Készült: 2024.05.09.22:47:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2022.07.04.),  99-104. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:32


Felszólalások:   93-98   99-104   105      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez. Tisztelt Képviselő Asszony! Tájékoztatom önt, hogy az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály pénzügyminiszter urat bízta meg, akinek a felkérésére Tállai András államtitkár úr fog önnek válaszolni. Parancsoljon! Önnél van a szó.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kezdjem egy költői kérdéssel: ön szerint még nem elég drágák az élelmiszerek? Ön szerint túl keveset fizetünk a boltban a bevásárlásnál? Ön szerint túl olcsó ma egy családi bevásárlás? Nagyon jól tudja, hogy miért kérdezem ezt. Önök 25 százalékos élelmiszer-infláció és a végeláthatatlan drágulás mellett húztak egy egészen váratlant: bevezették az élelmiszeradót. A brutális orbáni megszorító csomag új adóemelése, az élelmiszeradó közvetlenül drágábbá teszi a müzliket, a gabonapelyheket, a kisgyermekes családok körében népszerű gyümölcspépeket és bizonyos töltött tésztákat is.

Az embernek tényleg az az érzése, hogy önök valamiért kifejezetten szeretnék azt, hogy minden egyre drágább legyen, és elszegényedjen az ország az élelmiszer-drágulás miatt. Más épeszű magyarázat ugyanis egyszerűen nincs arra, hogy ilyen brutális élelmiszer-drágulás mellett önök élelmiszeradót vetnek ki a családokra.

Jól emlékszünk Nagy Márton mondatára, miszerint, idézem: „Az embereknél, a háztartásoknál nagyon sok pénz maradt, felhalmozódtak a megtakarítások.” Szó szerint ez hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették a különböző extraprofitadókat. Az élelmiszeradóval most beigazolódott a freudi elszólás: önök valóban a családok pénzére pályáznak, a családok megtakarításait nevezik extraprofitnak. Ez tűrhetetlen támadás az emberek és a családok ellen a Demokratikus Koalíció szerint! Nem elég, hogy a gyenge forint és az orbáni infláció miatt elszabadulnak az élelmiszerárak. Nem elég, hogy 500 forint egy kiló krumpli, 600 forint egy kiló kenyér, és 30 százalékkal drágultak a tejtermékek is. Önöknek és az élelmiszeradójuknak hála drágábbak lesznek a tipikusan reggelinek fogyasztott termékek, a müzlik és a gabonapelyhek is. Ez pedig a mi számunkra elfogadhatatlan, elfogadhatatlan mind emberileg, mind politikailag, gyakorlatilag mindenhogy.

A napi betevőt nem adóztatjuk meg, főleg nem akkor, amikor amúgy is megfizethetetlen. Ebben a helyzetben a Demokratikus Koalíció szerint nem megszorítani kellene, hanem támogatni a családokat. Nem élelmiszeradót kellene bevezetni, hanem nulla százalékra csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját, ahogy azt már javasoltuk is önöknek. Nem sarcolni kellene a magyarokat, hanem segíteni, hogy megbirkózzanak a válsággal, a valós válsággal, hogy pontos legyek, amit önök okoztak. Ehelyett önök olajat öntenek a tűzre, és tovább emelik az élelmiszerárakat az élelmiszeradóval.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: ön szerint még nem elég drágák az élelmiszerek? Ön szerint túl keveset fizetünk a boltban a bevásárlásnál? Ön szerint túl olcsó ma egy családi bevásárlás? Várom válaszát. (Taps a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr válaszol önnek. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Elég különleges, hogy ön mint a DK képviselője kéri számon azt, hogy a jelenlegi kormány megsarcolja az embereket. Nem kell hozzá túl régre visszagondolni: az igazi megszorítás, az emberektől való pénzelvétel mégiscsak az önök idejében volt 2008-2009-ben, amikor önök egy nehéz helyzetre, egy válságra, hogy ne omoljon össze az ország, azt a választ adták, hogy az emberektől el kell venni a pénzt, és az adójukat pedig megemelni. Itt szó sincs erről.

Az ön által említett úgynevezett élelmiszeradó természetesen nem létezik a magyar adózási rendszerben, ennek a neve népegészségügyi termékadó, 2011 szeptemberében került bevezetésre, és ellentétben azzal, amit ön sugall, nem élelmiszeradó, és a fizetési kötelezettség nem az alapélelmiszerek fogyasztásához kötődik, hanem az egyes  és kérem, figyeljen!  egészségkockázatot jelentő, jellemzően élvezeti cikkekként fogyasztott termékek előállításához kapcsolt. Tehát egészségkárosító élelmiszerek háttérbe szorulása miatt került az adó bevezetésre, ami egyébként el is érte a célját, hiszen a magas cukor- és sótartalmú termékek fogyasztása visszaszorult az adó bevezetését követően, ezt a WHO is elismeri, és egyébként egyre több ország vezeti be ezt az adót, amit mi Magyarországon már 2011-ben megtettünk.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön inflációról beszél, úgy beszél az inflációról, mintha ez egy magyarországi probléma lenne. Én értem, hogy ön a magyar Országgyűlésben ezt elmondja, de bizonyára figyeli a világban zajló, Európában zajló eseményeket. A magyarországi infláció mértéke nem a legmagasabbak között van, európai uniós összehasonlításban is a középmezőnyben van. Több országban, azoknál egyébként, amelyek a háborúhoz közelebb vannak, magasabb az infláció mértéke. Ez az infláció, ennek jelentős része a háború miatt van, és akkor fog csökkenni és akkor fog visszatérni a normál mederbe, hogyha a háború megszűnik.

Ezért kérem önöket, hogy ne a háború mellett érveljenek, és ne amellett, hogy Magyarországot hogy sodorják bele a háborúba, mert akkor az infláció még magasabb lesz, és még nehezebben tudnak az emberek megélni.

Egyébként, amit a kormány tud, azt megtette az inflációval szemben, hiszen az árstopok bevezetése, élelmiszerárstop, üzemanyagárstop jelentősen csökkentette az infláció mértékét.

Amit pedig az áfára vonatkozóan mond, hogy legyen nulla százalék  fölhívom a figyelmét, hogy lett volna lehetőségük a költségvetéshez beadni módosító javaslatot. Nem adtak be ilyen javaslatot. Sőt, olyan javaslatot sem adtak be, hogy a netát mint adót csökkentsük, vagy egyszerűen töröljük el.

(16.00)

Felhívom a figyelmét arra, hogy az áfakulcscsökkentés nem jelent automatikus árcsökkentést, hiszen pontosan az önök idején volt az, hogy kommandót engedtek a vállalkozókra, és azzal sem tudták bevezetni az áfacsökkentés árcsökkentő hatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Természetesen nem fogadom el. Tudja, államtitkár úr, az egyetlen helyes válasz az lett volna, ha belátják a tévedésüket és lépnek ebben az ügyben.

Ön arról beszélt, hogy ez a bizonyos adó az egészségkockázatot és élvezeti cikkeket jelentő termékre vonatkozó adó. Szerintem minden kisgyermekes család vagy nem csak kisgyermekes család pontosan tudja, hogy müzlit, gabonapelyhet, gyümölcspépeket nem sorolunk ebbe a kategóriába. Azt gondolom, ha ön ezt az egészségre kockázatosnak tartja, akkor talán konzultálhatna az egészségügyért is felelős Pintér Sándor belügyminiszterrel ebben a kérdésben.

Nagyon sajnálom, ha egy államtitkár nem képes odafigyelni arra, amilyen szöveget egyrészt írásban… (Folyamatos zaj.) Elnök úr, lehetne kérnem, hogy picit csendesebben? (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. Szóval, nagyon sajnálatos, amikor egy államtitkár nem képes elolvasni a beadott interpelláció szövegét, vagy nem képes úgy válaszolni arra, ahogy az egyébként megilletné a kérdező képviselőt.

Én 30 százalékos élelmiszer-inflációról beszéltem, és nyugodtan meséljen, államtitkár úr, ezekről az ügyekről azoknak, akik mindennap mennek az üzletekbe és vásárolni kénytelenek. Ahogy mondtam, nem fogadom el a választ. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:   93-98   99-104   105      Ülésnap adatai