Felszólalás adatai

Felszólalások:   39-49   49-70   71-92      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, Dömötör Csaba államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dömötör Csaba: Nem.) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőségünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3520. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a Kabinetiroda államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint az önök előtt is ismert, a Központi Statisztikai Hivatal tavaly népszámlálást bonyolított le, és a kérdezőbiztosok ehhez a tekintélyes nagyságú feladathoz táblagépeket is használtak, mégpedig 34 500 darabot. Mivel a népszámlálás lezárult, ilyen mennyiségű táblagépre a Központi Statisztikai Hivatalnál nincs szükség, és már az eszközök beszerzésénél is az volt a szándék, hogy a népszámlálást követően a fennmaradó táblagépeket további közcélokra lehessen felhasználni. Egy korábbi kormányhatározat már rögzítette, hogy az eszközök túlnyomó részét, összesen 22 ezer táblagépet köznevelési intézmények kapják, ez a törvényjavaslat az ezen túli szervezetek körét határozza meg.

A célunk az, hogy az átadásra szánt eszközök olyan intézményekhez és szervezetekhez kerüljenek, ahol ezután is hatékonyan tudják őket használni a mindennapi munkavégzéshez. A törvényjavaslat ezzel összefüggésben megteremti az alapját annak, hogy tízezer táblagép különböző szervezetekhez és intézményekhez kerüljön, egyúttal kijelöli a kedvezményezetti kört, és szabályozza az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó eljárást. Ennek alapján a táblagépek helyi önkormányzatokhoz, nemzetiségi önkormányzatokhoz, egyházakhoz, közrendfenntartásban közreműködő, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmet szolgáló civil szervezetekhez, közhasznú szervezetekhez, valamint agrárgazdasági tevékenységet végző köztestületekhez kerülhetnek.

Az intézményeknek biztosított támogatással a törvényjavaslatnak az a célja, hogy erősítse a civil szféra társadalomban betöltött szerepét. Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat alkalmas képviselőtársaink támogatására. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló T/3520. számú törvényjavaslat célja szabályozni az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó eljárást.

A Központi Statisztikai Hivatal a 2022. évi népszámlálás sikeres lebonyolítása érdekében 34 500 darab tabletet szerzett be. A Központi Statisztikai Hivatal saját közfeladatai ellátásának céljából használni tervezett tabletek megtartása mellett 32 ezer darabot tud további hasznosítás céljából felajánlani. Az infokommunikációs eszközök ingyenes tulajdonba adásának hatékony megvalósításáról szóló 1088/2023-as kormányhatározat döntött a tabletek köznevelési intézmények részére történő átadásáról. A Ház előtt fekvő törvényjavaslat szabályozza az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó eljárást, továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy a KSH a tableteket ingyenesen átruházza a kedvezményezettek feladatai hatékonyabb ellátása érdekében azoknak a szervezeteknek, amelyeket az államtitkár úr a felszólalásában felsorolt.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, a KSH által már nem használt vagyonelemek ingyenesen olyan szervezetekhez, intézményekhez jutnak, ahol a lehető legjobban hasznosulnak, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szeberényi Gyula képviselő úr. Most megadom a szót Varga Zoltán képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nos hát, valóban egy nem is olyan régi, talán március közepi belügyminisztériumi információ szerint 22 ezer tabletet különböző tankerületek között kívántak szétosztani. Ezek a tankerületek azonban, ha jól olvasom, nem szerepelnek már a törvénytervezet szövegében, és hát, talán nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy alighanem azért, mert ahhoz nem szükséges törvényi szabályozás (Nacsa Lőrinc: Így van!), hogy állami szerveknek átadják ezeket a gépeket. Ezért a mostani törvényjavaslatból viszont nem egyértelmű, hogy a felsorolt lehetséges kedvezményezettek az összes gépet kapják meg, vagy csak azokat, amelyek a tankerületek után megmaradnak.

Önmagában a feleslegessé vált tabletek közérdekű hasznosítása, én úgy gondolom, támogatható. A tabletek szétosztásának szabályai ugyanakkor meglátásom szerint nem kellően meghatározottak a javaslat szövegében, ugyanis nincsen szabályozva, hogy milyen feltételekkel történik majd meg a szétosztás, és így bizony félő, hogy akár az önkormányzatoknál vagy akár a tankerületeknél egyfajta és hát ismert politikai szempontok alapján fognak majd dönteni, ami nemcsak megengedhetetlen, hanem alkotmánysértő is. Az pedig, hogy a lehetséges kedvezményezettek között az egyházak, sőt egyházi jogi személyek feltüntetésre kerülnek, teljességgel elfogadhatatlan, már csak azért is, mivel a hatályos Alaptörvény szerint Magyarországon az állam és az egyház egymástól elválasztva kell hogy működjön (Nacsa Lőrinc közbeszól.), és az államnak világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia.

Természetesen tudom én is, nyilván önök is erre fognak majd hivatkozni, hogy anyagi eszközökkel, legyen az pénz vagy ingatlan, támogatható az egyházak közhasznú tevékenysége  még egyszer mondom: közhasznú tevékenysége , így lényegében az alkotmányos alapjogok megvalósítását is elősegítve ezzel. Ez azonban meglátásom szerint nem terjedhet ki az egyházak hitéleti tevékenységére. Ebből következően a törvényjavaslat alaptörvény-ellenes meglátásom szerint, hiszen egyértelmű, hogy a tabletek juttatásával megvalósulhat a hitéleti tevékenység támogatása is egyben. És aggályosnak tartom azt is, hogy a vagyonjuttatási eljárások várhatóan nem lesznek majd átláthatóak, egyelőre legalábbis ez nagyon úgy tűnik, és erre nem is törekszik a kormány, hiszen a törvényjavaslatban nincs utalás például a nyilvánosság kontrolljára semmilyen módon. (Nacsa Lőrinc: Tablet! Tabletről beszélünk!)

Nyilvánvaló, hogy az állampárt  és, gondolom, önök is kitalálják, hogy itt a Fidesz-KDNP-re gondolok , ha politikai érdekei is úgy kívánják, márpediglen az elmúlt tíz évben olybá tűnik, hogy úgy kívánták, a digitális kultúra támogatójának tünteti fel majd magát, miközben a valóságban inkább akadályozza a digitális oktatást vagy akár a közigazgatást is. Így még akkor is, hogyha ez önöknek nem fog tetszeni, élek azzal a jogos gyanúperrel, hogy valójában a mostani tabletosztás is elsősorban a szokásos, már az elmúlt 13 évben ezerszer átélt szemforgató és hamis propagandacélokat fog szolgálni és követni majd a valós segítségnyújtás helyett, ami ebben a formában is hitelteleníti az előttünk fekvő előterjesztés szinte minden sorát is. Köszönöm szépen.

(11.00)

ELNÖK: Köszönöm, Varga Zoltán képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Azt gondoltam, hogy ma a DK-tól már nem fogunk súlyosabbat hallani, mint hogy Románia mindenben jobb, mint Magyarország, hiszen ilyen volt a napirend előtti DK-s felszólalás. (Varga Zoltán: Mert ez a valóság!) Varga Zoltánnak sikerült ezt is alulmúlnia.

Jegyeztük, képviselő úr, hogy ön szeretne egy tabletet. De sajnos előbb az önkormányzatok, egyházak, iskolák kapnak, és ha a végén marad, akkor esetleg szívesen igyekszünk a képviselő urat is segíteni. Értjük, hogy ebből az irigységből fakad a felszólalása. Megint nem hallhattunk mást, tisztelt képviselőtársaim, mint egy eredeti, tőrölmetszett, echte vallásellenes fölsorolást a DK-tól  ahogy szokták, ahogy mindig is szokták.

Igen, tisztelt képviselőtársam, büszkék vagyunk arra, hogy támogatjuk az egyházak feladatvállalását, hiszen oktatási, nevelési, szociális, gyermekvédelmi területeken, a felsőoktatásban, számtalan helyen a társadalomban jelen vannak az egyházaink, és elképesztő nagy munkát végeznek. S a hitéletüket, a hitéleti tevékenységüket is támogatjuk, a közösségszervező tevékenységüket, mert úgy gondoljuk, hogy ez fontos és hasznos a magyar társadalomban, a magyar nemzeti közösségnek, hiszen az egyházak társadalomépítő, társadalomszervező munkája az elmúlt évszázadokban is és most is egy fontos tartópillére a nemzeti közösségünknek. Azt, hogy önök Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Vadai Ágnes vezetésével rendszeresen vallásellenes és egyházellenes felszólalásokat tesznek, ezt értjük, hiszen önök egy vallásellenes párt, ezt is tudjuk. Önök minden lehetőséget megragadnak, hogy az egyházak közfeladat-ellátását, az egyházaknak juttatott támogatásokat kritizálják.

Amikor elolvastam ezt a törvényjavaslatot, azt gondoltam, hogy itt lehet egy fontos parlamenti egység. Gondolhatjuk úgy, hogy volt egy népszámlálás  tízévente van népszámlálás , a népszámláláshoz szükséges volt beszerezni ezeket, hogy gyorsabban, rögtön digitálisan lehessen rögzíteni az adatokat a kérdezőbiztosok segítségével, és utána nyilván marad nagyon sok tablet, amit a KSH nem tud a napi munkájához használni. Ilyen szempontból is modernizáltuk a KSH eszközparkját.

De az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy még sincs nemzeti egység e mögött a javaslat mögött, pedig szerintem helyes az, ha iskolák, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházi szervezetek, közbiztonsági, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti tevékenységet folytató civil szervezetek megkapják ezeket, hiszen segíteni tudja a munkájukat. Fontos az, hogy Magyarországon a civil szervezetek szférájában és az egyházak, önkormányzatok területén is a digitalizáció előre haladjon. Ezt segíti ez a törvényjavaslat.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egyetlen igazság azért volt a felszólalásában: a tankerületek felé átadandó tableteknek nem kell szerepelniük a törvényjavaslatban, mert ott egyik állami szervtől egy másik állami szervhez kerül át ilyen módon a vagyonelem.

Én arra kérem a képviselő urat, hogy mégiscsak gondolja át a vallásellenes álláspontját, és azt, hogy ez a javaslat érdemben tud segíteni. Ez pici segítség, hiszen lehet, hogy egy-egy civil szervezethez, egy-egy iskolához csak egy-két darab tablet fog jutni a végén. Szerintem öröm az, ha az ország minden választókerületében megkapják a helyben dolgozó emberek segítségképpen ezeket a tableteket.

Mi mindenképpen támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot, és arra kérem önöket is, mindannyiukat, hogy hacsak nincs önökben olyan mély vallásellenes indulat, mint a DK-ban, akkor támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat, s egyúttal megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, az MSZP vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A jótékonyság nemes dolog, a több tízezer tablet ingyenes átadása közfeladatot ellátó intézményeknek, szervezeteknek támogatandó. Nem véletlenül javasolta korábban az MSZP, hogy azokat adják át az ország legszegényebb településeinek, például azok iskoláiba úgy, hogy a kormány egyúttal gondoskodik az internet hozzáféréséről is.

Most azonban kissé érthetetlenül állunk a törvényjavaslat előtt, hiszen nem gondoltuk, hogy a többéves tabletek leselejtezéséről külön törvényt, méghozzá egy sarkalatos törvényt kéne hozni, főként, hogy lényegében már egy kormányhatározatban is szerepelt a fő célkitűzés, a közfeladat céljára történő továbbhasznosítás. A kérdés eddig is az volt, hogy pontosan kik és mikor kapják meg ezeket az eszközöket, ez viszont továbbra sem derül ki a javaslatból sem, de reménykedem, hogy államtitkár úr erre majd válaszolni fog, mert szerintem fontos lenne, hogy mindannyian tudjuk.

A kérdés tényleg az, hogy valóban kik kapják ezeket az eszközöket. Ez azért is fontos, mert a kormányhatározatban szereplő dátumig, április 30-áig az átruházás nem tudom, hogy tud megtörténni, hiszen a törvény elfogadására is csak májusban kerül majd sor a tervek szerint. Ha ebben kaphatok némi értelmezést, azt megköszönöm.

Azt üdvözöljük, hogy a kormány felajánlja a szükségtelenné vált eszközöket, de nem értjük, hogy ezt miért kell ilyen baromi bonyolultan csinálni, hiszen máskor százmilliárdok sorsáról dönt egy határozatban a parlament megkerülésével a kormány. Ettől függetlenül ez egy jó ügy, ezért a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja, de bizakodó vagyok, hogy államtitkár úr a kérdésemre választ ad. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel következik. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szerintem ez egy jó irányú javaslat, én támogatni fogom. A helyzet az, hogy elhangzottak különböző ellenérvek, én ezekkel nem értek egyet, egyáltalán nem. Sokkal inkább az zavar, ami nincs benne ebben a javaslatban.

Azt az alapfilozófiát, hogy egy népszámlálás után a megmaradt digitális eszközök kerüljenek a legjobb helyre, szerintem senki nem vitatja ebben a teremben. Nyilván aközött lehet vitás pontokat felfedezni, hogy ezt kinek, milyen súlyozás alapján és hogyan juttassák el. A 34 500 darab informatikai eszközből, ha jól tudom, 2500 tabletet megtartana a hivatal, s ezeket nyilván értelmes célokra használná.

A KSH működésébe én semmiképp nem kötnék bele. Többször nyújtottam be olyan módosítót, amely a KSH költségvetési során a támogatását növeli, mert látom azt, hogy egy inflációs mérésnél lehetne finomhangolni talán még a módszertant és egyebeket is. Sokszor elmondjuk, hogy a CD lejátszására alkalmas hifitorony az utóbbi években még mindig szerepelt a KSH inflációs mérésében, pedig köztudott, hogy ebből nem vesznek olyan sokat, ergo az ára nem növekszik különösebben, tehát alkalmas arra, hogy az inflációs mutatót egy kicsit lejjebb szorítsa, nem nagy súllyal, de ha sok ilyen termék adódik össze, akkor már azért ez tetten érhető. Összességében tehát a KSH nagy támogatója vagyok, mégis úgy gondolom, hogy ez a javaslat sokkal mélyebb lehetne, és sokkal több mindenre lehetne alkalmas.

Nem értem, hogy a digitális kor küszöbén  amiben benne vagyunk  , amikor minden tranzakciót rögzítenek, tehát minden egyes mozdulatunkat  szerintem sajnos  le tud követni az a globális tér, amiben élünk, hogy fordulhat elő Magyarországon, hogy nem kap minden magyar hallgató, egyetemi hallgató vagy középiskolás alanyi jogon a tanulmányaihoz szükséges és arra alkalmas digitális eszközt. Itt arra gondolok, hogy egy megfogalmazható cél lehetne az, hogy egy új tabletet vagy e-book-olvasót minden magyar iskolás kapjon valamelyik életkorban valamelyik formában.

Mi meghirdettük a „Mentsük meg a könyveket!” című programunkat, amelynek ez gyakorlatilag a második váza. Az első pontja az lett volna, és a mai napig az, hogy egy garantált beszerzési rendszerrel támogassuk a kiadókat abban, hogy a nullszaldóhoz szükséges új kiadványmennyiségből szétterítsük a könyvtári hálózatban azokat a szakmai szűrőn átment szépirodalmi vagy akár más műfajba tartozó kiadványokat, amelyek gazdagíthatják a magyar kultúrát és a magyar kultúra egész terét. És a „Mentsük meg a könyveket!” program második lába foglalkozik azzal az e-book-olvasó támogatói szisztémával, amely alkalmas lenne arra, hogy minden magyar diák a megfelelő digitális eszköz megkapása, tehát ingyenesen történő juttatása után a kor körülményeinek megfelelő módozatain tudjon tanulni, készülni, és azokra a készségekre szert tenni, amelyek nélkül Magyarország jövője nem képzelhető el.

Én tehát egy olyan javaslatot látnék szívesen és támogatnék még jobb szívvel ennél, amely minden magyar iskolás számára lehetővé teszi mindezt. Államtitkár úr, én tudom, hogy ha az egyetemisták esetében egy ingyenes e-book-olvasó- vagy olyan tabletprogramot hirdetünk, amellyel mindenki megkapja ezt az eszközt, akkor bizony komoly aggodalom kél bizonyos könyvkiadókban, mondjuk, a tankönyvek kiadásával iparszerűen foglalkozó kiadókban. S én nem is úgy szeretném feloldani ezt a dilemmát, hogy szűnjenek meg a nyomtatott tankönyvek. Egyébként én a nyomtatott könyvek nagy rajongója vagyok. Kaptam ajándékba egy e-book-olvasót, de viszonylag nehezen forgatom. Sokan vagyunk úgy, hogy akár olvasás, akár tanulmányok során szeretjük a kinyomtatott példányt, szeretjük kiemelni a lényeget, szeretjük érezni a nyomda szagát, mert ez egy olyan életérzés, amit úgysem lehet elpusztítani Magyarországról, szerencsére.

(11.10)

De azt mondom, hogy a tankönyvek kinyomtatott megtartása, és egyébként nem sértve ezen nagy könyvkiadók érdekeit, még mindig elférne az egyetemi jegyzetek és különböző egyéb kiegészítő anyagok terén egy olyan e-book-olvasóprogram, amely alkalmas lenne arra, hogy ezeket az anyagokat forgassák az érintettek, hasznosítsák, és ott, ahol egyébként nincs akkora szükség rá, vagy már úgyis digitalizált módon folyik minden, hogy a papíralapú kényszert megszüntessük.

Tehát röviden összefoglalva, a tankönyvek maradjanak, ne sértsük a tankönyvkiadók érdekeit, viszont mellette egy olyan tabletprogramot lehetne elképzelni, vagy egyébként e-bookok olvasására alkalmas tabletek széles körű kiosztását, amely minden magyar iskolás, minden magyar hallgató számára lehetővé teszi, hogy korszerű, digitális eszközhöz jusson valamelyik életkorban. Nyilván sokkal jobb, ha ez minél korábban történik, és nem az első egyetemi években, hiszen az általános és középiskolában is vannak azért olyan követelmények, amelyekhez egyre inkább kellenek ezek az eszközök, de kimondottan az egyetemi életre koncentrálva, és még egyszer mondom, nem sértve a print könyvkiadók érdekeit, én látom helyét egy ilyen programnak.

Most itt azért látjuk a költségvetési vonzatot is, tehát a KSH beszerzése 1-2 milliárd forintról szól. Nem akarom lebecsülni ezt az összeget, ez egy komoly összeg, de érdemes kiszámolni azt, hogy egy országos program mekkora összeget igényelne, és azt látom, hogy ez bőven beleférne a jelenlegi költségvetésbe. Az a kérésem tehát, hogy gondolkozzanak el ezen. Igen, nekünk is szemet szúrt az, hogy áprilisi használttablet-átadásról van szó, miközben a törvényjavaslatot még nem fogadtuk el. Tehát elképzelhető, hogy észszerűbb határidők megszabására lenne szükség.

Összességében pedig nemcsak a „Mentsük meg a könyveket!” című programunkat ajánlom az önök figyelmébe, hanem annak második lábát is, amely kimondottan egy e-book-olvasóprogramról szól. Hozzáteszem, hogy a nagyon nehéz helyzetben küzdő magyar könyvkiadók számára is irgalmatlanul nagy támogatás lenne mindez.

Van egy kapcsolódó lába. Nagyon sok kiadó azért nem hozza ki az akár tableten is olvasható e-könyveket, mert ez gyakorlatilag szoftverként adózik. Egy másik javaslatom szerint ne szoftverként adózzon egy szépirodalmi e-kiadvány, e-book. Miért adózik 27 százalékkal az, amit egyébként kinyomtatva 5 százalékos adóteher mellett lehet megvásárolni? Úgy gondolom, hogy értelmes felvetés lenne legalább ezen a szinten egységesíteni ezeket, mert jelen pillanatban egy kis vagy közepes méretű kiadónak egyszerűen nem annyira éri meg az e-book kiadása, hiszen egy sokkal nagyobb adóteherrel szembesül  egyébként már a szerződéskötéskor is szerintem, amikor megszerzi a különböző jogdíjakat , ily módon bele vannak szorítva a kis kiadók és a közepesek is abba, hogy inkább hozzák ki kinyomtatva az érintett könyvet alacsony példányszámban, hiszen a keresletet mindannyian látjuk, és próbálják inkább ennek megvásárlására kapacitálni a vásárlókat, hiszen egyszerűen anyagilag nem éri meg nekik az e-könyv kiadása. Tehát az egész területet csomagban kellene kezelni. Hozzáteszem, a tablet-, e-bookolvasó- és egyéb programnak most van értelme. Nem látjuk még teljesen tisztán, hogy a mesterséges intelligencia ezen a területen mit idéz elő.

Nem tudom, ki hogy van vele a teremben, számomra vérfagyasztó az, amikor a mesterséges intelligenciáról azt olvasom, hogy másfél nap alatt egy kész könyvet vagy akár fantasztikus művet meg tud írni. De a helyzet az, hogy ha támogatni akarjuk a magyar diákokat, fiatalokat, és nemcsak az említett néhány tízezer tablettel, hanem komolyabb eszközökkel, akkor azt most, ebben a pillanatban, ebben a költségvetési évben lehet megtenni. Én erre szólítom fel önöket, véleményezzék tehát ezt a programrészt is, terjesszék ki az előttünk fekvő javaslatot, amit egyébként alapjaiban, még egyszer mondom, én tudok támogatni, jó irányúnak tartom. Az egyházi intézményekkel kapcsolatban sincsenek ellenérzéseim, mint amilyenek az iméntiekben elhangzottak, de azt kell hogy mondjam, sokkal többet engedne a költségvetési mozgástér, és sokkal többet igényelne a magyar jövő. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Dócs Dávid következik. Parancsoljon!

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy az előttem szóló képviselőtársaim szegről-végről érintettek mindent a témával kapcsolatban, így azt tovább boncolgatni szócséplés lenne. Mi úgy gondoljuk, hogy a korszerű tudás átadásának elengedhetetlen feltétele, hogy a mindenhova begyűrűző technikai fejlődéssel lépést tartsunk, és úgy gondoljuk, hogy ez a tárgyi segítség a társadalmilag aktív csoportoknak valóban nagy segítség a gyermekeink oktatási intézményeinek az ilyen irányú fejlesztése mellett is.

Ahogy az előttem szóló képviselőtársam is elmondta, érdemes lenne viszont azon elgondolkodni, hogy egy ilyen országos méretű programot is indíthatna a magyar korány, hiszen én azt gondolom, a gyerekeink hasznos tudását minden eszközzel gyarapítani kell.

Viszont most itt a népszámlálásnál használatos táblagépek szétosztásáról van szó. Én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat egy nemes célt szolgál, éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom egy konstruktív pártként soha nem azt nézi, hogy ki nyújtotta be ezt a javaslatot, hanem mindig azt nézzük, hogy az a magyar emberek érdekeit szolgálja, a magyar társadalmi csoportokét, éppen ezért ezt a törvényjavaslatot mi támogatásra alkalmasnak tartjuk. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is azt tudom mondani röviden, hogy az LMP országgyűlési frakciója támogatni fogja ezt a javaslatot. Mi ezt egy jó irányú intézkedésnek tartjuk.

A vitában itt elhangzott egy dolog, ezért én kifejezetten szeretném jelezni, hogy nekünk az égvilágon semmi problémánk nincs a hitélet támogatásával, nincs azzal problémánk, hogy az egyházakat támogatjuk a fontos feladataik ellátásában. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy azzal viszont nagyon sok problémám van, hogy ha mondjuk, általában egy, a kereszténységét büszkén hirdető politikus, mondjuk itt, az Országgyűlésben hazudik bármilyen témában. Csak szeretném megjegyezni, hogy nagyon fontos, hogy támogassuk az egyházak működését, támogassuk a hitéletet, de keresztényként  én is hívő keresztény vagyok  tartsuk is be azokat az iránymutatásokat egyébként, amelyeket a felekezetünknek megfelelően mindannyian fontosnak tartunk.

Ugyanakkor engedje meg, államtitkár úr, hogy egy rövid kérdést feltegyek, ami csak részben kapcsolódik a törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat címe az, hogy „Egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adása”, és ismétlem, ezt a javaslatot konkrétan mi támogatni fogjuk. De felmerült egy olyan hír az elmúlt egy-két hétben, ami nem az ön minisztériumából, hanem Lázár János minisztériumából érkezett, amely azt célozza, hogy egy törvénytervezet szerint  aminek egyébként a kormányinfón Gulyás miniszter úr a létét, tehát az elindulását megerősítette  arra készül a kormány, hogy 12 felújított, állami tulajdonban lévő kastélyt átadnának hasonlóképpen ingyen, vagy vagyonkezelésbe, vagy tulajdonba.

Vane bármilyen hivatalosnak tekinthető információ a kormány berkein belülről, hogy ezt valóban végre akarjáke hajtani, elő akarjáke terjeszteni az Országgyűlés elé, be akarjáke nyújtani? Valóban egy olyan irányba akare elmenni a kormány, hogy ezeket a csodálatos értékeket, ezeket a  mondhatjuk úgy  nemzeti büszkeségeinket, az épített örökségünk részeit ingyenesen magántulajdonba akarják adni? Tehát tarthatunke attól, hogy ez az ötlet, ami úgy látjuk, Lázár János minisztériumából pattant ki, elnyeri a kormány támogatását olyan szinten, hogy abból a kormány részéről törvényjavaslatként megérkezik az Országgyűlés elé? Kérdésként fogalmaztam meg. Addig, amíg erre nem kapok választ, nem szeretnék előremenni, hogy tartalmában ezt a második javaslatot, a Lázár János-féle ötletet minősítsem, de remélem, hogy erre választ kapunk államtitkár úrtól. Köszönöm, elnök asszony.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószólónak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon!

ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök asszony.

Поштованa госпођо председнице! Поштовани парламенту! У име Мађарског националног одбора иу своје лично име, поздрављам вас с поштовањем! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntöm önöket.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által felkért szószólóként tájékoztatom az Országgyűlést, hogy bizottságunk az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló T/3520. számú törvényjavaslatot 2023. április 11-én tartott ülésén megtárgyalta. A benyújtott törvényjavaslat örömünkre szolgál, mert lehetőséget biztosít arra, hogy a KSH ingyenesen átadja többek között az országos nemzetiségi önkormányzatoknak a népszámlálás során használatában lévő táblagépeket. Reményünket fejezzük ki, hogy a használatba adandó 32 ezer tabletből kellő számban részesülnek majd a nemzetiségi országos önkormányzatok is, hiszen az nagy segítség lenne az informatikai ellátottság javításában. Manapság a munkavállalók, bármely ágazatban is végzik tevékenységüket, nem nélkülözhetik az informatikai eszközöket a feladatellátásuk során. Ugyanez igaz a tanulókra is, mert ezek az eszközök elengedhetetlenek az ismeretek megszerzéséhez. A nemzetiségi feladatellátásban részt vevők sokan örülnek az újszerű és korszerű táblagépeknek, emelve ezzel a munkavégzés vagy az egyéb feladatellátás színvonalát.

(11.20)

Örülünk annak is, hogy immár természetes, hogy a táblagépek további hasznosítása során is a kormány nem feledkezett meg a Magyarországon élő nemzetiségekről. Az országos nemzetiségi önkormányzatok sok energiát fordítanak arra, hogy folyamatosan biztosítsák a nemzetiségi nevelés és oktatás különféle formáit, a nemzetiségi művészet kiteljesedését, valamint az örökül hagyott emlékek gyűjtését és állagának megóvását, mindezzel segítve a nemzetiségi lét fennmaradását és továbbélését hazánkban. Ezen feladatok mellé természetes, hogy öröm, ha ingyenesen hozzájuthatunk ezekhez a számítástechnikai eszközökhöz, és reméljük, hogy arányosan részesülünk is belőlük. A megfelelő és elvárható szintű feladatellátáshoz ma már nélkülözhetetlen a korszerű számítástechnika.

A 2022. évi népszámlálás teljesen elektronikusan zajlott, ennek is köszönhetjük, hogy az adatfelvételezéshez használt táblagépeket további hasznos feladathasználásra átadják a törvényben szereplő szervezeteknek. Reményeink szerint az elektronikus adatfelvételezés az adatok gyors feldolgozását segíti elő, ami igencsak fontos a jövő évben esedékes nemzetiségi önkormányzati választások miatt. Nem titok, hogy a magyarországi nemzetiségek várják, hogy a népszámlálás során összegyűjtött adatokból rendelkezésükre álljon aktuálisan a nemzetiségekhez tartozók számadata és területi eloszlása. Ezek az eredmények nyújtanak majd megbízható alapot az egyes települések társadalmi döntéseinek az előkészítéséhez. A nemzetiséghez tartozók számadata és területi eloszlása alapvető információkkal szolgál a nemzetiségi önkormányzatiság szervezése és létrejötte tekintetében. A magyarországi nemzetiségek számára meghatározó annak ismerete, hogy hol és mennyien tartoznak egy-egy nemzeti közösséghez.

A hatályos törvényi szabályozás szerint a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását abban az esetben kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződési fokának és a településen való honosságának a vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzeti közösségének önigazgatását. Továbbá a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint a 25 főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik.

A jövő évi nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is jóval előbb kerül sor, mint korábban, így a nemzetiséghez tartozók összesített létszámainak mielőbbi megismerése igencsak sürgős kérdéssé vált. Ezen ismeretek nélkül a nemzetiségi önkormányzati választások nem tervezhetők, ezért innen is kérjük a KSH elnökét, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a nemzetiségi adatokra vonatkozó összesített adatsorok mielőbb megismerhetők legyenek.

Mindezekre figyelemmel a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló T/3520. számú törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Jelzésre:) Ügyrendben jelentkezett… (Varga Zoltán: Elnézést, nem ügyrendben!) Bocsánat! Varga Zoltán képviselő úr normál szót kért. Parancsoljon, megadom a szót.

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm, elnök asszony. Elnézést, rossz gombot nyomtam. Úgy gondolom, muszáj néhány dolgot tisztáznunk. Nyilvánvaló módon láttam Nacsa képviselő úr szándékát, hiszen bármi olyan kijelentésre, mondatra, szóra, amelyben az egyház vagy a vallás szerepel, már meg ne haragudjon, úgy ugrik, mint éhes tyúk a kukoricára, holott az általam pár percben elmondottakban semmiféle egyházakra, vallásra nézve negatív jelző nem volt.

Igen, én is fontosnak gondolom, amit a képviselő úr mond, mégpediglen azt, hogy végre következzen már be egy parlamenti egység. És itt egy zárójelet nyitnék, hiszen teljesen egyértelmű, ha megnézzük, hogyan áll a mai magyar közélet, közoktatás, a digitalizáció, akkor meg kell hogy állapítsuk, hogy bizony ebben nem valami előkelő helyet foglalunk el az európai rangsorban; nagyon sok olyan környező volt szocialista ország is megelőz minket, amelyeknek sokkal rosszabbak voltak akár az ezredfordulón is a lehetőségeik.

Most nem akarok itt prejudikálni, és nem akarok, hogy is mondjam, párhuzamot vonni abban, hogy tudjuk nagyon jól, Magyarország kormányfőjének milyen a viszonya például az okoseszközökhöz, vagy hogy azzal kérkedett nagyon sokáig, hogy ő nem használ sem okostelefont, sem internetet (Dömötör Csaba: Ez komoly? Ki mondta?), de azért mégiscsak ott tartunk, hogy kisdiákok ezrei, tízezrei nemhogy az internet adta áldásos lehetőséghez nem jutnak hozzá, hanem sok esetben még a normális közlekedéshez vagy a vezetékes ivóvízhez sem. Tehát ha azt nézzük, hogy ezekre a tabletekre szüksége van a magyar társadalomnak vagy a közoktatásnak, akkor egyértelműen azt kell mondani, hogy igen, nagy-nagy szüksége van, és nemcsak erre.

Itt muszáj megerősítenem a Jobbik képviselőjének a felszólalását: igenis szükség lenne arra, hogy minden kisiskolás, ahogy megkezdi az iskoláját, lehetőséget kapjon  függetlenül attól, hogy ő most milyen iskolában tanul, vagy a sors miatt éppen hol él, egy egészen pici, aprófalvas kistelepülésen vagy pedig egy nagyvárosban, esetleg a fővárosban , lehetősége legyen ugyanazokat az eszközöket ugyanolyan körülmények között használni, legyen az internet vagy pedig táblagép. Látjuk, hogy ez sajnos nem így van, látjuk azt, hogy sokan nem jutnak hozzá az alapvető informatikai eszközökhöz és tudáshoz sem, tehát ilyen tekintetben ez valóban fontos lenne.

De az, hogy ebben most megint megjelennek az egyházak, úgy gondolom, nem egy jó irány, képviselő úr vagy tisztelt kormány. Már csak azért is, mert én úgy látom, és itt zárnám be a zárójelet, és mondanám azt, hogy igen, fontos parlamenti egységre lenne abban szükség, hogy a vallás és a hit mindenkinek maradjon meg a legbelsőbb ügye; az az ő dolga, hogy hogyan gondolkozik a világról, hisze istenben vagy nem, ha hisz, akkor pedig éppen milyen felekezetnek a tagja. Az, hogy önök az egyházakat, a vallást és a hitet egyfajta eszközként használják a saját önös politikai céljaik eléréséhez, úgy gondolom, elfogadhatatlan.

Tehát igen, mi is azt mondjuk, támogatni kell azt, hogy minél több kisgyerek, minél több iskola, minél több szervezet juthasson hozzá ezekhez a gépekhez, és nemcsak ezekhez, hanem minél több ilyen géphez, és mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy azonos rajtkőről induljon az életben, ne pedig csak a gazdag családok kivételezett gyerekei. Ezt a lehetőséget kell megadni, és nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan lehet kiforgatni egy ellenzéki képviselő amúgy teljesen jó szándékú szavait arról, hogy legyen már végre abban konszenzus, hogy az egyházak a magukat megillető helyre kerüljenek ebben a történetben, és ne használják fel őket eszközként, sok esetben pedig ne éljenek vissza ezzel, ne is kérkedjenek vele. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ismételten megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Dömötör Csaba államtitkár urat, hogy kíváne reagálni. (Dömötör Csaba jelzésére:) Jelzi, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra, így megadom a szót államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony, és köszönöm a képviselő hölgyek és urak felszólalásait. Igyekszem pár dologra reagálni, először is arra, hogy mire is vonatkozik az előttünk lévő törvényjavaslat.

Korábban már egy kormányrendelet rögzítette azt, hogy 22 ezer táblagép közoktatási intézményekhez jut el, azt már ebben a törvényjavaslatban nem kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy közel 70 százaléka, 68 százaléka ezeknek az eszközöknek eljut a közoktatási intézményekbe.

A valamelyik képviselőtársam által említett április 30-ai határidő ezekre a köznevelési intézményekbe eljuttatandó táblagépekre vonatkozik. Ha megszületik a most tárgyalt döntés, a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor a KSH igyekszik a lehető leghamarabb eljuttatni az érintett szervezeteknek a maradék 10 ezer táblagépet.

(11.30)

Ami a KSH-t illeti: azt, hogy milyen módszertanban dolgozik a KSH, javarészt egyébként nemzetközi eljárásrendek is szabályozzák. Tehát arra kérem jobbikos képviselőtársaimat, hogy ezt minden esetben vegyék figyelembe akkor, amikor az eljárásrenddel és a módszertannal kapcsolatos javaslataik vannak.

Ami egyébként az ide nem közvetlenül kapcsolódó kastélyok ügyét illeti, valóban, semmiféle módon nem tárgya a mostani törvényjavaslatnak a kastélyok kérdése, de ha már felmerült, akkor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kormány a rendszerváltás óta nem látott nagyságrendben újította fel Magyarország várait és kastélyait. Amikor így tett, akkor nemcsak örökségvédelmi és kultúravédő szempontok játszottak szerepet, hanem munkahelyvédő, munkahelyteremtő szempontok is.

Annyit tudok önnek elmondani, hogy a kormány, illetve az ezzel megbízott minisztérium folyamatosan vizsgálja, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben is hogyan lehetne ezeket a forrásokat, beruházásokat a lehető legköltséghatékonyabb módon véghez vinni. Semmiféle döntés nem született ebben az ügyben. Látom én is, hogy mindenféle cikkek születnek, de kérem, ne azt tekintse irányadónak, hanem azt, amit a minisztérium hivatalos tájékoztatásként megad. Azt vizsgálja az érintett minisztérium, hogy hogyan lehet pluszforrásokat bevonni az említett felújított intézmények kezelésébe úgy, hogy a műemlékek közfunkciója változatlanul megmaradjon, és ezek az intézmények változatlanul a köz javát szolgálják.

Ami a közoktatási vonatkozásokat illeti, szeretném külön hangsúlyozni, hogy ez a törvényjavaslat csak egy részét érinti ezeknek a digitáliseszköz-fejlesztéseknek, illetve digitáliseszköz-használatnak. Azt, hogy egyébként milyen digitális fejlesztések zajlanak még a közoktatásban, ez a törvényjavaslat nem érinti, de ha már felvetették, akkor szeretném itt elmondani, hogy több ezer intézményben történt sávszélesség-bővítés, vagy épült ki a wifihálózat. Több mint százezer digitális eszköz jutott el az iskolákhoz, köztük asztali számítógépek, laptopok és táblagépek is. És 2022 tavaszától kezdve félmillió notebook került kiosztásra az 5-12. évfolyamos tanulók és pedagógusok között.

Tudomásul véve azt a javaslatot, miszerint minden diákhoz el kéne juttatni különböző digitális eszközöket, egy dolgot azért javaslok szerintem mindannyiunknak, hogy még mielőtt az ilyen digitáliseszköz-fejlesztésekről döntés születik, minden esetben hallgassuk meg a pedagógusokat, mert azért én nem látom lezártnak azt a vitát, hogy hogyan lehet bevonni a digitális eszközöket a tanrendbe a lehető leghatékonyabb módon.

Zajlik egy vita arról, hogy a digitális eszközök hogyan alakítanak ki nagyfokú függőséget a diákok között, hogyan befolyásolják a koncentrációképességet; zajlik egy azzal kapcsolatos vita, hogy a fontosnak ítélt tananyagot, mondjuk, a kötelező olvasmányokat hogyan lehet vagy el lehete juttatni a diákokhoz digitális eszközökön keresztül. A mobilhasználattal kapcsolatban is van egy eléggé intenzív, nem lezárt vita. Tehát azt javaslom magunknak, hogy mielőtt bármilyen konkrét javaslatot teszünk, a pedagógusok hangját, véleményét mindenképpen hallgassuk meg, végtére is nekik van a legtöbb tapasztalatuk arról, hogy a digitális eszközök hogyan illeszthetőek be a tanrendbe.

Köszönve a visszajelzéseket és a hozzászólásokat, azt a következtetést vonom le, hogy a képviselők nagy többsége támogatásra érdemesnek ítéli meg ezt a törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi, hogy ezek az eszközök az érintettekhez minél hamarabb eljussanak. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   39-49   49-70   71-92      Ülésnap adatai