Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a 2007. évi XXI. törvénnyel kihirdetett, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott jegyzőkönyvnek az egyezmény végrehajtó szerve 31. ülésén 2012. december 13-án elfogadott 2012/5. számú és 2012/6. számú határozatban foglalt módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat  ha valaki nem tudta megjegyezni, megismétlem , valamint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt jegyzőkönyv és módosításainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések a T/4022., valamint a T/4021. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Raisz Anikó asszonynak, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának, a törvényjavaslatok előterjesztőjének. Parancsoljon!

DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon az egyik legfontosabb feladat a lakosság egészségi állapotának javítása és a magyar családok számára az egészséges élethez szükséges környezeti feltételek biztosítása. A kormány nemcsak a szavak szintjén, hanem a tettekben is határozott lépéseket tesz a klímavédelem és a környezetvédelem tekintetében.

Éppen ezért 2020-ban elfogadta a klímavédelmi törvényt, és ezzel pedig Magyarország az elsők között rögzítette törvényi szinten azt a vállalást, hogy 2050-re klímasemleges országgá váljon. Fontos leszögezni, hogy a levegőminőség javítása közös európai és nemzetközi kihívás, amelynek kezelése valamennyi ország részéről erőfeszítést igényel.

A kormány az elmúlt 13 évben a magyar emberek egészsége és környezetünk megőrzése érdekében komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy javuljon a levegő minősége. 2011-ben elindította a kisméretűrészecske-kibocsátás, köznapi nevén a szállópor csökkentésére vonatkozó ágazatközi intézkedési programot. Ezt követően 2020-ben a PM10 program jelentős kibővítésével elkészült az országos levegőterhelés-csökkentési program.

Sajnos a környezeti szennyezések, így a levegőszennyezés sem ismeri az országhatárokat. Egy-egy szennyező forrás messze-messze az országhatáron túl is kifejti káros hatásait. Ezért is van szükség hatékony szabályozásra, eredményes intézkedésekre és nemzetközi összefogásra. Ennek egyik fontos mérföldköve a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi genfi egyezmény, amelynek alapján a részes felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködve korlátozzák, fokozatosan csökkentsék és megakadályozzák a légszennyezőanyag-kibocsátásaikat az országhatárokon átterjedő levegőszennyezés elleni közös fellépés érdekében.

(18.50)

Az egyes kibocsátó források vagy forráscsoportok korlátozását, a levegőminőség egységes vizsgálatának követelményeit pedig külön jegyzőkönyvek rögzítik.

Az önök előtt fekvő T/4021. számú törvényjavaslat célja az egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok légköri kibocsátásának csökkentéséről szóló úgynevezett POP jegyzőkönyv, valamint annak módosításai kötelező hatályának elismerése, illetve kihirdetése.

A POP jegyzőkönyv célja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag-kibocsátások és -veszteségek ellenőrzése, csökkentése és kiküszöbölése. A jegyzőkönyv egyes termékek gyártását és felhasználását már jelenleg is tiltja, például egyes növényvédő szerek és ipari vegyszerek esetében.

A jegyzőkönyv rendelkezéseket tartalmaz a tiltott termékek hulladékainak kezelésére, és arra kötelezi a feleket, hogy az 1990-es szint alá csökkentsék a dioxinok, furánok, többgyűrűs aromás szénhidrogének és a hexaklórbenzol kibocsátását. Ezenfelül a települési, a veszélyes és az orvosi hulladék elégetésére vonatkozóan is speciális határértékeket határoz meg.

A jelen összevont általános vitában szereplő másik, T/4022. számú törvényjavaslat a 2007. évi XXI. törvénnyel kihirdetett 1979. évi genfi egyezményhez csatolt nehézfémekről szóló, úgynevezett HM jegyzőkönyv, amelyet az akkori Országgyűlés  belátva annak szükségességét  valamennyi képviselőcsoportja támogatott. A HM jegyzőkönyv kimondja, hogy minden, az egyezményhez csatlakozott ország köteles hatékony intézkedéseket tenni az évi kibocsátás csökkentésére. Szintén rögzíti, hogy az egyezményhez csatlakozó ország nemzeti stratégiát, programot köteles kidolgozni és az elérhető legjobb technikát kell alkalmaznia.

Magának a genfi egyezménynek a célja egyrészt az, hogy az ipari forrásokból, az égési folyamatokból és a hulladékégetésből származó kibocsátásokat csökkentse, másrészt az, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokat, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezést megfékezze.

A HM jegyzőkönyvet az egyezmény végrehajtó testülete 2012-ben két határozatával módosította. A módosítások kiterjednek többek között a jegyzőkönyv hatálybalépésének szabályaira; új forráskategória-határértékek használatára; a rugalmas átmeneti intézkedésekre, valamint a nagyobb, helyhez kötött forrásokból származó kibocsátások korlátozására szolgáló határértékekre. A jelen törvényjavaslatok elfogadása egyúttal a jegyzőkönyvek ratifikálását, vagyis azok kötelező hatályának elismerését jelenti.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a levegőminőség vizsgálatát végző Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat folyamatosan monitoringozza Magyarország levegőminőségét. Üzemeltetését a kormányhivatalok látják el, míg az Országos Meteorológiai Szolgálat feladata a szakmai háttér biztosítása és a minőségbiztosítás.

Tisztelt Országgyűlés! A természeti, környezeti erőforrások mennyiségi és minőségi állapota alapvetően meghatározza egy adott társadalom lehetőségeinek korlátait, ezért kiemelten fontos mindezek védelme. Az energiahatékonyság, a környezettudatosság és a fenntarthatóság a jelen és a jövő legfontosabb kérdései között szerepelnek. A jövő építése közös feladat, ezért fontos az olyan gazdaságpolitikai intézkedések megalkotása és bevezetése, amelyek összekapcsolják a gazdasági fejlődést az ökológiai fejlődéssel.

Jelen törvényjavaslat szintén ezeket a célokat szolgálja, ezért kérem, hogy azt megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Font Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1979-ben aláírt genfi egyezmény részes felei kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködve korlátozzák, illetve fokozatosan csökkentik a légszennyezőanyag-kibocsátásokat, elősegítve ezzel az országhatárokon átterjedő levegőszennyezés megakadályozását.

A szóban forgó egyezményhez 1998. június 24-én egy jegyzőkönyvet csatoltak, amely a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok légköri kibocsátásának csökkentését szabályozza. Időről időre azonban szerencsés felülvizsgálni ezen nemzetközi egyezmények tartalmát. Ennek megfelelően aktualizálta és egészítette ki az egyezmény végrehajtó szerve a genfi egyezményhez csatolt jegyzőkönyvet, jelen jegyzőkönyvet.

Az előttünk fekvő két törvényjavaslat tehát ezen jegyzőkönyv módosításokat rögzítő határozatait tartalmazza. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a nemzetközi szerződésről szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A Demokratikus Koalíció támogatja a törvényjavaslatot, a szerződés kihirdetését.

Picit félünk attól, hogy az fog történni, mint például az előterjesztő expozéjában is említett klímavédelmi törvénnyel, hogy a valódi végrehajtásbeli lelkesedés sokkal kisebb lesz, mint ami a megszavazásban és a jogszabály kihirdetésében történik, de hát az a dolgunk, és az a feladatunk, hogy erre szükség esetén figyelmeztessünk. Ugyanakkor a céllal egyetértünk: Magyarországon a rossz levegőminőség rendkívül súlyos problémát jelent, ugyanakkor azt gondoljuk, egy átfogó, másfajta kormányzati logikát, filozófiát igényel, hogy ebben érdemi változás történhessen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal mindannyian egyetértünk, hogy a levegő minősége befolyással van mindannyiunk mindennapi életére, az emberi egészségre, valamint a természetes és épített környezetünkre is.

Manapság már világos és egyértelmű  már ahogy államtitkár asszony is hangsúlyozta , hogy a levegőszennyezés főleg a határokon átnyúló légszennyezés leküzdéséhez nemzetközi összefogás kell. Egy állam önmagában nem tud hatékony küzdelmet folytatni e téren.

Ezt ismerték már fel Genfben 1979-ben, amikor megkötötték a nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményt, melyet az első, a környezetvédelmi célokat megfogalmazó környezetvédelmi egyezményként tartunk számon, és a mai napig rendkívül meghatározó e téren.

Az egyezmény értelmében  ahogy államtitkár asszony és képviselőtársaim is ezt hangsúlyozták  a részes felek úgy döntöttek, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy korlátozzák és csökkentsék a levegőszennyezőanyag-kibocsátásukat, ezzel is fellépve az országhatáron átnyúló levegőszennyeződés ellen.

A genfi egyezmény, melyet hazánk 1980-ban ratifikált, nyolc külön jegyzőkönyvvel rendelkezik, melyeket egyes kibocsátó források, forráscsoportok korlátozása és a levegőminőség egységes vizsgálatának követelményei kapcsán hoztak létre.

Két ilyen jegyzőkönyv van: az 1998-ban Aarhusban elfogadott jegyzőkönyv, melyek közül az úgynevezett POP jegyzőkönyv, amelyet államtitkár asszony bemutatott, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, míg az úgynevezett HM jegyzőkönyv a nehézfémek kérdéskörével foglalkozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyien érezzük ennek a fontosságát, ezért azt szeretném hangsúlyozni, hogy a POP jegyzőkönyv és annak módosításainak, valamint a HM jegyzőkönyv módosításainak elfogadása hozzájárul hazánk levegőjének megóvásához, az egészséges környezethez való alapvető jog megerősítéséhez és a magasabb életminőség biztosításához. A KDNP frakciója támogatja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Szabadi Istvánnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának, aki itt, a pulpituson kívánja elmondani hozzászólását. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslattal érintett nemzetközi jegyzőkönyv célja az ipari forrásokból, az égési folyamatokból és a hulladékégetésből származó kibocsátások csökkentése. A kibocsátási határérték vagy csak szimplán határérték nem léphető túl. A határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy szakaszos méréssel vagy egyéb műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni.

Kérdésként merül fel, hogy folyamatos és szakaszos mérésnél hogyan lehet hiteles adatokat értékelni, ha Magyarországon ipartelepeken kizárólag állami cégek végeznek belső méréseket, pláne ott, ahol kiemelt állami beruházás valósul meg. Nem értünk egyet azzal, hogy független cégek és szakértők nem végezhetnek vizsgálatokat, magánszemélyek által megrendelt akkreditált laboreredmények nem tekinthetőek irányadónak, és nem vonnak maguk után következményeket vagy újabb ellenőrző vizsgálatokat.

Sokszor elfogadhatatlan, hogy a hatóságok szerint a beruházásoknak nincs jelentős környezeti hatásuk, ezért a levegőminőséget nem is ellenőrzik folyamatosan, és a független szakértői vizsgálatot sem teszik lehetővé, nyilván nehogy más értékekkel kelljen szembesülni.

(19.00)

A kiemelt beruházások esetében a megyei és az országos katasztrófavédelem nem végez ellenőrzéseket a gyárakban, így tűzeseteknél veszélyes anyagok kerülhetnek a légtérbe, a tűzvédelmi bírságokról szóló dokumentumokat pedig nem adják ki hivatalosan, és sok esetben eltitkolják a tűzeseteket. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint szükséges lenne kijelölni olyan nemzetközi szabályozási és szennyezőanyag-mérési rendszert, ahol független eredmények születnek, amelyek nyilvánosságra is hozhatóak, és nem az állam által befolyásolt cégek vizsgálják az eredményeket.

Tisztelt Képviselőtársak! A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés elleni fellépés kötelezettségét, ahogy hallottuk is, az 1979. évi genfi egyezmény írja elő. Jelen törvényjavaslat arra irányul, hogy az egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok légköri kibocsátásának csökkentéséről szóló jegyzőkönyv kötelező hatályát Magyarország elismerje, illetve kihirdesse.

A Mi Hazánk Mozgalom a környezetvédelemre nagy hangsúlyt helyező pártként nem hagyhatja szó nélkül, hogy az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései akadályozzák a jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítását. A kormány Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánja tenni, környezetvédelem csak a kormányzati kommunikációban létezik, valójában a környezetvédelmi előírásokon átlépve hazánk természeti kincseit kiárusítja a multiknak, és a lakosság érdekeit nem veszi figyelembe.

A törvényjavaslattal érintett jegyzőkönyv célja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásainak és veszteségeinek ellenőrzése, csökkentése vagy kiküszöbölése. A 6. cikk alapján a jegyzőkönyv fontos eleme a lakossági tudatosság erősítése, melynek érdekében a szennyező anyagokkal kapcsolatos valamennyi információt el kell juttatni a közvetlen felhasználókhoz, hogy a káros hatások kockázatait elkerüljék vagy legalábbis csökkentsék.

A törvényjavaslat alapján tehát a szerves szennyező anyagok kapcsán előírja a lakossággal való együttműködést és a lakosság tájékoztatását, ezzel szemben a nehézfémszennyezés miatt közvetlenül súlyosabb egészségkárosodást okozó akkumulátorgyárak létesítésénél a helyi lakosság véleményére nincsenek tekintettel. Mindent megtesznek az ellen, hogy a lakosság kifejezhesse véleményét. Ennek egyik módja az volt, hogy a debreceni akkugyár kapcsán elutasították a Mi Hazánk Mozgalom helyi népszavazásra irányuló kezdeményezését, egy áprilisban meghozott kormányrendelettel pedig gyakorlatilag kivégezték a közmeghallgatás intézményét. A 146/2023. kormányrendelet alapján a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással a hatóságok és önkormányzatok az érintett személyek megjelenése nélkül is tarthatnak közmeghallgatást; elég a honlapjukon közzétenni az általuk fontosnak vélt információkat, és a lakosság kérdéseire is elég ezen a felületen válaszolni. Az persze nem derül ki, hogy ezeket a kérdéseket milyen úton-módon juttatják el az illetékesekhez. Ezzel mentesülnek a beruházók attól, hogy kellemetlen kérdésekre szemtől szembe kelljen válaszolni a nagyszabású, a helyi lakosság életét befolyásoló vagy akár veszélyeztető például ipari beruházásokat illetően.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Bár a debreceni, nyíregyházi és gödi lakossági fórumok azt mutatják, hogy hiába mondták el a lakosok a véleményüket, ez semmilyen formában nem hatott az engedélyező szervekre, beruházókra vagy éppen a helyi fideszes politikusokra, akik több esetben meg sem jelentek a rendezvényeken. Ebből is látszott, hogy mennyire érdekli őket a lakossággal való együttműködés a környezetszennyezés kapcsán. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos információcsere a kormány részéről azt jelenti, hogy több évtizedre titkosítják az adatokat a gyárakkal kapcsolatban, és még arról sem nyújtanak tájékoztatást, hogy milyen és hány baleset történt az üzemekben. Erre jó példa a gödi Samsung-gyár, ahol már a 39-et is elérhette a bírságok száma, amit a gyárra a szabálysértések miatt róttak ki.

Továbbá a jegyzőkönyv 1. melléklete a szennyező anyagok között sorolja fel a DDT-t, amit 1968-ban a világon elsőként vontak ki, Magyarországon korábban az importált citrusfélék héjában volt kimutatható. A DDT-vel szennyezett élelmiszerek forgalmazása nemzetközileg sem támogatott. Tisztelt államtitkár asszonytól kérdezem, kérdésként merül fel, hogy vane jelenleg olyan élelmiszeripari termék, amelyet olyan országokból importálunk, ahol még engedélyezett a DDT használata.

Összességében a Mi Hazánk Mozgalom kifogásolja, hogyan írhatunk alá egy nemzetközi egyezményt úgy, hogy a hazai jogszabályok nem adják meg a lakosságnak a megfelelő tájékoztatás vagy a beleszólás lehetőségét. A kiváló minőségű, több aranykoronás földekre úgy építik fel a gyárakat, hogy abból a helyi lakosság láthatóan semmit nem fog profitálni, mivel idegen vendégmunkásokat toboroznak már most, és nemcsak a vízkészletünket áldozzák fel, de még a lakosság egészségét is kockáztatják. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Rebeka képviselő asszonynak, Párbeszéd-képviselőcsoport.

SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyezmény aláírását önmagában támogatni fogja a Párbeszéd-Zöldek, de azt gondolom, ezen túl sokat lehetne beszélni Magyarországon a légszennyezettségről és arról is, hogy mennyi, hogy mondjam, tennivalója lenne még a kormánynak ezen a téren.

Én most csak egyetlenegy aspektust emelnék ki, amire szeretnék rákérdezni. Ugye, szó volt itt a hulladékelégetésről is, és hogy tulajdonképpen az avarégetés is ilyesmi. Azt egyesek egyfajta hulladékként kezelik, bár az avar a természet körforgásának a része, és igazság szerint nagyon hasznos, hiszen komposztálható, de sajnos tudjuk azt, hogy az országban még mindig szokás az avar elégetése. Ez több szempontból is nagyon rossz: egyrészt azért, mert rendkívül káros, mérgező anyagok szabadulnak fel, tehát egészségkárosító, másrészt az élővilág szempontjából is rossz, hiszen az avarban élnek ízeltlábúak, néha sünök is odamennek áttelelni, és akkor szegényekre rágyújtják az avart, ez is elő szokott fordulni.

Emiatt elméletileg volt egy ilyen döntés, részben egy európai uniós szabályozás miatt is, hogy tilos lett volna Magyarországon az avarégetés. Úgy emlékszem, hogy tavaly január 1-je óta lenne tilos, de mivel veszélyhelyzet van, ezért úgy tudom, de javítsanak ki, ha tévedek, hogy még mindig a települési önkormányzatok hatáskörében van ennek eldöntése, és bizony nagyon sok önkormányzat nem határozott úgy, hogy megtiltaná az avarégetést; ugye, Budapesten tilos, de több más településen nem. Azt gondolom, igenis nagyon fontos lenne, hogy végre életbe lépjen ez a szabály, és tényleg tilos legyen az avarégetés, csakhogy mivel a Fidesz-kormány folyamatosan hosszabbítgatja a veszélyhelyzetet, a jó ég tudja, miért  mert nyilván nagyon előnyös önöknek a rendeleti kormányzás, de azért szerintem most már ezt, hogy mondjam, nem annyira kellene hosszabbítani , mindenesetre, ha jól tudom, még mindig nem teljesen tilos az avarégetés az egész országban, márpedig ez többek között a levegőszennyezettség szempontjából is nagyon rossz.

Úgyhogy kérem, akkor erről tájékoztassanak, hogy ezzel mi van, mi a helyzet, mikor lesz tilos, vagy ha esetleg rosszul tudtam, akkor nagyon fogok neki örülni, hiszen akkor csak véletlenül látok füstölgő avarkupacokat időről időre a magyar tájakon. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most kettőperces felszólalásra van lehetőség, amennyiben kíván valaki ezzel élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem, hogy további felszólalásra jelentkezike valaki. (Senki sem jelentkezik.) Szintén nem jelentkezett eddig senki. Amennyiben nincs jelentkező, úgy az együttes általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár asszonyt, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Dr. Raisz Anikó jelzésére:) Igen. Államtitkár asszony, öné a szó.

DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ami az előttünk fekvő törvényjavaslatok tekintetében lényeges, az az, hogy konstatálhatjuk, hogy azt hiszem, megint be fog következni, ami a múltkor is bekövetkezett, és ha jól értelmezem, minden képviselőcsoport támogatni fogja ezeket a javaslatokat, amit köszönünk szépen.

Hadd emlékeztessek még egyszer arra, hogy ha tiszta Magyarországot akarunk, akkor valójában a levegőminőség is fontos a számunkra. Ezzel kezdtem az expozét is, és az expozéban azért jó néhány példát is említettem arra  nem az összeset , hogy mi az, ami tettekben is megvalósult az elmúlt időben. Azt hiszem, megnyugtathatok mindenkit, hogy ezt nem fogjuk abbahagyni, folytatjuk a munkát ezen a téren is. Úgyhogy hadd nyugtassak meg mindenkit, hogy Magyarországon a környezetvédelem egy folyamat, a környezetvédelmi ellenőrzések, engedélyezések mindenféleképpen egy folyamatban szemlélendők, tehát már a tervezéstől kezdve, és ahogy említették, a működés során is erre sor kerül. Úgyhogy vigyázzunk magunkra, az országunkra, állampolgártársainkra, mert ez közös ügyünk!

Köszönjük szépen még egyszer, hogy akkor ennek a jegyzőkönyvnek a kapcsán a támogatást megkapjuk minden képviselőcsoport részéről. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

(19.10)

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a következő napirendi pontunkra rátérnénk, megértésüket kérve egy maximum kétperces technikai szünetet rendelek el. Rétvári Bence miniszterhelyettes úr már a Házban van, néhány percen belül megérkezik, és folytatjuk munkánkat. Tisztelettel kérve megértésüket egy pillanat, lélegzetvételnyi szünet, és amint megérkezik, azonnal folytatjuk.

(Szünet: 19.10-19.12

Elnök: Jakab István

Jegyző: dr. Tiba István)

Felszólalások:   143-166   167-181   182-199      Ülésnap adatai