Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy a kormány lesújt a katás adózókra, hirtelen és fájón, úgy fog lesújtani ránk a klímaváltozás is, ha nem cselekszünk azonnal.

Mind a két esetet előre lehetett jelezni, ahogy elbánik a kormány a katásokkal, már sejthettük egy ideje; jóval hosszabb ideje sejtjük, hogy az éghajlatváltozásnak milyen negatív hatásai vannak, illetve lesznek az életünkre, hiszen az éghajlatváltozás hatásait már most is a bőrünkön, illetve a pénztárcánkon is érezzük. Amikor elviselhetetlen a nyári kánikula, amikor aszályok vannak, amikor vízhiány van, forróság van, amikor egyre inkább élhetetlenné válik a környezet, az mind-mind az éghajlatváltozás következménye. Éppen ezért fontos a klímavédelmi intézkedések meghozatala, 2050-ig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy karbonmentessé váljon az Európai Unió és Magyarország is. Jó lenne persze sokkal hamarabb megtenni. Ezeket az intézkedéseket régóta meg kellett volna kezdeni, de a jelenben nem lehet őket tovább halogatni.

Nagyon-nagyon fontos, hogy honnan nyerjük az energiát. Látjuk, hogy a szénhidrogénektől teljes mértékben meg kell szabadulni, minden, ami szénhidrogén, az súlyosan klímagyilkos. Ha megnézzük, hogy egy kilowattóra áram előállításához mekkora üvegházgáz-kibocsátás társul, azt látjuk, hogy a szénerőművek esetén a teljes életciklusra vetítve egy kilowattóra áram megtermelése 900 gramm szén-dioxid- vagy azzal egyenértékű károsanyag-kibocsátással jár, a földgáz esetén ez 400 gramm, ami szintén óriási mennyiség. A megújuló energiák esetén pedig csupán 20-30 gramm, tehát ezek a klímabarát megoldások. A szén és a földgáz tehát klímagyilkos, minden, ami szénhidrogén, attól meg kell szabadulni.

Éppen ezért érthetetlen a legújabb kormányzati szándék, miszerint a Makói-árokban lévő palagázmezőket szeretnék megnyitni, ott a kitermelést meg akarják kezdeni. Miért van szükség a többletgáz kitermelésére? Csak nem attól félnek, hogy Oroszország el fogja zárni a gázcsapokat és nem fogunk onnan kapni gázt? Lehet, hogy ezt ki kéne végre mondani bátran a kormány részéről. Ugyanis miről van szó? Különböző kormányzati szereplők az elmúlt időszakban a makói palagáz kitermeléséről beszéltek, illetve ennek lehetőségéről. Legelőször május 19-én Palkovics László miniszter vetette fel ennek a lehetőséget a miniszteri meghallgatásán, de később is erről beszélt. Június 20-án Koncz Zsófia államtitkár nekünk, az LMP-nek küldött válaszában fogalmazott úgy, hogy a palagáz kiváltja a szénalapú termelést és közelebb visz a klímacélokhoz. De július 7-én Gulyás Gergely miniszter is arról beszélt, hogy a makói palagáz kitermelése már megéri.

Tisztelt kormánypárti képviselők, egyáltalán nem éri meg a palagáz kitermelése, súlyosan klímagyilkos és egészségünket is károsítja. A palagáz jóval több üvegházhatású gázt juttat a légkörbe, mint egyébként akár a hagyományos gázkitermelés. Látjuk azt is, hogy milyen káros, rákkeltő vegyszereket használnak a kitermelés során, veszélybe kerülhetnek a felszín alatti vízkészleteink, látjuk azt is, hogy újabb és újabb kutak fúrására van szükség, egy kút általában egy-másfél év alatt kimerül, tehát folyamatos a környezetpusztítás, a környezetrombolás. Ez egy hidraulikus rétegrepesztési eljárással történő kitermelés, egy-egy kút kitermelése esetén 15 millió liter ivóvizet fogyasztanak el. Ez azt jelenti, hogy egyetlenegy kút kitermeléséhez annyi vízre van szükség, ami tízezer magyarországi lakos teljes éves ivóvízszükségletét emészti fel. Iszonyatosan káros, környezetszennyező, veszélyes ez a megoldás, és arról nem is beszéltünk, hogy milyen földmozgásokat, akár földrengéseket idézhet elő a kitermelés megindítása.

Éppen ezért szeretnék egyértelmű választ kapni a kormánytól arra, hogy tervezike ezeknek a gázmezőknek az újrafeltárását, újranyitását, a palagáz-kitermelés megindítását Magyarországon a Makói-árokban vagy sem. Teljesen más, zöld-, fenntartható megoldásokat ajánlanék a kormány figyelmébe. Ha áramot akarunk termelni, ott vannak a megújulók, engedélyezzék Magyarországon a szélerőművek üzemelését, ez, ugye, be van tiltva, a másik pedig, hogy fogyasszunk, használjunk kevesebb gázt úgy, hogy nem orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat, hanem le kell szigetelni a magyar lakóházakat, ingatlanokat, országos szigetelési programot kell indítani. Köszönöm szépen. Várom a kormány válaszát.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Koncz Zsófia államtitkár asszony kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár asszony.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok témát érintett a felszólalásában, többek között a korunk meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi kihívását, az éghajlatváltozást, amelynek hatásait már természetesen itt, a Kárpát-medencében is tapasztaljuk. Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.

Ezzel kapcsolatban már többször beszéltünk, egyeztettünk itt a parlamentben, így a klíma- és természetvédelmi akciótervről, annak céljairól is, illetve már megvalósult eredményeiről, hogy felszámoljuk az illegális hulladéklerakókat, lehetővé tesszük az üveg- és műanyag palackok, a fémdobozok visszaváltását, betiltottuk az egyszer használatos műanyagokat, megvédjük a folyóinkat. Beszéltünk már arról is, hogy támogatja a kormány az elektromos autók megjelenését, a „Zöld Busz” program keretében beszéltünk a zöldállamkötvényről, hogy a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzeket klímabarát programokra fordítja, illetve arról is beszéltünk már, hogy egyébként milyen eredményeink vannak az üvegházhatású gáz kibocsátásával kapcsolatban, hiszen az 1990-es bázisévhez képest 34 százalékkal tudtuk csökkenteni azt úgy, hogy mindeközben a gazdasági teljesítményünk növekedett.

Arról volt szó már, hogy 2050-re nagyon ambiciózus célt határoztunk meg, azt, hogy Magyarország klímasemleges legyen, és ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, nyilván mindent megteszünk azért, hogy növeljük a megújuló energiaforrásokat. Ezzel kapcsolatban a napenergiáról is beszélgettünk, a napenergia- és a napelemkapacitásokról, hogy a 6 ezer megawattot már sokkal hamarabb elérjük 2030-hoz képest, és arról is beszélgettünk már, hogy most egyébként a villamos hálózat rugalmassá tételén, az energiatárolókon dolgozunk.

Itt nem szabad elfelejteni, hogy mindeközben háború van, és az Oroszországgal szembeni szankciók eredményeként az energiaárak drasztikusan emelkednek, ami jelentősen gyengíti Európát. Ma a háború és a szankciók miatt az egész világon Európa számára a legdrágább az energia. Azt látjuk, hogy ebben a környezetben Ázsia, Kína folyamatosan fejlődik, az Egyesült Államokra teljesen más hatással van, Európára pedig nagyon kedvezőtlen hatással van a jelenlegi helyzet. Az Európai Unió növekedése már az elmúlt időszakban láthatóan Közép-Európának, a közép-európai gazdaságoknak volt köszönhető. Nyilván a gazdasági növekedéshez a közép-európai országoknál energiára van szükség, a növekvő energiaárak pedig nagyon rosszul érintik a közép-európai országokat. Azt látjuk, hogy a háborús energiaválság korábban elképzelhetetlen helyzeteket alakított ki a legfejlettebb országok kormányai kapcsán is.

(9.10)

A holland ajánlás szerint senki se zuhanyozzon 5 percnél hosszabban, és a lakását ne fűtse nappal 19, éjjel 15 foknál többre. A brit energiaszolgáltató konkrétan azt mondja, hogy a hidegebb lakásban a háziállatok ölelgetését javasolják, erre biztatják az embereket. Azt gondolom, ez talán nem a legmegfelelőbb módja annak, hogy ezt a jelenlegi energiahelyzetet kezeljük.

Olaszországban korlátozzák a fűtést és a légkondicionálást a közhivatalokban, míg a német városok a közvilágítás időtartamát korlátozzák. Németországban olyan helyzet is előállt, hogy gyakorlatilag egy zöld vezető politikus azon gondolkodik, hogy a szénerőműveket hogyan kellene újraindítani, tehát ilyen helyzetről beszélünk.

Én azt gondolom, hogy ebben a helyzetben nagyon nagy felelőssége van a magyar kormánynak és egyébként az Országgyűlésnek is abban, hogy Magyarország energiaellátottságát biztosítsuk és ezzel kapcsolatban minden lehetőséget megvizsgáljunk. Beszéltünk már a gáztározókról, azok folyamatos feltöltéséről, hogy ez mennyire fontos. Itt az elmúlt időszakban lehetett hallani arról, hogy vizsgáljuk Paks I. üzemidejének a hosszabbítását. És az is nagyon fontos egy ilyen esetben, hogy a hazai gáztermelést és a hazai kitermelést növeljük, hiszen az, amit itthon meg tudunk termelni, az már biztosan itthon van, úgyhogy azt gondolom, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell.

Én arra kérem képviselő urat, hogy ebben a háborús helyzetben ilyen szemmel nézze az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) energiaellátás kérdését, és ebben pedig támogassa a magyar kormány munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai