Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett még Dócs Dávid képviselő úr. Parancsoljon!

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Napirend utáni felszólalásom témája pedig: „Vizünk mint nemzeti kincsünk”.

Korábban már említést tettem az országot sújtó drasztikus aszályról, mely során a legnagyobb mezőgazdasági területeink veszélybe kerültek, és ami akkora mértéket öltött, hogy sok helyen már a természetes folyóvizeink is elapadtak, illetve a kutaink is kiszáradtak.

A víz nemcsak közvetlenül, de közvetve is a létezésünk kulcsa, hiszen a mezőgazdasági termények is csak akkor fognak kellő termést adni, ha a föld víztartalma elég magas. Viszont most az aszálynak köszönhetően a földek nagy részét locsoló- és öntözőrendszerek hiányában nem lehet locsolni, tehát a jelenlegi körülmények között bő termésre nem számíthatunk, ami komoly nemzetstratégiai probléma. Ez azért is nagy probléma, mert a mezőgazdaságban soha nem máról holnapra kell gondolkodni, hanem egyik évről a másikra, és aki úgy érzi, hogy a szárazság nem okoz akkora problémát, az jövőre fog szembesülni azzal, hogy mekkorát tévedett, ugyanis minél kevesebb magyar termény kerül piacra, annál magasabb lesz a boltok polcain jövőre azok ára.

Ezért szükséges, hogy minél gyorsabban hatásos segítséget nyújtsunk a mezőgazdaságban dolgozóknak és abból élőknek, hogy minél kevesebbet kelljen még a szárazsággal is harcolniuk, hiszen számukra sokszor így sem kifizetődő az a tevékenység, amit végeznek. Az aszály csak növeli azon problémák tömegét, amellyel mindennap meg kell küzdeni a termelőknek és a feldolgozóiparnak, mely erre épül.

A megfelelő és megfontolt vízgazdálkodás a záloga a mindenkori jó termésnek. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a kialakult helyzetre olyan válaszokat adjunk, amelyek hosszú távon fenntartható vízgazdálkodást eredményeznek és mindennek az alapjául szolgálnak.

Koncz Zsófia államtitkár asszony elmondta a tegnapi napon, hogy Magyarországon van elég víz, a probléma az, hogy ebből a vízből a mezőgazdasági területeknek alig jut. Szerintünk viszont ezt könnyen meg lehetne oldani, mondjuk, völgyzáró gátak vagy árvízi víztározók építésével, melyekből öntözőcsatornák és locsolórendszerek segítségével a sivataggá váló földekhez lehetne juttatni a vizet. Ugyanakkor megfontolatlannak tartjuk a művelhető és bőséges vízkészlettel rendelkező földek napelemparkokká vagy gyárterületekké alakítását, és szeretnénk fenntartásainkat kifejezni, hogy miért nem történt már eddig is hathatós előrelépés ezzel a témával kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy hazánk hárombalatonnyi vizet veszít évente, pont ezért kellene felelősségteljesebben beosztani a fennálló tartalékokat. Ebben nagy szerepet játszanak a víziközmű-hálózatok is, ahol nem ritka, hogy helyenként fél évszázados vezetékek látják el a lakosságot. Ezáltal sorra követik egymást a károk, csőtörések, melyek még javításra sem kerülnek, már megtörténik a következő káreset, nem kevés vízveszteséget okozva ezzel. Ezeket a berendezéseket minél hamarabb korszerűsíteni kellene.

Rengeteg példát hozhatnék ide, de én személy szerint Emőd és Nyékládháza vonatkozásában nyújtottam be költségvetést módosító javaslatot, indítványt, de ezek már bizottságilag el lettek utasítva, csakúgy, mint az öntözési rendszerek fejlesztéséért benyújtott javaslatom. A 2018-2020 közötti 4,5 milliárdos támogatás az önkormányzatoknak közel sem fedezi ezen vízhálózatok rekonstrukcióját, újjáépítését.

A víz ritka kincs, ezért javasoljuk a kormánynak, hogy ne ott spóroljon, ahol nincs helye ennek, és kezdje meg a mielőbbi, a helyes vízgazdálkodás alapjainak a lefektetését és az ország víziközmű-létesítményeinek a teljes rekonstrukcióját. Köszönöm szépen a szót.

Felszólalások:   200-201   202-203   204      Ülésnap adatai