Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Arató képviselő úr elmondta, hogy én nem mondhatom el, miről beszélhet, de ő megmondhatja nekem, hogy én miről beszélhetek. Ez tipikus szocialista tempó, hogy önöknek szabad, nekünk nem. De ezt már megszoktuk.

Képviselő úr, a második felszólalásban, a kétperces  nem a vezérszónoki, hanem a kétperces  felszólalásban beszéltem a műemlékvilla megóvásáról, mert képviselő asszony direkt nekem célozta a kérdést. Ne mondja, hogy én akkor arról beszéltem és az a fontosabb. Én a Corvin-lánc Testületről beszéltem a vezérszónoki felszólalásomban, kár, hogy nem volt itt a teremben. A műemlékvilla megóvásáról abban a kétperces felszólalásban beszéltem, amikor a képviselő asszony direkt megkérdezte. Én úgy szoktam, hogy ha kérdeznek tőlem, akkor szívesen válaszolok. Kérdezett a képviselő asszony, ezért megválaszoltam a kérdését. Ne vesse azt a szememre, hogy miért arról beszéltem. Ez az önök kérdése volt, az ellenzék, a DK kérdése volt.

Ami a testületre vonatkozik: szerintem az egy teljesen félreértett vita, tisztelt képviselő úr, amit ön mond, és egy nagyon félremenő álláspont az, amikor azt mondja, hogy nincs erre szükség, mert van Széchenyi-díj, van lovagkereszt meg van érdemkereszt, ezért nincs szükség Corvin-láncra. De hát, képviselő úr, ön megmondhatja, hogy mi az elegendő állami elismerés? És van, amennyi elég, van, ami meg már túl sok, és van olyan, hogy túl kevés, tisztelt képviselő úr? Miért mondja azt, hogy valaki ne kapjon Corvin-láncot, hiszen már kapott Kossuth-díjat, vagy kapott érdemkeresztet vagy kapott Szent István-rendet, tisztelt képviselő úr? Ez nem így működik!

Nézze meg a Corvin-lánc Testület tagjainak, a Corvin-lánccal kitüntetetteknek a nyilatkozatait, hogy milyen felelősséget ró rájuk ez a kitüntetés! Olvassa el a nyilatkozataikat, akár a díj átadásakor! Ön kormányzati pozícióban nem lehetett jelen ilyen átadáson, mert önök eltörölték, nem adták át és a testület működését is ellehetetlenítették, így tehát ön nem tudott ott lenni egy ilyen átadáson. De a sajtóból olvassa el, hogy mit nyilatkoztak a díjazottak, azok az emberek, akiken önök most csúfolódnak! Akárhogy próbálják forgatni a szavaikat, vissza lehet nézni és vissza lehet keresni majd Kálmán Olga vezérszónoki felszólalását. Ő azon csúfolódott, hogy ezek a világhírű, tiszteletreméltó, a tudomány és a kultúra emberei majd hogyan, mikor fognak összeülni ebben a villában, milyen étkészletük van és így tovább. Ezen csúfolódott. (Kálmán Olga: Étkészlet is van? Azt mikor vettétek? Erről nem is tudtam!) Azon, hogy ezek a tiszteletreméltó emberek, akik tulajdonképpen a magyar kultúra, a magyar tudomány nagykövetei  mert ez jár ezzel a kitüntetéssel, ezzel a díjjal  majd hány darab székre fognak leülni. Ez a díjazottaknak, a magyar nemzet nagyjainak a megcsúfolása, és szerintem helytelenül.

Pont képviselő úr hozza ide a magyar oktatás ügyét Klebelsberg ürügyén. Államtitkárként miért nem emlegette Klebelsberget, amikor háromszáz kisiskolát zárt be és 16 ezer pedagógust bocsátott el? Bocsánat, arra kényszerítette az önkormányzatokat, hogy bocsássák el. Akkor miért nem hivatkozott Klebelsberg Kunóra, tisztelt képviselő úr? Ön oktatási államtitkárként háromszáz kisiskolát bezárt és 16 ezer pedagógust elbocsátott. Akkor hol volt a klebelsbergi szemlélet?

Szerintem fontos több mindenben tanulni az előttünk állt nagyoktól; nem a kommunista időszakra gondolok, mint önök, hanem az azelőtti időszakra gondolok, meg a még azelőtti időszakra gondolok. Érdemes tanulni a történelemből, érdemes tanulni az előttünk járó vezetőktől, és érdemes megtartani azokat a hagyományokat, mert hagyományok nélkül semmik vagyunk.

Ander Balázs képviselő úrnak csak egy mondatot mondanék. Ő azt mondta, hogy politikai adok-kapok zajlik. Én tényleg írtam erre az alkalomra egy szép beszédet, mert fontosnak tartom. Ezt Arató Gergely is számonkérte rajtam, majd szívesen elküldöm önöknek. Azért kellett ezt a felszólalást elmondanom, mert Kálmán Olga olyanokat mondott, amilyeneket, és úgy próbálta a történelmünket, a múltunkat, a hagyományainkat és az erőforrásainkat gyalázni, ahogy az szerintem nem méltó a parlamenthez. Én egy szép, emelkedett beszédet írtam a Corvin-láncról mint díjról és a testület működéséről, és nagyon örültem volna, ha ezt tudom felolvasni önöknek és megoszthatom az ezzel kapcsolatos talán emelkedett vagy magasztos gondolataimat. Erre azonban sajnos nem volt lehetőség Kálmán Olga képviselő asszony miatt. De egy következő vitára megőrzöm. Az a pillanat, az az emelkedettség sajnos elszállt a DK két képviselőjének köszönhetően.

Azt azért szeretném kihangsúlyozni, hogy itt van egy díj, van egy állami kitüntetés. A törvényjavaslat egyébként technikai, a Sándor-palotához kerül ez. De szerintem nemcsak technikai, mert pont a nemzet egységét megjelenítendő Sándor-palotához kerül, tehát nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök fogja ezt gyakorolni, tehát pártpolitikai érdekeken, pártpolitikai hovatartozáson felül áll majd a Corvin-lánc díjazása. Ezért szerintem ilyen szempontból van is tartalmi jelentősége ennek a törvénynek. De a díjról, a díjazottakról itt volt alkalom beszélni. S államtitkár úr az expozéjában nem kezdett el napi pártpolitikát használni, mint ahogy a képviselő asszony, hanem a díjazottakról beszélt, a díj történelméről beszélt, a díj jelentőségéről beszélt, és meg lehetett volna őrizni ezt a hangulatot. Csak a vezérszónoki körök második helyén mindig van egy DK nevű frakció, amely a nemzeti egységet, nemzeti minimumot el szokta rontani és két lábbal belegázol, nehogy véletlenül ez meglehessen.

Én köszönöm Ander képviselő úr hozzáállását, mert ehhez a törvényhez, ehhez a kérdéshez helyes az a hozzáállás, amit elmondott a vezérszónoki felszólalásában, mert kell lenniük olyan ügyeknek, amelyek kötődnek a történelmünkhöz, kötődnek a hagyományainkhoz, elismerik azokat a nemzeti nagyságokat, akiket azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell süvegelnie. Örüljünk neki, hogy a nemzetünknek vannak olyan nagyjai, művészek, sportolók, kulturális szervezők, a tudományos életben dolgozók, akiket ilyen módon el tudunk ismerni, van rá lehetőségünk és elég erős ország vagyunk ahhoz, hogy el tudjuk ismerni ezeket a teljesítményeket, a nemzetközi porondon fel tudjuk mutatni ezeket a teljesítményeket.

Lehet, hogy nekünk, magyaroknak nincs nagy országunk, lehet, hogy nincs nagyhatalmakkal vetekvő gazdasági erőnk, de olyan kreativitásunk, olyan tudósaink, sportolóink, művészeink, kulturális szakembereink vannak, akik világhírűek. Ez a mi erőforrásunk, a magyar leleményesség, az a magyar gondolkodás, rafinéria, az a szürkeállomány, amely itt Magyarországon megvan. Ennek az elismerésnek egyik módja a magyar Corvin-lánc. Ezek hagyományok, ezek, ha tetszik  bár a DK-sok ezt nem értik , szent dolgok. Ezeket érdemes komolyan venni! Értem, hogy önök ezeket nem értik, de mégiscsak érdemes ezeket komolyan venni. Azért érdemes komolyan venni, mert ha önök ezeket a gyökereinket is megpróbálják elvágni, kicibálni, elpusztítani, akkor kidől a fa. Mert ezek megtartanak bennünket, és ebben érdemes közösen együtt dolgozni, még politikai oldaltól függetlenül is. Ilyen szempontból érdemes közösen azt mondani, hogy van szükség olyan kitüntetésekre, amelyek a legnagyobbjainkat elismerik, van szükség a nemzet színésze elismerésre, van szükség a nemzet sportolója elismerésre, és így tovább. Ezekre szükség van, tisztelt képviselőtársaim. Önök meg sem szavazták az olimpiai életjáradék emelését. Arról beszélek, hogy ezeknek minimumnak kéne lenniük. Ezeknek arról kéne szólniuk, hogy vannak olyan teljesítmények.

Higgyék el, hogy az önök idejében nagyon sok kitüntetéssel én egyetértettem. Nem Gergényiével, de van más nagyon sok kitüntetés, amivel egyetértettem, mert a szívemből szólt, és örültem, hogy megkapták azokat a bizonyos fokú, szintű állami kitüntetéseket, amiket megkaptak. Ez pont arról szól, hogy elismerjük azokat a teljesítményeket, amelyek ebből a pici, tízmilliós nemzetből fakadnak, és amelyek olyan világhírre tesznek szert és olyan dolgokat raknak hozzá a magyar történelemhez és kultúrához, ami azt gondolom, hogy egyedi. Erről kéne, hogy ez szóljon. Erre önök korrupcióznak, tolvajoznak, rablóznak, gyalázkodnak, csúfolódnak. Szerintem ez nem helyes.

Mi továbbra is a hagyományaink oldalán állunk, továbbra is a nemzetünk oldalán állunk. Kérem önöket, hogy néha önök is tegyék meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)