Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal tovább folytatódik az erőltetett és észszerűtlen központosítás. Ezúttal egyetlen minisztériumot akarnak minden költségvetési és uniós pénzből megvalósuló építkezés építtetőjévé megtenni Soprontól Záhonyig. A Lázár János miniszter úr által vezetett minisztérium feladata lesz az építmények megterveztetése, a kivitelező és a műszaki ellenőr kiválasztása, a teljes projektmenedzsment lebonyolítása és a kész építmények átvétele is. A törvényjavaslat a beruházót, illetve a későbbi üzemeltetőt pusztán tippadó szerepre szorítja, aki ugyan ott lehet a döntéseknél, véleményt is nyilváníthat, de érdemi beleszólása nem lesz a döntésekbe.

Kedves Kollégák! Ez a törvényjavaslat tökéletesen illeszkedik a NER társadalomfelfogásába és hatalmi rendszerébe. Mindent egy központból, kézi vezérléssel akarnak irányítani, minden kérdést hatalmi szóval akarnak eldönteni. Mert az mára evidens, hogy az önkormányzatokat önök nem tekintik partnernek, de lassan már az állami szervek is egyre inkább elveszítik cselekvési önállóságukat. Az állami szervezetrendszerből is eltűnnek a különböző szakmai és társadalmi érdekek megjelenítésére képes, döntési autonómiával rendelkező szereplők. Az önálló, felelős cselekvést és a különböző szereplők közötti együttműködést a teljhatalommal felruházott igazgatási központokból kapott utasítások szolgai végrehajtása váltja fel; mert ez történt az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatás legtöbb területén.

Úgyhogy feltehetjük a kérdést, hogy mi végre az egykor létezett, szocialista rendszereket idéző centralizációs mániájuk. A kormányban vajon tényleg azt gondolják, hogy egy-egy terület összes döntési hatáskörének egyetlen gigantikus, bürokratikus központba csoportosítása egy magasabb színvonalú, hatékonyabb és gazdaságosabb feladatellátást fog eredményezni? Mert az oktatás, az egészségügy államosítása és azok totális központosításának tapasztalatai önöket tényleg erről győzték meg? Mert szerintem a válasz feltehetően az, hogy nem, mert aligha feltételezhető, hogy e kormányzati javaslatok kiagyalói ne látnák, hogy önök ne értenék, mi zajlik Magyarországon, mert az egészségügy és az oktatás helyzetén minden magyar család maga is megtapasztalja a központosítási politika borzasztó következményeit.

Ezt a kormányzati körökben még akkor is látniuk és érzékelniük kellene, ha önök maguk egyébként fizetős elitiskolába járatják gyerekeiket, vagy mondjuk, magánklinikákon kezeltetik magukat. Ha másból nem is, akkor a tanárok, a diákok, a szülők, az orvosok egyre elkeseredettebb tiltakozó akcióit és a komplett ágazatok működőképességét veszélyeztető, hatalmas mértékű fluktuációt látva önöknek szembesülniük kellene most már lassan a valósággal.

Tehát ha igaz az a feltételezés, hogy a kormányzati döntéseket nem a valóságtól elszakadt, felkészületlen szereplők hozzák meg, akkor nem hihetik, hogy ez a túlhajszolt központosítás hatékony és magas színvonalú feladatellátást eredményez.

(13.10)

A totális centralizáció egyetlen racionális magyarázata, hogy Orbán Viktor és köre ennek révén képes közvetlen kézivezérlés alá vonni bármely ügyet. Bármely ellenérv, okvetetlenkedés tilos. A központi akaratnak, illetve a NER-elit gazdasági érdekeinek akadálytalanul érvényesülnie kell. Ehhez képest mellékes, hogy milyen társadalmi érdekek sérülnek, és úgy látszik, hogy a közszolgáltatások színvonalának látványos mélyrepülése is vállalható következmény önök, a Fidesz számára.

E következmények az építési beruházások esetében is láthatók, amivel a törvényjavaslat előkészítői is pontosan tisztában vannak. A most javasolt modellt ugyanis az Orbán-kormány lényegében kipróbálta már a 2014-20-as programozási időszakban. Volt a környezeti és energiahatékonysági operatív program  közismertebb nevén a KEHOP , na most az ennek keretében megvalósuló projektek jelentős részét a most benyújtott törvényjavaslathoz hasonló logika mentén központosították. A Nemzeti Fejlesztési Programiroda  közismerten az NFP  bonyolította le a csatornázási, szennyvíztisztítási, ivóvízminőség-javító, valamint hulladékgazdálkodási beruházásokat. A Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet  az NFSI  pedig az energiahatékonyság növelését célzó beruházások megvalósítását kapta feladatul. Az utóbbi feladatok ’21. január 1. napjától a BMSK Sport Közhasznú Kft.-hez kerültek.

A KEHOP-programban nyertes önkormányzatokat kormányrendeletben kötelezték arra, hogy konzorciumi megállapodást kössenek ezekkel az állami cégekkel. A konzorciumi megállapodások alapján az állami cégek az önkormányzatok nevében, na de az önkormányzatok nélkül készítették elő és írták ki a közbeszerzéseket, látták el a projektmenedzseri és műszaki ellenőri feladatokat, illetve látják el most is, mert hát szégyenszemre a KEHOP-projekteknek egy része jelenleg is folyamatban van, holott ez év végéig már teljesen meg kéne valósítani a támogatási szerződésben foglalt vállalásokat. Na de az állami szervezetek képtelenek voltak gyorsan és hatékonyan megoldani a feladatokat. Nos, az NFP és az NFSI tevékenysége bizonyára nagy segítség volt a kisebb önkormányzatok számára, amelyek nem rendelkeznek apparátussal hasonló feladatok ellátására. Ez teljesen rendben van. Azonban az összetett nagyvárosi projektek esetében a modell nagyon látványosan nem működött hatékonyan.

Budapesten néhány projektet az NFP – alighanem persze felsőbb nyomásra  egyenesen elszabotált. A leglátványosabb e tekintetben a fővárosi csatornázási és szennyvíztisztítási projektek bedöntése volt. A 2019-ben hivatalba lépett fővárosi vezetés szembesült a projektek elakadásával. Ennek tényét egyébként a kormányzat sem tagadta, sőt több ígéret is elhangzott, hogy a fővárosi projektek lebonyolítását majd visszaadják a Fővárosi Önkormányzatnak.

Végül persze ez a kormányzati ígéret sem teljesült, és a Fővárosi Önkormányzat 2021 augusztusában kénytelen volt átadni az állami lebonyolító cégnek, ennek a bizonyos NFP-nek az addigra a saját költségen előkészített projektdokumentációkat. Az NFP a közbeszerzési felhívásokat 2021 végén és ’22 elején közzétette, majd a beadási határidők többszöri tologatását követően a közbeszerzési felhívásokat 2022 júniusában visszavonta, természetesen a Fővárosi Önkormányzat előzetes tájékoztatása nélkül. Hát, hogyan másképp, ugye? (Nacsa Lőrinc: Ez nem a törvény!) A visszavonás okáról vagy a projekt megvalósításának további lépéseiről hivatalos tájékoztatást a Fővárosi Önkormányzat az erre irányuló többszöri megkeresés ellenére a mai napig nem kapott. (Nacsa Lőrinc: Nincs benne a törvényben!) Mindez a konzorciumi szerződés nyílt megsértése.

Az állami projektmenedzsment cég jogsértő és megmagyarázhatatlan akciója miatt nem valósulhatott meg a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep, valamint a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep fejlesztése, és így bukta el csatornázási projektjeit, mondjuk, a III. kerület, a IV. kerület, a XII. kerület, a XXII. kerület és  kiemelten fájdalmas  választókerületem, a XVI. kerület. Egyébként a legnagyobb veszteség a XVII. kerületet érte, ahol a kerület fejlesztéséhez elengedhetetlen új főgyűjtőcsatorna megépítését akadályozta meg a kormányzat. (Nacsa Lőrinc: Kár, hogy nincs benne a törvényben!) Budapest összességében közel 17 milliárd forint értékű projektet bukott el az állami szervek miatt, amelyek Budapest további fejlesztését és a felszíni és felszín alatti vizeink védelmét szolgálhatták volna. (Nacsa Lőrinc: És a törvény?)

Mindezt miért? Pénzügyi megfontolásokból? Ezt szerintem kizárhatjuk, hiszen a költségek 90 százalékát a mindnyájunk által szeretett Európai Unió finanszírozta volna. Ugye? Azt a magyarázatot is elvethetjük, hogy pártpolitikai alapon döntöttek volna, hiszen éppen, mondjuk, a fideszes vezetésű XVII. kerületet, vagy a szintén fideszes XXII. kerületet, vagy az egyelőre még fideszes vezetésű  egy év múlva itt változás lesz  XVI. kerületet érintette a legérzékenyebben ez a döntés. (Nacsa Lőrinc: Lemondasz?  Derültség a kormánypárti sorokból.)

Kedves Kollégák! Igazából nincs racionális ok, ami magyarázatul szolgálhatna a történtekre, és talán ez a legijesztőbb, mert valaki a minisztériumban papírra veti  ugye, miniszter úr? , hogy nem, nem, soha. Ugye ilyeneket szokott ön írni? És ezek a projektek bukhatnak el magyarázat és látható ok nélkül. Ez bizonyítja, hogy milyen önkényes működést eredményezhet az a modell, amit most az egész ország minden, közpénzből finanszírozott építkezésére ki akarnak önök terjeszteni.

Ráadásul a beterjesztett törvényjavaslat az eddig kipróbáltnál sokkal erőteljesebb központosítást irányoz elő. Ennek megfelelően a következmények is jóval súlyosabbak lesznek. A beruházások megvalósításának feltétele lesz, hogy szerepeljenek az állami beruházási keretprogramban, azonban már ennek előkészítése is egy rendkívül összetett, soklépcsős folyamat lesz. Ráadásul a keretprogramot csak évente fogják felülvizsgálni, a tervező kiválasztása csak ezután kezdődhet meg.

Ha az NFP, NFSI és a BMSK megismert munkatempóját összevetjük a törvényjavaslatban szereplő eljárásrenddel, akkor a 2021-27-es programozási időszakban jó, ha az engedélyezési tervekig és a kivitelező kiválasztásáig eljutnak a beruházások. Ennek óriási mértékű forrásvesztés lehet a következménye. Így, ha a kormánynak sikerül is megállapodásra jutni az Európai Unióval a fejlesztési pénzek folyósításáról  bár nekem egyre inkább meggyőződésem, hogy önök mindent megtesznek, hogy ne tudjunk megállapodni azokról a pénzekről, amelyek járnak szeretett hazámnak , tehát ha mégis sikerül megállapodniuk, bár önök azt próbálják, hogy ne sikerüljön, akkor is ezeket a forrásokat elveszítheti Magyarország. Jól látható, hogy ezt a veszélyt a törvényjavaslat előkészítői is észlelték, ezért a kormány lényegében bármely beruházást kivehet a törvény hatálya alól, illetve Lázár János miniszter gyakorlatilag teljes mértékben felülírhatja a törvény szabályait.

Már most borítékolható, hogy minden olyan beruházás, amely a kormány számára valóban fontos, a kivételi körbe fog kerülni. A kormány arra is nagyon vigyáz, hogy a neki kedves szereplőre ne vonatkozzanak az új, rigorózus szabályok. A közpénzekkel kitömött civil szervezetekre és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra nem fog kiterjedni az új törvény hatálya. Ha naivok lennénk, akkor persze feltehetnénk a kérdést, hogy mivel indokolható a támogatott civil szervezetek és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivételi körbe sorolása, ha e törvény valóban a közpénzek hatékonyabb elköltését szolgálja.

Hát, a válasz nyilvánvaló: ez a kivétel nem igazolható. Ugyanakkor ez a kivételi kör is erősíti azt a feltételezést, hogy a törvényjavaslat valódi célja, hogy a NER elitje rajta tartsa a kezét minden állami és közpénzből megvalósuló beruházáson, mert ahol eleve Orbán Viktor és vazallusi köre van házon belül, ott szükségtelen alkalmazni a törvényt. Ahol a támogatás címzettje esetleg körön kívüli lehet, ott ezzel a törvénnyel teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a maguk kezébe vegyék a beruházások felügyeletét. Szerintem ez a törvényük valódi célja.

Mindezek miatt a törvényjavaslat elfogadhatatlan. De ez azért nagyon fájó  és valóban azért nagyon fájó , mert a törvényjavaslatban egyébként több olyan elem van, számos olyan elem van, amely önmagában kifejezetten hasznos lehetne.

(13.20)

Mert ilyen például az építményinformációs modell kialakítása, a beruházások nyomon követése, a nyersanyagok és termékek minőség-ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések, a kivitelezési mintaszerződések  egy hatékony szolgáltató állam ezeket az előremutató elemeket szolgáltatásként, esetleg kötelezően igénybe vehető szolgáltatásként ajánlhatná fel az építtetőknek.

Mindezek alapján mi azt tudjuk javasolni, hogy a kormány vonja vissza ezt a törvényjavaslatot, helyette pedig dolgozzon ki egy olyan új javaslatot, amely a mostani törvényjavaslatban megjelenő jó innovációkat valódi közszolgáltatásként biztosítja, de annak bevezetését az önkormányzatok számára nem kötelezőként, hanem önként vállalható bevezetésként teszi lehetővé. Mert vannak jó példák, Szeged vagy a budapesti XIII. kerület esetében jó példákat is láthatunk.

Ezt szerettem volna elmondani; éppen belefértem az időbe. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)