Készült: 2024.05.20.08:29:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap, 61. felszólalás
Felszólaló Szabó Sándor (MSZP)
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 3:02

Felszólalások:  <<  61  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar pedagógusok helyzete sajnos régóta már a hazai közoktatás egyik központi kérdése. Az alacsony fizetések, az anyagi megbecsülés hiánya az egyik döntő okát képezi a pályaelhagyásnak, a pedagógusok életkora növekedésének. Tudja ezt egyébként a kormány is, nem véletlen, hogy Orbán Viktor a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy amit vállaltunk, azt meg is kell csinálni. Azt vállaltuk, hogy ebben az évben, a következő évben meg az azt követő évben is 10 százalékos béremelés lesz a pedagógusoknak.

A bizottsági meghallgatáson a belügyminiszter úr már másképp vélekedett, ő azt mondta, hogy nem ígér semmit, de azt meg is tartja. Később pedig azt hangsúlyozta, hogy a pedagógusok annak is örüljenek, ha az idén egyáltalán nem lesz elvonás. Közben az infláció gyorsul, májusban már elérte a 10,7 százalékot, az élelmiszerárak emelkedése pedig a 18 százalékot is meghaladta.

Így a pedagógusbér-emelés semmissé vált, sőt további áremelkedés esetén a fizetésük reálértéke is csökken, hiába érvel úgy a kormány, hogy 2010-hez képest ezen a téren javulás következett be. Hiszen ha megnézzük azt az időszakot, abban az évben, a világválságot követően a költségvetés még a GDP 5,5 százalékát fordította az oktatásra, az idei irány szerint ez 3,6 százalék, jövőre pedig még ennél is kevesebb, ahogy a költségvetést látjuk, 3,5 százalék lesz a GDP-hez viszonyítva.

Abszolút összegben tehát a jövő évben a növekmény a 200 milliárd forintot sem éri el. Néhány adat is bizonyítja, hogy az elmúlt tizenkét évben az oktatás, csakúgy, ahogy az egészségügy, a szociális ellátás vagy éppen a nyugdíjfizetés, nem volt prioritás a Fidesz-kormány számára. E területeken a kiadások emelkedése jóval elmaradt a GDP növekedési üteme mögött. Negatív eredmény az oktatás területén, hogy egyértelműen látszik, jelenleg már 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, és üres álláshelyekkel a nagyvárosokban, sőt Budapesten is találkozhatunk.

Ebben a helyzetben rendkívül fontos lenne az egyszeri, radikális, 50 százalékos béremelés. Ennek elmaradásáért pedig a kormány ne Brüsszelt vagy éppen az ellenzéket tegye felelőssé, hanem kövessen el mindent azért, hogy Magyarország hozzájuthasson a Helyreállítási Alapból hazánknak járó forráshoz, amely lehetővé tenné a költségvetésben az átcsoportosítást, ami pedig biztosíthatná akár a pedagógusok béremelésének a fedezetét is. Erre a célra egyébként felhasználhatnánk a globális minimumadóból származó többletbevételt is.

(15.20)

Mindezek miatt kérdezem, államtitkár úr, mit tesz azért, hogy az oktatási kiadások GDP-n belüli aránya érzékelhetően növekedjen; mit tud ígérni jövőre a pedagógusoknak; mit tesznek azért, hogy az életkörülményeik javuljanak, ne folytatódjanak a tömeges pályaelhagyások, és ismét vonzó legyen a tanári, tanítói vagy óvodapedagógusi pálya; indokoltnak tartjae a pedagógusbérek felzárkóztatását a diplomásátlagbérek szintjére? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a DK, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)

Felszólalások:  <<  61  >>    Ülésnap adatai