Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Jelen törvényjavaslat is rámutat arra, hogy bajban van a 2023. évi költségvetés, hiszen az első negyedévben az államháztartás központi alrendszerének a hiánya 2089,7 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett 3400 milliárd forintos hiány 61 százalékát jelenti.

Miért is mondom ezt? Ebből kifolyólag a kormány szemmel láthatóan mindent megtesz a bevételek növelése érdekében, például a törvényjavaslat alapján drasztikusan megemelik a légi közlekedési hatósági eljárások díját, amin az elmúlt hat évben nem változtattak. A légi közlekedési hatósági feladatokat jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetén belül működő helyettes államtitkárság látja el, és az átlagosan tízszeres díjért cserébe minden bizonnyal ugyanazt a szolgáltatást, színvonalat fogja nyújtani.

A Mi Hazánk Mozgalom egyetért a nagykereskedelmi légi szolgáltatókra, valamint a repülőgépalkatrész-gyártó multinacionális vállalatokra vonatkozó díjemelésekkel. Az utóbbiak közé tartozik például a németországi székhelyű Diehl Aviation is, melynek nyírbátori üzemét a kormány tavaly 867 millió forinttal támogatta. Meglepő intézkedésnek tartjuk azonban, hogy a törvényjavaslat alapján a legnagyobb mértékben az Országos Meteorológiai Szolgálaton belül működő repülésmeteorológiai szolgálat éves felügyeleti díja nőtt, mégpedig százezerről ötmillió forintra. Ez azért elég nagy emelés. Emellett az országos légi forgalmi irányítást és a légi forgalmi szakszemélyzet képzését állami feladatként végző, állami tulajdonban álló HungaroControl Zrt. kiadásai is a többszörösére nőnek majd a törvényjavaslatnak köszönhetően.

Nem támogatjuk viszont a kis repülőtereken működő karbantartó szervezetek díjainak emelését, amelyek hobbi-, sport- és mezőgazdasági légi járművek karbantartását végzik. Esetükben a díjemelés azért is jelent problémát, mert az olyan szolgáltatónak, amely több típusú légi jármű, például ejtőernyő, siklóernyő, vitorlázó repülőgép karbantartását is végzi, a megemelkedett díjat minden egyes kategóriára külön kell megfizetnie, ami többszörös többletköltséget jelent. Ehhez járul hozzá, hogy az ágazat jelenleg is forráshiánnyal küzd, rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek ezek a karbantartást végző vállalkozások.

Tekintettel arra, hogy jelentős díjemelésről van szó, a Mi Hazánk Mozgalom javasolja azt, ha valamely légi járműveket üzemben tartó szervezetnek több súlykategóriában van négynél kevesebb repülője, de a repülőgépek száma összesen meghaladja az ötöt, kapjon valamilyen engedményt. Erre különösképpen szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét.

Tisztelt Képviselőtársak! Fontos cél a zajterhelés csökkentése. Egyetértünk azzal, hogy a repülőterek környezetében élőket sújtó lakossági zajterhelés miatt megnövekedett tiltakozás hatására a kormány, legalábbis jogszabályi szinten meghozza a szükséges intézkedéseket. A törvényjavaslat egységesíti a zajgátló védőövezetek kialakításának követelményét, nem jelöl meg külön biztonsági és zajgátló védőövezetet vagy fokozottan zajos területet, hanem egyértelművé teszi, hogy minden repüléssel kapcsolatos zajos tevékenység ellen megfelelő zajgátló védőövezetet kell kialakítani. Álláspontunk szerint a zaj okozta egészségkárosodások elkerülése érdekében a zajhatások drasztikus csökkentésére lenne szükség, mert a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a személy- és áruszállító gépek száma egyre csak növekszik.

Tisztelt Országgyűlés! Van azonban jó pár aggályos pont ebben a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat alapján a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező diszpécserszolgálatoknak valamennyi megrendelés tekintetében rögzíteniük kell majd az utas nevét, a rendelés időpontját, az indulás helyét és a célállomást, az indulás és érkezés időpontját, a járművezető nevét, a jármű rendszámát, a járművet üzemben tartó vállalkozás nevét, székhelyét és a viteldíj összegét. Az indokolás szerint a módosításra azért van szükség, mert a diszpécserszolgálat kötelező adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a taxirendelet tartalmazza. Az infotörvény és a GDPR pedig csak törvényben teszi lehetővé kötelező adatkezelés előírását, vagyis jelenleg jogellenes állapot áll fenn. A hatályos taxirendelet azt írja elő, hogy a diszpécserszolgálatoknak a megrendeléseket hangfelvétellel vagy írásban kell rögzíteniük, az adatok típusát részletesen nem határozza meg. A törvénymódosítással azonban a taxiszolgáltató és a szolgáltatás összege egyértelműen beazonosíthatóvá válik, mely adatok tökéletesen alkalmasak lehetnek egy NAV-ellenőrzéshez.

(16.30)

Ezt támasztja alá, hogy az adatokat a diszpécserszolgálatoknak három hónapig kell megőrizniük, és az ellenőrzésre jogosult hatóság felhívására rendelkezésre kell majd bocsátani. Bár a katatörvény módosítása a taxisokat nem érintette, ezek szerint a kormánynak mégis szándékában áll a taxiszolgáltatókat szorosabb ellenőrzés alá vonni, például, hogy eleget teszneke az online pénztárgép-használati kötelezettségüknek. Itt én is csak megjegyezném, hogy itt lenne már rég az ideje, mondjuk, a kaszinók összekötésének is a NAV-val.

Nos, tehát nem értünk egyet azzal, hogy az utas nevét pont a jogainak védelme érdekében tervezik írásban rögzíteni. Az induló- és célállomás, valamint az indulás és érkezés időpontjának nyilvántartása és a hatóságok számára átadása személyiségi jogai sérüléséhez vezethet, sőt nem beszélve a magánélet tiszteletben tartásáról. A fogyasztói jogok védelméhez elegendő a jelenleg is működő hangfelvétel-készítés.

Kifogásoljuk azt, hogy az útdíjak alapmértékét a törvényjavaslat helyett a kormány rendeleti úton fogja meghatározni, például a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Pénzügyminisztérium javaslata alapján.

Továbbá ellenezzük azt, hogy az, hogy az M0-s autópályának vannak fizetős szakaszai, emiatt megyei matricát kell venni, még akkor is, ha valaki alkalmanként csak ezeket a szakaszokat használja. Álláspontunk szerint az M0-s autópályát teljesen ingyenessé kellene tenni, mivel az alapvető célja az, hogy a forgalmat elvigye a városból.

A törvényjavaslat egyes pontjai jogalkalmazói pontosításokat tartalmaznak például a tekintetben, hogy egy tavaly januártól hatályos rendelkezés szerint a közúti ellenőrzések során a más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által Magyarországon kiküldött munkavállalóként foglalkoztatott magyar járművezetők kiküldetési nyilatkozatai sem ellenőrizhetők, nem csak a külföldieké.

A pontosítással egyetértünk, kifogásoljuk azonban azt, hogy erre miért csak az uniós jogszabály átültetését követő több mint egy év elteltével került sor. Mi lesz azokkal a magyar kamionosokkal, akiket eddig jogtalanul ellenőriztek, büntettek?

Összességében, a Mi Hazánk Mozgalom számos pontban aggályosnak tartja az előttünk álló törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy vannak benne azért előremutató elképzelések is. Köszönöm szépen a figyelmüket.