Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További felszólalásra, ha jól látom, senki nem jelentkezett. Ezzel az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló, Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/519. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Rétvári Bence úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar-szerb határon jelenleg két vasúti határátkelőhely üzemel: a Kelebia-Szabadka vasúti határátkelőhely és a Röszke-Horgos vasúti határátkelőhely. A röszkei határátkelőhelyet érintő vasútvonal korszerűsítése folyamatban van, és ezzel párhuzamosan zajlik a Kelebia-Szabadka vasúti határátkelőhelyet érintő vasútvonal korszerűsítése is, amely miatt a szabadkai vasúti határátkelőhelyen 2022. augusztus 1-jétől teljes vágányzár lép életbe.

A nemzetközi áruszállításra tekintettel az itt átmenő teherforgalmat át kell terelni a Röszke-Horgos vasúti határátkelőhelyre, ahol a tehervonatok ellenőrzése 18 és 6 óra között kerülne végrehajtásra. A jelenleg hatályban levő magyar-szerb határforgalmi megállapodás értelmében a teherforgalomban nem minden tehervonat léphet be a röszkei vasúti határátkelőhelyen. A mostani szabályok nem teszik lehetővé a veszélyes árut szállító vasúti járművek közlekedését, illetve a növény- és állategészségügyi határkirendeltség sem működik.

A teherforgalom, valamint a veszélyes áruk forgalmának zavartalanságát a felújítás ideje alatt is fenn kell tartani, ehhez pedig szükséges a meglévő magyar-szerb határforgalmi megállapodás módosítása. A magyar és a szerb kormány megállapodott a módosítás szükségességében. A két állam képviselői 2022. július 4-én, Szabadkán írták alá a módosító megállapodást. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény szerint a módosító megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, ezért tárgyaljuk most a törvényjavaslatot.

Minderre tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Tilki Attilának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy a szerb-magyar határszakasz már hosszú évek óta más történések  a példátlan migrációs nyomás miatt  szerepel a híradásokban, jelen törvényjavaslat a két ország közötti vasúti áruszállítást tekintve egy technikai jellegű változtatást tartalmaz.

Magyarország és a Szerb Köztársaság között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást tíz évvel ezelőtt Horgoson, 2012. január 24-én írták alá a részes felek. A megállapodás rendezi az országaink közötti két vasúti határátkelőhely forgalmával kapcsolatos szabályozásokat. Mind a Kelebia-Szabadka, mind a Röszke-Horgos átkelőhelyeket érintő vasútvonal korszerűsítése folyamatban van, ennek részeként teljes vágányzár lép életbe a kelebiai határátkelőhelynél 2022. augusztus 1-jétől. Eddig csak ezen a vonalon közlekedhettek a veszélyes árut szállító vasúti járművek, illetve ennél az átkelőhelynél működött csak növény- és állategészségügyi határkirendeltség. Az eredeti megállapodás most előttünk fekvő módosítása lehetővé teszi, hogy a vasúti teherforgalom zökkenőmentes működése érdekében a röszkei átkelőhelynél is biztosítottak legyenek az imént felsorolt feladatok.

A migrációs nyomás ellenére jelen törvényjavaslat is mutatja, hogy a normális élet nem állhat meg a szerb-magyar határszakaszon sem. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyarország és Szerbia közötti vasúti, közúti, vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást módosítja. Szerbia mint a Nyugat-Balkán kulcsországa, az erős vajdasági magyar közösség otthona, kiemelten fontos szomszédja és partnere Magyarországnak energetikai, gazdasági, kereskedelmi, tranzitforgalmi és kulturális szempontból.

A magyar-szerb kétoldalú kereskedelmi áruforgalom a tavalyi évben is óriási rekordot döntött 42 százalékos növekedéssel, amely mintegy 4 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat jelent a két ország között. Ez a tavalyi rekordnagyságú kereskedelmi volumen idén a háború ellenére is még tovább bővülhet, ugyanis 2022 első negyedévében a tavalyi év első három hónapjához képest két és félszeresére nőtt a magyar-szerb kereskedelmi forgalom.

A két ország közötti szoros együttműködés további bizonyítéka, hogy idén nyáron minden eddiginél jelentősebb és szélesebb körű energetikai megállapodást írt alá Magyarország és Szerbia, amely biztonságot ad mindkét ország energiaellátása szempontjából. A kétoldalú energetikai megállapodás értelmében Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és Magyarországon tárol 500 millió köbméternyi földgázt a most következő téli szezonban. Szerbia megbízható és kiszámítható partnernek bizonyult az elmúlt évek tapasztalatai alapján, ugyanis a Magyarországra érkező földgázszállítás egy jelentős része délről, Szerbián keresztül érkezik, az idén például több mint 1,7 milliárd köbméter.

Az energiabiztonsághoz vezető további lépcső Magyarország és Szerbia villamosáramvezeték-kapacitásának növelése. Jelenleg éves szinten maximum ezer megawatt szállítási kapacitás volt a két ország között, ezt 500 megawattal megnövelik, az új vezeték pedig Sándorfalva és Szabadka között épül ki 2028 tavaszáig.

Az előttünk álló következő jelentős előrelépés a két ország kapcsolatában a vasúti infrastruktúra korszerűsítése, melynek kulcsa a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése. A vasúti teherszállítás fejlesztésével jelentős terhet veszünk el a közútjainktól, valamint jelentős környezetszennyezés-csökkenést valósítunk meg általa; ezért kell minden zöldpolitikusnak támogatnia a Budapest-Belgrád vasútvonalat.

2022. augusztus 1-jétől új szakaszba lép a Magyarország és Szerbia közötti vasútfejlesztési projekt, amikortól teljes vágányzár lép életbe a Kelebia-Szabadka vasúti határátkelőhelyen felújítási és korszerűsítési munkák miatt. Ezzel párhuzamosan 2022. augusztus 1-jétől meg kell nyitni a szintén felújításon átesett Röszke-Horgos vasúti határátkelőhelyet. Tekintettel arra, hogy a Röszke-Horgos vasúti határátkelőhelyen veszélyes árut szállító vasúti járművek nem közlekedhetnek, és növény- és állategészségügyi határkirendeltség sem működik, éppen ezért a vonatkozó jogszabályokat módosítani szükséges.

A KDNP támogatja a magyar-szerb kapcsolatok további fejlesztését, a vasúti infrastruktúra korszerűsítését és így a jelen megállapodás módosítását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétpercest nem látok. Keresztes Lóránt kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

(15.50)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy valóban fontos, technikai jellegűnek tekinthető módosítás, amit maximálisan támogatok. Nyilván, ismertették képviselőtársaim, illetve államtitkár úr is, hogy miről szól ez a módosítás, valóban, erre a szükség van a vonatkozó különböző fejlesztések miatt.

Én nem is akartam hozzászólni a vitához, de szóba került egy volumenét tekintve nagyon-nagyon jelentősnek tekinthető beruházás, és azt gondolom, hogy mivel viszonylag régen esett erről szó, így érdemes esetleg ezt napirendre venni ismét, és itt az erősen, ezer szálon kapcsolódó előterjesztés kapcsán beszélünk erről. Ez a Budapest-Belgrád vasútvonali fejlesztés, amiről viszonylag keveset tudunk, hiszen önök minden kapcsolódó dokumentumot titkosítottak, és nem tárták a nyilvánosság elé azokat a dokumentumokat, amelyek esetleg egyébként a vasútvonal majdani kihasználásának a garanciáiról szólnának.

Látjuk azt, hogy új szakaszába lépett ez a beruházás, ugye, a jövő évi költségvetésben közel 200 milliárd forintos tételt jelent, holott tudjuk, hogy a fejlesztés elindulásától kezdve ez körülbelül akkora kiadást jelent a magyar államnak, ami közel 200 ezer új munkahely megteremtését jelenti. Az elmúlt években sokat vitatkoztunk erről Nacsa Lőrinc képviselőtársammal is, soha semmiféle egzakt adatot, információt nem kaptunk vissza, hogy mégis ez milyen módon jelent majd bármiféle gazdasági hasznot Magyarországnak.

Ami nyilvánvaló  ugye, mi mindig is nagyon támogattuk a vasúti fejlesztéseket  és indokolt, hogy az áruszállítást lehetőség szerint közútról vasút felé tereljük, de ennek az a feltétele, akkor tud megvalósulni ilyen módon a fenntarthatóság felé bármilyen lépés vagy fejlesztés, ha valóban kihasznált lesz egy ilyen vasútvonal, nem csak megépül, és annak a különböző költségeivel esetleg csak elvesszük a forrásokat az amúgy sokkal inkább kihasználtabb és felújításra váró magyarországi egyéb vasútvonalak fejlesztése tekintetében.

Kérdéseim így erre vonatkoznak, alapvetően államtitkár úrhoz, én nagyon bízom benne, hogy tud választ adni, hogy azóta is tartjae a kormány azt, hogy titkosítja, illetve titkosított állapotban tartja úgymond a fejlesztés dokumentumait, és kiderülte már, hogy vállalte a kínai partner, a kínai fél bármiféle garanciát a kihasználásra.

Ugye, tudjuk azt, hogy Szijjártó miniszter úr itt bejelentette, hogy lesz valamikor Magyarországnak a trieszti kikötő térségében egy saját, önálló tengeri kikötője, és akkor úgy fogalmazott miniszter úr, ha ez a kikötő egyszer megvalósul, akkor minden hazai cég szállítási igényeit maximálisan kielégíti. Na, akkor ezzel összevetve milyen szállítási volumen, milyen szállítási igény jelentkezik majd a Budapest-Belgrád vasútvonalon?

A következő kérdés nyilván adja magát, hogy ha meg is valósul Budapest-Belgrád között, el is készül ez a vasútvonal-fejlesztés, ez a pályabővítés, akkor mikor reális, hogy egészen a pireuszi kikötőig a vasúti szállítás releváns lehet. Tehát ennek mik a forgatókönyvei?

Illetve egy nagyon-nagyon fontos kérdés: ugye, a vasúti áruszállításról beszélünk, most azon túl, hogy milyen kihasználási garanciák vannak, pontosan hogyan jelentkezik majd bevétel Magyarország számára, milyen módon tervezik megoldani az önök által nagy volumenben tervezett vagy elképzelt áru szállítását a Dunán keresztül? Tehát meg foge épülni, mikor és milyen költségvetéssel a V0 vasúti elkerülő? Vagy fennálle a veszélye, hogy ha valóban megvalósul a szállítás, akkor azt Budapest belső területein kívánjáke átszállítani? Ezzel kapcsolatban vane bármiféle információ?

Ha már önök döntöttek erről a beruházásról, ez elindult, de mikor jut forrás érdemben a hazai vasúti szárnyvonalak, mellékvonalak fejlesztésére? Önök teljesen joggal fogalmaztak meg kritikát sok alkalommal a 2010 előtti kormányok működésével kapcsolatban; ugye, ezek a kormányok nagyon sok esetben bezártak, leállítottak vasúti mellékvonalakat. Ezekkel, mi akkor még nem voltunk parlamenti párt, de akkor nem értettünk egyet, ki is fejeztük  mindenki a maga helyén és a szerepkörében  a tiltakozásunkat ezzel kapcsolatban. Kérdés az, hogy önök immár 12 év kormányzás után mikor fogják visszaállítani a forgalmat ezeken a leállított vasúti mellékvonalakon, és mikor juthatunk el odáig, hogy valóban források jelennek meg a költségvetésben a vasúti mellékvonalak érdemi fejlesztésére. Ez elengedhetetlen, azt gondolom, a magyar vidék fejlesztése szempontjából.

Nagyon bízom benne, hogy ezekre a kérdésekre kapunk választ. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Rétvári Bence nemet int.) Nem kíván válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/559. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót György István úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó.

Felszólalások:   162-174   174-182   182-199      Ülésnap adatai