Készült: 2024.05.10.08:15:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2022.12.05.),  83-88. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:49


Felszólalások:   77-82   83-88   89-94      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a szerdai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez: „A négynapos munkahét bevezetéséről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Párbeszéd hat éve szorgalmazza a négynapos munkahét bevezetését, és bizonyára az önök figyelmét sem kerülték el azok a fejlemények, amelyek ezzel kapcsolatban az elmúlt hetekben napvilágot láttak.

Nagyon jó okaink vannak a négynapos munkahét támogatására, társadalmi, környezeti és gazdasági okok egyaránt. Talán kezdjük az utóbbival, annál is inkább, mert Matolcsy György ma délelőtt bombaként robbanó expozéja teljesen egyértelművé tette, hogy Magyarország gazdaságilag válságban van, a termelékenység a negyedik legrosszabb az Európai Unióban, és azt mondta a jegybankelnök, hogy ezzel nemhogy az öt legjobb országba nem fogunk bekerülni, de hogy a felzárkózás is teljesen lehetetlen.

Növelni kellene a magyar gazdaság termelékenységét, ennek pedig egy kiváló ösztönzője lehet a négynapos munkahét, hiszen ahogy azt az egyre kiterjedtebb nemzetközi kísérletekből eredményként levonták, tanulságként megfogalmazták, nagyban növeli az adott munkaórára eső termelékenységet, és összességében is, az összes termelékenységnövekedés ellensúlyozza a munkaidő csökkenését.

Tisztázzuk, hogy amikor négynapos munkahétről beszélünk, akkor olyan munkaidő-csökkenésről beszélünk, ahol a munkabér változatlanul marad. Tehát a munkavállalók órabére növekszik, innentől kezdve szerintem nem kell nagyon fejtegetni a pozitív társadalmi hatást sem: ugyanazért a pénzért kevesebbet kell dolgozni, több időt tölthetnek a szeretteikkel a munkavállalók, több időt fordíthatnak önmagukra, az egészségük megőrzésére, rekreációra, és csomó hasznos, bár időigényes, pozitív hatású szokást, új életmódelemet vehetnek fel a napirendjükre.

Tehát a pozitív társadalmi hatás nem megkérdőjelezhető, és nem elhanyagolható a pozitív környezeti hatás sem. Egy ilyen energiaválságban, mint amilyenben most is vagyunk, az, hogy akár a felhasznált energiának az ötödét is meg lehet takarítani, azt hiszem, hogy döntő súllyal kellene hogy latba essen, márpedig erre mutatnak azok a Nagy-Britanniában elvégzett vizsgálatok, amelyek a négynapos munkahét bevezetésének hatását kutatták. Látjuk, hogy nincs benzin, nincs dízel a kutakon. Ha ötödével kevesebbet kellene közlekedni, akkor nyilvánvalóan a kereslet is ennyivel csökkenne, azt talán ki tudnák elégíteni, hogy csak egy nagyon kézenfekvő példát mondjak. De mi, párbeszédesek, zöldpártként azt is mondjuk, hogy a klímaválság, a klímakatasztrófa okán is létkérdés, hogy lecsavarjuk a kibocsátásunkat, csökkentsük az energiafelhasználásunkat, és ebben is fontos szövetségesünk lenne a négynapos munkahét bevezetése.

Ezért tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy fontolgatjae a kormány ennek bevezetését vagy az ezzel való kísérletek elindítását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

(15.50)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon minden munkahely számít, ezért az összes lehetséges segítséget meg kell adni azoknak, akik a válság ellenére is képesek, tudnak és akarnak munkát adni és dolgozni.

A négynapos munkahét előnyeinek sorolását én nem vitatom, ebben önnek tökéletesen igaza van. Ezzel együtt a kormány foglalkoztatáspolitikai lépései az elmúlt 12 évben meggyőződésem szerint sikeresek voltak, ma egymillióval több munkahellyel rendelkezünk, mint 12 évvel ezelőtt. Még a szankciók sújtotta gazdasági helyzet ellenére is rekordszintű a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ez ’22 októberében 3,6 százalékot tett ki, míg a munkanélküliek száma 176 ezer főt. Mindez azt jelenti, hogy egy év alatt 12 ezerrel csökkent, a 2010-es kormányváltáshoz képest pedig 300 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma.

A kormány ezzel együtt folyamatosan vizsgálja a kialakult gazdasági és munkaerőpiaci helyzetet, szükség esetén beavatkozik. Ezért hirdettük meg a 150 milliárdos gyármentő programot, a 200 milliárdos gyármentő garancia- és hitelprogramot és az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-knak a 200-220 milliárdos támogatását.

Képviselő úr kérdésében és az elmondott interpellációban benyújtott javaslatát, vagyis a négynapos munkahét bevezetését a munka törvénykönyve egyébként a mai nap is lehetővé teszi. A munkáltató beoszthatja heti négy munkanapra a munkaidőt, egyenlőtlenül a munkaidőkeretben vagy az elszámolási időszakban. Tehát a működési sajátosságaiknak megfelelően megszervezhetik a foglalkoztatást négynapos munkahét alkalmazásával is. A pihenőidőt és a szabadidőt szintén beoszthatják rugalmasan, amely megkönnyíti a munka és a magánélet összeegyeztetését.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a rövidebb teljes munkaidő esetén a munkavállaló díjazása és egyéb járandósága nem csökkenthető, nem arányosítható. A kötelező legkisebb munkabér, a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet sem enged eltérést a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi bére megállapításakor a rövidebb teljes munkaidő esetén, illetve előírja, hogy az órabér tételeit ez esetben arányosan növelni kell.

Fentiek alapján megítélésem szerint nem időszerű az ön által felvetett kérdés, hiszen a szabályozás jelenleg is lehetővé teszi a négynapos munkahét bevezetését. Példa is van rá, a Telekom példáját, gondolom, mindannyian ismerjük.

Egyébként kérdésének megválaszolásához megnéztem: az uniós országok döntő többségében sincs külön szabályozás a négynapos munkahétre vonatkozóan, de Magyarországhoz hasonlóan a hatályos szabályozás is lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő-beosztást heti négy napra.

Mint bevezetőmben említettem, a kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy a brüsszeli szankciók okozta válság idején is megvédje a munkahelyeket, a magyar családok megélhetését. Hiszünk abban, hogy olyan gazdaságot teremtünk, hogy aki Magyarországon akar és tud dolgozni, az dolgozzon is. Köszönöm a kérdését és a figyelmét, képviselő úr. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm, elnök úr. És köszönöm államtitkár úr válaszát. Örülök, hogy elismeri a négynapos munkahét előnyeit, és köszönöm, hogy igazat ad nekem, hogy ezek a szempontok valóban fontosak. Én pedig önnek adok abban igazat, hogy valóban nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, tegyük hozzá, hogy a nemzetközi gazdasági konjunktúrának köszönhetően, és az is igaz, hogy a munka törvénykönyve nem zárja ki explicite, hogy ilyen munkarendben dolgozzon valaki. Bár szeretném azt egyértelművé tenni, hogy nem a 40 órás munkaidőt osztanánk el kevesebb napra, hanem arányosan csökkentve a munkaidőt, tehát 32 órás munkahétről beszélek, és az már egy kicsit keményebb dió.

Tulajdonképpen a meglepő fordulatok napján szívesen el is fogadnám a választ, csak azért nem tehetem, mert a kérdés tulajdonképpen arra vonatkozott, hogy indíte ezzel kapcsolatos kísérletet a magyar kormány, felbátorodva a hazai nagyvállalatok példáján, illetve más kormányok ez irányú gyakorlatán, ezért sajnos nem fogadom el a választ, de értékelem a pozitív fogadtatást, és drukkolok, hogy a kormány elkezdje keresni az utakat ebbe az új irányba. Köszönöm szépen.




Felszólalások:   77-82   83-88   89-94      Ülésnap adatai