Készült: 2024.05.09.14:53:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

9. ülésnap (2022.06.08.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:01


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, Mi Hazánk-képviselőcsoport: „Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatása diplomáciai fegyverletétel, a kárpátaljai magyarság kiszolgáltatása a soviniszta ukrán kormánynak” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormány és az elvtelenül egyesült ellenzék sajnos kinyilvánította, hogy támogatja Ukrajna mielőbbi, lényegében feltétel nélküli európai uniós tagságát, amivel háborúba sodorhatja hazánkat a globalisták parancsára, így elárulva a magyar nemzeti érdekeket. Ukrajna EU-felvételének támogatásával magunkra vonják Oroszország dühét, valamint óriási pénzügyi és gazdasági terhet is jelentene.

Az oroszok elleni embargó így is felbecsülhetetlen károkat okozott a magyar gazdaságnak, emiatt is tovább emelkednek az árak, erősödik az infláció, és mindez ellátási zavarokat is okozhat. Most már végre a magyar érdek legyen az első! Sajnos, a kormány is csak az energiahordozók ügyében emelte fel a szavát, miközben csendben asszisztált a magyar gazdaságot, különösen a magyar mezőgazdaságot sújtó embargókhoz az elmúlt években. Ezért a Mi Hazánk Mozgalom azt kéri a magyar kormánytól, hogy ne provokálja az oroszokat Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatásával, ahogy nemrég a háborús veszélyhelyzet kihirdetésével, katonai készülődéssel tette és teszi sajnos.

Nem támogattuk a kormány alaptörvény-módosító javaslatát, mely a veszélyhelyzet jogállásának kiszélesítését célozta a szomszédos országokban zajló háborús helyzetekre való hivatkozással. A koronavírus után láthatóan új apropót keresett a kormány, hogy rendkívüli jogrendben továbbra is korlátozások között tarthassa a magyar embereket, de rávilágítottunk annak álságosságára.

(9.30)

A háborús veszélyhelyzet kihirdetése ugyanis fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rossz üzenete van. Inkább a külföldi, NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele okoz igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve.

Miután a kormány korábbi ígérete ellenére mégis engedélyezte a NATO-csapatok hazánkba telepítését az amerikai-orosz háború keretében, a Mi Hazánk maradt az egyetlen párt, mely Magyarország függetlensége mellett szót emel. Idegen haderőknek nincs helyük hazánkban, Magyarország a magyaroké. A pápai bázisrepülőtérre települt, döntően amerikai nehéz légiszállító ezrednek sem volna keresnivalója hazánkban.

NATO-tagságunkból adódó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy másik tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de Ukrajna nem NATO-tag. A Mi Hazánk Mozgalom ezért ellenzi a kárpátaljai magyar nemzetrésszel szemben elnyomó politikát folytató, soviniszta Ukrajna katonai támogatását, illetve az amerikai érdekek kiszolgálását.

Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány mégis engedélyezte a közvetve Ukrajnába való fegyverszállítást Magyarországon keresztül, egyelőre még csak közvetve, egy másik NATO-tagállamon keresztül, de hazánk területét is felhasználva. A Mi Hazánk Mozgalom tehát ellenzi hazánk ilyen típusú részvételét is a háborúban.

Beláthatatlan következményekkel jár az idegen haderők magyarországi állomásoztatása és hazánknak az orosz nukleáris erők célpontjává tétele. Ukrajna területi integritásának hajtogatása helyett a magyar kormánynak inkább azt kéne megakadályoznia, hogy a kárpátaljai magyarokat golyófogónak használják, mert ez nem a mi háborúnk.

A Magyar Honvédség ne legyen az atlantista katonai szövetség feláldozható segédcsapata. A magyar nemzet számtalan fiát áldozta az idegen érdekekért vívott háborúkban, itt az ideje e rossz hagyomány megszakításának. Ma már sajnos csak a Mi Hazánk képviseli az 1848-as márciusi ifjak követelését, miszerint magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

Ellenezzük a Magyar Honvédség külföldi megszállásokban való részvételét is idegen érdekek szolgálatában, az Afganisztánban, Irakban, Maliban és hasonló megszállásokban való részvételünkre költött milliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat biztosítanánk honvédeink számára.

A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező, moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes honvédség összfegyvernemi fejlesztését és tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk honvédelmi programja, ajánlom tehát mozgalmunk (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) szakpolitikáját megfontolásra a nemzeti függetlenség megteremtése érdekében. Köszönöm szépen. (Dr. Apáti István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Menczer Tamás államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értettem a felszólalását, van egy határon túli vetülete, illetőleg egy Magyarországra vonatkozó vetülete is; engedje meg, hogy a külhoniakkal kezdjem.

Ugyanis egy nagyon fontos kérdést vetett fel  egyébként is a nemzeti összetartozás napja után vagyunk , jelesül a külhoniak képviseletéről beszélt. Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy külpolitikánk sarokköve a külhoni magyarok képviselete, nekünk ez a szívünkből jön. Tehát az Orbán-kormány soha nem hagyta magára, soha nem árulta el a külhoni magyarokat, és soha nem is fog így tenni, épp ellenkezőleg, mindig ott vagyunk mellettük és mindig kiállunk értük.

Azt a megoldást, vagyis felfogást választottuk, hogy nem Budapestről akarjuk megmondani, hogy a külhoni magyaroknak hogyan kell élniük, épp ellenkezőleg, megkérdezzük őket, és azokat a javaslatokat és megoldásokat támogatjuk, amelyeket ők kérnek tőlünk.

Szövetségeket keresünk és szövetségeket kötünk, ha arra mód van, a szomszédos országokkal és mindenki mással is, hiszen az a meggyőződésünk, hogy sokkal jobb a külhoni magyaroknak, hogyha a két kormány és a két ország jóban van egymással, minthogyha konfliktus van a két ország között. De hogyha a külhoni magyarok érdekében konfliktust kell vállalni, akkor mi erre mindig készek vagyunk, és ezt a konfliktust az ő érdekükben mindig fel is vállaljuk.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a háború kitörése előtt Ukrajnában a külhoni magyarok, a kárpátaljai magyarok jogait folyamatosan csorbították, elvették  anyanyelvhasználat, anyanyelvi oktatás, és lehetne sorolni , mi ezzel szemben a leghatározottabban felléptünk, nagyon sok nyomásgyakorlást kellett emiatt elviselnünk, illetve ezzel számolnunk, de mindig ott álltunk a kárpátaljai magyarok mellett.

Ugyanakkor sajnálatos módon kitört a háború, mint az mindannyiunk előtt ismert, éppen ezért a korábbi konfliktusokat félretettük, legalábbis ideiglenesen, és segítünk a bajban lévőknek, magyaroknak és nem magyaroknak egyaránt. Mint az ön előtt is ismert, 740-750 ezer ember menekült már el a háború elől Magyarországra, 2 ezer tonna körül van az a segélyszállítmány, amelyet innen vittünk oda, Varsóban a külügyminiszter úr ötpontos felajánlást tett iskola, kórház újjáépítésére, mobilotthonok létrehozására Nyugat-Ukrajnában a belső menekültek részére, és lehetne sorolni.

Ha ön azt említi, hogy mindennek dacára, már hogy a magyar segítségnyújtás dacára az ukrán nyilatkozatok jelentős része elfogadhatatlan, akkor azt kell mondanom, hogy ebben speciel igaza van, köszönet helyett sok esetben bírálatot, sőt akár fenyegetést is kapunk, ami természetesen elfogadhatatlan, és amit szintén szóvá teszünk, illetve fellépünk ez ellen.

Arra szeretném emlékeztetni, csak a tényeket aláhúzandó, hogy Ukrajna európai uniós tagjelöltségét támogattuk. Tehát ön feltétel nélküli tagságról beszélt, én pedig az európai uniós tagjelöltségről, csak a tényekhez ragaszkodva.

Ami pedig a szélesebb belpolitikai spektrumot illeti, a magyar politikai kontextusban van a kormány, van a baloldal és most szélsőjobboldali pártként önök. Az látható, hogy a baloldal felfogása nem változott, tehát a külhoni magyarokat a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal továbbra is támadja, most éppen Niedermüller Péter örült Trianonnak a Gyurcsány-pártból, korábban Bauer Tamás vezette le hosszú esszében vagy dolgozatban azt, hogy Trianon miért igazságos vagy tulajdonképpen igazságosabb, mint a helyzet korábban volt. Tehát a külhoni magyarok nyilvánvalóan nem számíthatnak a baloldalra, és egyébként meggyőződésem szerint az önök, hogy finom legyek, nem túl átgondolt politikája is veszélyes lenne a külhoni magyarokra.

Ami pedig végezetül az országot illeti, ön említette a magyar érdeket. Abban egyet tudunk érteni, hogy a magyar érdek a legfontosabb, a kormány ezt képviseli. Az én problémám az, hogy sok minden, amit elmondott, szerintem nem a magyar érdek szerint való. Az energetikai ellátás és az energetikai biztonság speciel valóban magyar érdek, éppen ezért nem támogatunk semmilyen olyan szankciót, ami ezt romba döntené.

Még egy félreértést szeretnék tisztázni, azt hittem, hogy világosan közölte a kormány, hogy ez a háború nem a mi háborúnk, nem küldünk katonákat és fegyvereket. Ez az álláspontunk továbbra is, kérem, hogy ne terjesszen rémhíreket és álhíreket! Mi ebből a háborúból kimaradunk, a magyar emberek is világosan döntöttek április 3-án, ebben támogatják a kormányt, ennek megfelelően (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) ebből a háborúból ki is fogunk maradni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai