Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Ha ez időkeretes vita lett volna, adtam volna egypár másodpercet Gy. Németh Erzsébetnek, mert Dobrev Klára és árnyékkormánya nem hangzott el, az ilyen kötelező elem a DK-s felszólalásokban. (Gy. Németh Erzsébet: Majd hozzászólásban elmondom, el ne felejtsem! Köszönöm, hogy szólt.) Ez még sajnos kimaradt. Szívesen adtam volna erre időt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Meghallgathattuk DK-s képviselőtársamtól azt a Magyarországot és a magyar építőipart végletekig lenéző felszólalást, ami, azt gondolom, hogy nem segít ennek a törvénynek a helyzetén sem, sem azokon a közös ügyeken, amelyeket itt az Országgyűlésben meg kellene tárgyalnunk, hiszen úgy kezdte ezt a felszólalását, hogy ez még egy jó törvény is lehetne, máshol, hogy nem Magyarországon, mert Magyarország ilyen rossz, Magyarországon rosszul működnek a dolgok. Volt egy ilyen másfél perces magyarországi szidalmazás a képviselő asszony felszólalásában.

Képviselő asszony, szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy április 19-én benyújtották ezt a törvényt. Tehát az, hogy nem volt elég idő átolvasni, nem volt elég idő megérteni, hogy mit jelent a tulajdonos meg az építtetői, tulajdonosi jogkör, és így tovább  azt gondolom, hogy április 19e óta igazán lett volna erre lehetőség.

Tehát mi azt gondoljuk, hogy ez a törvény, ahogy miniszter úr fogalmazott, egy kerettörvény. Itt fontosak, hogy mik lesznek majd a végrehajtási rendeletek és mik lesznek azok a kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, amelyek ezt a keretet tartalommal töltik föl, hiszen ha ezt a törvényt az Országgyűlés elfogadja, akkor ez a keretrendszer nemcsak egy nagy lehetőség, de egy nagy felelősség is a minisztérium számára, hogy milyen tartalommal tölti meg, hogyan lesznek a végrehajtási rendeletek megalkotva. De így is az mondható a keretrendszerre, hogy ez egy jelentős mérföldkő a hazai állami építési beruházások történetében, ugyanis új alapokra helyezi és egységesíti az állami beruházások rendszerét.

A törvényjavaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, miközben megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújt a beruházások szereplőinek ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében.

A javaslat újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát, előkészítéstől, tervezésen, kivitelezésen át üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére.

Fontos megjegyezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslat benyújtását széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, valamint az uniós tagállamok állami beruházási gyakorlatainak hosszas és alapos vizsgálata. Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022 augusztusa óta a koncepció kialakításával kapcsolatban 25 szervezet véleményét kérte ki, és nagyságrendileg 900 darab javaslat érkezett be. Továbbá egyébként, ahogy jeleztem, minden érdeklődő számára hozzáférhető és megismerhető volt a javaslat, hiszen április 19-én, több mint egy hónappal ezelőtt került benyújtásra az Országgyűléshez, azóta az Országgyűlés honlapján is ezt a verziót, amit tárgyalunk, mindenki megnézhette, tanulmányozhatta, megérthette, és akár álláspontot is fogalmazhatott meg vele kapcsolatban.

Mindezek figyelembevételével egyértelműen kijelenthető, hogy az új magyar beruházásitörvény-javaslat követi az uniós gyakorlatot és érvényesíti a körforgásos gazdaság feltételeit, a CO2-kibocsátás-csökkentési normákat, valamint a minősített beszállítói jegyzék kérdését.

Itt megállnék egy pillanatra. Képviselő asszony az önkormányzatokról elég sokat beszélt. Nekem feltűnő volt, hogy Budapest volt főpolgármester-helyettese a budapesti beruházásokat támadja. Az Operaházat illette kritikával, a Biodómot, a Liget-projektet, a Pénzügyminisztériumot, az atlétikai világbajnokság helyszínét. Tehát budapesti főpolgármester-helyettesként az Opera felújítását támadja valaki, kulturális főpolgármester-helyettesként, külön kis színt adva ehhez a történethez. (Gy. Németh Erzsébet: Drága lesz, az a probléma, képviselő úr, drága lesz!)

A képviselő asszonynak is jelezném, hogy az önkormányzati költségvetés az államháztartás része. Ne azt mondja, hogy itt van az állami beruházás és a belekerülő önkormányzatok. Hát, az önkormányzati költségvetés az államháztartás része, tisztelt képviselő asszony. Egy nagy ernyő az állam. Nem kormányt mondott a miniszter úr, hanem államot, tisztelt képviselő asszony, nagyon fontos különbség.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Emlékszike, 2011-ben hogyan konszolidáltuk az önkormányzatokat 1400 milliárd forintnyi adósságtól? Hogy is jöhetett össze ez az 1400 milliárd forintnyi adósság, tisztelt képviselő asszony? Mert ön feltűnően sok időt szentelt a felszólalásából arra  és még az árnyékkormányra sem maradt ideje , hogy az önkormányzatok finanszírozásával és az önkormányzatok beruházási képességével foglalkozzon.

2010 előtt önök egy dolgot csináltak: folyamatosan növelték az önkormányzatok feladatait, miközben folyamatosan csökkentették a finanszírozását.

(13.00)

Azért jött össze 1400 milliárd forintnyi adósság a magyarországi önkormányzatoknál, mert önök rákényszerítették arra, hogy működési célú hiteleket vegyenek fel az önkormányzatok (Vajda Zoltán és Szabó Sándor közbeszól.); nem beruházások, nem épült semmi abból, hanem működési célú, merthogy kifizessék az alapszolgáltatásokat. Mert önök mit csináltak? Az állam adott át feladatokat az önkormányzatoknak, csak finanszírozást elfelejtett hozzá biztosítani, ezért kellett az önkormányzatokat kihúzni abból az adósságcsapdából közel 1400 milliárd forint értékben. Ha valami sok pénzt visz el, képviselő asszony, akkor ez biztos, hogy az, mert önök ezt tették az önkormányzatokkal.

Most, ha megnézi a tisztelt képviselő asszony, az önkormányzatoknak az elmúlt 12 évben igenis lehetőségük volt arra, hogy beruházásokat indítsanak saját forrásból, uniós támogatásból, állami forrásból, közös beruházásként az önkormányzat nyújtott valamennyit, egy beruházó egy ipari parkba jött, és épített egy üzemet, és így tovább, mert fejlesztések történtek, tisztelt képviselő asszony. Ezért azt mondani, hogy az önkormányzatoknak semmilyen lehetőségük nem volt ezeknek a beruházásoknak a végrehajtására, az természetesen nem igaz.

Külön bájos, hiszen önöknek, baloldali budapesti városvezetésnek európai uniós pecsétes papírjuk van arról, hogy önökhöz kötődik minden idők legkorruptabb magyar beruházása, a 4-es metró ügye. Európai uniós, színes, szagos, pecsétes bizonyítványuk van arról, hogy minden idők legkorruptabb magyarországi beruházása a baloldali városvezetéshez kötődik, a 4-es metró ügye. Ilyen múlttal sajnos nem tudunk kioktatást elfogadni, tisztelt képviselő asszony, főleg akkor nem, amikor úgy kezdi a felszólalását, hogy ez a törvény még jó is lehetne, ha nem Magyarországon nyújtanák be. Hát, Magyarországot szeretnénk felemelni, tisztelt képviselő asszony, Magyarországon szeretnénk olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek a Magyarországon élő emberek érdekeit szolgálják, ami a magyar gazdaság érdekét szolgálja, ami nem ronda, csúnya és tájidegen valahol, és ami igenis azt szolgálja, hogy a következő években az európai uniós felzárkózást felgyorsíthassuk, hiszen az elmúlt években is láttuk, hogy öles léptekkel haladtunk előre.

A szakmai érdekegyeztetésről már beszéltem, hogy milyen egyeztetés előzte meg a törvényjavaslat benyújtását, és hogy már egy hónapja olvasható az Országgyűlés honlapján, ezáltal mindenki megtekinthette és nézhette, de a mostani javaslat tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását, mint az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumát. A tanács létrehozásával a szakmai érdekképviseleti szervezetek minden eddiginél jobban bevonásra kerülnek a jövőben, és minden eddiginél közelebb kerülnek a szakmájukat meghatározó részletszabályok jogalkotási folyamatához. Érdekes módon erről egy mondatot nem beszélt a tisztelt képviselő asszony, hogy milyen érdekegyeztető fórum indult, és hogyan tudnak a szakmájukban dolgozók majd belefolyni a döntéshozatalba.

Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az állami beruházások javaslattevő, véleményező szakmai érdekegyeztető fóruma, melyet húsz szakmai szervezet alkot, és négyötödös többséggel hozza a döntéseit. A törvényjavaslat alapján létrejön az „Állami beruházási keretprogram 2030” is, a törvényjavaslat alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram, mely szakpolitikai ágazati koncepciókra s ágazati beruházási tervekre épül, a 2035. december 31. napjáig tartó programvállalási időszakról szól.

Külön érdekes volt, amikor a képviselő asszony azt vetette a szemünkre, hogy az önkormányzatok és a szereplők számára nincsenek konkrét pályázati tervek beleírva a törvénybe, s honnan fogják tudni, hogy mit fognak a következő években fejleszteni, mit fognak a következő években építeni, milyen beruházásokra lesz lehetőség. A pályázat, tisztelt képviselő asszony, hogy mire és mennyi forrás lesz, nem ennek a törvényjavaslatnak a dolga. Kell ezzel is foglalkozni, nagyon fontos, hogy idehozta ezt a témát, de nem ebben a törvényjavaslatban kell szakmai pályázatokra, pályázati feltételrendszerekre felhívni a figyelmet, erre nyilvánvalóan külön fórumok vannak, itt egy keretrendszert alkotunk meg az állami beruházásokkal kapcsolatban.

A törvényjavaslat az állami építésekkel kapcsolatban nagyon fontos, világos és egyértelmű kritériumokat, alapelveket rögzít. Majd kérem tisztelt képviselőtársaimat, főleg az ellenzéki oldalról, hogy mondják el, melyik kritériummal van a problémájuk: hatékonyság, biztonság, transzparencia, összeférhetetlenség. Melyik ezek közül az, ami önöknek nem tetszik, olyan értékek, amelyekről azt gondolják, hogy nem kellene hogy szerepeljenek a törvényben?

A törvényjavaslat részletesen meghatározza az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, rögzíti a műszaki ellenőrzési követelményeket is. Az állami építési beruházások az úgynevezett building information modeling, a BIM-alapú műszaki építményinformációs modell megvalósítási rendszerére épülnek.

A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét, beleértve az árazott, tételes költségvetését, az ajánlatkérő nyilvánosságra hozza. Minőségbiztosítási szempontból fontos, hogy létrejön egy objektív és arányosított új értékelési rendszer, melyben az építtető értékeli a tervezőt és a kivitelezőt egy ötfokozatú skála alkalmazásával kapcsolatban a beruházások után. Milyen jó lenne, ha ilyen átláthatóság például a Lánchíd beruházásánál is megvalósulna, tisztelt képviselő asszony (Felzúdulás a DK és az MSZP soraiban.), nem lennének csak úgy repkedő milliárdok pluszban mindenféle gyanús ügyekben! (Gy. Németh Erzsébet közbeszól.)

A mostani törvényjavaslat tehát minőségileg új alapokra helyezi Magyarország építési koncepcióját, ahol a korábbiaknál alaposabban megtervezetett, racionálisan megépített, hosszú távon energiahatékony és környezetvédelmi szempontokból is fenntartható beruházások dominálnak. A törvényjavaslat egy fontos előrelépést jelent a hazai építőipar számára, amely több mint 400 ezer embernek ad munkát.

Köszönjük a szakmai szervezetek kitartó munkáját, köszönjük a vitát, az expozé lehetőségét. A KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)