Készült: 2024.05.20.23:25:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

3. ülésnap (2022.05.10.), 82. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:57


Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon örülök neki, hogy talán a végéhez közelít a veszélyhelyzet és a veszélyhelyzeti felhatalmazásokat lezáró törvényjavaslatok és az itt átemelendő intézkedések vitája, már csak azért is, mert nem kell belemenni abba a bocsánatkérési adok-kapokba, amit Nacsa Lőrinc rendszeresen elmond nekünk. De ha ön is rendszeresen idéz, akkor hadd idézzek én is, hogy miért lehetne bocsánatot kérni. Orbán Viktor 2020 szeptemberében azt mondta, hogy „emberéletekben számítjuk a védekezés sikerességét”. Magyarországon 46 ezer ember hunyt el. Volt a járványnak olyan időszaka, amikor Magyarország az egymillió főre vetített halálozásokban világelső volt, a legszomorúbb statisztikát tudta a magáénak.

Vagy bocsánatot kérhetne az abban a székben ülő és most itt jelen nem lévő Gulyás Gergely is, aki azt mondta legelőször, hogy itt, ebben a teremben mindenki összevissza fertőzhetné magát ezzel a vírussal, akkor sem történne semmi, és utána 46 ezer ember meghalt. Vagy bocsánatot lehetne azért is kérni, hogy Orbán Viktor a járvány alatt hagyta, hogy a vírus diktálja a tempót, mert sokszor a gazdasági érdekek fontosabbak voltak, mint az emberéletek védelme. Majd bocsánatot kérhetnének azoktól is  és felbecsülhetetlen most a számuk , akiknek nem jutott tisztességes orvosi, egészségügyi ellátás a járvány alatt, mert egyszerűen nem tudtak bejutni a kórházakba. És akárhogy ferdítjük, nézzük, önöknek is vannak olyan ismerőseik  akár lehet, hogy saját családtagjaik is , akik nagyon nehezen jutottak be, még most is nagyon nehezen jutnak be az egészségügybe, legyen szó fogorvosi ellátásról vagy a legalapvetőbb háziorvosi ellátásról is. Ezekért is bocsánatot lehetne kérni, de végre jussunk már túl ezen a bocsánatkéréses meg ezen az egymásra hánytorgatós részen, és tudjuk már le, ami a veszélyhelyzettel kapcsolatos, és beszéljünk a törvényjavaslatról.

Az a helyzet, hogy örülök, hogy ez itt van, hetekkel, hónapokkal ezelőtt kellett volna ennek itt lennie. A járványügyi védekezésből ugyanis, ahogy haladtunk előre, egyre jobban vált biztossá az, hogy az országnak az a berendezkedése, az a tanulási folyamata, amit az első hullámtól a második, harmadik hullámon át megtanult, és ahogy az emberek elsajátították a védekezés mikéntjét, egy idő után feleslegessé tette azt, hogy önöknek kifejezetten nagy felhatalmazása legyen, és a veszélyhelyzet mögé burkolózva folyamatosan saját jogalkotást és a parlamentet lényegében megkerülő jogalkotást vigyenek.

Az, hogy egyébként visszajöttünk ide, mindig megtárgyaltuk a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatos szabályokat, amiben mindig benne volt egy halom oda nem illő jogszabály, az bizonyította azt, hogy itt nem a védekezésről volt már szó, hanem a hatalomnak, a hatalom struktúrájának a fenntartásáról, és minden szabály azért íródott. És a mostani törvényjavaslatban sincs ez másképp, például magyarázza el nekem valaki, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével kapcsolatosan hogy kerül bele olyan szabály, hogy az MTVA drónreptetésére külön engedély legyen, és ne kelljen azokat a repülő tárgyakra vonatkozó szabályozásokat alkalmazni. Mi köze ennek a veszélyhelyzet megszüntetéséhez? Az MTVA drónreptetése mellett nyugodtan ideírhatnák, hogy egyébként a Mediaworksnek a drónreptetése vagy a Pesti TV  bocsánat, ők épp megszűnőben vannak, valószínű, ennyi igény volt az ő munkájukra. Egyébként innen üzenjük a Pesti TV-seknek és a PestiSrácoknak, hogy azért ne felejtsék már el a sérelemdíjakat kifizetni, és ne a végelszámolóhoz kelljen benyújtani azokat a számlákat, amikkel tartoznak nekünk meg még az elkövetkezendő időszakban tartoznak. (Derültség az ellenzéki sorokban.) A barátaiknak adják már át ezt a kérést, szívesen igényt tartunk még ezekre a milliókra, amelyekkel rendszeresen szponzorálnak minket.

De hogy visszatérjek, nagyon fontos, hogy itt vagyunk, és én látom azt is, hogy egy korábbi hibát beismernek ebben a javaslatban. Ez a hiba pedig az volt, hogy önök az oltás meglétéhez kötötték nagyon sok mindenkinél, talán az indokoltnál is nagyobb mértékben és körben azt, hogy valaki munkát végezhessen. Az élet azt bizonyította be, hogy nagyon sokan azért választottak más hivatást, vagy tűntek el egyébként akár oktatásból vagy bármilyen nevelési intézményből, vagy mentek idejekorán nyugdíjba, vagy szimplán távoztak az országból, mert a munkájukat akadályozta az, hogy egyébként ők a lelkiismeretük szerint felveszike vagy nem veszik fel az oltást. Ezzel kapcsolatosan az itt lévő szabály azt bizonyítja be, hogy lehetőséget kell adni, és talán ez helyes is, hogy minél hamarabb ők visszatérhessenek a munkavégzésük helyére, és talán az lehet az egyik közös nevező, hogy azokban az egészségügyi és szociális intézményekben, ahol tényleg veszélyeztetett betegekkel vagy olyan ápoltakkal, gondozattakkal dolgoznak, akik egészségének a védelme és annak a munkahelynek a védelme szükséges, ott beszéljünk ezekről a kötelezettségekről, és ne ott és ne olyan helyeken, ahol egyébként oktatási, nevelési munkákból az egyébként is munkaerőhiányos helyeken nagyon sokan ezért távozhattak.

A másik, amit mindenképpen fontos megemlíteni, és itt ezt államtitkár úrtól szeretném megkérdezni: a 2021. évi XCIX. törvényben vannak benne azok a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályozások, a 147. bekezdésben, amelyben megállapítják, hogy 2022. június 30-áig egy díjbefagyasztás van, ez az önkormányzati, illetve más intézmények díjainak a befagyasztását jelenti. Mi ezzel kapcsolatosan a tervük? Marade ez, tehát eddig a dátumig, illetve azt kiterjesztően fogjae vagy lesze lehetősége az önkormányzati díjemeléseknek?

Egy kis szabályt láttunk benne, amiben önök változtatnak  vagy kettőt. Az egyik a 2020 nyara után bevezetett bölcsődei intézmények vagy azután létesülteknél a bölcsődei díjak emelésének a lehetősége. Ezek azok, akik menet közben nyitottak, létesültek, és valamilyen módon mégis hozzá kell igazítani az ő díjazásukat élelmezés tekintetében is a valós számokhoz. A másik pedig a közfürdők kivétele. Ha jól emlékszem, szintén a mostani törvényjavaslatban van ezzel kapcsolatosan kivétel, azaz hogy azoknak a fürdőknek, közfürdőknek, amelyek eddig nem tudtak díjat emelni, lehetőségük legyen emelni. De itt globálisan az a kérdés merül fel, hogy lesze lehetőségük az önkormányzatoknak 2022. június 30-át követően, tehát július 1-jével vagy nem lesz lehetőségük a díjaik emelésére. Ez talán azért is fontos, mert ezeknek az önkormányzatoknak a saját költségvetésük tervezésénél vagy a végrehajtásánál fontos lenne tudni, hogy mivel számolhatnak: azzal, amit az év elején egyébként beterveztek, vagy menet közben tudják korrigálni? Hozzátéve azt, hogy egy nagyon nehéz gazdasági helyzetben az önkormányzatok mindig figyelemmel szoktak lenni a lakosság teherbíró képességére, de azt is látjuk, hogy az elmúlt időszakban nagyon komoly elvonások érintették őket is.

Itt akkor szerintem rá is tértünk a következőre, hogy mégis minek örülünk, és mi is szűnik meg a veszélyhelyzettel és aminek tényleg örülni lehetne, de tisztázni kell, mi lesz azokkal, akik a szabályok miatt elveszítették az állásukat. A törvényjavaslatban erre nincs semmifajta ígéret vagy rendezési mód. Vagy mi lesz azokkal, akiktől, az önkormányzatoktól elvették a gazdálkodásuk egy jó részét? Miként kapnak valamilyen kompenzációt, miként segítik őket az elkövetkezendő időszakban? Vagy azok, akik éveket vártak azért, hogy helyi képviselőt válasszanak, fognake például azoknak az embereknek mondani valamit, hogy ne haragudjanak, hogy ők kettő évig vártak, és most nyáron kell választaniuk egy képviselőt? Mi lesz azokkal a helyi közügyekkel, amelyek ezek miatt nem valósulhattak meg vagy nem haladtak előre?

Vagy felkészülteke, és miként kezeljük azokat az embereket, akiknek lejártak az okmányaik? Egyébként horribile dictu kétéves lejárt okmányokkal közlekedő autók lehetnek a forgalomban, sőt lehetnek olyan okmányok, amelyek két éve nem igazolják annak a személynek a személyazonosságát.

(15.00)

Ugye, ennek az egyik legfontosabbja nem a hozzá fűződő közhitelesség, hanem az, hogy milyen munkateher vár most az igazgatásban dolgozókra, akiknek ezeket az iratokat pótolni kell, fel vane készülve erre az államigazgatás, hogy ezt a terhet ellássa. Reméljük, hogy nem oda tartunk most  és ez az előző napirendhez tartozik , hogy valamilyen új jogszabályi felhatalmazással önök arra készülnek, hogy ismételten valamilyen rendeleti jogalkotást vezessenek vissza, és megint ott legyünk, hogy ilyen és ehhez hasonló jogkorlátozások legyenek.

Azt szeretném leszögezni, hogyha mást nem, a veszélyhelyzetnek, a veszélyhelyzet kivezetésének és a törvényi kérdéseknek a rendezése már csak az alól is felszabadulást adhat, hogy ezeket a meddő vitákat, hogy kinek miért kell bocsánatot kérnie, és ezeket milyen politikai prizmán keresztül nézi, végre lezárhatjuk, és foglalkozhatunk azzal, hogy hogyan lesz ez az ország egy biztonságos ország, egy élhető ország, amelyben otthon érzi magát mindenki, függetlenül attól, hogy jobboldali vagy baloldali gondolkodású, akinek nem szekértáborok mentén kell gondolkoznia, hanem csak tisztességes, normális magyar életet szeretne élni, a józan ész mentén gondolkozni, és magyar szívvel szeretne dönteni, mert most ezek a viták ezeket mind mérgezik.

Önök pedig itt  látva a mai napot, és nyilván a győztesnek minden joga megvan  nem túl stílusosan minden egyes felszólalásukban eddig azt használták ki és azt éreztették, mintha ebben az országban az, aki egy politikai versenyben veszített, az országnak egy sokadrangú állampolgára lenne. Az önök mai viselkedéséből, képviselőtársaim, az tükröződik, hogy önöknek ez a véleménye azokról az emberekről, akik nem önökre szavaztak.

Én ezt csak azért említem meg, mert ha ezt én így érzem  és lehet, hogy én ebben csalódok vagy optikai csalódásban vagyok , higgyék el, azok, akik ezt a vitát követik, és nem önökre szavaztak, ők is így érzik, és ebben az országban nem az lenne a közös nevező, hogy önök győztesként meglehetősen magasról ezekkel az emberekkel lenézően kommunikáljanak, hanem hogy a győztes jogán valamifajta konszolidációhoz hozzákezdjenek, és egy emberarcú Magyarországot kezdjenek el építeni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai