Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám azt, hogy egy kormányzati munkán átívelő kérdés került újra ide a parlament elé, hiszen már a 2014-18-as időszakban és a 2018-22-es időszakban is foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel, az annak idején engedély nélkül fúrt kutak kérdéskörének témájával, miután 2014 és 2018 között az Európai Unió a víz keretirányelvre hivatkozva felszólította a tagországokat, hogy adjanak számot a felszín alatti vízkivételekről, annak módjáról, netán ismert mennyiségéről.

Közismert, hogy Magyarországon jelentős számú a fúrt kutak és az ásott kutak száma. Ez Magyarország földrajzi adottságából adódik, sok helyen a síkvidéki adottságból, de abból is, hogy vízfogadó ország vagyunk, és így jelentős a felszín alatti vízkészletünk, amelyet esetleg öntözési vagy lakossági célra lehet fölhasználni.

Ahogy államtitkár úr ismertette, 1964-ig gyakorlatilag semmilyen szabályozás nem volt az ásott vagy a fúrt kutak létesítésére. 1964 és 1992 között már egy részleges szabályozás megjelent, minimális feltételek teljesítése esetén engedélyezhető volt a kutak létesítése. 1992-től már bizonyos vízmennyiség kivételéhez kötötték az akkori jogszabályok a kutak létesítését, jegyzői hatáskörbe sorolva az engedélyezést. Aztán 1996-tól egy 1995. évi, még ma is sokat vitatott törvény  amely LVII. szám alatt a Horn-kormány idején került elfogadásra  végül is bevezeti egyes fúrt vagy ásott kutak úgynevezett vízjogi engedély megszerzéséhez kötését.

Ez a jogszabály került frissítésre 2014-18 között, de kiderült, hogy az előbb említett történelmi okok miatt várhatóan rendkívül nagy számú a fúrt és az ásott kutak mennyisége, és rendkívül nehezen érhető el, hogy erről számot adjanak a tulajdonosok, mert az eljárási rendben olyan feltételek kerültek megfogalmazásra, amelyek bonyolult adminisztrációt és jelentős költséget is terheltek volna a kúttulajdonosokra akkor, ha az akkori jogszabályoknak eleget tesznek.

Ezért 2017 végén, a ciklus vége felé amnesztiát hirdettünk, átmeneti felfüggesztést 2018. december 31-éig, hogy tisztázzuk, nyugodjunk le, nézzük meg, hogy hogyan lehet ezt a kérdést rendezni. Három feltételt kell minden, ebben az esetben érintett jogszabálynak teljesíteni, mégpedig azt, hogy az Unió által kért víz keretirányelv erre a területre vonatkozó passzusait kielégítsük, a környezetvédelmi és ezen belül a vízbázisvédelmi elemeket továbbra is fenntartsuk, és természetesen az engedély nélküli kutak legalizálását is valahogy oldjuk meg. 2017 végén erre nem találtunk választ, ezért 2018 végéig amnesztiára került sor. Bejelentési kötelezettség nem terhelte az ilyen kúttulajdonosokat.

2018-ban az alakuló új parlament egyik elsődleges munkája volt, hogy egy nyári törvénykezéssel meghoztuk a véleményünk szerint ezt a kérdéskört helyesen szabályozó jogszabályt. Ez a jogszabály azonban az Alkotmánybírósághoz került, és az Alkotmánybíróság több ponton alkotmányellenesnek ítélte, ezért megszüntette a meghozott jogszabályt.

(19.30)

Ekkor újabb amnesztiát hirdettünk, hiszen 2018 szeptemberében-októberében kezdődött újra a parlamenti munka, és a ’18. év végéig kellett volna egy azonnali jogszabályt hozni, hiszen az amensztiaidő addig tartott. Ezért akkor úgy döntöttünk, hogy 2020. december 31-éig próbálunk egy egységes álláspontot kialakítani, hogy az előző három feltételnek eleget tegyünk. Be kell vallani, hogy ez sem sikerült, nagyon sok szempont ütközött egymással, és így került sor arra, hogy 2020 őszén szintén egy újabb amnesztia-időpontot hozott meg a törvénykezés, mégpedig 2023. december 31-éig, tehát ez év végéig. Így aztán egyértelművé vált, hogy legkésőbb ebben a félévben újra kell ezzel a kérdéskörrel foglalkozni, és mint említettem, a víz keretirányelvnek, a környezetvédelmi elveknek, a vízbázisvédelmi elveknek és egyáltalán a kúttulajdonosok által tulajdonolt fúrott vagy ásott kutak legalizálásának és számbavételének megfelelni.

Én azt állítom, hogy az államtitkár úr által ismertetett és az önök által is olvasható törvényjavaslat teljesíti ezeket a feltételeket.

Ez a törvényjavaslat három alappillérre épül. Itt már elhangzott, hogy a hatóságoknak augusztus 31-éig létre kell hozni és közzé kell tenni hivatalos lapban a vízkészletvédelmi országtérképet. Ez azt fogja mutatni, hogy hol, mely települések vannak olyan területen, ahol védendő, érzékeny vízbázisunk van. Nem szeretnék nagyon előreszaladni, de a mostani ismereteink alapján ez Magyarország területének várhatóan 12-15 százaléka, de majd várjuk meg ezt a térképet, ahol nagyon érzékeny vízbázisunk van, és azokra vonatkoznak azok a nagyon különleges szabályok, amelyeket államtitkár úr már említett. Tehát egy vízkészletvédelmi országtérkép az, ami kell majd a törvény működéséhez.

A második alappillér pedig, hogy definiálásra került végre, mi az, hogy háztartási vízigény, mit értünk ez alatt, kik tartoznak ide, és mekkora az a mennyiség, amit ilyen háztartási vízigénynek definiálunk. És most már tudjuk, hogy a magánszemélyeknek a maguk környezetében szükséges vízfogyasztását jelenti a háztartási vízigény, amely víz nem vezetéken jön, többek között olyan helyeken, ahol egyáltalán nincs vezetékes vízellátás, ilyenek a tanyasi települések, és Magyarország peremterületei, ahol nincsen vezetékes vízellátás, ott természetes, hogy régen ásott, ma már fúrott kútból szolgáltatják még az ivóvizet is. Ez a fogyasztás az 500 köbmétert évente ne érje el, ez a háztartási vízigényszükséglet fogalma.

És a harmadik pontja pedig, az itt többször említett paraméterek, hogy ezek a kutak nem lehetnek 50 méternél mélyebbek, és nem érhetik el az első vízzáró réteget. Amelyek ezekkel a paraméterekkel rendelkeznek, azokra a törvénytervezet azt javasolja, hogy a 2024. január 1-je előtt létesített ilyen fúrt vagy ásott kutak esetében  akár belterületeken, kertben, zárt kertben, ingatlanterületen, akár külterületen öntözési célú kutak esetében, hangsúlyozom, amelyek 50 méternél nem mélyebbek és a többi  a törvény ereje legalizálja ezeket a kutakat. Lefordíthatom: az ilyen kút tulajdonosainak nem kell semmit sem tenniük, ezzel a törvénnyel legális, kvázi engedélyezett lesz használatra az ő kútjuk.

És természetesen arról is intézkedik a törvény, hogy mi történjen 2024. január 1-je után, itt kétfelé választva a háztartási kutakat és a külterületi, gazdasági célú öntözőkutakat. Itt már eltérő az eljárás, hiszen azon háztartási vízigényt kielégítő kutaknál, amelyek majd az adott vízkészletvédelmi térképen nem tartoznak a kritikus területekhez, ott automatikusan létesíthetők 50 méternél nem nagyobb talpmélységű kutak. Amely területek beletartoznak a kritikus vízbázisvédelmi térképbe, azoknál viszont egy engedélyezési eljárást le kell folytatni.

És ugyanígy külterületi öntözőkutakat 2024 után úgy lehet majd létesíteni, hogy ezeknél a kutaknál  szintén az 50 méter talppontnál nem mélyebb kutakról van szó , ha nem tartoznak bele a vízkészletvédelmi országtérképen megjelölt kritikus területekbe, ott csak bejelentési kötelezettségük van, és amennyiben mélyebbre fúrnak, vagy netán beletartoznak a kritikus területbe, ott viszont le kell folytatni a hatósági eljárást. Úgy gondolom, hogy ezzel a sokszor kritikus víz keretirányelv és a magyarországi vízbázisvédelem is megfelelően védettséget élvez.

Megjegyzem, hogy nem vakon terjesztette elő, nem minden tapasztalat nélkül terjesztette elő a Belügyminisztérium ezt a törvényjavaslatot, mert mint említettem, az Európai Unió minden tagországot felszólított, hogy tisztázza a felszín alóli vízkivételi pontokat, azok helyét, az onnan kivett mennyiséget. Éppen ezért a kormány a környező országok közül megvizsgálta Bulgária, Horvátország és Litvánia eljárásait ebben a kérdéskörben, náluk már működik a törvény. Azt kell mondanom, hogy egyik-másik ország jóval megengedőbb feltételeket szabott, mint amiket mi itt most kedvezményes feltételekként szabunk, és az EU nem emelt kifogást ezek ellen, hiszen ők is éltek azzal a lehetőséggel, hogy a víz keretirányelv azt mondja, hogy mentesíthetők a szabályozás alól azok a vízkivételi létesítmények, amelyek nem jelentenek kockázatot vízkészletvédelmi szempontból az adott országban. Ezt megtették a többi környező országban is. Mi is élünk itt a víz keretirányelv ezen passzusával.

És hála istennek, úgy gondolom, hogy az összesített javaslatban az is egy fontos lépés, hogy eleget tegyünk a felmérésnek, hogy vajon hol vannak és milyen elhelyezkedésűek ezek a kutak, ezért a törvényjavaslat arra tesz indítványt, hogy a soron következő mikrocenzusnál, mikrocenzus-összeírásnál és a soron következő országos népszámlálásnál egy kiegészítő kérdés is be fog kerülni a kérdések sorába, mégpedig az adott kérdezett személy ingatlanján található ásott vagy fúrt kutakról, azok elhelyezkedéséről. Így egy folyamat veszi majd kezdetét, aminek a végén mind a népszámlálás, mind a mikrocenzusos adatvétel időszakában véleményünk szerint megkapjuk azokat az adatokat, amelyekkel statisztikailag már tudunk bánni, és esetleg az Unió felé is tudjuk ezeket továbbítani.

Mindezek összegzéseképpen azt mondom, hogy ez a törvénytervezet támogatható. A fúrt kutak tulajdonosainak pedig annyit, hogy ha az előbb említett feltételeknek megfelelnek, tehát 50 méternél nem mélyebb, nem sértenek vízzáró réteget, és éves mennyiségben nem használnak 500 köbméternél többet, akkor a törvény erejénél fogva legalizálásra kerül a kútjuk, és nekik ezzel kapcsolatosan semmilyen kezdeményező bejelentést nem kell tenniük. Akik ezektől eltérnek, azoknak a jogszabály elolvasása után lesz feladatuk, minimális, jóval minimálisabb, mint az eddigi szabályozás, de lesz feladatuk, hogy az illetékes hatósággal felvegyék a kapcsolatot, és pontosan megvizsgálják, hogy milyen feltételekkel valósítható meg az igényelt kút. Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem, hogy támogassák ezt a törvénytervezetet. A Fidesz-frakció támogatni fogja. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)