztatásukra. Az integráció elősegítése érdekében nem a vendégmunkás, hanem a magyar munkavállaló érzékenyítésére kellene helyezni a hangsúlyt. Előfordul, hogy a munkáltató a vendégmunkásoknak imaszobát alakít ki, de a helyi szakszervezeteknek nem biztosít irodahelyiségeket.

A külföldiek egy része az anyaországban adózik. A magyar dolgozó csak azt látja, hogy a vendégmunkás a gyárból három műszakban hazavisz nettó 520-530 ezer forintot, miközben ugyanezért a munkáért a magyar munkavállaló 230-250 ezer forintot kap. A magyarok nem érzik jól magukat a munkahelyükön, és ha ezt a problémájukat jelzik, azzal fenyegetik őket, hogy jön helyettük ázsiai, aki majd nem szól vissza.

A vendégmunkások a munkaerő-kölcsönző vállalkozásoknak hoznak jó pénzt, a magyar gazdaság problémáit nem oldják meg. Ez semmi esetre sem hosszú távú gazdaságpolitika; rövid távon lehet politikai túlélésről beszélni. A vállalkozások munkaerő-támogatása elnevezésű programban ugyanis a munkahelyteremtésért három hónapig havi 250 ezer forint állami támogatás jár minden munkavállaló után. A vendégmunkások a munkaerő-kölcsönző cégek állományában vannak, határozott idejű szerződéssel három hónapig foglalkoztatják őket az egyik munkáltatónál, majd újabb három hónapra átteszik őket egy másik munkáltatóhoz, és ott is felveszik utánuk az állami támogatást. A magyar vállalkozók azért kreatívak, és az ilyen típusú támogatásokat ügyesen ki is tudják használni.

A Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. Álláspontunk szerint önálló nemzetgazdaságot kell építeni, ami nem igényel több százezer külföldi vendégmunkást. Meg kell védeni Magyarországot a bevándorlóktól, és a magyar dolgozókat kell megfizetni. Követeljük tehát, hogy a kormány fejezze be a kétkulacsos politikáját, és Magyarország tényleg legyen a magyaroké! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabadi képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom.

Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak zárszóra.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy megvédje a magyar munkahelyeket, a gazdasági növekedést pedig támogassa. A háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben nem engedhetjük, hogy beruházások maradjanak el a munkaerő hiánya miatt. A kormány célja tehát továbbra is az, hogy az üres álláshelyeket először a magyar és az uniós tagországokból érkező munkaerővel töltsük be, ezután jöhetnek a szomszédos országból érkezők, és ha már ott sincs elegendő munkáskéz, akkor tölthetők be harmadik országból érkezettekkel. A magyar munkaerőpiacot kvótarendszer védi majd, ami garanciát jelent a magyar munkahelyek védelmére, hiszen csak annyi vendégmunkás érkezhet, amennyire a magyar gazdaságnak szüksége van.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat általános vitája során részletesen bemutattuk és körüljártuk az új szabályozás lényegét. A javaslat átlátható és szigorú szabályozási keretet biztosít majd, amiben egyértelműsíti, hogy vendégmunkásokat milyen feltételekkel lehet Magyarországon alkalmazni. A javaslathoz benyújtott módosítás elfogadásával ezentúl törvényi szinten szükséges meghatározni a vendégmunkásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség pontos adattartalmát, ami elősegíti a foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzés hatékonyságát. A módosító indítvány alapján a törvényjavaslat ezenkívül sarkalatossági záradékkal egészül ki, más érdemi változást nem tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása és hatálybalépése után átláthatóvá és egyértelművé válik a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályozása, ami a magyar gazdaság érdekét fogja szolgálni.

Köszönöm képviselőtársaimnak az általános vita során tett építő jellegű hozzászólásaikat. Az elhangzott gondolatok, valamint az, hogy egyéni képviselői módosító indítvány nem érkezett a törvényjavaslathoz, azt jelzik, hogy egy mindenki számára fontos, előremutató szabályozást készülünk elfogadni. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a zárószavazáskor is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket, elnök úr, önnek a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   265-268   269-276   277-281      Ülésnap adatai