Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Novák Előd frakcióvezető-helyettes úr, Mi Hazánk-képviselőcsoport: „Aktuális közügyek” címmel. Öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyarnemzet.hu oldaláról kellett megtudnom, hogy háborúpárti és baloldali képviselő volnék a Mi Hazánk Mozgalom többi képviselőjével együttvéve, és ez nem egészen áprilisi tréfa, mert a kormánypárti napilap „Íme a háborúpárti baloldali képviselők listája” címmel sorolta föl azt a 24 képviselőt, akik nemmel szavaztak itt az Országgyűlésben a Fidesz úgymond békepárti nyilatkozatára.

A kormánypropagandát eddig is ismertük természetesen, így azt már nem kell bemutatni, most is nagyon ügyesen próbálták meg elterelni ezzel a békepártinak nevezett nyilatkozattal a figyelmet arról, hogy a kormánypártok nagykoalíciósan, Gyurcsány Ferenccel közösen szavazták meg a világháború felé tett újabb lépésnek minősülő NATO-bővítést, Finnország NATO-csatlakoztatását. Ami nagyon fájó a számomra, hogy egyetlenegy fideszes képviselő sem akadt, aki legalább tartózkodott vagy nemmel szavazott volna.

Ami az úgynevezett békepárti nyilatkozatot illeti, azt pedig azért nem tudta támogatni a Mi Hazánk Mozgalom, mert egyrészt nem békepárti, hanem egészen egyoldalúan csak Oroszországot ítéli el, ami a diplomácia nyelvén  finoman szólva  nem a békét szolgálja. Másrészt szokásuk szerint az összes módosító javaslatunkat leszavazták, tehát semmiféle kompromisszumkészséget nem láttunk, konstruktivitást sem az önök részéről, ami bennünk pedig megvolna a módosító javaslataink alapján. Leszavazták például azt a mondatot, amit beletettünk volna, hogy ez nem a mi háborúnk, és még csak nem is ukrán-orosz háború, hanem az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország ütközött össze. De leszavazták azt a módosító javaslatunkat is, hogy a mi keleti szomszédunk semmibe veszi a humanitárius segítségnyújtásunkat és két lábbal tiporja a területén élő magyar kisebbség jogait, szó szerint felszámolja azt, és magyartalanítja a régiót, felhívjuk a kormányt, hogy egyetlen forinttal se támogassa Ukrajnát és közvetve ezzel azt a háborút, melyhez bár közünk nincs, de abban magyar katonák esnek el.

Sorolhatnánk még, hogy ez a békepárti nyilatkozat egyáltalán nem foglalkozik például a terrorcselekménynek is minősíthető Északi Áramlat vezeté-kének felrobbantásával, sok-sok mindennel. Ahogy önök soha nem foglalkoznak azzal, hogy például elítéljék az Amerikai Egyesült Államok katonai agresszióját vagy Nagy-Britanniáét, esetleg Izraelét, és még hosszasan sorolhatnánk. Például az USA csak az úgynevezett terrorizmusellenes hadjárata óta az elmúlt két évtizedben a Brown Egyetem „a háború ára” projektjének felmérése alapján közel egymillió ember halálát okozta.

Mindezzel szemben hadd bizonyítsam most tíz pontban, hogy a magyar kormány sajnos támogatja, nyíltan támogatja vagy éppen sunyi módon Ukrajnát a háborúzásban.

Először is a gazdasági háborút támogatja a legrégebb óta, a szankciókat, amelyekhez asszisztál Orbán Viktor is sajnos, annak ellenére, hogy azokat vétóznia kellene és lehetne, hiszen évek óta felbecsülhetetlen mértékű károkat okoznak az Oroszországgal szembeni szankciók.

De ezzel párhuzamosan, Oroszország szankcionálásával párhuzamosan Ukrajnát pénzzel nyíltan támogatja egyrészt az Európai Unió, melyhez szintén asszisztál Magyarország, másrészt Magyarország is nyíltan ajánlja fel a különböző támogatásokat. Sokszor ezt humanitárius támogatásnak álcázzák, bár az Európai Unió most már nyíltan lőszervásárlásról, egymillió, mondjuk, tüzérségi lőszer vásárlásáról beszél, de akkor is, amikor ezek adott esetben humanitárius támogatások volnának, ez mást sem szolgál, mint hogy Ukrajna a saját erőforrásait átcsoportosítva a maradék erőforrásait fegyverkezésre költhesse. Éppen ezért Ukrajnának semmilyen támogatást nem volna szabad nyújtani.

Aztán harmadik pontként említhetjük, hogy idegen katonai felvonulási területté tették hazánkat a NATO-harccsoportok Magyarországra való beengedésével.

Negyedikként sérelmezem, hogy Magyarországon keresztül fegyverszállítmányok mehetnek Ukrajnába. Persze a sunyi kormányzati kommunikáció az, hogy a magyar-ukrán határt nem lépik át fegyverszállítmányok, de hát van egy kiskapu, Románián és Szlovákián keresztül már mehetnek Magyarország területét is felhasználva a fegyverszállítmányok.

Az is az önök szégyene, hogy a magyar felségjelzésű repülőgépek szállíthatnak fegyvert, miként lebuktak már a háború elején is, amikor a Pápán állomásozó NATO Nehéz Légiszállító Ezred egyik magyar felségjelzésű C-17-es repülőgépe szállította Ukrajnának a Panzerfaust 3 páncéltörő eszközöket, vállról indítható rakétákat és még sorolhatnánk a kiszivárgott fényképek szerint.

De aztán említsük még azt, hogy a balti légtér biztosítását is vállalták magyar Gripenekkel, konfliktusba is kerültek orosz vadászgépekkel, miként most – hetedik pontként  szintén az önök szégyene, hogy Szlovákia légterének védelmét is vállalták magyar Gripenekkel, hogy ők közben Ukrajnának adhassák a MiG-29-eseket.

Aztán kiszivárgott az, hogy ukrán katonák egészségügyi szakemberek képzésében is részt vállal Magyarország (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és nem cáfolta a miniszterelnök úr azt az értesülésemet sem, hogy üzemanyaggal is támogattuk ezt a háborút.

A legnagyobb szégyen mindezek tetejébe, hogy a magyar véráldozat a legnagyobb az ukrán és az orosz után, a magyar katonákat golyófogónak használják, amihez asszisztál Magyarország is sajnos. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető-helyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó.

(11.30)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Aki kicsit is belehallgat a parlamenti vitákba, arra a furcsaságra lehet figyelmes, hogy az ellenzék egyszerre állítja azt, hogy valamiféle Putyin-pincsik vannak a kormányban, illetve azt, ha jól értem, hogy szélsőségesen Amerika-párti a kormány. Döntsék majd el egy ponton!

Arra is felhívja a figyelmünket ez a pár megnyilatkozás, hogy alapvető hozzáállásbeli különbség van köztünk. Ha megnézzük ezeket a külpolitikával, háborúval, békével, fegyverküldéssel kapcsolatos álláspontokat odaátról, azt látjuk, hogy állandóan azt méricskélik, hogy a magyar álláspont hány centire, hány méterre, hány kilométerre van más országok vagy meghatározó hatalmi központok álláspontjától. Ez a kormány nem így működik, hanem azt nézi meg, hogy mi az ország érdeke. És az a határozat, amire utal ön, azt igyekszik összeszedni, azt szedte össze, hogy melyek azok a fajsúlyos csomóponti kérdések, amelyeket nekünk itt most érdemes és fontos is leszögeznünk.

Ami a háború kérdését illeti: engedje meg, hogy pár jelenségre felhívjam a figyelmet, azért is, mert Európa biztonságát és gazdasági kilátásait is alapvetően meghatározza, hogy mikor lesz vége a háborúnak és mennyire húzódik el. Sajnos az elmúlt hetek eseményei egyáltalán nem arról szóltak, hogy közelebb kerültünk volna a békekötéshez. Pár példa ennek alátámasztására. A német kormány bejelentette, hogy további 12 milliárd euró értékű hadianyaggal támogatja Ukrajnát. A napokban megérkeztek a hadszíntérre az első német Leopard tankok. Spanyolországnak is vannak ilyen tankjai, ők húsvét után tízet szállítanak majd ebből a fajtából, ebből a típusból a háborús övezetbe. A britek nem Leopard tankokat küldenek, hanem Challenger 2 tankokat, már meg is érkeztek Ukrajnába, ezek a híradások szerint urán tartalmú lövedéket is használnak. A tankok küldésén túl több országban is napirenden van az, hogy vadászgépeket is küldjenek. Három országban már meg is született az ezzel kapcsolatos döntés. Így érkezhettek, így érkezhetnek szlovák MiG-29-esek a háborús térségbe. (Arató Gergely: A Gripeneknek köszönhetően!) S hogy még egyet mondjak, a Reuters értesülései szerint az Egyesült Államok ezekben a napokban 2,6 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelent majd be. Ez egymaga olyan ezermilliárd forintos támogatást jelent.

Az aggasztó az egészben az, hogy kevesen beszélnek a békéről, annál többen az eszkalációs tervekről. Ezt tükrözte egyébként a pár nappal ezelőtt elfogadott európai parlamenti állásfoglalás is. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a magyar Országgyűlés határozatban rögzítette a békepárti álláspontját. Egy határozat mindig az alapvető kérdéseket fekteti le. Abban talán egyetértünk, hogy nagyon sok olyan vonatkozása van ennek a háborúnak, a mostani eseményeknek, amelyeket még érdemes kifejteni, de ezek szerintünk a legfontosabb kérdések. És egy szavazás mindig vízválasztó, ilyenkor derül ki, hogy az előzetes magyarázatok után ki mit támogat. A tény pedig az, a szomorú tény pedig az, hogy ezt a határozatot egyedül a kormánypártok támogatták. Mindezt úgy, hogy ebben a határozatban egyetlenegy olyan pont nincs, amely ne lenne támogatható akkor, ha egy képviselő mindenekelőtt békét szeretne. Már ha egyáltalán odaát azzal a szemüveggel nézik az egészet, hogy mi a jó ennek az országnak.

Egy éve a választások eredményében óriási szerepet játszott az, hogy a baloldal közelebb vitte volna az országot a háborúhoz. (Arató Gergely: Mert hazudtatok!) Több mint egy év eltelt, és ebben semmi nem változott. (Arató Gergely: Még mindig hazudtok!) És teljesen mindegy, hogy mivel magyarázzák a pénteki szavazatukat, egy dolog most kiderült: ha valaki minél előbb békét szeretne ebben a helyzetben, akkor csakis a kormánypártokra számíthat.

Ami pedig az önök szavazatát illeti: sokunkat meglepett ez a szavazat, mert mégiscsak egy olyan pártról van szó, amely nemzeti pártnak mondja magát. Engedje meg, hogy azt mondjam, a Jobbik is rálépett erre az útra, nemzeti pártként határozta meg magát, majd utána, igaz, jó pár év elteltével, de teljesen összeállt és teljesen hasonult a baloldallal. (Arató Gergely: Ti is együtt szavaztatok Gyurcsánnyal a NATO-bővítésről!) Remélem, hogy az önök esetében nem erről van szó. Lelkük rajta! Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-18      Ülésnap adatai