Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezt a napirendi pontot is lezárom.

Soron következik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/119. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tár-gyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat célja az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodáshoz  a továbbiakban egyszerűbben: megállapodás  a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv  a továbbiakban: jegyzőkönyv  kihirdetése.

A megállapodást 2012. június 29-én írták alá, az Országgyűlés a 2013. évi CLIV. törvényben hirdette ki. Az összes részes állam ratifikációját követően hatálybalépésének napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

A hazánk által 2013. október 23-án ratifikált megállapodás politikai és együttműködési részei még nem léptek hatályba, azonban a kereskedelmi része az Európai Unió, valamint a Nicaraguai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság és a Panamai Köztársaság viszonylatában 2013. augusztus 1-jétől, a Costa Rica-i Köztársaság és a Salvadori Köztársaság viszonylatában 2013. október 1-jétől, a Guatemalai Köztársaság viszonylatában pedig 2013. december 1-jétől ideiglenesen alkalmazandó.

A Horvát Köztársaság 2013. július 1-jén vált az Európai Unió tagállamává. A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya szerint a Horvát Köztársaságnak a megállapodáshoz való csatlakozásáról az ahhoz csatolt jegyzőkönyv útján kell megállapodni. A jegyzőkönyvet 2020. november 26-án írták alá. A jegyzőkönyv értelmében a Horvát Köztársaság a megállapodás szerződő részévé válik, és a Horvát Köztársaságot felveszik a megállapodás részes feleinek listájára.

A megállapodás előírja, hogy a felek megállapodhatnak a megállapodás bármely egyéb módosításában, továbbá rendelkezik arról, hogy új tagállamoknak az Európai Unióhoz való csatlakozása esetén hogyan kell kezelni az ilyen csatlakozásnak a megállapodásra gyakorolt hatásait.

A jegyzőkönyv további szakaszai, illetve mellékletei a Horvát Köztársaság megállapodáshoz való csatlakozásából eredő technikai módosításokat tartalmazzák.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében a megállapodás szerves részét képező jegyzőkönyvet törvénnyel szükséges kihirdetni. Magyarország az elsők között ratifikálta az eredeti megállapodást, amelynek révén erősödött az Európai Unió és a közép-amerikai országok kapcsolata, a kereskedelmi rész ideiglenes alkalmazását követően pedig számottevően nőtt hazánk külkereskedelmi forgalma a régióval.

Mindezek tükrében arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Menczer Tamás államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pálnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 2013 őszén tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés.

Már az eredeti törvényjavaslat is egy úgynevezett vegyes típusú megállapodás volt, ennek értelmében az Európai Unió valamennyi tagállamának a ratifikációjára szükség volt az elfogadásához. A megállapodás életbe lépése mindkét régió piacának megnyitását eredményezte. További cél volt a gazdasági integráció erősítése Közép-Amerikában, valamint a kétoldalú kereskedelmi forgalom növelése. A megállapodás három pilléren alapult, az első pillér a politikai párbeszéd, a második az együttműködés, a harmadik a kereskedelem. Látható, hogy az eredeti cél nemcsak egy egyszerű kereskedelmi megállapodás volt, az egyes pillérek között kölcsönös feltételrendszert, illetve összefüggéseket alakított ki.

A jelen törvényjavaslat célja, hogy Horvátország 2013. július 1-jei uniós csatlakozásával a 2012 júniusában aláírt megállapodás szerződő felévé válhasson. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az erről szóló jegyzőkönyv elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A mostani, előttünk fekvő megállapodást, az Európai Unió és Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodást 2012. június 29-én fogadták el. A megállapodás egyfelől az Európai Unió tagállamai, másfelől pedig hat közép-amerikai köztársaság között köttetett, amelyek pontosan: Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama.

Én azt gondolom, hogy ezek a nemzetközi szerződések mind-mind nagyon fontosak, hiszen a kereskedelmet tudják növelni. Hogyha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal idevonatkozó adatait, akkor azt látjuk, hogy 2013-hoz, a megállapodás ratifikálásához képest 2021-ben 282 százalékos növekedést könyvelhettünk el az ezen hat ország és Magyarország közötti kereskedelemben; hogyha egyként kezeljük ezt a hat országot, akkor látjuk, hogy a latin-amerikai térségben igen jelentős kereskedelmi partnereink, és a magyar cégek piachoz juthattak a megállapodás által.

Természetesen  ahogy az államtitkár úr is elmondta  itt a horvátországi csatlakozás miatt van szükség a megállapodás jogtechnikai pontosítására és módosítására, de szeretném általánosságban is jelezni, hogy nagyon fontosak ezek a megállapodások azért, hiszen a magyar export, a magyar cégeknek a piacszerzése, a magyar termékeknek a különböző országokba, akár tőlünk földrajzilag távol fekvő országokba való eljuttatása mind-mind olyan cél, amelyért a Külgazdasági és Külügyminisztérium is hosszú évek óta dolgozik, és amelyet erősítenünk kell a jövőben is. Éppen ezért bár egy kis méretű törvényjavaslatról van szó, én sajnálom, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem tartják fontosnak ezeket a nemzetközi szerződéseket, és nem vesznek részt ebben a vitában. A KDNP-frakció mindenesetre támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Szólásra jelentkezik Keresztes László képviselő úr, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kizárólag azért szólok hozzá ehhez a törvényjavaslathoz, mert Nacsa képviselő úr nehezményezte, hogy úgy tűnt számára, hogy nem tartjuk fontosnak ezeket a kérdéseket.

Fontosnak tartjuk azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a magyar termelők számára végső soron piacot, piacbővítési lehetőséget hordoznak, ugyanakkor ez gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely egyfelől nyilván megnyitja az export lehetőségét, szélesebb lehetőségét más térségekbe, ugyanakkor fordítva, más térségekből szorgalmazza vagy segíti elő a termékek beszállítását az európai piacra, így a magyar piacra is.

Mi mindig elmondtuk, hogy a jelszavakkal, szólamokkal ellentétben a valódi patrióta gazdaságpolitikában hiszünk, és mi azt gondoljuk, hogy minden eszközzel azért kell dolgoznunk, hogy a magyar termelők termékei kerüljenek a legnagyobb arányban a magyar fogyasztók asztalára. Védeni kell a piacainkat, főleg egy ilyen globális környezetben, amikor a válságok korát éljük. Tehát a helyi igényekre való választ a helyi termelésre mi regionális együttműködéssel tartjuk célravezetőnek.

Egyébként egy nagyon veszélyes tendenciának tartjuk azt, hogy a Fidesz-KDNP ugyan magát nemzetinek nevezi, de a lehető legkisebb korlátozásokkal bármely szabadkereskedelmi egyezményt képes elfogadni, olyan szabadkereskedelmi egyezményeket is, amelyek egyébként csökkentik Magyarország szuverenitását, csökkentik, mondjuk, a munkavállalói jogok védelmét vagy a természeti kincseink védelmét.

(18.40)

Ez nem feltétlenül ilyen jellegű, tehát nem arra utalok, de összességében mi azt tudjuk mondani, hogy elvi problémáink vannak ezzel a megállapodással. A magyar termelőket, a magyar piacot kell védenünk, és valódi patrióta szemléletre van szükség. Úgy látjuk, hogy ez a megállapodás nem feltétlenül ebbe az irányba mutat, ezért nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre Nacsa Lőrinc képviselő úrnak adom meg a szót.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Egyetértünk abban, hogy a helyi termékeket kell előnyben részesíteni, a magyar termékeket védjük. Egyébként ezzel a megállapodással is egy bizonyos országcsoportban magyar termékeknek szereztünk magyar piacot.

Ilyen módon, ha megnézzük, ha mögé nézünk a megállapodásnak, akkor egyrészt pozitívban van a kereskedelmi mérlegünk, tehát több terméket szállítunk oda, exportálunk, mint amennyi onnan jön, amik viszont onnan jönnek, tisztelt képviselőtársam, ön is tudja, hogy például nem tud Szolnokon banánt termeszteni az ottani éghajlati viszonyok között, vagy másféle olyan terméktípusok, amik ebből a hat országból érkeznek.

Szerintem a kereskedelmi megállapodások minden esetben úgy köttetnek, és ezért a KKM felelős, hogy az a magyar nemzeti érdeknek megfeleljen, a magyar cégeknek piacot szerezzen, és a magyar, egyébként magasabb hozzáadott értékű termékeknek olyan piacot szerezzen, ahol ezek a termékek, igenis megállják a helyüket a világgazdasági versenyben. Pont ennél az országcsoportnál és ennél a hat országnál is olyan termékekről van szó elsősorban, amik magasabb hozzáadott értékű munkával készültek.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy az exportnövekedés is nagyban hozzájárult az elmúlt időszak gazdasági sikereihez, ezért ezt a tendenciát folytatnunk kell, azzal együtt, hogy természetesen egyetértek azzal, hogy a hazai termelőket, a hazai termékeket előnyben kell részesíteni, ebben mi magunk is jó példával járhatunk elöl a saját vásárlásaink során. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek, ha kíván élni a lehetőséggel. (Menczer Tamás jelzi, hogy nem kíván szólni.) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőségük.

Soron következik „A Magyarország Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/141. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

Felszólalások:   232-235   236-246   246-254      Ülésnap adatai