Felszólalás adatai

Felszólalások:   33-46   47-58   59-66      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5663. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

(13.20)

Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Fónagy János úrnak, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektor folyamatosan fejlődik, rendszeresen jelennek meg új kihívások és rendezendő területek, ezért a szabályozást is ennek megfelelően kell változtatni. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyik célja jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, nevezetesen a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló irányelv módosításának a magyar jogba történő átültetése. A törvényjavaslat részét képezi továbbá a pénzügyi szektort szabályozó törvények kisebb mértékű módosítása is, mely meghatározó részben a folyamatos fejlődés által támasztott igényeknek történő megfelelést szolgálja.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosításáról szóljak. Az MFB kiemelt feladata, hogy az uniós és saját forrásai kihelyezésével fokozott figyelmet fordítson a piaci hiányosságok okozta forrásigények kielégítésére. A gazdasági folyamatok ösztönzésének egyik elengedhetetlen feltétele a kis- és középvállalati szektor hitelhez jutásának elősegítése, mivel ez a szektor alkotja a magyar gazdaság gerincét. Az MFB-csoport stratégiai fókuszában a beruházások ösztönzése, a vállalkozások fejlődésének elősegítése, valamint a gazdaságfejlesztési célok támogatása áll.

A törvény módosítása során fontos rögzíteni az európai uniós források és a magyarországi helyreállítási és ellenállóképességi terv végrehajtása során az MFB Zrt. igényérvényesítési jogát a visszafizetési kötelezettséggel kihelyezett források behajtása érdekében. Egyértelművé kell tenni, hogy az MFB Zrt. hitelállományt vehessen át és követelést vásárolhasson az esetlegesen felmerülő veszteségeinek mérséklése érdekében.

Az előzőeken túlmenően még a törvényjavaslat lehetővé teszi az MFB Zrt. idegen devizában meghatározott éven túli lejáratú forrás bevonásának megkönnyítését, így a kellő mozgástér biztosítása érdekében az egyes minisztériumok szerepvállalásának, kötelezettségeinek rögzítését, kiemelt figyelemmel a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott állami készfizető kezesség felső határára.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat az egész pénzügyi szektor vonatkozásában pontosítja, illetve kiegészíti a vezető állású személyekre és a minősített befolyást szerezni kívánó személyekre vonatkozó követelményeket. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az is, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt. Ez összhangban van azzal a követelménnyel, hogy a szektorban tevékenykedő vezető állású személyek, illetve befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek alkalmasak legyenek a szektor irányítására és tulajdonlására.

A javaslat tartalmaz jogharmonizációs kötelezettséget biztosító rendelkezéseket is, nevezetesen a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény módosítását. A módosítás háttere, hogy a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározására irányuló egyes rendelkezéseket a harmadik országbeli szervezetekre is ki kell terjeszteni.

További elemként jelenik meg, hogy a törvényjavaslat a bankszünetnap szabályozása mellett nevesíti az üzemszünetet is, amely hitelintézetek esetében legfeljebb négy órát meg nem haladó időtartamig tarthat azzal, hogy az érintett ügyfelek előzetes értesítése tekintetében a bankszünetnaphoz hasonló garanciális szabályokat ír elő. Ezzel átláthatóbb és gördülékenyebb szabályozást alakítunk ki.

A javaslat érinti a jelzáloghitelből eredő tartozás visszafizetését követő teendőket is azáltal, hogy megköveteli a hitelezőktől, hogy a jelzálogjog törléséhez szükséges hozzájárulást észszerű időben bocsássa a fogyasztók rendelkezésére, különösen hitelkiváltások esetén. A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésének ügyintézése a fogyasztó kötelezettsége és érdeke, így az együttműködés elvének nevesítése, nevesített érvényesítése itt indokolt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat érinti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben rögzített tőkévé konvertálható kölcsönszabály rendszerét. Ezen kölcsön az induló vállalkozások speciális jogi eszköze, amely az eredményesen működő innovációs ökoszisztémákkal rendelkező országokban évtizedek óta elérhető és széles körben alkalmazott. Az új pénzügyi instrumentum célja Magyarország növekedési képességének erősítése. Fontos ugyanakkor, hogy a reálgazdasági hatások az innovációs képesség javulásával pénzügyi stabilitási kockázatok nélkül kerüljenek maximalizálásra.

Annak érdekében, hogy a kívánt jogalkotói cél, nevezetesen az induló vállalkozások finanszírozásának egyszerűbbé tétele és a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása egyszerre és egymással összhangban megvalósuljon, a szabályozást a következő elemekkel indokolt kiegészíteni. A tőkévé konvertálható kölcsön nyújtását kizárólag átutalással lehet teljesíteni, valamint a kölcsön nem használható fel sem ingatlanvásárlásra, sem éven túli lejáratú értékpapír vásárlására. Az egy vállalatba fektethető, tőkévé konvertálható kölcsön összege egységesen magánszemély és jogi személy esetében is 150 millió forintban maximált. Történik ez azzal a megkötéssel, hogy a jogi személyek esetén a kapcsolt vállalatok, magánszemélyek esetében a hozzátartozók vonatkozásában a kölcsönnyújtók oldalán egy beszámítási kötelezettséget írnak elő. Ezen túlmenően az egy befektető által nyújtható tőkévé konvertálható kölcsönök kumulált összegét is rögzítjük. Végezetül a jobb ellenőrizhetőség érdekében előzetes bejelentési kötelezettséghez kötjük a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtását, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felé kell teljesíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen ismertető alapján reményeim szerint önök is meggyőződhettek arról, hogy e fontos kérdéseket szabályozó törvényjavaslat elfogadása esetén hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a pénzügyi szektor erősödéséhez. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5663. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket, elnök asszonynak a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót F. Kovács Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

F. KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a pénzügyi közvetítői rendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló T/5663. számú törvényjavaslat elsődleges célja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását, szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59. EU-irányelvet módosító 2022. évi 2036-os rendelet irányelvet módosító rendelkezéseinek a magyar jogba történő átültetése.

(13.30)

Mindezeken túl a törvényjavaslat célja a pénz-, tőke- és biztosítási piacra, valamint a piac felügyeletére vonatkozó szabályrendszer finomhangolása. Vezérszónoki felszólalásomban szeretnék rávilágítani a törvényjavaslat legfontosabb részeire, valamint összefoglalni az uniós jogharmonizáció központi elemeit.

Tisztelt Ház! A tőkepiacról szóló törvény módosítása során pontosításra kerül a kötvénykibocsátásra jogosult szervezetek köre, valamint  az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozásához hasonlóan  a továbbiakban az Állami Számvevőszék a Befektető-védelmi Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzésére is jogosultságot kap.

A törvényjavaslat emellett a vezető állású személyekre és a befolyásoló részesedéssel rendelkező személyekre vonatkozó követelményeket is kiegészíti azzal, hogy a büntetlen előélet mellett kizáró okként rögzíti, hogy az érintett ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vonatkozásában eltiltás alatt. Ezen utóbbi kiegészítés a törvényjavaslat alapján valamennyi pénzügyi ágazati jogszabályban megjelenik.

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosításának elsődleges indoka, hogy a kormány az MFB Zrt.-t jelölje ki egyes európai uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtására, így szükséges ezen tevékenységének törvényben történő megjelenése is.

A javaslat a kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatása tekintetében történő módosítások értelmében a tőkévé konvertálható kölcsönnyújtásra vonatkozó szabályok módosításával megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kölcsön nyújtása készpénzben is történhessen, valamint szűkíti a kölcsön felhasználási körét azzal, hogy nem használható fel ingatlan- vagy éven túli értékpapír-vásárlásra.

A módosításhoz szorosan kapcsolódik a hitelintézeti törvény pénzkölcsönfogalmának módosítása, valamint az innovációs törvény párhuzamos módosítása is. A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása kapcsán a jelzáloghitel-szerződés teljes körű zárásának része lesz az is, hogy a hitelező a jelzálogtörléshez szükséges hozzájárulást tíz munkanapon belül a fogyasztók rendelkezésére bocsássa.

Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény módosítása szerint a módosítást a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények esetében a harmadik országbeli, vagyis Európai Unión kívüli szervezettel rendelkező jelentős bankcsoportok tekintetében a harmadik országbeli szervezetekre is kiterjeszti. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben ügyfélvédelmi, fogyasztóvédelmi okokból rögzítésre kerül, hogy a kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és forgalomba hozatala során megfelelően alkalmazni kell a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben rögzített tájékoztatási, ügyfélminősítési szabályozást is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Fónagy miniszterhelyettes úr felvezetéséhez kapcsolódva a törvény-előterjesztés mint egy salátatörvény, 18 témában irányoz elő változásokat, és ezeknek a változásoknak, változtatásoknak a megítélését nem egyszerű csak úgy megtenni, hogy egyébként ez jogharmonizációt jelentene.

Mondom ezt azért, mert a jogalkotó szándéka és annak a következményei vagy az azt követő gyakorlat sokszor eltér egymástól. És miközben beszélünk róla, és akár időszerű lehet a tőkévé konvertálás lehetősége, hogy ez megtörténjen, de nem tudom egyelőre megítélni, hogy akár a jogszabályalkotó pillanatnyi korlátozó intézkedései elégségeseke ahhoz, hogy egyébként a későbbiekben visszaélésre ne adjanak lehetőséget, mert az elmúlt időszakban sajnos láttam rossz példákat, nemcsak a jogszabályalkotónál, hanem a jogalkalmazóknál is. Például a Magyar Fejlesztési Bank is került abba a helyzetbe és végez olyan gyakorlatot, amely a nyilvánosságban is megjelenik. Hiszen ott van például a Széchenyi-kártya 2002 óta működő jó rendszere, amelyről azt gondolom, az elmúlt évtizedek bizonyították, hogy igenis a kis- és középvállalkozások számára van jelentősége, és különösen fontos, hogy akár átmenetileg, akár tartósan ezek a programok segítsenek ebben az ügyben, eközben a pénzügyi szolgáltatók pedig, amelyek közvetítik ezeket a lehetőségeket, a kamattámogatások állami elmaradása miatt kerülnek nagyon nehéz helyzetbe. Egy olyan időszakban, amikor olyan magas az infláció és olyan gazdasági körülmények vannak, mint jelenleg, akkor bizony komoly problémát jelent. És az idei évben nem kicsi probléma volt: számos ilyen szerződés nem valósult meg, éves elmaradás van, az igények nem teljesültek; tehát hiába, e tekintetben a gyakorlat egészen mást mutat.

És ebbe a kategóriába beletartozik a másik csomag is, ami szintén az MFB-nél van, ahol a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram van: ott pedig, azt gondolom, hogy lényegében nagyon lojális tulajdonosi szerkezettel rendelkező vállalatok sora van, amelyeket egyébként e tekintetben támogatnak.

Összességében véve a bankok együttműködése, az állami intézményrendszer, a parlamenti jogalkotási szándék együtt sem vezet el oda, hogy egyébként ebben érdemi, igazi segítség legyen. Megoldást az Európai Unióból biztosított európai uniós támogatások hoztak, hiszen ezek mögött jelentős részben az Európai Unió által biztosított források vannak, és éppen ezért óriási problémának tartom, hogy a kormány éppen ezekről a forrásokról mond le akkor, amikor az Európai Unióval való együttműködést inkább élezi  nemcsak inkább, hanem konkrétan és szándékosan élezi  ahelyett, hogy a vállalkozások számára meglévő forrásokat bővítené. És ez nem mentesíti egyébként ez alól azt, hogy vannak olyan előfinanszírozott területek, ahol az állam elindít ilyen támogatást, de önmagában véve az meg az állam számára jelent költségvetési terhet, hiszen annak a kamatterhe pedig ugyanúgy megjelenik nálunk.

Szóval, összefoglalva, a szép számmal működő pénzügyi vállalkozások, amelyek kifejezetten a Széchenyi-kártya szolgáltatásainak bővítésével is foglalkoznak, bizony komoly problémába ütköztek az elmúlt időszakban, és éppen ezért továbbra is fenntartásokkal vagyok a tekintetben, hogy ez az előterjesztés elégséges lesz-e.

És ugyanez a visszatérő gyakorlat van, amikor arról kell beszélnem, hogy valamit állítanak: például ma Nacsa Lőrinc képviselő úr olyanokat mondott itt a parlamentben, amiknek semmi köze nincs a valósághoz, pont az ellenkezője az igaz. A 2006-os időszak kapcsán az erőforrások, a pénzügyi bőség időszakáról beszélt, miközben jelen időszakban, az elmúlt tíz évben  akkor, amikor egyébként ezen szolgáltatások jelentős részét akár igénybe lehetne venni , hát, ha valamikor, akkor igenis most volt pénzbőség: pénzbőség a tekintetben, amit az európai uniós források jelentettek. Sajnálom, nagyon nagy bajnak és az önök felelősségének tartom azt, hogy jelenleg nincs meg annak a lehetősége, hogy az európai uniós forrásokhoz hozzáférjünk, hiszen az elmúlt időszakban az önök kormányzása alatt 50 milliárd eurót  és most már harmadik éve vagyunk abban a helyzetben, hogy nem férünk hozzá teljeskörűen ezekhez a forrásokhoz , korábban 50 milliárd eurót már elköltöttek.

Ugyanebbe a kategóriába tartozik a Magyar Nemzeti Bank forrásbővítésének eredményeként megjelenő 11 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeg-bővítés, ami magyarul fogalmazva egyébként bizony pénznyomtatást jelentett és a gazdaság felé való irányítást jelentette. Az irányítás alatt konkrétan azt is kell érteni, hogy bizony olyan cégek felé is irányítottak, amelyek kifejezetten az önök baráti köréhez tartoznak.

(13.40)

És akkor igen, kell beszélni arról, hogy ha az önök szándéka megjelenik egy állításban, amikor azt mondják, hogy az infláció baját Brüsszel szabadította ránk szankciókkal, amíg nem vonják vissza a szankciókat, addig az infláció velünk lesz, akkor mi a valóság ezzel szemben. Ha létezne szankciós infláció, akkor sokszor máshol is már meredeken emelkednének az árak Európában, de ez nem történik meg; Magyarország az, ahol az elmúlt évben az élelmiszerárak tekintetében hiperinflációig jutott, és a jelen pillanatban is igenis vágtató inflációval sújtja a magyar vállalkozásokat, a magyar családokat. Magyarország az egyetlen ma Európában, ahol két számjegyű inflációról kell beszélni.

Vagy ugyanerről kell beszélni, amikor azt állítják, hogy Magyarországon lezárult az alacsony munkabér időszaka. Ezzel szemben valójában Magyarország éppen az Orbán-rendszer alatt jutott el az alacsony munkabér időszakába, hiszen az európai statisztikák világosan mutatják, nálunk alacsonyabb munkabérek kizárólag Bulgáriában vannak. Tehát a bolgár bérek összehasonlításán kívül mindenütt másutt ezt az időszakot a gazdaság jelentős fejlődésére, lehetőségére használták fel. Éppen ezért, amikor ilyen kezdeményezéseket tesznek, akkor azok kevesek ahhoz, hogy e tekintetben segítsenek a vállalkozásoknak. Különösen akkor, hogyha arról beszélnek, hogy a partnerekkel beszélgetni szoktak. Nem tudom, hogy itt a vállalkozások vonatkozásában milyen párbeszéd zajlott le, hogy egyébként ők mit gondolnak ezekről a változtatásokról, de én tisztelettel azt javaslom, hogy nemcsak a focipályák páholyaiban a legnagyobb vállalkozókkal és a bankok vezetőivel kell egyeztetni, hanem éppen azoknak a vállalkozásoknak a hiteles képviselőivel, akik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy érdemi segítséget kaphassanak.

Már csak azért is, mert az elmúlt időszak alatt, amikor önök azt állították szó szerint  Orbán Viktor volt az, aki azt állította , hogy a magyar kormány naponta folytat szabadságharcot, hogy 50 százalék alá csökkentse le az államadósságot; na, hát ebben az időszakban, az önök kormányzása alatt két és félszerese lett az államadósság. És értem, hogy arányait tekintve a magyar gazdasági növekedés éppen a korábbi európai uniós források segítségével jelentősen bővülni tudott, és arányait tekintve egyébként hol tart, de konkrétan a 21 000 milliárd forintos adósságot önök növelték 54 000 milliárd forintos adóssággá. Tették ezt úgy, hogy egyébként, miközben azt állították, hogy az embereket nem akarják sarcolni, azt állítják, hogy jelentős csökkentéseket hajtottak végre az elmúlt tíz évben  összeszoroz és összead mindent egyébként e tekintetben Nacsa képviselő úr , eközben a rezsicsökkentés eltörlése, a benzináremelés, az élelmiszeradó emelése, a CSOK eltörlése, a babaváró hitel eltörlése, a kata eltörlése, a vasúti vonalbezárások, a cégautóadó emelése mind abba a kategóriába tartozik, amit önök csináltak. És ebből nyilvánvalóan látszik, hogy önök igenis a megszorításokkal élnek, és ezt gyakorolják a vállalkozások jelentős részével szemben is.

És a családokról is beszélhetnénk egyébként, hogy azoknak milyen támogatásaikat vonták vissza, de itt a mai nap folyamán a zárszámadásnál már beszéltem az egészségügyi helyzetről, amikor azt hiszem, azt a nyilvánvaló egy mondatot még itt is érdemes vagy szükséges elmondani, hogy Európa egyik legjobban teljesítő egészségügyi rendszere a miénk, állítja Orbán Viktor. Hát, én mindenkinek tisztelettel azt javaslom  melyik kamerába nézzek bele? , nyugodtan tessék elmenni bármelyik egészségügyi intézménybe, és ha ezt tekintik Európa egyik legjobban működő egészségügyi intézményrendszerének, akkor nagyon nagy baj van, de legalábbis Európában biztos; eközben Magyarországon pedig tízezrek halnak meg fertőzésben.

Ez az, amivel, Nacsa Lőrinc képviselő úr, önnek szembesülnie kell, és nem pedig handabandázni azokat, amiket egyébként a mai nap folyamán többször is elmondott.

És ilyen szempontból az a következmény, hogy azok a vállalkozások, akiknek versenyezni kell a tekintetben, hogy az önök által behívott és alacsony munkabéren foglalkoztatni akart embereket versenyeztetik, azt gondolom, hogy versenyeztetik a vállalkozásokat, e tekintetben igenis fontos volna, hogy a vállalkozások lehetőséget kapjanak arra, érdemi támogatást, hogy azoknak a magyar, dolgozni akaró embereknek, akiknek egyébként ugyanúgy lakbértámogatási lehetőséget lehetne adni és ilyen értelemben azt elszámoltatni, akkor a Magyarországon meglévő, több száz ezres munkaerő-tartalékot lehetne ilyen módon használni.

Egyébként pedig, az előbb említett okok miatt, hogyha érdemi segítséget akarnának adni, akkor az a közel egymillió ember nem elvándorolt volna Magyarországról, hanem itt lennének, és ezeket a vállalkozásokat segítenék.

(A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Hiszékeny Dezső váltja föl.)

Összefoglalva: azt gondolom, hogy miközben a kezdeményezést értem, a napi gyakorlatuk azonban lelepleződik azáltal, hogy egy jogharmonizációs javaslat is elvezethet oda, hogy egy rossz gyakorlatot alakítanak ki és azt támogatnak. Éppen ezért egyelőre gondolkodni kell azon, hogy ennek a törvénytervezetnek mi lesz a sorsa. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Most megadom a szót a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának, Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Varju képviselő úr, én tényeket említettem, ezekkel a tényekkel nem tudott vitatkozni.

Fölsorolom még egyszer, és akkor cáfoljon meg! Emeltek önök személyi jövedelemadót? Emeltek önök társasági adót? Emeltek önök áram- és gázárat? Emelték önök a cégek terheit? Szüntettek meg 13. havi nyugdíjat? Szüntettek meg egyhavi fizetést a közszférában? Ezekre kell válaszolni. Szüntetteke meg családtámogatásokat, otthonteremtési rendszereket, családi adókedvezményeket? Én ezeket soroltam föl, ezek tények. Önök rendszerint, ha bármi történt, ha megszorítás volt, ha önöknek pénzre volt szükségük, ha Gyurcsány Ferencnek valamihez pénzre volt szüksége, akkor megvágták a magyar családok, a magyar vállalkozások támogatását.

Ön szerint 157 ezer forint magas fizetés? Mert önöknél ez volt a határ, és efölött 36 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetni, az önök politikája miatt. Ezek olyan tények, amelyeknek mindenki utánanézhet. Ezekre ön nem tudott válaszolni. Mondhatja, hogy ez handabandázás, de ezek a tények! Önöknél 36 százalék volt az szja 157 ezer forintos fizetés felett. Ezek az igazságok. Most pedig 15 százalék ugyanez az szja, képviselő úr.

Egy 25 év alatti fiatal  én diákmunkásként dolgoztam az önök kormányzása alatt, és az 50 százalékát vették el a fizetésemnek , most egy 25 év alatti fiatal adómentes, teljesen. Nem kell szja-t fizetni, tisztelt képviselő úr. Az önök idejében egy 19-20 éves fiatalnak, aki dolgozott, a fizetése 50 százalékát elvették. Ezekről beszéltem, ezek ténykérdések. Megértem, hogy önnek emiatt nehéz tükörbe néznie, hogy ezeket ön végigasszisztálta, beterjesztette, megszavazta, de ettől még ezek tények maradnak.

De hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatról beszéljünk, amit államtitkár úr felvezetett, fontos feladata a magyar Országgyűlésnek  bár sokszor technikainak tűnik  az európai uniós jogszabályok hazai jogrendbe való beültetése, hiszen egy európai uniós irányelvet módosító rendelkezést kívánunk most ezzel a törvényjavaslattal a magyar jogrendbe átültetni.

Másfelől van a törvényjavaslatnak egy másik célja is: a pénz-, tőke- és biztosítási piacra, valamint a piac felügyeletére vonatkozó szabályrendszer finomhangolása.

(13.50)

A törvényjavaslat célja a hitelintézetek és befektetési vállalkozók helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvet módosító rendelet egyes rendelkezéseinek a magyar jogba való átültetése. Ez egyébként európai uniós kötelezettségünk, csupán  idézőjelben  a szokásos jogátültetési gyakorlatról van szó.

Tekintettel arra, hogy a kormány a Magyar Fejlesztési Bankot jelölte ki az egyes európai uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtására, így szükséges ezen tevékenységek törvényben történő felsorolása. Ezeket a most tárgyalt törvényjavaslat szintén tartalmazza.

A törvényjavaslat tartalmazza azt a módosítást is, és erről szeretnék egy kicsit hosszabban beszélni, miszerint a jelzáloghitel-szerződés teljes körű zárásának része lesz az is, hogy a hitelező a jelzálog törléséhez szükséges hozzájárulást tíz munkanapon belül a fogyasztók rendelkezésére bocsássa.

Első hallásra ez nem tűnik olyan fontos dolognak, ugyanakkor én úgy gondolom, hogy nagyon kedvező módosítás a fogyasztókra nézve. A bankok nagyon hatékonyan és gyorsan tudnak ügyeket intézni, amikor új hitelszerződésekről van szó, de amikor a jelzálog törléséhez szükséges hozzájárulást kell a bankoknak kiállítaniuk, és az ügyfél már menne a földhivatalba töröltetni a jelzálogot a tulajdoni lapról, akkor sajnos a bankok nem sietnek, hanem sokszor hosszú hetekig vagy hónapokig várakoztatják az ügyfeleiket.

Ezért szerintem ez kedvező módosítás, hogy aki már teljesítette a jelzáloghitel visszafizetését, és már csak a földhivatali törlés van hátra, annak nem kell minimum egy hónapot várni a bankjára, hanem legfeljebb tíz munkanapon belül meg kell kapnia a jelzálog törléséhez szükséges banki hozzájárulást. Én ezt egy fontos és előremutató kezdeményezésnek tartom. Ne a banki bürokráciát növeljük, hanem legyen sokkal egyszerűbb ebből a szempontból is az állampolgárok élete, egy földhivatali tulajdoni lapról való törlés ne vegyen igénybe hónapokat, hanem ezt tíz munkanapon belül le lehet zárni. Szerintem ez egy abszolút észszerű határidő, ezalatt a bankok is el tudják végezni a szükséges papírmunkát, és az ügyfeleknek, a fogyasztóknak sem kell hosszú hónapokig várni erre.

A törvényjavaslat tehát egyrészt EU-s irányelv-módosítást ültet át a hazai jogrendbe, rendelkezik az MFB-törvény szükséges módosításáról, valamint számos, első látásra kisebb, de a fogyasztókra nézve kedvezőbb módosítást tartalmaz pénzügyi területen, éppen ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik. Megadom a szót.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő csomag látszólag egy implementációs, jogharmonizációs valami, amit a külső kényszer okán át kell vezetni a magyar jogrendszerbe.

Ugyanakkor, hogy felelős ellenzéki döntést lehessen hozni erről, a mi szakértőink a figyelmembe ajánlották, hogy mindenképpen kérdezzem meg, hogy mit jelent magyarul, nemcsak jogászul, hanem magyarul az, hogy az MFB Zrt. veszteségmérséklés céljából pénzügyi intézménytől hitelállományt vehet át és követelést vásárolhat. Mit, kitől, miért, milyen célból? Tehát ez, ugye, nem azt jelenti, hogy a korábbi felelőtlen hitelezési gyakorlatot most feltétel nélkül akarja kimenteni az állam?  és itt a „feltétel nélkül”-ön van a hangsúly. Tehát nehogy a korábbi felelőtlen hitelezési gyakorlat eredményeit végső soron néhány lépcsőfok közbeiktatásával a magyar adófizetők állják! Vannak nagyon rossz történelmi emlékeink minderről, és szeretném eloszlatni ezeket a félelmeket, amelyet lehet, hogy tényleg csak a szakértők szúrnak ki egy javaslat 37. oldalának a legalsó sorában, de elképzelhető, hogy annál fontosabbak.

Viszont itt képviselőtársaim kiengedték a szellemet a palackból a tekintetben, hogy személyi jövedelemadótól kezdve államadósságig mindenről volt szó az utóbbi órákban, és mivel kiszabadult ez a szellem, ezért én is felülnék a képzeletbeli dzsinn mellé arra a szőnyegre, és egy-két dolgot azért megemlítenék.

Szóba került ma, hogy az egyik legnagyobb kormányzati jótétemény és áldás az a 2022-es személyijövedelemadó-visszatérítés, ami kétségkívül pénzt juttatott a családokhoz. Viszont érdemes megvizsgálnunk azt, hogy a kormány ebben az időszakban 2800 milliárd személyijövedelemadó-befizetést várt, ezzel szemben 3500 milliárd személyijövedelemadó-befizetést kapott, tehát nagyjából kicsit több mint 700 milliárd a különbség az előzetes várakozás és a megvalósult terv között.

Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy ezt a nem várt pluszbevételt osztották vissza, tehát nem feltétlen pluszjövedelemként jelentkezett ez minden családnál, hanem arról szólt, hogy a kormányzat kicsit elmérte a pályát, azt hitte, hogy még több pluszbevétele fog keletkezni, és ennek egy részéből kívánt egy osztogatást megvalósítani. A végeredmény ismeretes, több mint 550 milliárdos tévedés a makropályát illetően, óriási hiány és váratlan hatások.

Azért tényleg ezen a ponton érdemes beszélnünk arról egy szót  és Nacsa képviselőtársamhoz fordulok, mert ő említette ezt , hogy nagyon örülök annak, hogy tíz napon belül hozzá lehet férni a banki hozzájáruláshoz abban az esetben, hogyha teljesült a hitel visszafizetése. Valóban, a bürokratikus packázás ne lassítsa azt a folyamatot, hogy végre szabad emberként, egyfajta prémiumérzéssel távozhasson az, aki tartozott korábban, mert nem egy jó érzés a mai Magyarországon  és egyébként a mai világban sem  a banki adósok körébe tartozni, ezt a devizahitelezés óta fájó módon tudjuk.

De mint KDNP-s képviselőhöz fordulok  volt már erről szó és lesz is még a részemről , szeretném megkérdezni, hogy ugyanilyen intenzitással hajlandóe képviselni az elsétálás jogát. Arról beszélünk ugyanis, és egyébként önök, KDNP-sek nyújtották be a családi csődvédelem amúgy szerintem jó irányú javaslatát, ott volt egy ígéret, 25-40 ezer emberen fog segíteni  ötszázon segített. A mai napig várom, hogy finomítsák ennek a szabályait, hogy többen érezzék, hogy ebbe belelépnének, és ne egy csődgondnok mondja meg, hogy a rokonnak egészségügyi szolgáltatásra költhetneke vagy a gyerek járhate különórára, hanem legyen életszerű ez a dolog, legyen egy nagyobb szabadon elkölthető jövedelem, de egyeztetett módon csökkenjen a tartozás.

A kérdés viszont az, hogy ha valakitől elvették, mondjuk, a több tíz milliós ingatlanját, részt vett a családi csődvédelemben, és még utána is tízmilliókat követelnének tőle, nem lehetnee odabiggyeszteni az elsétálás jogát, hogy úgyis elvitték azt a házat, a bank busásan megtermelte ezen a saját hasznát, ne tartozzon még tízmilliókkal az a szerencsétlen honfitársunk, úgyis elvettek tőle mindent, nagyon nehéz újjáépíteni az életét. Nem lehetne tiszta lapot adni számukra?

Tehát nagyon fontos, hogy ön itt kiáll a banki hozzájárulás, az erről szóló igazolás mihamarabb történő kiadási kötelezettsége mellett, és szerintem ez jó dolog, de szeretném, ha ugyanilyen intenzitással beszélnénk arról, hogy az elsétálás joga jelenjen meg a magyar jogrendszerben. Ha valakit a hibás pénzügyi termékek és banki praktikák tönkretettek, akkor az otthona elvétele után ne követelhessenek még tőle milliókat, tízmilliókat. Ez egy humanitárius alap, tehát nem gondolom, bár egy jobboldali, ellenzéki képviselő mondja, de nem hiszem, hogy ez jobb- vagy baloldali gondolat, ez egy humanitárius alap kellene hogy legyen egy normálisan működő országban. Én arra szeretném kapacitálni önöket, hogy képviseljék ezt, ha tetszik a gondolat, tegyék a magukévá, nyújtsák be, én meg fogom szavazni.

Azért engedtem meg magamnak, hogy erről ilyen részletesen beszéljek, mert itt azért jó sok minden elhangzott, ami nem a szigorú pénzügyi közvetítő rendszer tárgyához tartozott, de ha ön ezt elmondta, nekem muszáj volt reagálnom rá.

A csomag tekintetében pedig, ha meg tudjuk válaszolni ezeket az 1.0-s kérdéseket, akkor kerülünk egy döntési helyzetnek a közelébe. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik és a DK soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Az előterjesztői válaszra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak 30 perces időkeretben, parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam előterjesztett törvényjavaslat, -módosítás kétségtelenül több területet érint, amit az köt össze, hogy a pénzügyi közvetítő rendszert érinti valamennyi.

(Földi Lászlót a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)

A törvényjavaslattal kapcsolatban konkrét észrevétel az általános vita során talán  ha jól írtam  egy érkezett, Z. Kárpát Dániel képviselőtársam az MFB-ről kérdezett. Ott a pénzügyi intézményektől hitelállományt vehet el, a normál gazdálkodási kör keretében. Tehát az MFB-t egy normál piaci szereplő pozíciójában erősíti meg a módosítás.

Varju képviselőtársamnak az az általános jellegű észrevétele, hogy, ha jól értem, a szándék és a végrehajtás között nincs meg mindig a szükséges egyezőség. Én úgy gondolom, hogy a törvényeknél a jogalkotói szándék mindig világos, a végrehajtást meg a gyakorlat alakítja, és ezért van szükség a módosításokra.

(14.00)

Azt kérem képviselőtársamtól, hogy az előterjesztőről ne tételezze fel, hogy mondjam, a szándékos rossz akaratot. Meggyőződésem, hogy egy ilyen alapvetően szakmai jellegű módosításcsomag esetében a szándékkal nincs baj, ha a végrehajtás során az szükséges, akkor módosítjuk.

A többire engedelmével nem reagálok, mert nem képezte a javaslat tárgyát.

Ha az elnök asszony megengedi, egyetlenegy észrevételt tennék. Tudom, hogy a munkaerővel kapcsolatban számos más egyéb, parlament előtt folyó témában naponta van közöttünk polémia, de személyes meggyőződésem, hogy az, hogy az elmúlt harminc évben Magyarországon az embereknek szabad döntési joguk van a tekintetben, hogy akár életvitelük, akár megélhetésük, akár tapasztalatszerzésük, szakmai előrelépésük érdekében elhagyják Magyarországot, majd szándékaiktól és tapasztalataiktól függően visszatérjenek, ez a rendszerváltás egyik legnagyobb eredménye.

Hallatlanul örültem, amikor 19 éves koromban a sport révén először kikerültem Pozsonyba. Ahhoz képest ma az én unokáim szabadon mozognak a világban, és az iskolai végzettséget itthon szerzik ugyan, de a szakmai tapasztalatokat, ott, ahol tudják és visszatérnek. Tudom, hogy az elmúlt évtizedekben akár 2010 előtt, akár 2010 után is, megengedem, számosan hagyták el Magyarországot, mert abban a pillanatban jobb jövedelmi viszonyokat ígért számukra akár Ausztria, akár távolabbi ország. Ezeknek a jelentős része  kérem, kísérje figyelemmel az egyéni sorsokat  egy-két-három-négy év után visszatért, mert ahogy a régi magyar bölcsesség mondja, azért ott sincs kolbászból a kerítés. Más okokból is térnek vissza Magyarországra, de azt most tényleg nem akarom egy pénzügyi közvetítő rendszerrel kapcsolatos előterjesztés kapcsán előhozni. Kérem, hogy ezt az egy észrevételt a hozzászólásával kapcsolatban engedje meg nekem. Mondom, én ezt a rendszerváltás egyik legnagyobb eredményének és társadalmi változásának tekintem.

Köszönöm azoknak, akik támogatták a javaslatot, és kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy akár közvetlenül, akár szakértőik útján alaposan vizsgálják meg ezt a javaslatot. Tételezzék fel ebben a legjobb jogalkotói szándékot és a szavazás során szavazatukkal támogassák ennek az elfogadását. Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   33-46   47-58   59-66      Ülésnap adatai