Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-371   372-397   398-433      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Jó reggelt kívánok! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Még szerdai ülésnap van, ezért soron következik az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1622. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló T/1622. számú törvényjavaslat célja  az elmúlt időszak vagyongazdálkodási tapasztalatait felhasználva  olyan törvénymódosító rendelkezések megalkotása, amelyek a jelenlegi gazdasági nehézségek ellensúlyozása érdekében vezetnek be változtatásokat az állami vagyongazdálkodásban a hatékonyabb és egységes szemléletű megoldások biztosítása érdekében.

Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat kiemelt célja az állami vagyonba tartozó ingatlanportfólió optimalizálása a jelenleg zajló gazdasági folyamatokra figyelemmel. A kitűzött cél érdekében a törvényjavaslat egyszerűsíti az értékesítést azon ingatlanok tekintetében, amelyek állami vagyoni körben tartása már nem szolgálja az állami vagyongazdálkodás érdekeit.

A törvényjavaslat olyan szabályokat tartalmaz, amelyek biztosítják a vagyonelemek hatékonyabb hasznosítását, több ponton jelentősen enyhíti a hasznosításra vonatkozó korlátozó, bürokratikus rendelkezéseket az állami tulajdonban maradó vagyon hasznosításának támogatása érdekében.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik meghatározó célja a kiemelt tulajdonosijog-gyakorlói státuszban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pozíciójának erősítése, a tulajdonosijog-gyakorlói státuszok szakmai alapon történő centralizációjával. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott, továbbá a megyei konszolidáció során, illetve az önkormányzattól átvett feladattal állami vagyonba kerülő, korábban az Országos Kórházi Főigazgatóság tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó -leánykori nevén OKFŐ  ingatlan vagyon felett a tulajdonosi jogokat a jövőben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés nem érinti a szakmai feladatok ellátását, ugyanakkor biztosítja az egységes szemlélet érvényesítését az állami ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodás területén.

Tisztelt Ház! A javaslat egyrészt megerősíti azt a szabályozási irányt, hogy a feladatellátást közvetlenül szolgáló és a stratégiai szempontból jelentős vagyont indokolt továbbra is az állami portfólióban tartani, másrészt a kialakuló hatékony értékesítési és hasznosítási stratégia biztosítja, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek értékesítése és hasznosítása útján az állam bevételei a kritikus gazdasági helyzetben növelhetők legyenek.

A kitűzött cél érdekében a törvényjavaslat bővíti a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített ingatlanok ingyenes juttatásának címzetti körét az érintett településen már ingatlantulajdonnal rendelkező személyek vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan a szabályozási javaslat biztosítja azt is, hogy az ingatlannak az azzal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére ingyenesen történő átruházás esetén az ingatlan megszerzése nem jár további költséggel, illeték-, illetve díjfizetési kötelezettséggel.

A javaslat megteremti az értékesítési potenciállal rendelkező, természetvédelmi érintettségű állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét, amivel párhuzamosan megteremti azokat a törvényi garanciákat is, amelyekkel folyamatosan biztosítható a természetvédelmi értékek védelme az állami tulajdonból történő kikerülést követően is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ennél a passzusnál, figyelemmel a mai tárgyalást megelőző sajtóérdeklődésre, ezt a mondatot én kibővítsem azzal, hogy felhívjam szíves figyelmüket arra, hogy amiről mi beszélünk, ez kizárólag művelés alól kivett területekre vonatkozhat. Tehát olyan erdő, rét, legelő, szántó, ahol tényleges természetvédelmi feladatok vagy tevékenységek lehetnek, oda ezek eleve nem vonatkoznak, tehát csak művelés alól kivett területekre vonatkozik. Gyakorlatilag tehát azokra a területekre, amelyek a Natura 2000 kijelölése esetén az egységes helyrajzi számok miatt belterületre esnek, és jellemzően ezek például belterületen foghíjbeépítésre kijelölt, művelés alól kivett és építési területek. Ez az egyik, amire fel szeretném hívni a figyelmüket. A másik, hogy ez a módosítási szándék kizárólag a tulajdonátszállásra vonatkozik, és nem az egyébként természetvédelmi értékeket és ezzel kapcsolatos tevékenységeket védő garanciális és egyéb feltételekre. Ezek az új tulajdonosra ugyanúgy vonatkoznak, minden feltétellel és természetesen a hozzá fűzött szankciókkal is.

Tisztelt Ház! A módosítás a vissznyereményi anyagok, például a mart aszfalt, az uszadékfa értékesítésének elősegítése, ösztönzése érdekében lehetővé teszi az értékesítést végző vagyonkezelők  például a MÁV Zrt. vagy a Magyar Közút  részére az értékesítési tevékenység kapcsán felmerülő költségeik átalányjellegű megtérítését, amivel egyszerre szolgálja a vissznyereményi anyagokkal kapcsolatban felmerülő kiadások, tárolás, őrzés csökkentését, valamint a központi költségvetés bevételeinek növelését.

Tisztelt Országgyűlés! Az állami ingatlanportfólióban maradó vagyonelemek hasznosításának hatékonyabbá tétele érdekében a törvénymódosítási javaslat előmozdítja az állami vagyonba tartozó műemlék ingatlanok rövid távú hasznosítását a tulajdonosijog-gyakorló pozíciójának megőrzése mellett. A javaslat biztosítja, hogy a tulajdonosijog-gyakorló  a vagyonkezelőhöz hasonlóan  további jóváhagyás nélkül rendelkezhessen az állami tulajdonban álló műemlék ingatlanok rövid távú  90 napot meg nem haladó  hasznosításáról. Garanciális szabály a módosítás tekintetében, hogy ugyanarra a műemlékre vonatkozóan ugyanazon felek között az így létrejött jogügylet nem hosszabbítható meg.

(9.10)

A javaslat célul tűzi ki az állami vagyon hasznosításának eredményesebbé tételét, ezáltal a központi költségvetés számára magasabb hasznosítási bevételek elérését és a költségvetést terhelő fenntartási kiadások csökkentését, mérséklését.

Az állami elhelyezési célú jogviszonyra vonatkozó rendelkezések pontosításával rögzíthetővé válnak az elhelyezési célú ingatlanigények minimumkritériumai. A módosítás továbbá megerősíti az MNV Zrt. elhelyezési tárgyú döntéshozói szerepét. Az állami elhelyezési célú jogviszonyban az üzemeltetés és az ebből fakadó díjfizetés az MNV Zrt. kötelezettsége, a jogszabályban megjelölt szervezet üzemeltetésbe történő bevonása esetén ugyanakkor a fedezet a bevont szervezet költségvetésében marad. Az idegen tulajdonú bérletek kapcsán a jövőben az üzemeltetési feladatokat a bérbeadó is elláthatja.

A hazai, illetve az EU-s pályázatok során szerzett tapasztalatok, a pályázatokban meghatározott fenntartási időtartamok indokolják a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását, aminek eredményeként 25 évre is megköthető  és egy alkalommal öt évre meghosszabbítható  a hasznosítási szerződés abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A hasznosítási jogviszony időtartamának növelése az állami ingatlanok hasznosítottságának emelkedését, a költségek csökkentését eredményezheti, a költségvetés részére folyamatos és kiszámítható piaci bérleti díjbevételt generálhat, és várhatóan javulás érhető el ezen ingatlanok műszaki állapotában is.

Tisztelt Ház! A törvénymódosító javaslat célja az eddig elmondottakon túl a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezések alapvető átalakítása oly módon, hogy a törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt örökhagyó ingatlan vagyonát  a termőföldvagyon kivételével , valamint az ingatlanban található ingóságokat az állam helyett az ingatlan fekvési helye szerinti települési önkormányzat örökölje. Az új szabályozás lehetővé teszi az elhunyt személy ingatlan vagyonának a helyi közösség céljaira történő fordítását, valamint az ilyen módon örökösre háruló kötelezettségek teljesítése is hatékonyabban kezelhető. Az önkormányzatokat is természetesen megilleti az örökség visszautasításának joga. A törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt örökhagyó hagyatékának részét képező termőföldvagyon tekintetében a törvényes öröklés szabálya nem módosul, azok továbbra is a Nemzeti Földalapba kerülnek.

A szükségképpeni törvényes öröklésre vonatkozó szabályokat a 2024. január 1-jét követően elhunyt személyek utáni öröklés vonatkozásában kell alkalmazni, amely megítélésünk szerint kellő és szükséges felkészülési időt biztosít a települési önkormányzatok számára. Gondolunk itt a hagyatéki leltár felvételére és a hagyatéki eljárás lefolytatására.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a T/1622. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényben megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Szeberényi Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak vagyongazdálkodási tapasztalatait felhasználva olyan törvénymódosító rendelkezések megalkotása szükséges, amelyek a jelen gazdasági nehézségek ellensúlyozása érdekében vezetnek be változtatásokat az állami vagyongazdálkodásban. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a minél hatékonyabb és egységes szemléletű megoldások biztosítása.

Úgy vélem, hogy a háború és az elhibázott szankciós politika által sújtott gazdasági helyzetben és a gyorsan változó világgazdasági környezetben nemcsak a vállalkozásoknak kell hatékonyabbá válniuk, hanem az államnak is versenyképesebben kell működnie. Ebben a rendkívüli helyzetben még inkább fontos, hogy az állam alapvetően a kritikus, a célhoz kötött és a feladat ellátásához kapcsolódó vagyonelemeket birtokolja. Mindazon vagyonelemeket, amelyek a feladataihoz nem szükségesek, nehezen hasznosíthatók és költséget generálnak, érdemes értékesíteni. A javaslat valójában arról szól, hogy megteremti azt a keretrendszert, amely alapján a magyar állam a saját vagyonelemeit modern, XXI. századi elvek mentén tudja működtetni.

A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosijog-gyakorlói pozíciójának megerősítésével egységes tulajdonosijog-gyakorlási rendszert hoz létre az ingatlanok tekintetében. Célul tűzi ki az állami feladatellátást közvetlenül szolgáló és stratégiai szempontból jelentős vagyon állami portfólióban tartását, ugyanakkor a kidolgozott hatékony értékesítési és hasznosítási stratégia biztosítja, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek értékesítése és hasznosítása útján az állam bevételei növelhetők, a kiadások pedig csökkenthetők legyenek; mindezt egyszerűbb, de továbbra is transzparens módon.

A benyújtott törvényjavaslat számos módosítást tartalmaz, amelyek közül kiemelnék néhányat. A javaslat 2024-től lehetővé tenné, hogy törvényes örökös és végintézkedés hiányában az elhunyt személyek hagyatékát képező ingatlanok és az ahhoz tartozó ingóságok tekintetében az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat törvényes öröklése megelőzze az állam szükségképpeni törvényes öröklését. Ez alól kivételt képeznek a termőföldek. Azok vonatkozásában a jogi szabályozás nem változik.

A szabályozás elősegíti, hogy az elhunyt személy ingatlan vagyonát az annak a helye szerinti helyi közösség céljaira fordítsák, valamint az örökösre háruló kötelezettségek teljesítése is hatékonyabban kezelhető az örökség fekvése szerinti helyen. A törvényes örökössé előrelépő önkormányzatot ugyanakkor  szemben az állammal  megilleti az örökség visszautasításának joga.

Azoknak az egészségügyi intézményeknek, amelyeknek jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság a tulajdonosijog-gyakorlója, 2023-tól az MNV Zrt. lesz. A módosító rendelkezés célja a zrt. tulajdonosijog-gyakorlói pozíciójának erősítése.

A tulajdonosijog-gyakorló személyek változása nem veszélyezteti az egészségügyi feladat ellátását, ugyanakkor így érhető el, hogy egységes szemlélet érvényesüljön az állami ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodás területén.

Az állami vagyon hasznosításakor bizonyos esetekben mellőzhető a versenyeztetés. Ezek köre a törvényjavaslattal bővül: ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg  ez korábban 90 nap volt , ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, így különösen a bányászati jog gyakorlásához szükséges vagy azt segíti elő; ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg; ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg.

Szintén mellőzni lehet a versenyeztetést az MNV Zrt. tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésekor, ha a közvetlenül határos ingatlan tulajdonosa részére kerül értékesítésre, vagy osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület, amely földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül, és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

A módosítás lehetőséget teremt olyan védett természeti területeken fekvő, állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére, amelyek értékesítési potenciállal rendelkeznek, ugyanakkor az értékesítés a természetvédelmi feladatok ellátását nem veszélyezteti. A módosítás eredményeként olyan törvényi garanciák beépítésére is sor kerül, amelyek a természetvédelmi értékek védelmét az állami tulajdonból történő kikerülést követően is folyamatosan biztosítják: a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős előzetes jóváhagyása; beszámolási kötelezettség; a védett természeti terület értékesítési feltételei betartását célzó ellenőrzési jog.

(9.20)

A törvénymódosítás egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető legyen, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és a beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb öt évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.

A kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített ingatlanok tekintetében a javaslat az ingyenes vagyonjuttatásra jogosultak körének bővítésére irányul. A módosítás elősegíti az állami ingatlanállomány portfóliótisztítását azáltal, hogy a jövőben az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa mellett az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére is lehetővé válik a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mindenkori baloldali kormányok felelőtlen vagyongazdálkodásával és féktelen privatizációjával szemben a most benyújtott törvényjavaslat tovább erősíti azt a felelős és eredményes állami vagyongazdálkodást, amely 2010 után visszaszerezte a stratégiailag kiemelt vagyonelemeket, és már több mint 60 százalékkal növelte az állami vagyon értékét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Dávid Ferenc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

ELNÖK: (Hangosítás nélkül.) Kártyája benn van, képviselő úr?

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: (Hangosítás nélkül.) A kártya bent van.

ELNÖK: (Hangosítás nélkül.) Mert nincs hang. Akkor kérek szépen egy mozgó mikrofont. Tessék megpróbálni, hogy működike a mikrofon! (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Az öné sem működik, elnök úr!)

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: (Hangosítás nélkül.) Egy, kettő, három.

ELNÖK: (Hangosítás nélkül.) Semmi gond, viszik a mikrofont.

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: (Hordozható mikrofonba:) Most ez működik, nem?

ELNÖK: (Hangosítás nélkül.) Az szól, igen.

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Azt írja ki, hogy nem olvasható a kártya. (Dr. Brenner Koloman: Ki kell húzni, még egyszer vissza.) Megtettem többször. Akkor még egyszer!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A benyújtott törvényjavaslat nem titkolt célja a hatékonyabb és egységes vagyongazdálkodás megteremtése céljából a kiemelt tulajdonosijog-gyakorló státuszban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pozíciójának megerősítése a tulajdonosijog-gyakorló státuszokkal történő centralizációval.

A költséghatékony vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a törvényjavaslat megalkotásának másik jelzett célja, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek hasznosításával, értékesítésével elérhető bevételek a kritikus gazdasági helyzetben növelhetők legyenek.

A T/1622. számon jegyzett törvényjavaslat tucatnyi más törvény módosítását tartalmazza, amelyek között szerepel a kulturális örökség védelméről szóló törvény, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény. Már ez a felsorolás is jelzi, hogy jelentős módosításról van szó, hiszen a hivatkozott törvények szorosan összefüggnek az állami vagyonkezeléssel.

A javaslat szerint a jövőben az egyes állami tulajdonelemek átruházása mentesül az ajándékozási illeték alól, valamint a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is díjmentes lesz. Ennek célja, hogy a feleslegesnek minősített ingatlan vagyonelemek ingyenes átruházásával kapcsolatban ingyenes juttatással érintett személyek átvételi készsége, érdekeltsége növekedjen.

A törvényjavaslat abba a folyamatba illeszkedik, amely hetek óta a szinte kilátástalan helyzetbe került idei és jövő évi költségvetés mentését, tehermentesítését célozza. Az egyes állami vagyonelemek értékesítésének megkönnyítése úgyszintén az mutatja, hogy a kormánynak óriási szüksége van a többletbevételekre, és az eddigi intézkedéseket a költségvetés idei és jövő évi tartós kiigazítására, a kiadások csökkentése, a kifizetési korlátozás, az adóemelés, az állami beruházások leállítása, tehát ezeken túl már maga sem tartja elegendőnek. Az elkapkodott, kétségbeesett megoldások azonban nem hozhatnak érdemi változásokat, és nem jelenthetik a hibás gazdaságpolitikai kurzus kiigazítását. Félő tehát, hogy nem megfontolt és megalapozott vagyonértékesítési szándékról van szó, hanem pusztán az állami költségvetés éhségének tompításáról.

A javaslat az állami tulajdonelemek, ingatlanok és ingóságok hasznosításával kapcsolatban több esetben bővíti a versenyeztetés mellőzésének lehetőségét, ami semmiképpen nem támogatható. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az eladás-vétel folyamatában az ár valós licit eredményeként kerüljön meghatározásra. A verseny kiiktatása a korrupció melegágya.

Segítené az eligazodást, ha a törvényjavaslat mellékletét képezné egy tételes vagyonleltár, amelyből megismerhetnénk, hogy egy: pontosan milyen ingatlanok, milyen ingóságok, esetleg milyen értékpapírok kerülhetnek értékesítésre; kettő: azt is jó lenne tudni, hogy milyen időtávban és mekkora bevételt remél ettől az akciótól az állam. Tehát nyilvános regiszter és kalkulált bevétel szükséges.

Fontos és általunk nem preferált változás, hogy az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott ingatlan vagyon felett a törvényben tulajdonosijog-gyakorlóként kijelölt intézmények helyett a jövőben az MNV Zrt. lesz a tulajdonosijog-gyakorló. Ezeket az alapokat gazdagítani kellene, korlátozni, megszüntetni a tulajdonosi jogosítványait nem szabadna átruházni.

Elfogadhatatlan az is hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett a jövőben az MNV Zrt. kerül kijelölésre az önkormányzattól átvett feladattal állami vagyonba kerülő ingatlan vagyon feletti tulajdonosijog-gyakorlóként, mivel így a szakmai, egészségvédelmi szempontok helyett nyilvánvalóan a bevételek maximálása kerül előtérbe.

Nem fogadható el a műemlékekre vonatkozó szabályozás, amely szerint egyes esetekben szintén a tulajdonosijog-gyakorló MNV Zrt. rendelkezhet az állami tulajdonban álló műemlék ingatlanok hasznosításáról. Szakmai kompetencia hiányában avatatlan kezekbe kerülhetnek védett műemlék ingatlanok.

Nem támogatható a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok elidegenítésének a lehetővé tétele sem, hiszen ez gyakorlatilag a felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink kontroll nélküli kiárusítását jelentheti, védett természeti értékek kerülhetnek magántulajdonba, amelyeknek növény- és állatvilága veszélybe kerülhet, a természetes élő környezet védelmének garantálása szinte lehetetlenné válik. Több rendelkezés bővíti a védett természeti területeken fekvő, állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét, ami szintén nem előremutató kezdeményezés.

Óriási felelőtlenségnek tartjuk, hogy a kormány a természetvédelmi területeket is kiárusítaná. Önök sorra hozzák a környezetkárosító intézkedéseket, legyen szó az erdeink kivágásáról vagy védett területek értékesítéséről. Nem engedhetjük meg, hogy a mostani nemzeti parkok területén egy-egy betonkolosszust húzzanak fel. Magyarországnak nem újabb szállodakomplexumokra, hanem fenntartható, korszerű környezet- és klímavédelmi program van szüksége.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Összefoglalva: elkapkodott, zavaros szabályozás, a tűzoltás szándékát sejtető, állami kótyavetyét elősegítő törvényjavaslat, az állami ingatlanok eladásával összefüggő versenyeztetés szabályainak lazítása van előttünk. A javaslat tovább rontaná a jogállamiságot, növelné a korrupció lehetőségét.

(9.30)

Az állami vagyon kiárusítása nem oldja meg az egyre súlyosabb költségvetési gondokat, csak arra alkalmas, hogy látszatmegoldásokat javasoljon. Mindezek alapján a törvényjavaslatot a Demokratikus Koalíció frakciója nem támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Földi László képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A KDNP frakciója átnézte ezt a törvénytervezetet, annak indoklását, és egyértelműen támogatja a törvény elfogadását, és erre kérjük képviselőtársainkat is. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Momentum képviselőcsoportjának vezérszónoka Bedő Dávid képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BEDŐ DÁVID, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. „Az éj leple alatt”, ez a szófordulat jut eszembe erről a törvénymódosításról, ráadásul ez nem az első alkalom, hogy az éj leple alatt cselekednek. Önök minden válságot felhasználnak arra, hogy a saját önös politikai céljaikat elérjék, és minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyar nemzeti vagyont átjátsszák a barátaik zsebébe. Most is erről van szó.

Ugyanúgy, ahogy a koronavírust is felhasználták arra, hogy barátoktól rendeljenek alig működő lélegeztetőgépeket, ugyanúgy, ahogy a Mészáros-érdekeltségbe tartozó szállodalánc milliárdokat kapott a válság alatt munkahelyvédelemre, aztán kirúgtak 850 embert, ugyanúgy, ahogy a Covid és a szomszédos háború alatt is rendeleti kormányzást vezettek be, most pedig a gazdasági válságra hivatkozva egyszerűsítik és átláthatatlanná teszik a nemzeti vagyon eladását. Arra a gazdasági válságra hivatkoznak, amit önök okoztak, ezt azért szögezzük le. 12 év kormányzás és esztelen pénzköltés után beütött a valóság, beütött a válság, hamar bebizonyosodott, hogy ötletük sincs, hogyan kezeljék ezt a helyzetet, ezt a válságot. Mára pedig eljutottunk oda, hogy az önök rossz kormányzásának az árát, a Fidesz-felárat az emberekkel fizettetik meg. Az egyetlen dolog, amihez értenek, a hatalmi politizálás és az, hogy hogyan alakítsák át a közpénzt magánvagyonná.

Súlyos problémák vannak a költségvetéssel, ez nem kérdés, de kérdezem én, hogy akkor nem lenne észszerűbb egy kicsit önökön, magukon spórolni a nemzeti vagyon kiárusítása helyett? Nem lenne észszerűbb, mondjuk, nem telekommunikációs céget vásárolni 700 milliárdért, vagy nem lenne észszerűbb nem elkölteni még 50 milliárd forintot stadionépítésre? Vállalhatatlan, amit művelnek. A javaslat nem támogatható. Köszönjük szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Brenner Koloman képviselő úr, volt alelnöktársam. Parancsoljon!

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Hadd kezdjem onnan, hogy az, hogy a XXI. században egy modern állam vagyonelemeivel is nagyon a gondos gazda szemével kellene eljárnia, ebben szerintem egyetérthetünk. Azzal is egyetérthetünk talán, hogy az elmúlt 32 évben nagyon komoly olyan, a politikai és történelmi változások folyamán bekövetkezett vagyonvesztést regisztrálhatunk, különös tekintettel a rendszerváltoztatás időszakára, amely a mai napig például a történelmi termelőkapacitásainkat is nagyon negatívan érintette. A szűkebb pátriámban, mondjuk, a soproni választókerületből például a petőházi cukorgyárat hadd említsem meg ebben az összefüggésben, ahova én gimnazistaként még mehettem megszemlélni, hogy hogyan gyártják a cukrot. Hogy a hazai cukorgyártás és cukorrépa-termesztés pedig manapság hogy áll, azt mindannyian sajnos nagyon jól tudjuk.

Felelős konzervatív pártként mi azonban azt hiányoljuk az elmúlt 12 éves fideszes egypárti túlhatalmából, hogy nem tette meg ennek a kiemelkedő politikai felhatalmazásnak a birtokában sem azt a modernizálását a magyar közigazgatásnak, amely a mi véleményünk szerint feltétlenül szükséges volna ahhoz, hogy valóban jó gazda módjára tudna például az Állami Vagyonkezelő Zrt. a magyar nemzeti vagyonnal gazdálkodni. Én azt gondolom, hogy ennek egy legelső, nulladik lépése az lenne, amit a mi politikai közösségünk hosszú évek óta követel, hogy legyen egy nemzeti vagyonleltár. Ahogy képviselőtársam is az előbb jelezte, hogyan lehet egy ilyen törvényt úgy elénk terjeszteni, hogy nincs mögötte konkrét tartalom, hogy mit szeretnénk eladni, és miért. Az pedig, hogy a jelenlegi, kiemelkedően nehéz gazdasági és szociális válságban ez a törvényjavaslat megnyitja az útját a családi ezüst, mindannyiunk közös családi ezüstjének a kiárusítására, azt csak elutasítani lehet felelős konzervatív pártként.

A természetvédelmi területekre vonatkozóan én nagy figyelemmel kísértem miniszterhelyettes úr expozéját ebben a kérdésben, de engedje meg, miniszterhelyettes úr, hogy kétségeimet fejezzem ki már csak azért is, mert 2018 novembere óta kísérem figyelemmel a Fertő tavi megalomán fideszes beruházás történetét. Az én képviselői fogadóórámon jöttek először össze mindahányan, a csónaktulajdonosoktól kezdve a jachttulajdonosokig, a lebontott cölöpházak tulajdonosáig egyébként mindahányan, akiknek meg információjuk sem volt arról, hogy aztán az ő tulajdonukban lévő cölöpházakat…  miközben a jogállamiság nagy büszkeségére még folynak a perek a cölöpházakkal kapcsolatban, önök még a cölöpházak tulajdonosaira ráhárítják a lebontás költségeit is. Szégyen, gyalázat!

Szóval, én azt gondolom, hogy ebben az összefüggésben, amikor látunk egy olyan példát, és nemcsak a Fertő tónál, hanem a Balatonnál, és hadd ne mondjam a többi természetvédelmi területet ebben az ügyben, itt azt gondolom, érthető talán, hogy legalábbis komoly kétségeink vannak abban a vonatkozásban, hogy ez a törvénymódosítás nem az eddigi fideszes eljárásmódot erősíti, amiről viszont konkrét tapasztalataink vannak. Tehát nem egy…  most így bemondom az Országgyűlésbe, hogy isten bizony; ja, ez körülbelül annyit jelent, hogy nagyon szigorúan megnézzük a természetvédelmi előírásokat, és évente kell egy beszámolót küldeni. Hát, beszámolok arról, hogy lebetonoztam a Fertő tavat, és akkor az minden rendben van ugye? Tehát körülbelül erről van szó. Itt nagyon nagy fenntartásaink vannak, hiszen nekünk mind az épített, mind a természeti környezet kiemelkedően fontos.

Tehát összefoglalóan azt gondolom, hogy itt egy válságkezelésben hirtelen ahelyett, hogy érdemi lépéseket tennének azért, hogy az Európai Unió végre kifizesse hazánknak, a magyar polgároknak járó támogatást, amit azért tartanak vissza, mert a fideszes egypárti túlhatalom fokozatosan megszállta a magyar államszervezetet, és leépítette a jog uralmát, ez egy régi európai és konzervatív érték, kedves fideszes képviselőtársaim, egyébként, leépítették a jog uralmát és most, amikor ezt számonkérik önökön, akkor mutogatnak Brüsszelre.

Apropó, Brüsszel! Képviselőtársam, a Fidesz vezérszónoka jelezte, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika. Tisztelt Képviselőtársam! Nem tudom, tetszike tudni, hogy ki szavazata meg a nyolc szankciós csomagot. Ha nem tudná, elárulom, hazánk felelős miniszterelnöke, Orbán Viktornak hívják, az ön pártelnöke, mellékesen megjegyezném, ő a szankciókirály. Tetszik tudni, kedves képviselő úr, önök itt mondhatják a propagandájukat, amivel elárasztják a hazánkat, 8 milliárd forintot elköltve egy ilyen válsághelyzetben a magyar adófizetők polgárok pénzéből, ez az önök politikája, ez az értékválasztásuk, kedves fideszes elvtársak. Ez az értékválasztásuk, hogy inkább kiplakátolnak egy megtévesztő hazugságot, mint hogy mondjuk, benyújtanák végre azt a felújítási alapról szóló tervet, amelynek alapján a felújítási EU-s pénzek hitelrészét hazánk megkapja. Most arra nagyon nagy szükségünk van, merthogy a hétéves európai uniós költségvetési pénzeket, azt ugye, mindenki tudja itt, hogy ’23 végén vagy ’24 elején kezdik majd kifizetni, azt a részét, amit megkap hazánk.

Mi egyébként felelős konzervatív pártként minden olyan törvényjavaslatukat megszavaztuk, és meg is fogjuk szavazni, amely ahhoz kell, hogy a magyar polgárok megkapják a nekik járó európai uniós forrásokat, félreértés ne essék, de ez az önök kezében van. Az önök kezében van, hogy a Médiatanácsba azonnal beengedjenek például ellenzéki képviselőket, hogy akkor végre megint kiegyensúlyozott médiahelyzet lenne hazánkban, és az egyéb, a jog uralmára vonatkozó problémákat már nem is említem meg. Most is itt van az Európai Parlament delegációja, akik az oktatás ügyét is, mondjuk, elég kritikusan szemlélik.

(9.40)

Tehát azt gondolom, hogy önök ne a családi ezüstöt adják el ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, hanem felelősen gazdálkodjanak mindannyiunk közös nemzeti vagyonával, és a költségvetési lyukakat egyrészt, ahogy momentumos képviselőtársam jelezte, a saját kiadási oldalukon bizony nézzék meg, hogy mi az, amit azonnal meg lehet szüntetni: Vodafone eladása, 130 milliárd a közmédia fideszes propagandájára, a propagandaminisztérium 100 milliárdja. Hadd ne soroljam a százmilliárdokat mindannyiunk közös adóforintjaiból, amiket azonnal le lehetne nullázni. Azonnal! Senki nem venné észre, ha holnaptól nem hazudna az M1! Senki nem venné észre!  már azokon kívül, akik ezt eddig elhitték önöknek.

Tehát igenis tessék felelősen bánni a költségvetéssel és nem a családi ezüstöt kiárusítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Szabadi István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SZABADI ISTVÁN a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk álló törvényjavaslat lényege, hogy olyan nagy bajban van az idei, de már a nyáron elfogadott jövő évi költségvetés is, hogy a kormány versenyeztetés nélkül értékesít, illetve ingyen ad át állami vagyonelemeket, hogy ezzel is növelje a bevételeket, és csökkentse a fenntartással járó kiadásokat.

Az állami vagyon felügyeletéért felelős Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleménye alapján az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelésére a háborús konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt van szükség, a kormány felelősségét a miniszter úr azonban elfelejtette megemlíteni; mert van a kormánynak is nagy felelőssége ebben.

Ennek a tükrében szeretném a képviselőtársak figyelmét felhívni miniszterelnök úr szeptemberi kijelentésére, ami alapján az oroszokkal a gázszerződést az EU miatt kellett tavaly októberben tőzsdei áron megkötni, csak erről éppen elfelejtettek a választások előtt említést tenni.

A választók abban a tudatban szavaztak a Fideszre, hogy ötödáron kapjuk majd az orosz gázt. Ez finoman fogalmazva is egy Kész Átverés show volt a választás előtt. A költségvetés helyzete, úgy látszik, olyannyira súlyos, hogy az eddig meghozott egyenlegjavító intézkedések  mint például a beruházások elhalasztása, kiadáscsökkentés és -zárolás, adóemelések, kifizetési stop elrendelése, melyek egyébként elég nehéz helyzetbe hozzák az aktuális projekteket, amelyek várják a pénzt, ezek nem bizonyultak elegendőnek, így egyszeri kiigazító lépésekre is szükség lesz, szükség van.

A jelen előterjesztésben részletezett intézkedések mellett a pénzügyminiszter úr egy októberi háttérbeszélgetésen ilyen egyszeri kiigazító megoldásként említette még a hajdúszoboszlói párnagáz és a júliusban 740 milliárd forintért megvásárolt stratégiai földgázkészlet értékesítését is.

Nagy Márton miniszter úr közleményében azt is kiemelte, hogy a törvényjavaslat a mindenkori baloldali kormányok felelőtlen vagyongazdálkodásával és féktelen privatizációjával szemben a felelős, hatékony és eredményes állami vagyongazdálkodást erősíti, melynek eredményeként 2010 után stratégiailag kiemelt vagyonelemeket sikerült visszaszerezni. Miniszter úr itt feltehetően arra célzott, amikor 2012-ben a fekvőbeteg-szakellátó intézményeket átvették a települési önkormányzatoktól. Akkor ugyanis a központosítás mellett felhozott érv a kórházakban felhalmozódott adósságállomány konszolidációja volt.

Tisztelt Képviselőtársak! Az adósságállomány újratermelődését a kormány azóta sem tudja megállítani, ugyanis a kórházak tartozása most szeptemberre megközelíti az 50 milliárd forintot.

Nem vitatva a baloldali kormányzás által az állami vagyonban okozott károkat kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta minden idők egyik óriási privatizációját a Fidesz-kormány hajtotta végre azzal, hogy 2019-2021 között több ezer milliárd forintra becsült állami vagyont adott át ingyen a saját káderei által felügyelt közérdekű vagyonkezelői alapítványokba. Az átadott vagyonba ingatlanok és részvények egyaránt tartoznak. Az egykori állami vagyont az alapítványok szabadon elidegeníthetik, azzal a megkötéssel persze, hogy a befolyt bevételt a közérdekű célok megvalósítására kell majd fordítani. Ennek ellenőrzésére például nem látunk garanciát.

A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosijog-gyakorlói pozíciójának megerősítésével egységes, centralizált tulajdonosijog-gyakorlási rendszert hoz létre az ingatlanok tekintetében. Ez jó. A Mi Hazánk Mozgalom azonban hiányolja, hogy a társasági portfóliók esetében a kormány miért nem törekszik az egységesítésre. Ugyanis az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett az MNV Zrt.-n kívül az összes tárca, 18 egyéb költségvetési szerv és 6 gazdasági társaság gyakorol tulajdonosi jogokat. Ezáltal egységes működésről aligha lehet beszélni ebben az esetben.

Továbbá csak bízni tudunk abban, hogy a miniszter úr pontosan tisztában van az állami tulajdonú gazdasági társaságok számával; vagyis azzal, hogy mennyi többségi és kisebbségi tulajdonú gazdasági társaság tartozik közvetlenül és közvetve állami tulajdonba. Ha erre az adatra kérnék most egy közadatigénylést, akkor valószínűleg 90 napot kellene várnom, hogy ezt megkapjam, mint ahogy eddig a többire is.

A benyújtott törvényjavaslat az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott ingatlan vagyon felett tulajdonosijog-gyakorlóként az MNV Zrt.-t határozza meg, ehhez hasonlóan az önkormányzatoktól átvett fekvőbeteg-szakellátó intézmények tekintetében a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az MNV Zrt. fog tulajdonosijog-gyakorlóként eljárni.

Mindez előrevetíti azt, hogy amennyiben a Takács Péter egészségügyi államtitkár úr által egy szakmai konferencián elmondottak szerint megvalósul az önkormányzati szakrendelők államosítása, akkor felettük a tulajdonosi jogot szintén az MNV Zrt. fogja gyakorolni. A kérdés csak az, hogy ez mitől lesz jobb, és mitől lesz más, és mi a törvénymódosítás célja ezzel.

Tisztelt Képviselőtársak! A kormány tavaly júniusban vezette be a kivezetésre szánt állami vagyon fogalmát, hogy az állami feladatokhoz nem szükséges vagyonelemektől megszabaduljon, amivel a Mi Hazánk Mozgalom alapjaiban nem tud egyetérteni. Ebbe a körbe az öröklés útján a köztartozás fejében állami tulajdonba került vagyonelemek, a járművek, az 1 millió forint érték alatti ingóságok és a 25 millió forint érték alatti egyéb vagyonelemek tartoznak, értékesítésükkel az újonnan létrejött Maradványvagyon-hasznosító Zrt.-t bízták meg.

A kivezetésre szánt vagyonelemek közül a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható  Budapesten 1 millió forint, vidéken 750 ezer forint érték alatti  ingatlanokat már a tavalyi törvény feleslegesnek minősítette, és elrendelte ezek ingyenes átruházását a szomszédos ingatlan tulajdonosa számára. Jelen törvényjavaslat arra irányul, hogy eltörölje az ingatlan megszerzésével járó költségeket, és az ingatlant az adott településen más ingatlantulajdonos számára is át lehessen adni. Tehát eddig a szomszédban lévő ingatlantulajdonos kaphatta meg, most már más is megkaphatja. Ez részemről, illetve szerintünk, a Mi Hazánk Mozgalom szerint akár visszaélésre is adhat okot, hogy hiszen azért tudjuk azt, hogy az információ érték, és a NER-rendszerben ez hatványozott.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy a továbbiakban az állam öröklés útján sem kíván termőföldön kívül vagyonhoz jutni. A törvényjavaslat szerint ugyanis az örökös és a végintézkedés hiányában elhunyt személyek hagyatékát képező vagyonelemek esetében az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat törvényes öröklése megelőzi az állam szükségképpen törvényes öröklését. Úgy érezzük, az állam itt hátralépett egyet.

De nézzük tovább! A törvényjavaslat elfogadása esetén az állami vagyont szélesebb körben lehet majd versenyeztetés nélkül hasznosítani az állami bevételek növelése érdekében. Ilyen eset, ha a hasznosítás időtartama az egy évet nem haladja meg, az ingatlan hasznosítása a bányászati jog gyakorlásához szükséges, bruttó 25 millió forintot el nem érő összértékű ingóság hasznosítása esetén és 50 négyzetméter alatti ingatlan hasznosítása esetén.

(9.50)

Nagy Márton közleménye szerint ezek az egyszerűsítések transzparens módon mennek majd végbe. Tudjuk, és meg is tapasztaltuk, hogy milyen a kormány átláthatósága, transzparenciája, ugyanis bármikor és bármilyen ügyben közérdekűadat-igényléssel élünk vagy bármilyen információt kérünk, arról nem kapunk információt, tehát akkor megkérdőjelezem azt, hogy az egyszerűsítések valóban transzparens módon menneke majd végbe.

Ezzel kapcsolatban annyit jegyeznék még meg, hogy jelenleg is van lehetőség állami ingatlanok 90 napot meg nem haladó időtartamra történő bérbeadására, versenyeztetés nélkül. A Mi Hazánk Mozgalom anonim bejelentő felületére érkezett bejelentés szerint ezt a szabályt egyes költségvetési szervek eddig úgy kerülték meg, hogy a szerződés időtartamát lejárat előtt 90 nappal mindig meghosszabbították. Így biztosítottak ismerősöknek akár évekig lakhatást állami ingatlanokban. Éppen ezért egyetértünk azzal a kitétellel, hogy az egy év határozott időtartam nem hosszabbítható meg, és ugyanolyan feltételekkel új szerződést sem lehet kötni. Csak legyen, aki ennek a szabálynak a betartását folyamatosan ellenőrzi majd, hiszen minden szabály annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Továbbá hangsúlyozzuk azt, hogy ha már nem versenyeztetnek, fordítsanak kiemelt figyelmet az állami vagyonnal kapcsolatos hatályos jogszabályi rendelkezések betartására, például az állami ingóságok bérbeadásáról is írásbeli szerződések jöjjenek létre. Nemzeti vagyont kizárólag közfeladat ellátása céljából hasznosítsanak ingyenesen, továbbá azok számára, akik az állami vagyont magáncélra veszik igénybe, a felmerült költségeknek megfelelő térítési díjat írjanak elő, amit ne felejtsenek el évről évre aktualizálni. Máris mondom, hogy miért: ezzel elkerülhető lenne például olyan eset, hogy állami ingatlanban ismerős, például ügyvédi iroda, évek, de akár évtizedek óta ugyanazon a nyomott áron bérel irodát.

Végül a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok értékesítésével, még a törvényjavaslatban és most az államtitkár úr által külön is hangsúlyozott garanciák beépítésével sem tudunk egyetérteni. Ez abszolút elfogadhatatlan. Ebből is látszik, hogy tényleg nagy bajban van az államháztartás, ha a kormány még a természeti értékeinket is ki akarja árusítani.

A Mi Hazánk Mozgalom kifejezetten javasolja a kormány számára, hogy ha már célul tűzte ki az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságát és a bevételek növelését, kezdje először a meglévő hasznosításra irányuló szerződések indokoltságának és bérleti díjainak felülvizsgálatával, mert abból minden bizonnyal több pluszbevételre tehetne szert, mint az állami vagyon elherdálásával. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Fónagy János államtitkár, miniszterhelyettes urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr, igen.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az elhangzottakból a jelzőket és a politikai hipotéziseket figyelmen kívül hagyjam, és az általunk előterjesztett törvényjavaslat tartalmára és az ezen tartalommal kapcsolatban elhangzott, többnyire kritikai észrevételekre reagáljak.

Vegyük előre, engedjék meg, hogy a számomra egyszerűbbekkel kezdjem. Bedő Dávid képviselőtársamnak mondom, hogy ez 9:30-kor került előterjesztésre, tehát az éj leple legalább négy órával ezelőtt pitymallott. (Bedő Dávid: Hasonlat…) Én megértem a költői hasonlatot és a költői hasonlatban rejlő, remélni mertem, hogy támogató gondolatokat, de ezek szerint nemcsak a napszakokban szeretnék, azért mondtam, hogy az egyszerűbb kérdésekkel kezdem, hogy a napszakokban értsünk egyet, nem az éj leple…

A következő, és erre több képviselőtársam kitekintett e javaslatra hivatkozva, az elmúlt évtizedek privatizálási, majd az állam által történő visszavásárlási folyamataira, amelyek, valljuk be, ha csak a rendszerváltástól nézem, egy elég hullámzó állapotot mutattak. Azt felelősségem teljes tudatában állítom, úgy is, mint ezeknek a folyamatoknak hol elszenvedője, hol végrehajtója, hogy ha az elmúlt, mit tudom én, 10-15 évet nézem, és tudom, hogy nem szeretik itt a dátumokat hallani, de azért 1990 előtt jellemzően a privatizálás, az értékek kiárusítása volt az alap. Kérem, gondoljanak az energiaszolgáltatókra, gondoljanak az erőművekre, gondoljanak a magyar élelmiszeriparra, gondoljanak akár a PPP-konstrukcióban kiadott nagy állami infrastruktúra-fejlesztésekre, tehát az összes olyan stratégiai vagyonra, amiből vagy csak egy volt, vagy amitől egy nemzet önállósága, függetlensége, szuverenitása gyakorlatilag függ. Ezeket nem a jelenlegi kormánypártok adták el, nem a jelenlegi kormány adta el, hanem, és engedjék meg, hogy most udvarias legyek, és mondjam azt, hogy az önök elődei. (Dr. Brenner Koloman: A miénk biztos nem!  Bedő Dávid: A miénk sem!) Vagy az önök elődei közül egyesek.

A jelen kormány kapcsán ezért általában kérem, hogy legalább egy-egy ilyen előterjesztés kapcsán tételezzék fel az előterjesztő jóhiszeműségét, és ennek az alátámasztására mondom, hogy itt az elmúlt percekben megnyilvánuló általános politikai, indulatos vélemények, amelyek az állami vagyon elfecsérlésére, a családi ezüst kiárusítására vonatkoztak, azok tényszerűen ránk egyszerűen nem alkalmazhatók. Mi ezeket visszavásároltuk; megengedem, drága pénzért vásároltuk vissza, mert olcsón eladták az elődeink, és nekünk vissza kellett venni. Tudom, benne voltunk, benne voltam, és emlékszem, hogy ezekből a padsorokból milyen vádak hangzottak el, hogy mi a csudának veszünk vissza drága pénzért gáztárolókat, de napjaink ezt indokolják; miért akarjuk az energiaszolgáltatókat a külföldi kezekből visszavenni; miért akarjuk az infrastruktúra-rendszert visszavenni; miért törekedtünk arra, hogy a pénzintézeteinknek, a biztosítótársaságoknak legalább a többsége magyar tulajdonban legyen; és tudom, hogy ez mindig politikai indulatokat kavar, de igen, hogy a médiában miért legyen egy olyan nyomasztó túlsúly, mint amilyen a korábbi évtizedekben volt. Mi ezeken változtattunk, ezeket visszavásároltuk.

Tisztelt Alelnök Úr! A családi ezüst. A családi ezüstre ez a szabály nem vonatkozik. Amikre mi most itt javaslatokat teszünk, azok vagy művelés alól kivett területek, tehát eddig gyakorlatilag nehezen értékesített vagy nem értékesíthető belterületi házhelyek, vagy az utak melletti területek értékesítése, hasznosítása, vagy csupa olyan dolog, ami sem a természeti értékeket, sem a természetvédelmi oltalomra jogosult értékeket nem veszélyeztetni, és még kevésbé a családi ezüstöt. A családi ezüstöt, amit lehetett, visszavásároltuk, és azokat nem adjuk el.

Amit ön említett konkrétumot, és elnézést, hogy fejből mondom, a Fertő tavat, ha jól emlékszem, nádas művelési ág az a terület. Azt, hogy ott az építési szabályok mit mondanak, bevallom, nem tudom, de például arra a területre ez a módosítás nem vonatkozik, hiszen az nem egy művelés alól kivett terület, hanem meghatározott művelési ággal rendelkezik.

(10.00)

Dávid képviselőtársam  megint mondom, a jelzőket figyelmen kívül hagyom engedelmével  arra utalt, hogy a stratégiai vagyont nem szabad értékesíteni. Egyetértünk, visszavettük, nem adjuk el, nem arra vonatkozik. Vonatkozik ez például akár az értékesítés, akár a használat jogánál olyanra, és majd a versenyeztetésnél  engedelmükkel, erre még visszatérek , ami nehezen értékesíthető, aminek egyáltalán a nyilvántartása és kezelése jelenleg a magyar államháztartásnak többe kerül, mint maga az a tárgy, amit kezelünk és nyilvántartunk; maradványhasznosítónál ott maradt, gyakorlatilag értékesíthetetlen és többnyire lakás célokra nem, vagy nehezen használható területek.

Általában mondom, mert több képviselőtársam felvetette, hogy van vagyonleltár, kérem szépen, két fajta is van. Van a nemzeti vagyonleltár és van az állami vagyonleltár, az egyik az állami vagyonra vonatkozik, a másik pedig az önkormányzati vagyont is tartalmazó teljes nemzeti vagyonra. Mondjuk, 4-5-6 évvel ezelőtt teljesen jogos volt az a kritika, amit egyébként jelen lévő képviselőtársam gyakran megfogalmazott. Most írunk 2022-t, legjobb emlékezetem szerint ez 2020 végére, 2021 elejére készen volt, megvolt, a honlapon megtekinthető. Azonban ez mozog, ez nem egy statikus nyilvántartás, naponta változik, de mint rendszer megvan, nyilvános, nyomon követhető, bárki által akár az állami, akár a nemzeti vagyonleltár megtekinthető. Tehát van ilyen, ott van ilyen lista.

Itt szeretném felidézni, hogy talán Szabadi képviselőtársam mondta, hogy nem elég transzparensek ezek. Kérem, jelezze, hogy mire nem kapott választ, mert az elmúlt évek során a magyar ingatlan vagyonnal vagy az MNV által kezelt vagyonnal kapcsolatos képviselői kérdéseket általában az én aláírásommal válaszoltuk meg. Kérem, jelezze, hogy melyik kérdésére nem kapott választ. Meg fogom vizsgálni, mert sok száz kérdésre adtunk választ, és bevallom, engem is zavarna, ha van olyan, amit nem válaszoltunk volna meg. Eddig még ilyen panasz nem volt, sok minden miatt szidtak engem és joggal, de emiatt nem. Úgyhogy kérem, konkrétan jelezze, és ha tényleg van ilyen, haladéktalanul orvosolni fogom.

Társasági portfólióra ez lényegében nem vonatkozik. Van társasági portfólió, és ott már évekkel ezelőtt volt egy olyan általános vagyonpolitikai törekvésünk, hogy ami nem stratégiai vagyon, ahol a magyar állam kisebbségben van, azt igyekeztünk kivezetni a könyveinkből. Általában ezek valamilyen örökség vagy egyéb bírósági eljárás eredményeként maradtak a magyar államra, mint szükségképpeni tulajdonosra, de  ismétlem  ezeket a nyilvántartás-kezelés, képviseleti jog biztosítása miatt az állam számára csak többletköltségeket jelentő kisebb portfóliókat igyekeztünk részben a többségi tulajdonosoknak eladni, ha volt ilyen, ha nem, akkor igyekeztünk kivezetni ezeket a könyveinkből.

Brenner alelnök úr mondta, hogy a magyar közigazgatás korszerűsítése elmaradt. Nem akarom Navracsics miniszter úr szerepét átvenni, meg nem vagyok feljogosítva, hogy az ő nevében beszéljek, de úgy gondolom, hogy 2010 után elsősorban az ő személyéhez fűződően, majd utána Lázár miniszter úr munkájának eredményeképpen a magyar közigazgatás egy nagyon jelentős változáson ment keresztül, nem is volt mindig egyszerű ezt megvalósítani. Engedjék meg, hogy elmondjam leegyszerűsítve a dolgokat, én személy szerint azzal az általános törekvéssel egyetértettem, hogy az alapvető közigazgatási egységként a járások vissza lettek állítva. Úgy gondolom, képviselőtársaim többsége is egyetértett, és mindazzal is, ami ezzel együtt járt.

Ha a közigazgatás modernizálása az MNV-re vonatkozott, akkor azt kell mondanom, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is, akár az elmúlt néhány évben is jelentős mértékben korszerűsítette a működését, értem ez alatt a szükséges, akár az előbb hivatkozott vagyonleltárok felfektetését, akár az ügyintézést, vagy kérem, gondoljanak az elektronikus értékesítési rendszerre, amely szintén közmegegyezés alapján jött létre, úgy gondolom. A vagyonnak egy jelentős részét, ahol egyáltalán értékesítünk, egy elektronikus licitrendszer alapján értékesítjük, mindenki számára nyitott és transzparens rendszerben. Ezt nem érte vád.

A kormány expozéjában is szerepelt, talán több fél mondatban utaltam rá, hogy igen, rendkívüli időket élünk, a magyar költségvetésnek minden lehetséges bevételre szüksége van, le kell hajolni a fillérekért is. Igyekszünk az egyébként az ország vagy a kisebb közösségek számára nem hasznosítható vagyontárgyakat úgy értékesíteni, hogy azok a költségvetés bevételét, akár kismértékben is növeljék. Ezek a bevételek, azt kell mondanom, hogy sajnos nem vethetők össze az EU-s költségekkel, úgyhogy engedelmükkel az előterjesztés tárgyalása során az EU-val való elszámolási vitánkra nem térek ki. A kettő két külön világ mind nagyságban, mind jelentőségében.

Versenyeztetés. A versenyeztetést csak ott zárjuk ki, ahol annak akár az időbeli lefolytatása, akár a költségei azt nem indokolják. Tehát kis értékekről van szó, és megint mondom, ezek általában olyan ingatlankiegészítések, ahol van egy magántulajdonú ingatlan, jellemzően valamelyik községben, amely nem kap építési engedélyt, mert a telek mérete nem elegendő építési teleknek, és van mellette állami terület. Akkor ott nem versenyeztetünk, hanem mondunk egy helyben szokásos árat és azt megajánljuk.

A műemlékkel kapcsolatban ugyanaz igaz, amit a természetvédelemre mondtam. Mindaz, amiről ennek az előterjesztésnek a kapcsán szó van, nem érinti sem a természetvédelmi értékek védelmére, sem a műemlékek védelmére vonatkozó szabályokat, azokat maradéktalanul továbbra is betartjuk, illetve tulajdonátszállás esetén az új tulajdonossal betartatjuk. Ugyanazok a jogi, anyagi és egyéb kötelezettségek vonatkoznak rá, tehát ez ebben nem változik.

Valamelyik hozzászóló kollégám külön felemlítette a műemlék ingatlanok rövid távú hasznosítását. Hogy érthetőbb legyen, például ilyen a műemlékeknél történő filmforgatás; ott nem tartjuk értelmesnek a versenyeztetést. Ha a műemlék jellege megengedi, hogy ott filmet forgassanak, és abból az illető műemléknek van bevétele, akkor azt versenyeztetés nélkül odaadjuk. Tehát erre vonatkozik az, hogy nem kívánunk versenyeztetni.

(10.10)

Díj- és illetékmentes átadás, ingyenes tulajdonátadás esetén ezek egyébként nem hasznosítható vagyontárgyak, megint mondom, jellemzően kis ingatlanrészek, amelynek mindenfajta átadása, forgalmazása csak költségeket generál. Kérem, gondoljanak arra, hogy a község belterületi utakat épít, az árok az állami út része, az önkormányzat a pályázatban saját tulajdonú ingatlanra kap pénzt, az árkot át kell adni a községnek. Átadjuk díj- és illetékmentesen, hogy a község építsen járdát. Tehát ezeknek a módosításoknak a jelentős része mindennapi praktikus célokat, és nem valamilyen ördögi nemzetkiárusítási célokat szolgál.

Nagyon remélem, hogy minden olyan felvetést, megint mondom, ami nem a parlamentben természetesen helyet kívánó  hogy mondjam?  politikai véleményeknek és nyilatkozatoknak ad helyet, igyekeztem megválaszolni. Mindezek alapján kérem, hogy azért a tervezetet és annak indokolását szíveskedjenek még egyszer átolvasni. Ha ezek alapján van módosító javaslatuk, azokat kérem, nyújtsák be, azokat mi tanulmányozni fogjuk, és mindezek után a javaslatot támogatni, majd a szavazás során elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-371   372-397   398-433      Ülésnap adatai