Felszólalás adatai

Felszólalások:   174-182   182-199   200-201      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Rétvári Bence nemet int.) Nem kíván válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/559. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót György István úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat elsődleges célja megtartani a jogrendszer egységét. A tervezet elsősorban az Alaptörvény tizenegyedik módosításának megfelelő jogtechnikai módosításokat tartalmazza. A fentieknek megfelelően a jelen törvényjavaslat feladata a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata és a szükséges szabályozások új törvénybe való átültetése.

A törvényjavaslat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza. A törvényjavaslat I. fejezetében szereplő rendelkezések kizárólag olyan, jelenleg is hatályos rendelkezések, amelyek fenntartása e törvényjavaslat keretei között indokolt a fent idézett törvény hatályon kívül helyezése miatt.

Tisztelt Ház! A fővárosi és megyei kormányhivatalok felállítására, mint ez köztudomású, 2011. január 1-jével került sor. A kormányhivatalok létrejötte jelentette az addig széttagolt, ágazati szemlélet által vezérelt közigazgatás megszüntetését és az egységes területi közigazgatás kialakítását.

A kormányhivatalok részeként kerültek 2013-ban felállításra a járási, fővárosi kerületi hivatalok, amelyek keretében működnek a kormányablakok, amelyek országos hálózata ma már 314 helyszínen, év végéig terveink szerint még további négy okmányiroda átalakításával 318 helyszínen biztosítja az egyablakos ügyfélkiszolgálás lehetőségét minden magyar állampolgár számára.

A kormányablakok jelentik a kaput az állam és az állampolgárok között. A pandémiás időszakot megelőzően, 2019-ben 14,6 millió ügyfél intézte ügyeit a kormányablakokban, de 2021-ben is 11,5 millió ügyfél vette igénybe a kormányablakok szolgáltatásait.

A törvényjavaslat tartalmazza a kormányablakokban 2021 szeptemberével bevezetett, aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer szabályozását. Az új hitelesítési formával a kormányablakokban egy aláírópad került bevezetésre, amely az ügyfél aláírásának képi, dinamikai és íráserősségi adatainak a felvételével és a nyilvántartásban már meglévő aláírással történő összevetésével biztosítja az egyes dokumentumok ügyfél általi hitelesítését. Ezzel papírmentessé vált a személyes ügyintézés a kormányablak meghatározott ügyeiben.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a 2022 februárjában bevezetett adatváltozás-kezelési szolgáltatás vagy a kommunikációban elterjedt e-bejelentő-szolgáltatás szabályait is. Ez a szolgáltatás egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését biztosítja.

Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás két szolgáltatási lába a változásbejelentési és a közműátírási, vagyis felhasználóváltási szolgáltatás. A változásbejelentési szolgáltatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy ügyfelek számára nyújtott állami szolgáltatás, amely az ügyfél név- és/vagy lakóhely- vagy egyéb adata változásának közüzemi és távközlési szolgáltatók felé történő egyablakos bejelentését teszi lehetővé az ügyfél megbízása alapján.

A szolgáltatás másik lába a felhasználóváltozás bejelentése. Az e-bejelentő-szolgáltatás keretében jelenleg az ügyfelek 74 különböző közüzemi szolgáltatót érhetnek el, és 35 ezer honfitásunk élt már a szolgáltatás lehetőségével február óta.

(16.00)

Tisztelt Ház! Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozta, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, így gyakorlatilag a szavazásokat egy napra kell majd kitűzni.

Ahogy az az Alaptörvény módosításának indoklásában is kifejtésre került, az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakra esik.

Az egyidejűleg két szavazás közös választási eljárásban történő lebonyolításáról idén tavasszal, 2022. április 3-án jó tapasztalatokat szereztünk. A 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és a 2022. évi országos népszavazás lebonyolítása igazolta, hogy a két processzus közös eljárásban történő lebonyolítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az egy időpontra való szervezés jelentős költségmegtakarítást eredményez, az idei konkrét esetben 10 milliárd forintos megtakarítást jelentett a költségvetésben.

A törvényjavaslat ezekhez a fenti célokhoz igazodva rendez több részletszabályt is. Így például a módosítás rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán hivatalban lévő, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az Mötv. szerinti képviselő-testület és a polgármester megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére tolódik. A javaslat azt is rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a 2024. évi általános választáson megválasztott képviselők, illetve polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jével kezdődik, azaz az Mötv. szerinti, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítésének kezdő időpontja a 2024. évben esedékes általános választások alkalmával 2024. október 1.

A fentiekhez hasonlóan a törvénytervezet a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt is módosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán hivatalban lévő testületek  a képviselő-testület és a közgyűlés is ideértendő , illetve a tisztségviselők, elnökök megbízatása, hasonlóan az Mötv.-módosításhoz, nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére tolódik.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet tartalmazza az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összhangban az ország területi egységeire vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is. A történelmi hagyományokra, a történelmi alkotmányunk vívmányaira tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik. A vármegye a magyar állam legősibb és legidőtállóbb intézménye, bár szervezetileg sokat változott az elmúlt egy évezredben, de egészen a kommunista diktatúra általi 1950-es eltörléséig biztosította a magyar államiság alkotmányos folytonosságát. A vármegye az ország viharos történelmében sok esetben jelentette a nemzeti érdek utolsó védőbástyáját az idegen érdekekkel szemben. A törvényjavaslat által módosított szóhasználat visszahozta ezt az archaikus kifejezést, a szuverenitást védő, ahhoz ragaszkodó magyar néplélek államiságmegerősítéséhez hozzá fog járulni. A tervezet célja az, hogy változatlan tartalommal erősítse a magyar demokrácia nemzeti karakterét.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Pajtók Gábornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Államtitkár úr tulajdonképpen teljes mértékben összefoglalta a törvényjavaslat sarkalatos pontjait. Valóban, ez a törvényjavaslat több törvény módosítása kapcsán tartalmaz érdemi javaslatokat, és számos területen tartalmaz a korábbi jogalkotás kapcsán szükségessé váló, pontosításra irányuló szabályokat.

Ahogy államtitkár úr is mondta, a törvényjavaslat egyik központi szabályozási területe az Alaptörvény tizenegyedik módosításához kapcsolódik, jelesül a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosításához. A módosuló szabályozással az Alaptörvény rendelkezéseiből eredő jogalkotási kötelezettséget teljesítjük.

A szabályozás másik fő területe a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény. Államtitkár úr utalást tett a módosítás főbb elemeire, én azokat nem kívánom megismételni. Magam is megerősítem, mint korábban a területi közigazgatásban vezetőként dolgozó, hogy mára a kormányhivatalok a területi közigazgatás hatékony szervezetei, amelyeket semmilyen ágazati érdek nem befolyásol, nem széttagoltan működnek, a kormányablakok pedig abszolút mértékig betöltik azt a funkciót, amire létrejöttek. A szabályozás, ahogy államtitkár úr is említette, kötődik az aláírásminta-alapú hitelesítési rendszerhez, magába foglalja az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz kötődő részletes szabályokat, amellyel lehetővé válik az adatváltozás-bejelentés, és az, hogy az ügyfél még az életében megjelölheti azt, hogy halála esetén kit keressen meg a közműszolgáltató, s mindezt megteheti elektronikus úton, illetőleg a kormányablakokban.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt érintő módosításból az alábbiakat emelem ki. A módosítás elvi éllel rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán a hivatalban lévő testületek, tisztségviselők megbízatása, miként a helyi önkormányzatok képviselőinek és polgármestereinek a megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem annak az időpontja 2024. október 1-je lesz.

Szükséges a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása is, tekintettel az Alaptörvényhez kötődő, az európai parlamenti képviselők választásának, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok választásáról szóló eljárás egyidejű megtartására figyelemmel.

Ebből a jogszabályból, jelesül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításához kötődő szabályokból az alábbiakat kívánom kiemelni. A jogszabályi javaslat egyértelművé teszi, hogy a választási bizottságok megbízott tagjai bármely választási bizottság döntését igénylő ügyben gyakorolhatják jogaikat, függetlenül a megbízásuk jogalapjától. A módosító javaslat, tehát a törvénymódosítás biztosítja, hogy a közös eljárásban lebonyolított választás esetén az egyik választási típusban kért névjegyzéki adatszolgáltatás átfedés esetén a másik érintett választási típusban is felhasználható legyen. Végezetül a módosítás hatáskört biztosít a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy amennyiben a hozzátett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, a kifogást vagy áttegye a korábban áttevő választási bizottsághoz, vagy áttegye a hatáskörrel rendelkező másik választási bizottsághoz.

A közös, egyidejű választási eljárás szükségessé tette a jogorvoslati fórumrendszer egységesítését is.

(16.10)

Ennek megfelelően a szavazatszámláló bizottságok mellett a települési, a területi és az országos szintű választási bizottságok működése is szükségszerű. A módosító törvényjavaslat részletesen tartalmazza az egyes szinteken eljáró választási bizottságok jogorvoslati hatásköreit. A módosítás továbbá kitér az átjelentkezés részletszabályaira is, hiszen ezen jogintézmény tartalma alapvetően különbözik az európai parlamenti képviselők választása és az önkormányzati képviselők választása során.

Amennyiben a választópolgár a bejelentett tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, azaz itt kíván szavazni, úgy ez esetben mind a helyi önkormányzati választásra, mind a nemzetiségi önkormányzati választásra, mind pedig az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szavazólap átvételére lesz jogosult.

Amennyiben azonban a választópolgár nem a bejelentett tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, akkor egyidejűleg két névjegyzéken fog szerepelni: az önkormányzati választások tekintetében marad a lakóhelye szerinti névjegyzékben, s itt lesz jogosult szavazni, míg az Európai Parlament tagjai választása kapcsán átkerül a tartózkodási helye szerint kijelölt szavazóköri névjegyzékbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő, úgynevezett salátatörvény-javaslat, mint látható, több törvény tekintetében tartalmaz szükségszerű módosításokat, számos területen fogalmaz meg pontosításokat a jogharmonizáció érdekében, illetve emel be a szabályozásba bevált gyakorlati tapasztalatokat. Mindezek alapján a Fidesz-frakció a javaslatot, a javaslat elfogadását támogatja. Köszönöm figyelmüket.

Kérem, hogy az előadottak alapján támogassák a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslatot. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Gy. Németh Erzsébetnek, a DK képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő asszony!

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy amikor egy ilyen komoly törvényről beszélünk, akkor ennyire kevesen vannak, és ennyire kevesen érdeklődnek a tisztelt Házban ez iránt a törvénymódosítás iránt, noha nagyon sok olyan kérdésről szól ez a T/559-es törvényjavaslat, amelyik alapvetően fogja majd meghatározni és befolyásolni 2024 tavaszán a magyar emberek életét.

Az államtitkár úrtól a bevezetőjében, illetve az előterjesztő előadásában, illetve most, a Fidesz vezérszónokától szerintem vagy számunkra, a DK számára nem igazán fontos kérdésekről volt szó, ellenben viszont sem az államtitkár úr, sem a Fidesz vezérszónoka nem beszélt azokról a fontos paragrafusokról a törvényjavaslat kapcsán, amelyek, azt gondolom, hogy megszövegezve és megfogalmazva nyilván megfelelnek a kodifikációnak, de talán az állampolgárok számára kevéssé érthetőek. Így én most megpróbálom lefordítani azt olyan nyelvre, hogy értsék a magyar emberek is, hogy pontosan miről fog dönteni a tisztelt Ház, amikor az alkotmány, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása során ezt a törvényjavaslatot elfogadja.

A járási, fővárosi kerületi hivatalok működésével összefüggő rendelkezések tekintetében jó azt tudni és észben tartani, hogy a digitális gazdaság és a társadalom fejlettségét mérő mutatóban Magyarország az Európai Unióban az utolsó előtti helyen áll a tagállamok között, tehát van mit behoznia ezen a területen Magyarországnak. Ennek egyik része a hatékony közigazgatás, amelynek alapja a megfelelő infrastrukturális háttér, a felhasználóbarát, jól működő szolgáltatások, a stabil és megbízhatóan működő informatikai háttér és  most figyeljenek, kedves fideszes képviselőtársaim  a felkészült, motivált és megfizetett közszolgálati tisztségviselők, tisztviselők. Ez utóbbi, ezek a felkészült tisztviselők biztos, hogy nem lesznek 2023-ban elégedettebbek, hiszen a megszorítások jegyében a kormányhivatalok működési költségét és személyi juttatásait komoly mértékben megvágja a 2023-as költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslat.

Ugyanakkor a rendszerek összekapcsolása, az adatigénylés egyszerűsítése, körének szélesítése és az, hogy ezekhez egyre több hatóság és szervezet tud hozzáférni, mind-mind nagy kockázatot hordoz. Érdekes, hogy miközben az állam működése egyre átláthatatlanabb, a közérdekű adatok jelentős része titkosított, ami nem, azt pedig úgy kell kiperelni a különböző állami szervezetekből, addig az állampolgárokra vonatkozó adatgyűjtés és az állampolgárok megfigyelése a DK véleménye szerint totálissá válik.

Az adatvédelmi hatóság nem tett észrevételt a törvényjavaslat kapcsán, és mondhatnánk, hogy ez rendszeres, hiszen komoly adatvédelmi aggályokat felvető javaslatokat sem küld meg a kormány, és ezeknek előzetes véleményezésére az adatvédelmi hatóság részéről nincs lehetőség.

A törvényjavaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt is módosítja. Itt egy tételt szeretnék kiemelni, kedves képviselőtársaim, mégpedig azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesének illetményénél a közigazgatási államtitkári illetményre vonatkozó szabályokat kell majd alkalmazni, és hogy ennek az illetménynek az összegét az Országos Bírósági Hivatal elnöke állapítja meg.

Akiről viszont itt szó van, az OBH elnökhelyettese  és kiemelt munkakörbe sorolhatja az OBH elnökhelyettesét az OBH elnöke , nos, ez a személy nem más, mint Varga Judit igazságügy-miniszter asszonynak az anyósa, dr. Erőss Mónika. Sem az OBH, sem a miniszter asszony szerint nem összeférhetetlen és nem sérti az Országos Bírósági Hivatal függetlenségét, hogy a miniszter anyósa az elnökhelyettes.

Ezzel szemben a DK álláspontja pedig az, hogy egy demokratikusan működő országban, ahol a hatalmi ágak szétválasztása még jelent valamit, ilyesmi nem fordulhatna elő. Ráadásul a nevezett hölgynek bírói gyakorlata sincs, a Kúria főtitkáraként a civil szervezeteket érintő jogszabálytervezetek véleményezésében vett részt. Ugyanakkor nem hallottuk, hogy hangosan tiltakozott volna az orosz mintára a civil szervezeteket vegzáló, megbélyegző, külföldi ügynökként feltüntető, kormánykritikus civileket ellehetetlenítő törvény ügyében.

Akkor most érkezzünk el a harmadik olyan tételhez, amiről most itt szerettem volna önöknek szólni, ez pedig, ahogy már hallottuk az államtitkár úrtól is, illetve a Fidesz képviselőjétől, a választási eljárásról szóló törvény módosítása. Úgy gondolja a Fidesz, hogy 2024-ben egy napon tartja meg az európai parlamenti választásokat, illetve az önkormányzati választásokat, és nem gondolja azt végig, hogy ezzel Pandora szelencéjét nyitja ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végiggondoltáke önök azt, hogy ha ezt a törvényt változatlan formában fogadják el, akkor milyen helyzeteket okoznak az önkormányzatokban, legyenek azok akár Fidesz-vezetésű, akár pedig ellenzéki vezetésű önkormányzatok. Nem tudom, hogy végiggondoltáke azt, hogy akkor, amikor mondjuk, ’24 májusától lesz egy megválasztott polgármester, egy megválasztott képviselő-testület, amelyik nem gyakorolhatja a jogait, nem léphet hivatalba október 1-jéig, illetve amelyik még hivatalban van, de már tudja, hogy nem ő fogja a települését irányítani október 1-je után 2024-ben, akkor ez milyen helyzeteket szül ott, az egyes testületekben, az egyes településeken.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint ez nem más, és nem másért hozzák önök ezt a törvényt, szó nincs itt semmiféle spórolásról, mint amiről az államtitkár úr beszélt; egyetlenegy dolog fontos az önök számára, hogy a hatalmukat és a hatalmuk koncentrációját a továbbiakban is biztosítsák.

Az államtitkár úr arról beszélt, hogy 10 milliárd forintot spóroltak az idén, amikor 2022-ben egy napon volt egy népszavazás, illetve az országgyűlési választás. Én azt gondolom, hogy ha nem szórják tele plakátokkal, különböző Fidesz-, illetve kormányzati propagandaanyagokkal és plakátokkal az országot, akkor ennek talán néhányszorosát is megspórolhatta volna az ország. Magyarul: ez az indok, ez az érv nem jó arra, hogy ilyen lehetetlen helyzetbe hozzák a képviselő-testületeket, illetve a megválasztott polgármestereket.

(16.20)

A korlátlan anyagi erőforrások és a tájékoztatásnak álcázott pártpropaganda mellett most már még további tényező is garantálja majd a Fidesznek, hogy komoly versenyelőnyből várhassa a 2024-ben esedékes európai parlamenti és önkormányzati választásokat. Ehhez a Demokratikus Koalíció nem fog asszisztálni, mi semmilyen módon nem fogjuk támogatni ezt a törvényt.

Ugyanakkor ennek a törvénymódosításnak van még egy nagyon fontos eleme, ez pedig az, hogy különböző szabályokkal, az állandó lakhely létesítésének szabályaival és ezeknek a megkönnyítésével tovább bonyolítják azt a helyzetet, hogy hogyan és miként szavazhatnak az állampolgárok, és minél könnyebb legyen választási csalásokat elkövetni. Ugyan azt mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor benyújtotta azt a törvényt, hogy az elfogadott választási törvény nem fogja a választási szabályokat módosítani, de megszüntette annak a büntethetőségét, hogy fiktív lakcímeket létesítsenek tömegével, és legalizálják az erre épülő választási csalásokat. A voksturizmus a 2018-as országgyűlési választásokon, majd a ’19-es önkormányzati választások alkalmával is teljesen tetten érhető volt, mivel teljesen egyértelművé vált, hogy többen csak azért létesítettek tömegével tényleges ottélés nélkül lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott településen.

Politikailag mindenképpen aggályos, hogy 2024 tavaszán a helyi választási bizottságokba bekerült delegált, amelynek pártja, mondjuk, EP-listát állított, az dönthet ugyanakkor ugyanazon a napon tartandó önkormányzati választási ügyekben is, és fordítva. Ha például majd a Fidesznek az áll érdekében, hogy sok helyi civil szervezet mögé bújva induljon az önkormányzati választáson, akkor valójában az általa küldött sok-sok ember fog dönteni minden kérdésben, az európai választási ügyekben is. Így, azt kell hogy mondjam, előfordulhat, hogy sok lúd disznót győz.

És akkor utoljára  még talán van annyi időm  a vármegyék kapcsán szeretnék még néhány dolgot mondani. Ha jól emlékszünk, akkor Lázár miniszter úrnak sem tetszett annak idején, amikor a Fidesz már kísérletet tett, hogy a megyéket vármegyékké nevezze át, és most az államtitkár úr  remélem, jól figyeltem  úgy fogalmazott, hogy az idegen hatalmak ellen ez egyfajta ilyen tradicionális név, és ezt szeretnék önök visszaállítani vármegye névvel. Hát, én szeretném megkérdezni az államtitkár urat, hogy mégis miféle idegen hatalmakról beszél és gondol akkor, amikor egy európai uniós államról beszélünk.

Én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ezt a törvényjavaslatot jó érzéssel senki nem szavazhatja meg és senki nem támogathatja. Sokkal több problémát fog okozni ez a törvényjavaslat, mint amit esetleg önök gondolnak, hogy megoldanak ennek a megszavazásával. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek a felülvizsgálata. A törvényjavaslat egyrészről a fővárosi és megyei kormányhivatalok, vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza, menti át, másrészről pedig a törvényjavaslat az Alaptörvény tizenegyedik módosításával érintett, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítására irányul, megteremtve ezzel az Alaptörvény rendelkezéseiből eredő jogalkotási kötelezettség megfelelő végrehajtását.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása következtében a 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő nemzetiségi önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban fogják tartani  ugye, ezt az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg szükséges megtartani. A hatályos szabályok alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása szükségszerűen egybeesik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának a napjával, így a jelen javaslatban három választástípus összhangját és a közös eljárás lebonyolításának jogi, igazgatási, logisztikai lehetőségeit kell megteremteni. A törvényjavaslat ezt teremti meg.

A törvényjavaslat továbbá tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is, a történelmi hagyományokra, a történelmi alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik. És bár-mennyire is nem tetszett ez Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak, és mindenről, mint Mórickának, az a vicc jutott eszébe, hogy minket, a Fidesz-KDNP-t próbáljon ennek okán is gyalulni, én úgy gondolom, hogy ez a magyar választópolgárok nagy részének is az elégedettségével jár.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat főbb módosítási irányai tehát az adatváltozásokkal kapcsolatos módosítási csomag, a vármegyékkel kapcsolatos törvénymódosítási csomag, továbbá az egyebek.

Az adatváltozásokkal kapcsolatos módosítási csomag, az adatváltozás és adatkezelés elsősorban a közműszolgáltatók vonatkozásában, a járási hivatalok hatósági eljárásában az igazgatási szolgáltatási díj a vármegyei kormányhivatal bevétele lenne a jövőben. Az ügyfél papíralapú iratai alapján a fővárosi, vármegyei kormányhivatal jogosult hiteles elektronikus másolatot készíteni, és az eljárást ez alapján jogosult lenne lefolytatni. Aláírásminta-alapú dokumentumhitelesítés kerülne bevezetésre, olyan, mint amilyen már a bankoknál is létezik. Adatváltozási és adatkezelési szolgáltatás, adatváltozás-bejelentési szolgáltatás és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás fenntartása, mivel az erről szóló törvényt ezzel a törvényjavaslattal hatályon kívül helyezik, de az ezekre vonatkozó szabályokat a jogalkotó nyilván meg kívánja tartani.

A második pont tehát a vármegyékkel kapcsolatos törvénymódosítási csomag, erről már az imént beszéltem.

És a további módosítások: módosulnak az átjelentkezések szabályai; hatáskört kapnak a helyi választási bizottságok az EP-választási plakátokkal kapcsolatos kifogások elbírálására; módosul az ítélőtáblák és törvényszékek katonai tanácsának illetékességi területe is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kívánva megismételni a György István államtitkár úr expozéjában már elhangzottakat és a Pajtók Gábor képviselőtársam, a Fidesz vezérszónoka által már elmondottakat, már csak arra kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot éppúgy, mint ahogy a KDNP parlamenti frakciója is teszi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Lőcsei Lajosnak, a Momentum képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, parancsoljon!

LŐCSEI LAJOS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Megint sikerült egymással távoli kapcsolatban sem álló törvénymódosításokat egy kalap alá venni. Ha a salátatörvényekkel jól lehetne lakatni egy országot, a rekordinfláció fel sem tűnne Magyarországon. De sajnos nem ez a helyzet. Annak az esélye, hogy a magyar pedagógusok, szegény családok vagy nyugdíjasok asztalára bármilyen zöldség vagy gyümölcs kerüljön, az inflációval fordítottan arányosan csökken. De ne legyünk igazságtalanok! Azért vannak, akiknek ráadásul infláción túl növeli a bevételét a mai salátatörvény. Dr. Csillám Katalin és dr. Erőss Monika, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesei nemsokára akár közel kétszer annyit is kereshetnek, mint eddig. Míg a gyermekeink tanárai azt számolgathatják, hogy hány rétegű vécépapírt és hány gurigával érdemes venni, hogy darabra olcsó legyen, de ne eméssze fel az arra szánt havi költségvetést, addig Erőss és Csillám elnökhelyettesek életszínvonala akár egy többhetes Maldív-szigeteki nyaralással is nőhet évente.

(16.30)

Szerencsére nemcsak az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesei fizetésének emelésére jut erőforrás, de alapos kodifikációs munkára is, amellyel a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény technikai módosítására kerül sor így. Egy „tekintetében” szó helyett „vonatkozásában”, egy „továbbá” szó helyett „illetve”, egy „illetve” szó helyett „valamint” és egy „valamint” szó helyett „illetve” kerül a jogszabály szövegébe. Szerencsére, hogyha valami még eszébe jutna a kormánynak a Diákvárossal kapcsolatban, e módosítások mellett be tud még nyújtani mást is ugyanebben a salátatörvényben.

És persze nem mehetünk el szótlanul a salátatörvény kapribogyója mellett sem: a megyék vármegyére keresztelése. Bizonyára különösen fontos eleme ez a kormány infláció elleni gazdasági stratégiájának. A gránitszilárdságú Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggően például ebbe a csomagba csaknem 200 törvénymódosítás kerül, ahol egyszerűen a megye szót változtatják vármegyére. Ezt ugyan értjük, de mégsem tudunk egyetérteni vele.

Megkérdezem a kormánypárti méltóságos urakat és asszonyokat, hogy ha már kormánybiztosból főispán, megyéből vármegye lesz, akkor miért végeznek félmunkát. Legyen újra alispán és szolgabíró is, vagy esetleg van még teendő a köszönések terén is. A beosztottak köszönjenek alászolgájával az elöljáróiknak, legyen újra a megszólítás része a méltóságos, nagyságos, kegyelmes és tekintetes szavunk. Ha meg valaki nem jól végzi a munkáját, vagy nem használná ezeket megfelelően, akkor legyen lehetőség párbajra hívni az illetőt, hogy ne maradhasson megtorlás nélkül az ilyen durva tiszteletlenség.

Remélem, érzik az iróniát, és remélem, azok is érzik, akik követik ezt a vitát, mert ez a javaslat semmi másról nem szól, csak a teljes terelésről, terelésről a valódi problémákról; terelésről azokról a gondokról, amelyek nap mint nap arcon csapják a hétköznapi választópolgárokat. Arcon csapja őket Nagykanizsán, a hajléktalanszállón dolgozókat, a szendrőládi kistelepülésen éhbérért dolgozó több száz közmunkást, az Újharangod településen élőket, ahová a mai napig lajtos kocsival szállítják az ivóvizet, és ugye, előre megyünk, nem hátra. És még sorolhatnám, de azért még egyet csak megemlítek önöknek: a Tarnaörs, Erk, Visznek, Zaránk, Tarnazsadány, Tarnabod településeken élőket, akik a mai napig a hátsó kertjükbe engedik a szennyvizüket, mert nincs csatornahálózatuk.

Ezek a valós problémák, képviselőtársaim, amelyeket 12 év kormányzás után sem tudtak megoldani, kedves kormánypárti képviselőtársaim. Ez az alaptörvényi, majd törvényi kezdeményezés jól mutatja, hogy a kormány teljességgel érzéketlen és tehetetlen, miközben a forint árfolyama zuhan, a magyar emberek pénze elértéktelenedik, vagyonunk leértékelődése, azaz az infláció egyre gyorsul, és a megélhetés egyre nehezebbé válik több millió honfitársunk számára. Orbán Viktor azt mondta még 2006. június 8-án a parlamentben: „Azt kell mondanom, hogy élnünk kell a gyanúperrel, hogy itt valami félreértés lehet a demokrácia lényege körül, mintha valaki azt gondolná, hogy a választás arról szól, és az dönti el, hogy ki kormányoz, de ez tévedés. A választás valójában arról szól, merre menjen az ország, milyen legyen az irány, és az emberek által kiválasztott irány képviselőjét bízzák meg a munkára.”

Kormánypárti képviselőtársaim, önök most úgy tesznek, mintha a választóiknak úgy kellenének a vármegyék, mint egy falat kenyér, mintha egy salátatörvénnyel be lehetne tömni az elégedetlen szájakat. Lehetséges persze, hogy önöknek nem mondta senki, úgyhogy mondom akkor én: a magyar emberek megélhetésének alapja a stabil forint, a forint stabilitása pedig a gazdasági környezet stabilitásától függ. A gazdasági környezet akkor lesz stabil és hívogató a befektetők számára, hogyha a jogszabályi környezet változása kiszámítható, és a kormány képes együtt stratégiát alkotni az európai és a nemzetközi szövetségeseivel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzéki térfélen lévő pártok közül egyetlenegy párt mutatta ezzel a salátatörvénnyel kapcsolatban a támogatását, az az önök szövetségese, az önök bajtársai, akikkel kéz a kezet fogva meg fogják szavazni ezt a salátatörvényt, ez pedig a rasszista, náci Mi Hazánk Mozgalom; az a Mi Hazánk Mozgalom, amely a hazai cigányságot biológiai fegyvernek nevezte, amely elvenné a hazai cigányságra szánt európai uniós forrásokat, és még sorolhatnám. Önöknek ők a bajtársak, szóval, sok sikert a salátatörvény elfogadásához. Mi, a Momentum-frakció ezt nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Dócs Dávidnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha már ilyen szépen fel lettem konferálva, köszönöm szépen a megtisztelő megszólítást, akkor röviden reagálnék erre is, hiszen ennél nagyobb dicséretet talán egy nemzet- és életellenes Momentumtól nem igazán tudtunk volna beszerezni.

Az előttem szólók már sok mindent elmondtak, hiszen a mai nap hallhattuk a nagyotmondás fekete öves nagymestereinek az erőpróbáját, volt itt már minden, de azért röviden megpróbálom én is a témával kapcsolatos gondolataimat összeszedni és elmondani önöknek. Vegyes érzelmeket vált ki belőlem ez a törvénymódosítási javaslat, hiszen mi a vármegyéknek a történelmi hagyományainkat illetően rendkívül örülnénk, de félő, hogy megint annak lehetünk a tanúi, hogy Magyarország Alaptörvénye egyre inkább egy párt alaptörvényévé alakul át, mégis becsülendő, hogy legalább eltávolodunk a népköztársaság alkotmányától.

De javaslom a kormánynak, ha már visszatérünk dicső múltunkhoz, akkor tegyük ezt méltó módon. A vármegye kifejezésnek volt és van méltósága. Ezt becsüljük meg a rendeltetésszerű helyreállításával. Egy jó kezdet lenne a csendőrség visszavezetése. Hallhattuk előbb is, hogy mi a vidék Magyarországát… (Lőcsei Lajos: A jobbágyságot is javaslom, hogy vezessék vissza!) Így van, köszönöm szépen képviselőtársam helyeslő szavait. Tehát a csendőrséget azért szeretnénk visszaállítani, mert a Momentummal ellentétben szerintünk vidéken óriási problémák vannak, a vagyon és élet ellen elkövetett cselekmények most már sajnos napi szintűek, és ez a válság, amiben most, jelen pillanatban vagyunk, egyre jobban be fog gyűrűzni a hétköznapjainkba, ez még tovább fog növekedni. Tehát ahogy említettem, ennek szüksége főleg vidéken lenne kétségbevonhatatlan, ahol az alulfizetett, túldolgoztatott és egyébként létszámhiánnyal küszködő rendőrök nem bírják a feladataikat az elvárásoknak megfelelően végezni.

Ám felmerül az a kérdés, hogy a kormánymegbízottak főispánná való átnevezése csupán egy formalitás, vagy hatáskörük akár az igazságszolgáltatásra is ki fog terjedni, így lesze például pallosjoguk  ez egy jogos kérdés lehet , vagy esetleg csak egy szinonimája lesz az oligarchának.

Fontos számunkra hazánk múltjának a felidézése, de inkább a jövőt kéne építeni, hiszen rengeteg megoldatlan problémával állunk szemben, például a rekordmagas inflációval vagy a mezőgazdasági nehézségekkel, az élelmiszerek árrobbanásszerű emelkedésével vagy éppen most a katások problémájával, amiknek többéves negatív következménye is lesz sajnos.

De ha már vármegyerendszer, és ha már a történelmi gyökereinkhez szeretnénk visszatérni, akkor tisztelettel kérdezem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy miért nem tettük ezt, mondjuk, a történeti alkotmányunkhoz való visszatéréssel, ahelyett, hogy a Szájer-féle Alaptörvény lenne ma is életben.

Aztán ha már egyébként a történeti alkotmányunknál tartunk, akkor miért kellett ehhez az ötödik Orbán-kormánynak beköszöntenie, miért nem jutott ez előbb a Fidesznek eszébe? A megyei önkormányzatok kiüresítését láthattuk az elmúlt időszakban. Kérdem én, hogy ha már vármegyék lesznek, és a vármegyéknek lesznek, gondolom, megyegyűlései az eddigi megyei közgyűlések helyett, akkor milyen pluszjogokat fognak kapni, mivel fogják tudni jobban képviselni a rájuk bízott vármegyéket a megválasztott képviselők.

(16.40)

Ha már vármegyéről beszélünk, akkor vármegye esetében nem csonka, hanem egész vármegyékről szoktunk beszélni. Én volt megyei képviselőként mindig Nógrád vármegyéről beszéltem eddig is, ezután is arról fogok, de a vármegyék száma vagy 64, vagy 72, és az önök előterjesztésében is az olvasható, hogy emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését szolgálja.

Ezzel a problémánk csak az, hogy jelen pillanatban éppen a történelmi Magyarország keleti részén található vármegyéinket gyakorlatilag Fidesz-asszisztálással fogjuk végképp elveszíteni, hiszen ukrán fennhatóság alatt található vármegyéinkben két lábbal tapossák a magyar kisebbség jogait. Láthattuk, ahogy Magyarország gyakorlatilag minden feltétel nélkül támogatta Ukrajna európai uniós tagságát. Mi viszont azt gondoljuk, hogy az a minimum lett volna, hogy egy nagyon komoly feltételrendszert szab ennek, hiszen egész egyszerűen védenünk kellett volna a saját őshonos és a területen egyébként legalább ezer éve élő őshonos kisebbségünket.

Emellett rendkívül aggályosnak tartjuk azt is, hogy a 2024. október 1-jéig mandátummal rendelkező önkormányzati képviselőket és polgármestereket most már nem októberben fogjuk választani, hanem majd valamikor május, június vagy július hónapban, de a mandátumuk mégis október 1-jéig lesz érvényes, ami azért aggályos, mert rengeteg visszaélésre ad okot, és a motiválatlanság talán az egyik legkisebb ilyen ok, ami miatt ezt mi nem tartjuk jó ötletnek, bár azt a részét, hogy ezzel spórol a magyar állam, természetesen nem tudjuk elvitatni.

Ha már egyébként még mindig a közigazgatási rendszernél tartunk, akkor talán azt még fontos megjegyezni, hogy a közigazgatási rendszer átnevezése helyett először talán azt kellett volna tisztába tenni, hogy a köztisztviselők és a kormánytisztviselők 2008-ban, még egyszer mondom: 2008-ban befagyasztott köztisztviselői illetményalapját kellett volna emelni, nagyjából, mondjuk, egy XXI. századi szintre, nemcsak egy inflációkövető szintre, hanem olyan szintre, amivel meg tudnánk nekik a nagyrabecsülésünket mutatni, hiszen ők nap mint nap a hátukon viszik ezt az országot. Elnök úr, köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk, kétperces felszólalást nem látok. Ritter Imrének adom meg a szót, parancsoljon!

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt mit der Gesetzänderung Nr. T/559, zu bestimmten Fragen der Tätigkeit der regionalen öffentlichen Verwaltung sowie zur Änderung bestimmter Gesetze im Zusammenhang mit der elften Grundgesetzänderung erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/559. számon benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi kérdései kapcsán.

Bizottságunk 2021. július 11-ei ülésén a törvényjavaslat általános vitáját megtartotta és álláspontját kialakította. Az előzményekről szeretnék először Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló úr 2022. június 28-ai, a Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával kapcsolatban elhangzott beszédéből idézni.

„A nemzetiségi közösségek kollektív joggyakorlásának legfontosabb eleme a nemzetiségi önkormányzati választások megvalósítása. A jelenlegi jogszabályi környezet jól kijelöli a nemzetiségi önkormányzati választások helyét a magyar közjogi rendszerben.

Az Alaptörvény XXVII. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a magyarországi nemzetiségek helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A választás napjának vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 309. §-a a következőt tartalmazza: a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti 69. napon a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítási javaslata 1. és 2. cikke úgy fogalmaz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április-május-június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. Ugyanakkor a képviselő-testület tagjainak, valamint a polgármesternek a mandátuma a javaslat szerint a választás évének októberéig tart.

Ez a rendelkezés nem tartalmaz utalást a nemzetiségi önkormányzatokat képviselő testület tagjainak és elnökének mandátumára. Ugyanakkor a nemzetiségi jogokat összefoglaló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezései a választás napjából vezetik le mind a mandátum tartamát, mind pedig az újonnan megválasztott testület megalakulásának dátumát. Mivel éppen a mai napon kerül a plenáris ülés elé az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló tervezet, nem kívánok jelen felszólalásomban részletesen szólni az így keletkező bizonytalanságokról, megteszi azt majd az ahhoz a törvényjavaslathoz hozzászóló szószólótársam. Csupán jelezni kívánom, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell majd a tisztelt Háznak.”  idézet vége.

Nos, ezeket az általunk előre jelzett anomáliákat próbálja kezelni, kezeli a mostani T/559. számú törvényjavaslat, ennek 121. pontja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításával, amennyiben annak 136. §-a alapján a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény átmeneti rendelkezések alcíme a következő 167. §-sal egészül ki. (1) E szakaszt a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választására kell alkalmazni. (2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni. Végül (3) A nemzetiségi önkormányzatok 2019. évi általános választását követő általános nemzetiségi önkormányzati választáson hivatalban lévő képviselő-testület, közgyűlés és elnök megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

Ez a 136. § rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán hivatalban lévő testületek  képviselő-testület, közgyűlés , illetve tisztségviselők  elnök  megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére kitolódik.

A szakasz azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán megválasztott testületek, illetve tisztségviselők megbízatása 2024. október 1-jén kezdődik, azaz a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti, a nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítésének kezdési időpontja a 2024. évben esedékes általános választások alkalmával 2024. október 1-je.

Ez különösen érinti a megüresedett mandátum betöltésére  68. § -; az átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilvánítására  71. § -; az alakuló ülés összehívására  72. és 87. § -; a nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezésére és megszűnésére  73-75. §, 102. és 108. § -; a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre  103. § -; a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének, tagjának összeférhetetlenségére  106. § -; a méltatlanságra  107. § -; a jogutódlásra, az ideiglenes vagyonkezelésre és elszámolásra  138-142. §  vonatkozó szabályokat.

(16.50)

Külön kellett szabályozni a hatályos Njtv. 56. § (3) bekezdését: „Az országos nemzetiségi önkormányzat esetében azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon a Nemzeti Választási Bizottságot.”, mivel itt az időpont nem a választás napjához volt kötve. Ezért a törvényjavaslat az 56. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe „a választást megelőző év november 30-áig” szöveget rendeli betenni.

Végül a 137. § (1) bekezdése a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény egészére vonatkozóan rendelkezik a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg módosításáról. Itt szeretném megjegyezni, hogy magában a törvényben, közel kétszáz törvényben a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg betétele többé-kevésbé technikai kérdés, de ez számos tennivalót jelent a következőkre nézve a nemzetiségi önkormányzatokra és a nemzetiségi egyesületekre, hiszen meg kell változtatniuk a nevüket, az alapszabályukat, bírósági bejegyzésüket, a bankszámla-megnevezésüket, az aláírási címpéldányokat, pecséteket, levélpapírokat, borítékokat, minden olyan hivatalos iratot, címet, bejelentést, ahol a „megye” név előfordul. Ez jelentős adminisztrációs feladatot és többletköltséget is fog jelenteni.

A T/559. számú törvényjavaslat 174. §-a szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép. „(1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság, amelynél a jelölő szervezetet bejelentették, veszi nyilvántartásba. (2) Időközi választáson a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet. (3) A nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a nemzetiségi szervezet alapszabályát ellenőrzi.”

Ez a módosítás csak annyit tesz, hogy a korábbi két bekezdést három bekezdésre bontotta, de továbbra sem rendezi objektív módon, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából az egyesület formája vagy az alapszabályának az illetékes választási bizottság által történő vizsgálata dönti el, hogy nemzetiségi jelölő szervezetként nyilvántartásba vehető-e. Egészen biztos vagyok benne, hogy ehhez a kérdéshez ősszel hozzá kell még nyúlnunk.

A most tárgyalt T/559. számú törvényjavaslat 177. §-a szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő 162/A. alcímmel egészül ki. „Az átjelentkezés, 377/A. §: „Ha az átjelentkező választópolgár a 250. § és a 307/A. § szerinti átjelentkezés feltételeinek is megfelel, akkor a) ha a tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, mindhárom választáson a 307/B. § (1) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni; b) ha a tartózkodási helye szerinti településtől eltérő településre jelentkezik át, az Európai Parlament tagjainak választására a 250. § (4) bekezdés szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán és a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán azonban a lakóhelye vagy a 102. § (3) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékében szerepel.”

A javaslat ezen része az átjelentkezés részletszabályait tartalmazza, figyelemmel arra, hogy eltér e jogintézmény az EP-választáson és az önkormányzati választásokon. Ugyanis az önkormányzati választásokon az állandó lakcímről csak a bejelentett tartózkodási hely szerinti településre lehet átjelentkezni, míg az EP-választás szempontjából bármelyik településre át lehet jelentkezni. Ebből adódóan viszont, ha valaki nem állandó tartózkodási helyre jelentkezik át, akkor földrajzilag szétválik az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választás, illetve az EP-választás helyszíne. Jellemző a helyzet bonyolultságára, hogy a törvényjavaslat vonatkozó indoklása  egyébként helyesen  szükségesnek tartotta konkrét példán bemutatva egyértelműsíteni ezt a helyzetet. Ezzel együtt hozzá kell tenni, hogy a választások összevonása alapján kialakult bonyolult átjelentkezési helyzet az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választások tekintetében elvileg nem okoz változást, hiszen annak átjelentkezési szabályait nem módosította, és valószínűsítem, hogy az ilyen típusú átjelentkezés sem lesz nemzetiségi körben számottevő.

Ugyanakkor az önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati, valamint az EP-választás egyidejű megtartása kapcsán feltétlenül szükséges hangsúlyozni, hogy ez elsősorban a nemzetiségi választópolgárok részére fogja a legnagyobb terhet és nehézséget jelenteni, hiszen míg az átlagos, értsd nemzetiségi névjegyzékbe nem regisztrált választópolgár négy szavazólapot fog kapni, polgármester-választásra, településiképviselő-választásra, megyei közgyűlési és EP-választásra, addigi a nemzetiségi választópolgár akár további három szavazólapot is fog kapni, települési, megyei, vármegyei és országos nemzetiségi önkormányzatra, tehát összesen hét különböző szavazólapot.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások, a települési és vármegyei önkormányzati választások, valamint az EP-választás is a lehető legszabályosabban és eredményesen kerüljön megtartásra, ebben a legösszetettebb a nemzetiségi választás előkészítése. Ehhez kérem előre mindenkinek a kiemelt figyelmét és segítségét. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót kétperces hozzászólásra Kovács Zoltánnak, a Fidesz részéről.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A vezérszónoki körben sok minden elhangzott, olyan is, ami igazán a tárgyhoz nem tartozik. Hol szól ez pallosjogról, köszönésről, amit az ötvenes-hatvanas évek hangvételű, történelemtankönyv-ízű felszólalások keretében hallottunk? Azt gondolom, ez nem erről szól.

Felmerült az is, hogy miért most. A képviselőtársak, bár nagyon nem emlékeznek, de 1990-ben az MDF megpróbálkozott ezzel a történelmi hagyománnyal, a vármegye nevének visszaállításával, az akkori SZDSZ-en bukott meg. Azt gondolom, soha nem késő ezeket a történelmi elnevezéseket visszaállítani. Én 1990-ben polgármester voltam. Akkor meg azt kérdezték, hogy miért kell most az utcaneveket megváltoztatni. Mintegy száz utcanév módosult egy 35 ezres városban, ahol ’19-es kommunista direktóriumi tagokról voltak utcák elnevezve, meg hazánkat leigázó szovjet marsallokról. Akkor meg azt kérdezték, hogy miért most?

(17.00)

Én azt gondolom, hogy ennyivel tartozunk Szent Istvánnak is meg a magyar történelmi hagyományoknak. Persze, a múltat végképp eltörölni, ez a szlogen még ma is él, hiszen ha nincs múltunk, akkor nem lehet visszanyúlni történelmi hagyományokhoz, és ez adott esetben erőt adhat azoknak, akik ehhez visszanyúlnak, és problémát jelent azoknak, akik ezt el akarják törölni. Csak egy példát hadd mondjak: a Várnegyedet nem kéne most újra az épített örökségünk gyönyörű részeként helyreállítani, ha azt nem bontják le, annak a maradékát, ami megmaradt a háborúban.

A pallosjog, ez egyszerűen vicc. Tudjuk, hogy Magyarországon nincs halálbüntetés, és nyilván az ispánoknak a XIII. századig volt pallosjoguk, de hát ezt senki nem akarja visszaállítani. Sem a köszönéseket. Ez egy történelmi elnevezés visszaállítása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát ezennel lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót, államtitkár úr, parancsoljon!

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden próbálok csak néhány dologra kitérni. Ott folytatnám, ahol Kovács Zoltán képviselő úr abbahagyta.

A rendszerváltást követően, pontosan emlékszik mindenki, hogy amikor a törvénykezés a terminológiákat megalkotta, akkor tanácselnök helyett polgármester lett, vb-titkár helyett jegyző lett, érdekes módon, akkor senki nem háborodott fel, pedig ezek is egy korábbi közigazgatási korszak elnevezései voltak. Az, hogy visszatérünk ilyen kifejezésekhez, elnevezésekhez, azt gondolom, hogy több okra is visszavezethető. Itt már többször elhangzott, de Gy. Németh Erzsébet által a szememre vetett mondat, az, ha jól idézem, hiszen egy hozzászólást mondtam el, így szól: „A vármegye a magyar állam legősibb és legidőállóbb intézménye, és bár szervezetileg sokat változott az elmúlt évezredben, de egészen a kommunista diktatúra általi, ötvenes években történő eltörléséig biztosította a magyar államigazgatás alkotmányos folytonosságát. A vármegye az ország viharos történelmében sok esetben jelentette a nemzeti érdek utolsó védőbástyáját az idegen érdekekkel szemben”. Én idegen hatalmakkal szemben állásról nem beszéltem és nem kívántam beszélni, tehát én azt gondolom, hogy itt valami félrehallásról lehetett szó.

Gy. Németh Erzsébet azt mondta, hogy a lényegről nem beszéltünk. Neki nem volt lényeges az, hogy az aláírásminta-alapú hitelesítési rendszert több mint százezer polgárunk használta már, 35 ezren az állami változáskezelési szolgáltatást, ugyanakkor a szemünkre veti, hogy milyen rosszul áll Magyarország a DESI indexben  hát, nem áll azért annyira rosszul, mint ahogy ezt Gy. Németh Erzsébet elmondta. Nem vagyok rá büszke, nagyon szeretnénk, ha még sokkal jobban előre tudnánk törni. Épp még Kovács Zoltán államtitkársága idején indult el hét kormányhivatalban több mint 15 olyan fejlesztési projekt, amelynek most érünk a végére, és ha amiért államtitkár úr dolgozott, beérik, meg vagyok róla győződve, hogy a DESI indexben is lényegesen előrébb tudunk menni. Ezek a fejlesztések, amikről itt beszéltem az előbb, ezek mind-mind nagyon komoly fejlesztések, és ha úgy tetszik, akkor kicsit hosszabb távon több százezer vagy akár millió állampolgárnak könnyítik meg az életét. Most vezettük be az utazási költségtérítés elektronizálását: számos, 800 ezer embernek az életét fogja ez megkönnyíteni.

Az, hogy mi itt különböző szakrendszereket kapcsolunk össze, ez az alapja annak, hogy kényelmi szolgáltatásokat nyújtsunk, hiszen az állampolgároktól nem kell kérnünk majd olyan adatokat, amelyek az államnál rendelkezésre állnak; éppen ez az, ami sokakat felháborít, és minden törekvésünk az, hogy csak olyan adatot kérjünk az állampolgártól, ami az állami adatbázisban nem áll rendelkezésre. De ezt csak akkor fogjuk tudni megcsinálni, ha ezeket a szakrendszereket összekapcsoljuk. Természetesen nem úgy, ahogy ezt Gy. Németh Erzsébet elképzeli, hanem rendkívül szigorú kibervédelmi és adatvédelmi előírások mellett, olyan sérülékenységi vizsgálatokat kell majd elvégezni, amelyek minden olyan hibára rávilágítanak, amelynek kijavítása nélkül egyetlenegy ilyen szakrendszert sem lehet élesben bevezetni.

Amit elmondtak itt az OBH-elnökhelyettesi fizetéssel kapcsolatban, elmondta Gy. Németh Erzsébet is, rögzíti a jogszabály: ugyanúgy, mint eddig, a közigazgatási államtitkári fizetés jár. Valóban van egy olyan, hogy kiemelt munkakörben az elnök eltérhet ettől. Ez egy méltányossági kérdés. Ők előre megelőlegezték, hogy ezt biztos ilyen baráti alapon, hoci-nesze fogják majd működtetni; mindenki magából indul ki.

2024, EP-választás, Pandora szelencéje  mondta Gy. Németh Erzsébet , hatalmi bebetonozás a cél. Csak azt felejti el, hogy itt nem a Fidesz fog szavazni, hanem az állampolgárok fognak szavazni ismét. És mind Gy. Németh Erzsébet, mind Lukács László képviselő úr is megfeledkezik arról, hogy itt nemrégiben volt egy választás. A mi nyakunkba próbálnak itt varrni mindenfélét, a forint gyengülését, a világgazdasági helyzetet, a háború okozta problémákat, miközben az önök működéséről és az önök ígéreteiről a választások során a választópolgárok markáns véleményt mondtak. Maradjunk annyiban, hogy amit próbálunk tenni és teszünk, határozottan teszünk, az, úgy tűnik, hogy a magyar állampolgároknak a meggyőzésére alkalmas volt, és mindent el fog követni a kormány azért, hogy ezt a bizalmat meg is őrizze. Teszi ezt most is, rendkívül nehéz körülmények között, és amikor azt vetik a szemünkre, hogy forrásokat vonunk el a magyar költségvetésből, akkor teljesen világossá tette a kormányfő is, hogy a Rezsivédelmi Alapot és a Honvédelmi Alapot kell létrehozni, mert Magyarországnak ez a nemzeti érdeke, és ezzel tudja az állampolgárait is megvédeni.

Kovács Zoltán utalt az ironikus, cinikus megjegyzésekre, ezekre nem kívánok reagálni.

Elment már képviselő úr, de az, hogy melyik ellenzéki párt, én nem kívánok senkit a védelmembe venni, Isten őrizzen, de lenácizza, rasszistázza és a többi… Hát, emlékszünk a választási kampányban Márki-Zay Péter mondataira, hogy ő a náciktól kezdve kivel fogna össze a választási győzelemért, úgyhogy bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű. Ilyenkor aztán persze változik a helyzet, úgy látszik, amikor a parlamentben kell elmondani egy hozzászólást.

Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   174-182   182-199   200-201      Ülésnap adatai