Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Példátlan adatszivárogtatási ügyre derült fény 2023. február 4-én, amikor a Portfolio internetes hírportál közölte a Makronóm Intézet elemzését, amelyben olyan statisztikai adatok láttak napvilágot, amelyeket a KSH még nem tett közzé, hiszen naptára szerint a közzététel két nappal később, február 6-án lett volna esedékes. Aztán később, amikor megjelent ez az adatsor, akkor látható volt, hogy hajszálpontosan ugyanaz volt, mint amit a Makronóm két nappal korábban közölt.

A kiszivárogtatási ügyre vonatkozóan feljelentést tettem február 6-án. A feljelentésemben két tényre alapoztam, az egyik a hivatali visszaélés, jogtalan előny biztosítása valaki számára, a másik pedig a bennfentes információk jogosulatlan közzététele. A rendőrség a beadványomra február 22-én reagált, mégpedig úgy, hogy elutasította a feljelentésemet. Hivatkozási alapként a Tóth Bertalan képviselőtársam kérdésére adott főügyészi elutasító választ jelölte meg, miszerint „bűncselekmény gyanúja hiányzik”, hozzátéve, hogy az én beadványom új bizonyítékot nem tartalmaz, ezért ezt is elutasítják.

Ezzel az eljárással kapcsolatosan  amit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája végzett el  azért néhány kérdésem merül föl. Először is: a 2023. február 6-án tett feljelentésemre miért csak február 22-én reagált Hruska Csaba rendőralezredes úr, amikor kötelessége lett volna 3, azaz három napon belül válaszolni?

A másik kérdésem: miért vonta össze a rendőrség Tóth Bertalan főügyésznek küldött kérdését az én feljelentésemmel? Vajon ez az eljárás jogszerű volt?

A harmadik dolog: ha a rendőrség szerint nem valósult meg a bennfentes információk jogtalan közzététele, akkor miként értelmezhető az, hogy két nappal a hivatalos közzététel előtt a Makronóm Intézet közzétette a kiskereskedelmi adatokat? Egyébként ezt a közzétételt maga az intézet nyilvánosan el is ismerte.

A következő kérdés: ha a rendőrség szerint nem valósult meg a hivatali visszaélés tényállás, akkor miként értelmezhető a KSH azon állásfoglalása, amelyben elismerte, hogy valóban adatszivárogtatás történt, mégpedig nem tőle, hanem az egyik állami szervtől, annak a titkárságától? Ez nyilván csak minisztérium lehetett, tehát valamelyik minisztérium titkársága szivárogtatott. Ha egy minisztérium fontos statisztikai adatokat még a közzétételük előtt átad egy elemző intézet számára, akkor ez miért nem meríti ki a hivatali visszaélés tényét, jogtalan előny biztosítását valaki számára? Vajon nem azért tagadta meg a vizsgálatot a Készenléti Rendőrség, mert féltek attól, hogy áldozatul eshet esetleg egy államtitkár ennek a vizsgálatnak? Nevesítve  ez egyébként az interneten már föllelhető , György László államtitkár úr, aki igen jó kapcsolatokat ápol a Makronóm Intézettel, azzal a Makronóm Intézettel, amelyik az elmúlt időszakban 1 milliárd forintnyi állami pénzt kapott.

S végezetül még egy pótkérdésem is van. Ilyen ügykezelés után vajon a rubeljobboldal illetékesei miért csodálkoznak azon, hogy az Európai Unió a jogállamiság ügyében elmarasztalja Magyarországot?

Én egyébként nem adom föl, panasszal éltem a rendőrségi följelentéssel szemben a Készenléti Rendőrségnél, és kezdeményeztem egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását is. Jól tudom, hogy sok esélyem nincs, de nem akarom megengedni azt, hogy önök könnyen le tudjanak rázni. A későbbiekben is fogok még ezen az ügyön dolgozni, pont annak érdekében, hogy a Statisztikai Hivatal hitelessége újból visszatérjen, mert az mindannyiunk számára nagyon fontos. A Statisztikai Hivatal ugyanis egy nemzeti intézmény, amelyre az állampolgárok azért bízzák az adataikat, mert úgy gondolják, hogy ott biztonságban vannak. Ezért mindannyiunknak tenni kell. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal már részletes tájékoztatást adott ebben az ügyben. A KSH munkatársait szigorú titoktartási szabályok kötik a statisztikai adatok kezelésére vonatkozóan. A statisztikai adatokat a közzététel előtt kizárólag a munkatársak szűk köre kezelheti ellenőrzött és célhoz kötött módon. Az adatok kezelését belső technikai és egyéb szabályok biztosítják.

A nemzetközi gyakorlattal összhangban a KSH szűk körben biztosít előzetes hozzáférést egyes szereplők számára. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy biztosítsa a felkészülést a közzétett gazdasági adatok értelmezésére. Ez az előzetes tájékoztatási gyakorlat érint egyes állami döntéshozó szerveket, illetve hírügynökségeket és szerkesztőségeket is. Az előzetes hozzáférés minden szereplő esetében egy, az embargó szabályairól szóló nyilatkozathoz kötött.

A KSH, amint tudomást szerzett az említett adatszivárgásról, vizsgálatot rendelt el. Ez a vizsgálat megállapította, hogy a KSH-ból nem történt adatszivárgás. Ezzel szemben egy nyilatkozattal rendelkező címzett titkárság továbbította az adatokat, elmondásuk szerint tévedésből. A KSH haladéktalanul megtette a szükséges lépéseket, visszavonta az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét, s emellett szigorította az előzetes hozzáférés szabályait. A hasonló esetek elkerülése érdekében az érintettek később kapják majd meg azokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök példátlan eseményről beszélnek, de azért történt már ennél súlyosabb eset is. 1999 nyarán az első negyedéves GDP-adat a hivatalos adatközlést megelőző napon ismertté vált. Azonnali hatásként negyedóra leforgása alatt jelentőset esett a BUX, a befektetők eladásba kezdtek. Tudja, Mellár képviselő úr, hogy ki volt akkor a KSH elnöke? Mellár Tamás volt a KSH akkori elnöke. A képviselő urat akkor megdöbbentette az eset, de azért annyira nem, hogy vizsgálóbizottság felállítását követelje vagy feljelentést tegyen. Akkor nem kérte a Készenléti Rendőrség beavatkozását. Tehát valahol dereng itt valamiféle kettős mérce. Azt hiszem, hogy ebben egyetértünk; legalábbis a reakciójából ítélve azt hiszem, hogy igen.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy ön évek óta rendszeresen támadja a Központi Statisztikai Hivatalt. Ennek alighanem az a fő oka, hogy már nem ön az elnöke, nem ön a vezetője a szervezetnek. De ez nem ok arra, hogy az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező munkatársak hozzáértését folyamatosan elvitassa. Önök folyamatosan támadják egyes szakmai intézmények munkáját. A KSH is ezek közé tartozik. Pedig ennek a szervezetnek a munkája felbecsülhetetlen abban, hogy a gazdaságról és a meghatározó társadalmi kérdésekről szóló párbeszéd az álhírek helyett a tények, a statisztikák talaján maradjon.

(9.20)

Azt látjuk, hogy ön pártról pártra jár, és a valóságtól elrugaszkodott kijelentésekkel próbálja meg felhívni magára a figyelmet, így próbál meg feltűnést kelteni. Láttunk már ilyet a politikában, ezt tudomásul vesszük, de nagy tisztelettel arra kérem képviselő urat, hogy viseljen nagyobb felelősséget azon intézmény iránt, amelyet egykor ön is vezetett. Hogyha a volt munkatársai irányába érzett szolidaritására nem is hagyatkozhatunk, talán a felelősségérzetére mégiscsak. Ebben reménykedünk.

Sajnálom, hogy nem azokról az adatokról beszélünk, amelyek meghatározzák a magyar gazdaság jelenét és jövőjét, például arról, hogy a magyar gazdaság 4,6 százalékkal nőtt, ami a rendszerváltás utáni időszak hatodik legnagyobb növekedése. Egy ilyen válságidőszakban is az első harmadba tartozunk az EU-ban. Az idei évben is növekedést várunk. A beruházások a tavalyi évben csúcsot döntöttek, elérték a 19 000 milliárd forintot, amely a 2010-es érték  remélem, hogy figyelemmel kíséri  3,5-szerese. A foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 700 ezer főt, miközben rekordalacsony a munkanélküliség. A bérek tavaly 18 százalékkal erősödtek, és ha figyelembe vesszük az inflációt, mert figyelembe kell vennünk, mert magas, akkor is reálbér-emelkedés történt.

Hogy ha már az inflációnál járunk, ami a statisztikai terület egyik legfontosabb adata ezekben a hónapokban, akkor a kérdés az, hogy a kormány mit tesz, hogy ezt letörje. Minden reményünk megvan arra, hogy az év végére egy számjegyű legyen az infláció. A kormány mindent meg fog tenni ennek érdekében, és remélem, hogy majd ezekről a lényeges kérdésekről is szót tudunk ejteni a legközelebbi felszólalása alkalmával. Addig halkan megjegyezzük, hogy ezekhez az intézkedésekhez, amelyekről a miniszterelnök úr is beszélt tegnap, semmi, de semmiféle segítséget nem kaptunk, támadásokat annál inkább. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Toroczkai László frakcióvezető úr, Mi Hazánk-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Frakcióvezető úr, öné a szó.

Felszólalások:   2-5   6-9   10-13      Ülésnap adatai