Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022. december 1-jével alakult meg, új tárcastruktúrában és új szemléletben közelítve meg a közlekedési ágazattal kapcsolatos feladatokat. Az ÉKM egységes tárcaként fogja össze a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési és beruházási kérdéseket, a közlekedéssel kapcsolatos működtetési, szabályozási és hatósági feladatokat, valamint az építészettel és építésgazdasággal kapcsolatos egyéb feladatokat. Ebben a szemléletben a korábbi megközelítésben előkészített jogalkotási javaslatok felülvizsgálata is szükségessé vált, ez alapján az ÉKM a korábbi, egyes közlekedési tárgyú törvények módosítására vonatkozó T/1619. számú törvényjavaslat felfüggesztését kérte, amelynek visszavonására e törvényjavaslat benyújtásával a kormány javaslatot tesz. A jelenlegi törvényjavaslat tehát a 2022. második félévi szabályozási feladatokat, valamint a 2023. első félévi törvényalkotási feladatokat is felöleli.

A törvénytervezet tartalmazza mindazokat az uniós jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által szükségesnek vélt módosításokat, amelyek szükségesek annak érdekében, hogy hazánkban egy jól működő közlekedési és beruházási szektor szolgálhassa a gazdasági, gazdaságpolitikai célok megvalósítását, illetve a lakosság és a gazdasági szereplők mobilitási igényeivel összefüggő feladatok teljesítését. A törvénytervezet 15, a közlekedési ágazathoz szorosan kapcsolódó törvény módosítására tesz javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása pontosítja a közúti fuvarozásban részt vevő munkavállalókkal kapcsolatos egyes szabályokat, így meghatározásra kerül a munkakezdés, a munkavégzés helyéül szolgáló, a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ fogalma. Emellett a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján pontosítja a járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó új uniós szabályok átültetését a magyar jogszabályba. A módosítás tartalmazza továbbá a hazai útdíjrendszer EETS-sel, azaz az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással kapcsolatos jogharmonizációjához szükséges módosításokat is.

A módosítás mindemellett a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakkal való összhang megteremtése érdekében az egyes közúti közlekedési szabályszegések helyszíni eljárásra vonatkozó szabályait pontosítja a szankciótörvény fogalomhasználatával összhangban, és a szabályszegést helyszínen elismerő személlyel szemben közigazgatási bírságként helyszíni bírság kerül kiszabásra. A közlekedésbiztonság javítása érdekében bevezetett, az egyes közúti közlekedési szabályszegésekhez megállapított közigazgatási bírságok összegei mérlegelés nélküli, fix összegben kerültek meghatározásra. Másrészről kizárólag a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre, a kötelező haladási irányra vonatkozó egyes szabályszegések tekintetében alkalmazható, a gépjárművezető távollétében kiszabható közigazgatási bírság jogintézményét a javaslat megszünteti, valamint egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat.

A módosítás egyben elősegíti az egyes közúti beruházások során megvalósuló, egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek problémamentes vagyonátadását az erre vonatkozó hiányzó szabályok megalkotásával.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló módosítás, kapcsolódva a közúti közlekedésről szóló törvény módosításához, szintén az EETS-jogharmonizáció kapcsán szükséges módosítási javaslatokat ülteti át, valamint beépítésre kerülnek az útdíjrendszerrel összefüggő korábbi veszélyhelyzeti rendelkezések.

A légi közlekedésről szóló törvény módosításának célja az uniós jog által előírt védelmi háttérellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása, tekintettel a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályok megváltoztatására. A légi közlekedés biztonságának fokozása érdekében a módosítás javaslatot tesz a felügyeleti díjak emelésére.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása az uniós irányelvekben foglaltaknak való megfeleltetést biztosítja. A módosítás továbbá, hasonlóan a többi közlekedési ágazathoz, bevezeti a vizsgabiztos fogalmát.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása megteremti a különböző közlekedési módok közötti átszállási kapcsolatot, az emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokat biztosító közlekedési létesítmények, azaz az intermodális csomópontok üzemeltetésének jogi kereteit. A jogszabály kiegészítése révén a pályahálózat-működtető társaságok pályahálózatra vonatkozó működtetési tevékenysége kiegészül az intermodális csomópontok részét képező vasúti pályaudvar és a hozzá szorosan kapcsolódó, a közösségi közlekedést elősegítő létesítmények és az azokat hordozó ingatlanok üzemeltetésével. A javaslat ezáltal hozzájárul a közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalának fejlesztéséhez, megfelelő színvonalú alternatívát biztosítva az egyéni, motorizált közlekedési módokkal szemben, ezzel hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, a klímavédelmi és környezetvédelmi célok teljesüléséhez.

A törvénymódosítás emellett megteremti a nemzetbiztonsági hatóságokkal kötendő együttműködési megállapodások megkötésének jogalapját, pontosítja a bírságolás szabályait.

A törvényjavaslat a vasúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos hatósági tevékenységek fokozása érdekében a felügyeleti díj mértékének módosítására tesz javaslatot, továbbá a vasúti tevékenység bejelentésének részletes szabályait módosítja az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében a törvényi szabályozás deregulációjával.

A termőföld védelméről szóló törvény módosítása révén a közlekedésfejlesztési projekteknél, amennyiben nemzetgazdasági szempontból kiemeltté lett nyilvánítva, a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárást nem kell felfüggeszteni az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig, nem csupán azon vasúti építmények esetében, ahol a nyomvonalat kormányrendelet állapítja meg.

A személyszállítási szolgáltatásról szóló törvény módosításának egyik kiemelt eleme a vasúti személyszállítási szolgáltatást, a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogait és kötelezettségeit érintő, jogharmonizációs célú módosítások bevezetése. A jogharmonizációs kötelezettség mellett beépítésre kerülnek a korábbi, 2022. második félévi veszélyhelyzeti jogalkotással létrehozott szabályozási elemek. A tervezet pontosítja továbbá a közforgalmú személyszállítási szolgáltatások, valamint a taxiszolgáltatások működtetésével kapcsolatos adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályokat, így a tervezet a kamerafelvételek tárolásának időtartamára, azok felhasználására és rendelkezésre bocsátására állapít meg új előírásokat.

A helyközi autóbusz-közlekedés közszolgáltatásának pályáztatására való felkészüléssel kapcsolatban a módosítás biztosítja, hogy a meglévő telephelyi állomány továbbra is a közszolgálatások hatékony és szakszerű lebonyolítása céljából hasznosuljon.

A tervezet mindezek mellett bevezeti a személyhez kötött utazási jogosultság fogalmát, továbbá a közlekedési elektronikus azonosító fogalmát is. A törvényjavaslat az elektronikus azonosító fogalmával összhangban módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt.

A hulladékról szóló törvény módosítása megteremti annak kereteit, hogy a helyi és országos közutakon, valamint az országos és térségi vasútvonalakon végzett építési munkálatok során keletkező és visszamaradó, beépítésre alkalmas építési és bontási anyag  például mart aszfalt vagy kő-, esetleg betonalj  visszaforgatásával és felhasználhatóságával más beruházásoknál, például a kerékpárutak építésénél az hasznosítható legyen.

(15.50)

A javasolt módosítás lehetővé teszi a hulladékképződés megakadályozását, ezáltal hozzájárulva a beruházások költséghatékony megvalósításához. A hulladékképződés megakadályozásával jelentősen csökken a járulékos logisztikai költség, így például a szakszerű tárolás biztosítása, ezáltal a jelen kezdeményezés nemcsak költséghatékonyabbá, hanem környezetkímélőbbé is tenné a beruházásokat. Ezen anyagok nem minősülnek veszélyes hulladéknak, így visszaforgatásuk nem jelentene semmilyen környezeti kockázatot.

Tisztelt Képviselők! A törvénymódosítás a vasútnak nem minősülő, egyéb kötöttpályás közlekedésekről szóló törvény, az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény, a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi következményeknek való megfeleltetés általános szabályairól szóló törvény, valamint a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvény tekintetében jogtechnikai módosításokat és pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a T/4028. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)