Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! „Bármi is ez, félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”  Vergilius sorai jutottak eszembe, mikor megláttam a törvény címét, és elolvasva a teljes normaszöveget, sajnos beigazolódtak a félelmeim.

Ugyanis alapvetően két világlátásról van szó, amikor egyáltalán a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához, illetve az emberi szabadsághoz viszonyulunk. Nehéz nem észrevenni, hogy egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban, ahol Kína ebben természetesen élen jár, de Európában az ENSZ-ben is nagyon komoly lépéseket tettek; illetve Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum vezetője bizonyára örül, hogy önök a Világgazdasági Fórum legvidámabb barakkjává szeretnék tenni Magyarországot; illetve Bill Gates is biztosan nagyon örül annak, hogy a legeminensebb diákja, Rogán Antal máris beterjesztette ezt a javaslatot.

Ugyanis ők már azzal számolnak, hogy az Egyesült Nemzetek fejlesztési programja keretében 2030-ig világszerte bevezetik a digitális azonosítókat, amelyek kötelezőek lesznek a társadalomban részt venni kívánók számára. Lényegében önök is ezt terjesztették elő, hiszen a 7. §-ban világosan leírják, hogy a kormány ráadásul rendelettel állapítja meg azt az időpontot, amelytől kezdődően minden szolgáltatás kizárólag a digitális térben vehető igénybe. Tehát világosan és egyértelműen kimutatja a kormány a foga fehérjét.

De Bill Gatesék nem tétlenkednek, már 50 országban kampányt indított az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Bill&Melinda Gates Alapítvány, valamint a Rockefeller Alapítvány a digitális azonosító, a digitális fizetések és az adatmegosztás elterjesztésének felgyorsítására, és ez egyébként magába foglalja a központi banki digitális valutát, az úgynevezett CBDC-t is és az ENSZ és az Európai Unió, Bill Gatesszel egyetemben, támogatja. Na, ez az a világ, amitől mi Magyarországot a leghatározottabban távol szeretnénk tartani.

(10.00)

Nem véletlenül kezdeményeztük a készpénz alaptörvényi védelmét, olyan alapvető emberi szabadságjog a készpénzhasználat joga, amit nem adhatunk fel semmilyen globális digitális diktatúra kiépítésének oltárán.

Láttuk a Covid idején, hogy hova vezethet mindez még olyan nem kommunista országokban is, mint Kanada, amikor például a kamionosok tiltakoztak a Covid-intézkedések ellen, és egész egyszerűen zárolták a bankszámláikat. Kínában sokkal messzebb mennék ennél, ott QR-kód alapján mondják meg gyakorlatilag már azt is, hogy milyen javakhoz férhet hozzá valaki, illetve egészen szürreális látni azokat a videókat a különböző közösségimédia-oldalakon, amelyek azt mutatják, amikor valakit egy üdítőautomata előtt állva, őt a szeme alapján azonosítják be, hogy vehete egyáltalán egy üdítőt magának. (Hollik István: Azért ezeket ne hidd el mind!) Döbbenetes, ami felé megyünk, és egyébként, még akkor is, ha nem vizionálnánk ezt, ez a törvényjavaslat számos ponton a jelenlegi magyar Alaptörvényt is és a jelenlegi európai uniós szabályokat is több pontban sérti, erre ki fogok térni.

Arra is figyelhettek volna, hogy ezt legalább ne ugyanaz a minisztérium nyújtsa be, amelyik a polgári titkosszolgálatokért is felelős; ennek is van egy olyan diszkrét bája, amit, úgy gondolom, elkerülhettek volna.

A kormány kommunikációjának, nagyon helyesen egyébként, fontos része a szuverenitás védelme, és önök ez ügyben is alaptörvény-módosítást kezdeményeztek, illetve törvényjavaslatot nyújtottak be. Ha a nemzeti szuverenitás védelmét ennyire fontosnak tartják, akkor ennek nyilvánvaló következménye kellene hogy legyen, hogy az emberek, az egyének méltóságát és szabadságát is ugyanilyen fontosnak tartsák, és megvédjék őket a digitális óriáscégektől, mert már most egészen elképesztő profilokat hoznak létre az emberekről akár a Google, akár a Facebook oldalain, olyan adatainkhoz hozzáférnek, amelyekkel kapcsolatban az emberi szabadságnak sokkal, de sokkal erőteljesebb védelmére lenne szükség. Önök ezt mégsem teszik meg. Azon csak nevetni tudok egész egyszerűen, amikor azt mondják önök, hogy ezek a rendszerek mennyire biztonságosak. Látjuk folyamatosan a sajtóban, hogy több millió európai ember adatai kerülnek ezeken a BigTech cégeken keresztül illetéktelenek kezébe, akik ezt majd manipulálásra, reklámcélokra, saját profitjuk megszerzésére tudják használni. Továbbra sincs garancia arra, ebben a törvényjavaslatban sincs, sőt a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban különösen nincs arra garancia, hogy ezeket a felelősségi köröket és ezeknek a büntetőjogi következményeit önök rendezzék.

Felháborítónak tartjuk, hogy ez már most, az első javaslat esetében kimondva, kötelező lesz előbb-utóbb Magyarországon mindenki számára. Ez a jelen társadalmi viszonyokat ismerve, szintén nem is reális. Nem gondoljuk, hogy ez a közeljövőben be tudna következni, hiszen az internet-hozzáférés és az internet-hozzáférés bővülésének tekintetében Európa sereghajtói közé tartozunk, ami a gazdasági fejlődést nagyon nagy részben visszaveti egyébként. Tehát, ha ezeket kellő garanciák mellett, a kormány részéről valóban a felzárkóztatást komolyan véve, ezt szolgáló programokkal segítenék, az természetesen üdvös lenne.

Ahogyan üdvös lenne az is, hogy a bürokráciát csökkentsék, ezt több felszólaló előttem elmondta. Ugyanakkor itt szintén meg kell állnunk egy pillanatra. A magyar állam a bürokráciát ma is arra használja, hogy az embereket irányíthassa, fogva tarthassa, és látjuk azt számos konkrét ügyintézés esetében, hogy a bürokrácia hogyan tudja az embereket az egyes döntésük végrehajtásától visszatartani, vagy adott esetben nem is tudják az egyes döntésüket végigvinni a bürokrácia útvesztőiben. Ez nyilván egy nagyon fontos hatalompolitikai döntés az önök részéről, ugyanakkor a bürokráciacsökkentés ezzel a törvényjavaslattal nem úgy fog történni, hogy az emberek szabadságát növelik, mert az emberek szabadsága igenis csökkenni fog.

Az egy nagyon-nagyon fals érvelés, államtitkár úr, hogy az állam nem fog tudni több adatot rólunk, mint amennyit már most is tud. Lehetséges, hogy ez igaz, de a célhoz kötöttség elve nem véletlenül alkotmányossági alapelv az adatkezelés vonatkozásában, mert nem mindegy, hogy az állam különböző szervei az adott célhoz kötve tudnak az állampolgárokról bizonyos adatokat, míg más szervei, szintén az adott célhoz kötötten, tudnak más adatokat. Ha ez megfelelő szétválasztással működik, nem alkalmas a személyiségprofil kialakítására, amit egyébként az Alkotmánybíróság már az úgynevezett rendszerváltozás hajnalán az egyik legfontosabb különbségnek nevezett a diktatúra és a demokrácia között, hogy nem alkalmas az állam és nem is lehet alkalmas az állam arra, hogy személyiségprofilt hozzon létre az emberekről. Önök ezt most felrúgják ezzel a javaslattal. Igenis ez alkalmas lesz arra, amiről úgy gondoltuk, hogy a kommunista diktatúra leváltásával egyszer már megszabadultunk. Úgy látszik, a történelem ismétli önmagát, illetve nemcsak a kínai kommunista diktatúra szolgál példaként önöknek, hanem a korábbi Magyarországon érvényes kommunista diktatúra is. Tehát a célhoz kötöttség elvének érvényesülése hiányzik ebből a javaslatból, és a személyiségprofil kialakítására is sajnos alkalmas.

Az meg egészen elképesztő, hogy milyen szabályozási köröket utalnak önök rendeleti jogalkotási szintre. Tehát, hogy a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható különböző szervezetek képviselőinek aláírása. De adatkezelési és együttműködési szabályokat is oda utalnak. Illetve a 72. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján jogsértés esetén bírság is kiszabható, bírságot pedig hol kormányrendelet szintjére utalnak, hol törvényi szintre utalnak. Ráadásul további önellentmondásoktól is hemzseg ez a javaslat.

Nagyon fontos arról is beszélni, hogy az állampolgárok mennyire lesznek tisztában azzal, hogy nekik milyen jogaik vannak. Mert ez egy kulcskérdés, és egyébként erről szól a GDPR is, illetve Magyarországon is az Alaptörvény ezt garantálja, bár önök e javaslat indoklásában az Alaptörvénynek csak arra a cikkére hivatkoznak, amely az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek alkalmazásáról szól, de ezzel szemben még a látszat kedvéért sem írták bele azt, hogy a személyes adatok védelméhez való jog is legalább ugyanilyen fontos alaptörvényi követelmény. Erre egyébként európai uniós jogszabályok is köteleznék önöket, míg arra semmi nem kötelezi önöket, hogy ezt a digitális állampolgárságot bevezessék Magyarországon.

Fontos hivatkoznom a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának egy 2019-ben kiadott határozatára, amely szintjén tiltja a személyiségprofil kialakítását is. Ráadásul ők megfogalmazzák, hogy az ilyen típusú adatfeldolgozás az emberi méltóságot is sérti. Tehát egy ismételt alapjogsérelemre kell felhívnom a figyelmet a személyiségprofil kialakításával kapcsolatban.

Az ráadásul egészen döbbenetes, hogy gyakorlatilag bármilyen állami szerv hozzáférhetne, függetlenül attól, hogy az adatkezelő hozzájárule  ami egy külön téma, mindjárt beszélek arról is , és indokolatlanul hosszú időtartamra megállapíthatják ezeket az adatmegőrzési időket. Természetes személy adatait a felhasználói profil megszűnését követő öt év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag a digitális állampolgársághoz kapcsolódó nyilatkozat, valamint elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a felhasználói profil megszűnését követő 50 évig kezelheti. Ötven évig! Ez valami egészen elképesztő. Ráadásul, ha megnézzük, hogy mennyi szokott lenni általában ez az adatkezelési idő, rendre tíz évet szoktunk tapasztalni. Tehát ez rendkívül aggályos.

Annak kapcsán, hogy az állami nyilvántartásokat összekapcsolják, térek rá arra, hogy nem fogják megfelelő mértékben tájékoztatni az állampolgárokat, és az állami nyilvántartásoknak az összekapcsolása vezet el oda, hogy személyiségprofilt hozhassanak létre. A GDPR is, de egyébként több európai uniós jogszabály és a magyar Alaptörvény is hivatott azt biztosítani, hogy az adatok tulajdonosai tisztában legyenek azzal, hogy mihez járulnak hozzá.

(10.10)

És ezt szintén egyáltalán nem tartalmazza ez a törvény, hogy szükséges lenne a megfelelő tájékoztatás az adatkezelés megkezdése előtt. És az adatkezelés csak megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulás esetén jogszerű. Ugye, a 63. §-ban egyetlen bekezdésben beszélnek kizárólag erről, de az vajmi kevés.

Slágertéma még, és örülök neki egyébként, hogy Magyarországon is végre a jogalkotásban is beszélünk a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, de mivel ebből a felszólalásból már nagyon kevés időm van hátra, ebbe a témakörbe nem kezdek bele, hanem egy másikban fogom folytatni.

Összefoglalásképpen: ezt a javaslatot elviekben is ellenzi a Mi Hazánk Mozgalom. Másrészről a konkrét megvalósítása csapnivaló, ez a jogi szöveg, amit elénk terjesztettek, több pontján alaptörvény-ellenes, az emberi méltóságot sérti, az emberi szabadságot sérti. Ezért egyébként Alkotmánybírósághoz is fog fordulni a Mi Hazánk Mozgalom. Tudom, hogy benyújtottak egy alaptörvény-módosítást is ehhez kapcsolódóan, ugyanakkor az sem kezeli azokat a problémákat, amelyeket az előbbiekben felvázoltam. Ugyanakkor annak nem lennénk ellene természetesen, hogy a digitális eszközök által józanul és az emberek szabadságát biztosítva nyújtotta lehetőségeket kihasználja az állam, ebben igenis kellene hogy legyen előrelépés. Ugyanakkor ez a konkrét javaslat és azok a folyamatok, amelyek a világban zajlanak a Világgazdasági Fórum és az ENSZ égisze alatt, nagyon borús jövőképet vetítenek előre, és nagyon sajnáljuk, hogy önök csatlakoznak ehhez, és kiszolgálják ezeket a globalista érdekeket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)